Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVF., 70. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 24., SZOMBAT jogszabályaink szocialista rendünket védik Befejezte tanácskozását az országgyűlés Pénteken a Parlamentben folytatta mun­káját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula és Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat meg­vitatásával folytatták munkájukat a képvi­selők. A törvényjavaslatot dr. Korom igazságügy-miniszter terjesztette elő. Mihály Dr. Korom Mihály beszéde Elöljáróban dr. Korom Mi­hály, hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét megállapító, a büntetőeljárás­ban résztvevő hatóságok és személyek jogait és kötelezett­ségeit szabályozó rendelkezé­seket tartalmazza. E tör­vényjavaslat jogrendszerünk fejlesztésének abba a folya­matába tartozik, amelynek során, az országgyűlés az el­múlt évben megalkotta a társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. Megbízhatóan őrködnek — A bűnüldöző és igazság- szolgáltató hatóságok elsőren­dű kötelessége, hogy a jog­szabályok megtartásával. és megtartatásával őrködjenek érvényre futtatása és a bün­tetőeljárás egyszerűsítése minden szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyészségi te­vékenység, a bírósági eljárás es a büntetés végrehajtása so­rán egyaránt. — Büntető igazságszolgálta­tásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényes­ség követelményei. Ezek azt jelentik, hogy minden ható­hazánk szocialista jogrendje, ság és állampolgár alapvető bíróságokról és az ügyészsé- közbiztonsága fölött. Ezért kötelessége a jogrend tiszte­............. , , . iirirvPTívpinlr rv^nn^I Lr£j.'Aí3c<j.irír4c í...-i __c: g ekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971- ben a büntető törvényköny­vet, 1972-ben pedig a polgá­ri perrendtartást... ló eszköz az igazság­szolgáltatásban törvényeink rendelkezéseinek iete, a töx-vények és más jog- megfelelően kell fellépníök szabályok előírásainak és szel- mmdazokkal szemben, akik a lemének követése — magatar- jogszabályainkba ütköző cse- fásban. cselekedeteiben és leleményeket követnek el. A intézkedéseiben egyaránt, bűnüldöző és igazságügyi Büntető törvényeink azokat az hatóságok dolgozói alapvető- előírásokat tartalmazzák, axne- en sikeresen oldják meg ne- lyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok szá­mára. A büntetőeljárás szabályoz­za, hogy a társadalom védel­mében fellépő állami szervek milyen intézkedésekre jogo­sultak, illetőleg, mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont állampolgá­rokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötele­héz feladataikat. Megbízható­an őrködnek hazánk közrend­je és közbiztonsága fölött. — Az új törvény javaslata — Büntető, jogszabályaink- elvi és gyakorlati szükségsze­nak — mondta az igazságügy- rűségből került az országgyű- miniszter — az a rendelteté- lés elé. Az 1962. évi 8. számú se, hogy jó „fegyvert” adja- törvényerejű rendelettel meg- nak a bűnüldöző és az igaz- alkotott és eddig hatályban ságszoilgáltató hatóságok ke- volt büntetőeljárási jogszahá- zébe társadalmi, állami és lyunk alapvetően jól betöltöt­gazdasági rendünk védelmé- te feladatát. Éppen ezért a ___ ______ r e, a bűnüldözés hatékonysá- most előterjesztett törvényja- zettségek terhelik. Ezek a ~cé- gának növelése érdekében. A vasiat megőrzi és továbbfej- i0k a törvényjavaslat minden bűnözés még számottevő prob- leszti mindazokat az eljárási rendelkezését áthatják és új lémát jelent, és sok gondot elveket és rendelkezéseket, rendelkezései kifejezik a okoz mindannyiunknak. Ép- amelyek eddig is gerincét je- törvényesség továbbfejleszté- pen ezért, a bűncselekmények lentették büntetőeljárásunk- sére_ illetve garanciáinak biz- felderítése, azok elkövetőinek nafk. A bűnüldözés mai köve- tosítására irányuló törekvése- törvényes és gyors felelősség- tetményei és az eljárási jog- líet. re vonása fontos közérdek, szabályok előírásai azonban Meggyőződésein — jelentette nem egyszer ellentmondásba Sarkalatos ©Ív ki dr. Koroan Mihály —, hogy kerültek egymással. A vitat- társadalmunk képes a bű- hatatlanul helyes elvek ér- nözést kiváltó okokat meg- vényesítésére hivatott részlet­szüntetni és így hosszabb tá- szabályok már sok esetben von a bűncselekmények szá- fölöslegesem bonyolulttá és mát lényegesen visszaszorita- hosszadalmassá, . nehézkessé ni. Ebben, a munkában a bűn- tették a büntető igazságszol­gáltatást. — A törvényjavaslatban há­rom alapvető cél jut kifejezés­& '3 \s Javult a falu áruellátása, bolthálózata5 * __^ g yarapodtak az 4FESZ-ek 'A' Fogyasztási Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége tegnap tartotta küldöttközgyűlését Salgótarjánban. A ta­nácskozás résztvevői megtárgyalták és jóváhagyták a szö­vetség szervezeti és működési szabályzatát, 1972. évi költ­séggazdálkodását és 1.973. évi költségvetését. A Nógrád me­gyei fogyasztási szövetkezetek 1971—1972. évi munkáját Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke értékelte. A felügyelő bizottság tevékenységéről Koltányi Tibor elnök adott szá­mot. A küldöttközgyűlésem megjelentek: Szóé Béla, ar MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. Képviseltette magát a tanács, a területi szövetség és a KISZÖV. Pilinyi László beszámolója üldöző és igazságszolgáltató szervekre nagy v feladatok há­rulnak. Erőfeszítéseinknek azonban csak akkor lehet tar­tós eredménye, ha kapcsoló­dik hozzájuk az állami és — Hazánkban a törvénnyel összeütközésbe kerülő állam­polgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben ki­fejezésre jut a társadalom íté­lete is. Az pedig a törvényes­ség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság álla­re: a szocialista törvényesség píthassonmeg. Sarkalatos elv az további erősítése, a differen­ciálás követelményének jobb (Folytatás a 3. oldalon) — Megyénk fogyasztás szö­vetkezeteinek tevékenysége nyomán javult a falusi la­kosság áruellátása. Korszerű­södött az üzlethálózat, gya­rapodott a szövetkezeti va­gyon. Erősödött a tagsággal való kapcsolat, szélesedett a szövetkezeti demokrácia — kezdte beszámolóját Pilinyi László, majd az ÁFÉSZ mun­káját értékelte. — Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek a negyedik ötéves tervben a kiskereskedelmi forgalom 50,7 százalékos növelését tűzték célul. Az elmúlt évben egy- milliárd 254 millió forint volt a forgalom, A növekedés az 1970. évihez viszonyítva át­lagosan 10,1 százalékos emel­kedést jelent. Ennek a tény­nek, valamint a következő esztendőkre vonatkozó számí­tásoknak a birtokában re­mélhető, hogy a szövetkezetek kiskereskedelmi, áruforgalmi célkitűzéseiket teljesítik. — Az elmúlt két évben to­vább fejlődött a kereskede­lem hálózata is. Több mint 30 millió forint értékű beru­házást és felújítást valósítot­tak meg 1971-ben. Ez a fejlő­dés 1972-ben lelassult a beru­házási korlátozások miatt. En­nek ellenére a két esztendő alatt a bolti és vendéglátó egységek száma 28-cal gya­rapodott. Nagyobb egységek Romhányban, Bujákon és Né- zsán épültek. A nádújfalui ÁFÉSZ és MÉK közös sütő­üzeme is elkészült. Folyamat­ban levő beruházások: a ba­lassagyarmati és rétsági kis­vendéglő. Homokterenyén és Endrefalván bisztró készül, Salgótarjánban ABC-áruház. — A felvásárlásról és érté­kesítésről — bár az üzemág árbevétele az 1971. évi 47 millió forinttal szemben az elmúlt évben 50 millió forint volt — mégsem jelent jó eredményt. A magas bevétel ugyanis a cikkösszetétel vál­tozásából és nem a felvásá­rolt áru mennyiségének növe­léséből eredt. Az ÁFÉSZ-ek- nek a jövőben az üzemág. fejlődése érdekében az eddi­ginél jobban elő kell segíteni­ük a zöldség-gyümölcsfélék termelését, főként fóliasátrak és kisebb öntözőberendezések beszerzésének megkönnyítésé­vel, továbbá az értékesítési biztonság megteremtésével. Sokat tehetnek a kiskertgaz­daságok támogatásával is. Több szövetkezet kedvez­ményt ad a tagság számára a háztartási eszközök kölcsön­zésekor é& az egységeiben rendezett ünnepségekre. Az ipari szolgáltatások közül a szeszfőzés, a darálás, a mész- égetés. valamint a háztartási gép- és autójavító tevékeny­ség az említésre méltó. Az utóbbi két esztendőben vál­tozás történt az ipari tevé­kenység szerkezetében. A ha­gyományos szíkvízkészítés, tartósítás, asztalos- és lakatos- munka mellett megkezdte mű­ködését a több mint 13 mil­lió forint értéket termelő salgótarjáni ROPI-üzem, va­lamint a sziráki kivarró- és drótfonatüzem is. Az ÁFÉSZ-ek gazdálkodási munkáját Pilinyi László a kö­vetkezőkben elemezte: Az el­múlt két esztendőben az ÁFÉSZ-ek nyeresége 90,7 mil­lió forint volt, magasabb mint ahogy tervezték. Ez arra enged következtetni, hogy az ötéves terv utolsó évében el­érik a kitűzött 66,9 millió fo­rint nyereséget. Jól alakult az eszköz- és bérgazdálkodás, amely az 1970. évi 10,8 szá­zalékról 12,7 százalékra emel­kedett. és megközelíti az or­szágos szintet. A saját vágj on az 1972. év végére meghalad­ta a 240 millió forintot, 21 százalékkal magsabb az 1970. évinél. Ebből a tagok közvet­len anyagi hozzájárulása 17 millió forint. — Szövetkezeteink gazdál­kodási színvonala tehát jó­nak értékelhető, a számok mögött azonban nagy a szóró­dás. Az ÁFÉSZ-ek egy része jelentős és tartós eredménye­ket mutat fel, ugyanakkor azonban több szövetkezetné! alacsony a hatékonyság. Ki­egyensúlyozatlan gazdálko­dásúk több kívánnivalót hagy maga után. Nemcsak a forga­lomszervezés és piackutatás, de a készlet- és költséggaz­dálkodás terén is. Több szö­vetkezetnél indokolatlanul nőttek a bérj és egyéb költ­ségek. Romlott a vagyonvé­delem. Ezeknek az ÁFÉSZ- eknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a jövőben arra, hogy gazdálkodásukban az ésszerűség és takarékosság ér­vényesüljön. Az ÁFÉSZ-ek munkájának értékelése után a MÉSZÖV elnöke a takarék- és lakás- szövetkezetek tevékenységéről tájékoztatta a küldöttgyűlés résztvevőit. — Takarékszövetkezeteink 1972. évi működésének ered­ményességét igazolja, hogy nyereségük , meghaladta az egymillió forintot. — A lakásfenntartó szövet­kezetek száma megyénkben az 1972. év végén 31, a la­kásépítő szövetkezeteké 4 volt. Összesen 1300 család ju­tott kedvező fizetési feltételek mellett lakáshoz. A jövőben kezdeményezzük a félkész la­kásépítési akciót. A vitából, a felszólalásokból vita- szövetkezeteket. Oravecz Tt- a sző- Ltöéar, a KPVDSZ megyei tit­A beszámolót követő ban dr. Kovács Sándor ____ v etkezetek választott szervei- : aiapszervezetek. es a . , ,, gazdasági vezetők együttmu­nék munkájáról szolt. ködeiére hívta fel a figyelmet. — Vegyük számba közös Felszólalt Kuris Mihály, a dolgainkat — mondotta. Az Börzsöny és Vidéke ÁFÉSZ értekezleteken, közgyűléseken elnöke, aki a piacszerző- és olyan helyzetet kell teremteni, hogy a meghívottak érdemes­nek tartsák a megjelenést és a témához való hozzászólást. Herencsényi József, a megyei tanács elnökhelyettese felszó­lalásában a MÉSZÖV és a fogyasztási szövetkezetek a megyei áruellátási és hálózat- fejlesztési koncepcióiról be­szélt. Javasolta, hogy a MÉ­SZÖV a jövőben szakembe­reinek közreműködésével fő­ként a közgazdasági problé­mák megoldásában segítse a forgalomszervező munkához kérte a MÉSZÖV segítségéi Csordás István, az érsekvad.- kerti takarékszövetkezet kül­dötte —■ az Állami Biztosító val történt megállapodás lét­rejöttét sürgette. Köles Imre, Magyarnándor • küldötte azt észrevételezte, hogy kevés a MESZÖV-nél a takarékszövet­kezetekkel foglalkozó dolgozó. Müller Lajos lakásszövetkeze­ti küldött hiányolta, hogy a MÉSZÖV munkájáról nem ka­pott megfelelő értékelést. A gyermekért és az ifjúságért Losonczj Pál képviselőkkel beszélget az országgyűlés szünetében Tegnap tartotta ülését a megyei gyermek- és ifjúság­védelmi munkabizottság. Dr. Horváth István, a megyei ta­nács elnökhelyettesének kö­szöntő 'szavai után. Lipták László rendőr százados a fia­talkorúak bűnözésének ala­kulásáról. s a védelmük ér­dekében végzett tevékenység­ről szólt. Elmondta: a megyénkben végbemenő politikai, gazda­sági és társadalmi változások megfelelő alapot teremtenek ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai a szocializ­mushoz hű, hazájukat szere­tő, művelt állampolgárokká váljanak. Az ifjúság döntő többségének szemlélete és magatartása pozitív. Fejlődé­süket azonban negatív vo­nások is befolyásolják. A rendőri szervek az álla­mi és társadalmi szervekkel közösen az ifjúság védelme érdekében fáradoznak. Leg­főbb céljuk a bűncselekmé­nyek elkövetésének megelő­zése. Ennek ellenére az el­múlt évben 196 alkalommal követtek el fiatalkorúak bűn- cselekményt az 1971. évi 177 esettel szemben. A bűnözés leggyakoribb okai: a rendezetlen, züllött családi környezet, a családi nevelés hiányosságai, a szü­lők helytelen magatartása, a szabad idővel történő elszá­moltatás hiánya. A fiatalkori bűnözés ked- i vezőtlen alakulása ismételten felveti annak szükségességét, hogy a különböző szervek te­gyék összehangol tabbá az if­júság védelme és a fiatalko­rúak bűnözésének visszaszo­rítása érdekében tett intézke­déseiket. Ezután dr. Motyán János- né tájékoztatta a munkabi­zottság' tagjait a megye ne­velőotthonaiban . végzett ügyészségi vizsgálat tapaszta­latairól. Örömmel állapította meg, hogy a nevelők nagy hivatástudattal végzik — sokszor nehéz körülmények között — munkájukat. El­mondta, hogy a szülők közül sokan nem látogatják gyer­mekeiket a nevelőotthonban, s több olyan hiányosságra hívta fel a munkabizottság tagjainak figyelmét, melyei; a nevelőotthonok működésé­hez szükségesek. A két beszámolót követő vitában a munkabizottság tagjai mondták el vélemé­nyüket. Felvetődött, hogy ke­vés a hivatásos patronálok szama. Pedig tevékenységük­nek nagy szerepe van. A vá­rosi, járási, községi elhízott Ságokkal összehangoltabb munkára hívták fel a figyel­met. A vitában elhangzottakat dr. Horváth István összegez­te, majd elfogadták a mun­kabizottság ügyrendi szabály­zatát, s a következő ülés na­pirendi pontjaira tett javas­latot. \

Next

/
Thumbnails
Contents