Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-17 / 64. szám
— ÄK elmúlt gvl tapasztalatok azt mutatják, hogy a inegye gazdaságának fejlődése alapjaiban megfelel azoknak a céloknak, amelyeket a megyei pártértekezlet és a X. párt kongresszus feladatul szabott Megnyugtató a növekedés üteme — Gazdasági növekedésünk üteme a megye sajátos helyzetét figyelembe véve megnyugtató. Főbb fejlesztési elképzeléseink az előre meghatározott ütemben valósulnak meg. A kedvező gazdasági eredmények megalapozták a párt életszínvonal-politikájának végrehajtását. További fejlődésünkben, jövőnk céltudatos alakításában fontos szerepet töltenek be a Központi Bizottság tavaly különböző témákban hozott nagy- jelentőségű politikai, gazdaságpolitikai határozatai, amelyek átfogják az egész gazdaságot és hosszú távon jelölik meg a tennivalók sokaságát, — Az elmúlt év sok újat hozott a párt gazdaságszervező, -irányító, -ellenőrző munkájában. A járási, városi és üzemi pártbizottságok, valamint az alapszervezet ele tevékenysége sokszínűbbé vált, nagyobb figyelmet fordítottak a gazdálkodásban jelentkező feszültségek megoldására, bátor kezdeményezésekkel vállalkoztak a gondok megoldására. :— Mi jellemezte még az elmúlt esztendőt, hogyan értékelhetjük gazdasági fejlődésünk anyagi lehetőségeit? — Tisztázódtak a korábbi vitás fejlesztési elképzelések. Terven'felül több olyan létesítmény — íkladi műszergyár, váci kötöttárugyár pásztói telepe — romhányi cserépkályhagyár — megvalósításába kezdtünk, amelyek igen fontosak és jfelentősek gazdasági és politikai fejlődésünk, valamint a megye lakosságának gyarapodása szempontjából. — Továbbra is valljuk, hogy a bányászatban szükség van egy bázis megtartására, ahol a törzsgárda foglalkoztatását tudjuk biztosítani. Űj színfoltot i jelentenek a megye jparstruktúrájában a letelepített üzemek, amelyek között egyre nő azoknak a száma, ahol az éves termelési érték' meghaladja a százmilliót.' sőt egyeseknél a jövőben ennél jóval nagyobb termelési értékkel kell számolni. Jő dolog, hogy a mozgalmi és gazdasági vezetők figyelme egyre inkább a belső problémákra, a jelentkező új kérdések megoldására irányul. Ennek következtében nagyobb gonddal vizsgálják a vállalat egész gazdaságosságát meghatározó tényezőket. A tapasztalatok birtokában tett intézkedések hatására növekedett a hatékonyság, valamennyi nagyüzemben a többlettermelés alapvetően a termelékenység emeléséből származott. Csökkent a gazdaságtalanul gyártott termékek száma és meny- nyisége, ugyanakkor javult a gyártmányok és termékek minősége, egyre inkább versenyképesebbek, mind a 1 hazai, mind a nemzetközi piacon. — A sikerekben döntő része van a szocialista munkaversenynek, a szocialista brigádmozgalomnak. Különösen ott születtek szép eredmények, ahol a határozatok eljutottak a munkapadokig, ahol a dolgozók megismerték feladataikat, észrevételeikre megtették a szükségés intézkedéseket. A munka nehezét most is, akárcsak korábban a 2472 Szocialista címért küzdő brigád vállalta magára. Sokat segítettek a termelés gazdaságosságában az újítók is. A megyei párt- bizottság ezúton fejezi ki köszönetét az elmúlt évi eredményes munkáért az üzemek, vállalatok párttagságának munkásainak, dolgozóinak és vezetőinek. Tapasztat átok — köretei menyek — A Központi Bizottság novemberi határozata után eltelt időszak megyei tapasztalatai azt mutatják, hogy van előrehaladás a feladatok egységes értelmezésében és az egységes cselekvés kialakításában. Egyes területeken azonKommunista ipari aktívaülés Salgótarjánban Tegnap kommunista Ipari aktivaülés volt Salgótarjánban a megyei pártbizottság nagytermében. A tanácskozáson részt vettek a megyei tanács vezetői, a járási-városi párt- bizottságok első titkárai, a gazdaságpolitikai csoportvezetők, a nagyüzemi pártbizottságok, az ipari üzemek, vállalatok, gyáregységek, szövetkezetek, kereskedelmi és közlekedési vállalatok párttitkárai, a szakszervezeti élet megyei irányítói, a szakszervezeti bizottságok titkárai, az említett üzemek és szövetkezetek igazgatói, vezetői, a gyáregységeket irányító központi vállalatok képviselői. Lipták Sándor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője köszöntötte a jelenlevőket és felkérte Szoó Bélát, a megyei pártbizottság titkárát vitaindító beszédének megtartására —- aki a többi között a következőket mondotta. ban jelenleg is nehezen jutunk egyről a kettőre. — Ezek közé tartozik a munka- és üzemszervezés. Másként jelentkeznek a tennivalók a régi nagyüzemekben, megint másként az új, vagy letelepített üzemekben. A gondok, az ellentmondások is sajátosak, így hát megoldásuk is különböző módszereket kíván. Vannak azonban mindenütt azonos tennivalók. — Ezek között említhetjük azt a jogos munkáskívánságot, hogy a vezetők mindig biztosítsák a folyamatos munka feltételeit. A megyei párt- bizottság már korábban szóvá tette, hogy az üzemekben nagyon magas a veszteségidő. Mérséklésére vajmi kevés erőfeszítés történt. Etlentmon- dás van a munkások soraiban a normában és az órabérben dolgozók között. Ugyanis az órabérben dolgozókkal szemben kisebb a követelmény. Munkaerőhiányról beszélnék gyárainkban, amikor a munkaerővel nem gazdálkodunk helyesen. Továbbra is magas a táppénzesállomány. A Központi Bizottság tavaly novemberi határozata is foglalkozott az alkalmazotti létszám alakulásával. Nemcsak abból a szempontból kell ezt a kérdést vizsgálni, hogy arányuk nagy, vagy alacsony, hanem abból is, hogy egy munkásnak hány helyen kell megfordulni, addig, amíg valamit el tud intézni. Az alkalmazottaknál is teljesítményt kellene vizsgálni. Ugyanis jelenleg majdnem minden gyárban gondot okoz az adatszolgáltatás minősége, milyensége, gyorsasága és pontossága. Így van ez, amikor az öt nagyüzemben dolgozó 18 ezer fő közül négy és fél ezer alkalmazotti állományban tevékenykedik. Az ezzel kapcsolatos feladatokat helyben a vállalatok vezetőinek kell megoldani. A beszámoló felhívta a figyelmet, hogy a hatékonyabb munka- és üzemszervezést gátolják a különböző szemléletek is. Amikor egyes párthatározatok vitájára kerül sor, vagy visszatérnek az abban foglaltakra, akkor gyakran felhangzik: mi már korábban is így csináltuk. Az élőbbül kívül találkozunk még közömbösséggel, taktikázással és az újtól való idegenkedéssel. — Zavarják a gyorsabb előrehaladást, fejlődésünk tempóját a beruházásoknál tapasztalható fonákságok is. A beruházások hiányos előkészítése miatt a döntések után sem haladnak a kívánt ütem ben a kivitelezési munkák. Elmaradunk a lehetőségekhez képest. Előfordul, hogy döntés pillanatáig sem tudják a vállalatok vezetői — mit és hogyan akarnak csinálni. Ilivel a költségek növekednek, így hát az elképzelésekből nem minden valósul meg. Az előbbieken kívül gyakran változnak a továbbfejlesztéssel kapcsolatos elképzelések, állásfoglalások még a vállalaton belül is. Emiatt nehéz indokolni egy-egy üzem rekonstrukciójának szükségességét. — Az új üzemeknél pedig nem szabad elfeledkezni arról, hogy a népgazdaság azért áldozott építésükre százmilliókat, hogy a kifizetett pénz ellenértékeként minél előbb, és minél több olyan terméket gyártsanak, amelyre szüksége van az országnak mind a belföldi ellátás, mind pedig a külföldi piacok megtartása, illetve bővítése szempontjából. E tekintetben nagy feladatuk van az új üzemékben dolgozó kommunistáknak. — Ennek kapcsán érdemes elgondolkodni arról, hogy jelenleg milyen a beruházó, a tervező és kivitelező vállalatok kapcsolata, milyen szemléletek uralkodnak, esetenként a beruházási célok elhúzsódá- sát milyen okok akadályozzák. Emellett szükség van az anyagi érdekeltség finomítására, további fejlesztésére, hogy minél előbb és olcsóbban építsünk meg bizonyos objektumokat. Új üzemek és a technikai elmaradottság — Továbbra Is gondot jelent üzemeink technikai elmaradottsága. Erről a témáról tárgyaltunk a minisztériumok és nagyvállalatok vezetőivel. Alapvető változás nem következett be. A technikai elmaradottság egyforma gondot okoz munkásnak és közvetlen vezetőinek egyaránt. A régi, elavult technika alapvetően kihat valamennyi nagy5- vállalat kollektívájának jövfL jére, egyéni gyarapodására. Aki figyelemmel kiséri a párt és kormány vezetőinek megnyilvánulásait, az előtt egyértelműen világossá válik, hogy rövidesen igen jelentős hátrány éri azokat a vállalatokat, amelyek élavult, korszerűtlen gépekkel próbálnak ma még manipulálni, maguknak egzisztenciát teremteni, Nőtt a munkások bére, jobb as áruellátás Szoó Béla élvtárs ezután a párt életszínvonal-politikájának eredményeit taglalta. Miben jelentkezik a fejlődés megyénkben? — Amíg 1968-ban a megye szocialista iparában dolgozók 26,1 százaléka keresett 1500 forinton alul, addig 1972- ben már csak 16 százalék: Az előbbinél jóval nagyobb a fejlődés a nők keresetének alakulásában. A központi béremelés hatására pedig még kedvezőbb lesz az előbb említett arány. Sikerűit sok korábban meglevő gondot és feszültséget is megoldani. — Az életszínvonal alakulásában fontos szerepe van a lakásépítkezésnek, a területfejlesztési elképzelésék megvalósításának. E tekintetben az eredetinél gyorsabb fejlődési ütemet sikerült elérnünk az elmúlt esztendőben. Két év alatt 3500 lakást építettünk. Az építőipar termelése megközelíti az 1 milliárd forintot, míg 1970-ben csak 600 milliónál tartottunk. — Ezután a lakosság ellátásával, illetve azt befolyásoló tényezőkkel kívánok foglalkozni. Ügy érezzük, hogy e tekintetben az értelmezés és a cselekvés nincs kellő egységben. Amikor az áruellátásról és árkérdésekrSI beszélünk, jó lenne, ha valamennyi vállalatunk megszívlelné azt a tényt, hogy valamilyen, termékével így, vagy úgy, de ő is felelős az ellátásért. Ugyanis megyénk iparának 30 százalékát lassan a könnyűipar alkotja. Az üzemekben, a gyermekruhákfól a felnőtt ruhákig sok mindent gyártanak. Ezek árváltozása kedvező, vagy kedvezőtlen formában hat a lakosság hangulatára. — Meg kellene vizsgálni, hogy a korábban elkészített ellátási tervek mennyiben veszik figyelembe az 1973. évi központi bérfejlesztést. Felvetődik, hogy kereskedelmünk minden esetben képviseli-e a fogyasztói érdekvédelmet, felügyeleti és ellenőrzési hatóságaink fellépnek-e a munkásérdekek védelmében, kellően támogatják-e azokat a kezdeményezéseket, amelyek a Köziponti Bizottság tavaly novemberi határozatából e területre érvényesek? — A megyei pártértekezlet határozata alapján az áruellátás kiegyensúlyozottabbá vált, fejlődött a munkáskerületek bolthálózata is. E tekintetben nagyobb ütemet a következő években tudunk csak biztosítani. Milyen kérdésekkel szükséges még az Az utóbbi évek egyik kiemelkedő beruházásának számít a Salgótarjánban felépített Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat gyáregysége. A gyárban a hazai megrendeléseken kívül külföldi szállításokat is teljesítenek, így a Szovjetunióba épiile* szerkezetek gyártásához szükséges gépsor vezérlői*.diját <! ( >tta össze a Gaspark ivies Zoltán vezette szocialista brigád — kulcsár — áruellátás kapcsán foglalkozni? Az üzletpolitikában jobban ki kellene használni a megyén belüli lehetőségeket, hogy legalább azokból a cikkekből ne legyen gondunk, amit megyénk üzemeiben termelünk. Alaposabb, elemzőbb munkát kíván a munkások és alacsony keresetűek fogyasztásának vizsgálata, különös tekintettel a zöldség- és gyütnölcsellátásra. Ezt követően utalt arra, hogy a jövőben a pártbizottság az eddiginél még alaposabban foglalkozik a munkások élet- és munkakörülményei javítására hozott döntések végrehajtásának ellenőrzésével, különös tekintettel a munkásbérek alakulására, a munkások lakásépítkezésének helyzetére, az árak ellenőrzésére, a szolgáltatások fejlesztésére. Gazdasági vezető, politikai vesető —• Az elmondottak egyúttal megszabják a tennivalókat is. Kiegészítésül a megyei párt- bizottság titkára még a következőket fűzte hozzá: a cselekvés alapja a Központi Bizottság tavalyi, novemberi határozata. Ennek végrehajtására utasította a megye kommunistáit is. A megyei pártbizottság januári ülésén úgy foglalt állást, hogy a gazdaságszervező, -irányító, -ellenőrző munka középpontjába az 1972-ben elkezdődött folyamatok továbbfejlesztését, illetve az elért eredményeik megszilárdítását kell állítani. Ez a többi között azt jelenti, hogy politikai munkánkban tavibbra is fő kérdésnek tekintjük a bányászat jövőjének tisztázását. Fontosnak tartjuk az új üzemek határidőre való elkészítését, a zökkenőmentes termelést. Különösem az új üzemeket kell segítenünk abban, hogy már a termelés kezdeti időszakában kielégítő, sőt jő legyen a munka- és üzemszervezői tevékenység, előtérbe kerüljön az intenzív gazdálkodás minden követelménye. Továbbra is gondot fordítunk azokra az üzemekre, ahol a rekonstrukciós munkák folytatódnak. Valameny- nyi termelő- és gazdálkodó- egységünkben jelentős erőfeszítéseket kell tenni a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására, illetve megszüntetésére, a belső mechanizmus fejlesztésére. Mindezek nem kampányfeladatok, hanem egész éven át jelentkező napi tennivalók. — Mivel a feladatokat ^ Központi Bizottság tavaly novemberi határozata egyértelműen tisztázta, pártszervezeteink a tennivalók meghatározásakor mindig sajátos helyzetükből induljanak ki gazdaságszervező, -irányító' és -ellenőrző munkájuk során. Ennek tükrében jelöljék meg a főbb irányokat, alakítsák ki a célhoz vezető legjobb módszereket. A helyes, céltudatos cselekvéshez sok segítséget adtak az elmúlt évi munkát tárgyaló taggyűlési beszámolók, a kommunisták felszólalásai, kritikai észrevételei, javaslatai. A jövőben minden szinten az eddiginél következetesebben kell számon kérni a központi és a saját párthatározatok végrehajtását. A járási, városi és üzemi pártbizottságok, üzemi pártalapszervezetek nagyobb igényességgel és felelősséggel ítéljék meg a gazdasági vezetők tevékenységét, vezetésük színvonalát, módszereit KöveteíjeneS nagydBß fegyelmet. Mivel a gazdasági vezetők egyben politikai vezetők is, döntéseikért elsősorban politikailag felelősek. Ez egyébként fokmérője a határozatokhoz való viszonyulásnak is. Az eredményes munka megkívánja, hogy pártszervezeteink tovább növeljék a gazdasági vezetők politikai felelősségét. Végül, de \ nem utolsósorban egyértelműbbé kell tenni a gazdaságpolitikai propagandamunkát, bizonyos kérdések tisztázását, magyarázását, az életkörülmények alakulásának feltételeit, lehetőségeit és azok ösz- szefüggéseit, Elsőnek Juhász Gyula, a síküveggyár igazgatója szó* lalt fel. aki elmondotta, ha azoknak az * intézkedéseknek jó részét megtették volna tavaly, amelyeket az idérs szándékoznak. akkor nem zárták volna jelentős nyereségkieséssel az elmúlt évet, Gombár János, a megyei tanács ipari osztályának veze tője szerint az új üzemek telepítése — ha nem érik el a termelés megyei átlagát — kedvezőtlenül befolyásolják a megye gazdasági fejlődésének ütemét. Tapasztalatai szerint a letelepített üzemekben a megyei átlag alatt van az - egy főre jutó technikai felszereltség és a bérszínvonal. Ezért olyan fejlesztésre van szükség, amely egyrészt a reális munkaerőmérlegre épül, másrészt az intenzív fejlődés követelményeinek tesz eleget. Foglalkozott még a tanácsi vállalatok gazdái* kodásában bekövetkezett előnyös változásokkal. Szóvá tette, hogy a tanácsi vállalatok fejlesztési koncepciói nem mindig találkoznak » népgazdasági , követelményekkel. nem felelnek meg hitelpolitikai kívánalmaknak. Rónaszéki Andrásné, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati telepének személyzeti vezetője elmondta, hogy mióta teljesítik a tervet, azóta megnőtt a tekintélyük. A négy gyáregység közül tavaly a második helyen végeztek. Bejelentette, hogy érzik azoknak a tanácskozásoknak az előnyös hatását, amelyeket a megyei pártbizottság vezetői folytattak a Könnyűipari Mi* níszérium elősszámú vezetőivel és a vállalat irányítóival. A közép- és felsőbb szín* tű vezetőképzéshez kért segítséget, majd megemlítette, hogy a vállalati pártbizottság, a szakszervezeti tanács és a helyi pártszervezet és szakszervezet között laza a munkakapcsolat. Szálai János, az ötvözetgyár műszaki igazgatóhelyettese konkrét számokkal bizonyította, hogy a néhány évvel ezelőtt még dotációval működő gyáruk miként vált nyereségessé. Ennek kapcsán hangsúlyozta az eredményes műszaki és gyártmányfejlesztést, valamint a munkások szorgalmát, lelkesedését, kezdeményezőkészségét és hozzáértését. Horávth Miklós, a Beruházási Vállalat igazgatója azokról az intézkedésekről szólt, amelyek a kivitelezőt is érdekeltté teszik a beruházás jó lebonyolításában Ma már egyJegy beruházás előtt több variációs tanulmányt készítenek. Foglalkozott még a dolgozók tudati nevelésének feladatival. Jesz- sze Károly, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának vezetője válaszolt az őket érintő kérdésekre. Kecskés János, a Nős Fehémeműgyár homoktere' nyei telepének vezetője, a munkafegyelem megszilárdulására tett intézkedések hatásáról beszélt, majd bejelentette, hogy május 1-vel egy új szalag kezdi meg a termelést. Közölte továbbá,, hogy rövid múltra visszatekintő telephely adja a vállalat évi termelésének egy- harmadát. Szoó Béla, elvtárs válaszában hangsúlyozta, hogy a novemberi határozat sikeres végrehajtása érdekében minden szinten növelni kell a követelményeket. Szólt még arról is, hogy az eredményesebb munka érdekében a munkásokat jobban be kell vonni a vállalati elképzelésekbe. azok megvalósításába A megyei ipari aktívaülés Lipták Sándor zárszavával ért véget. NÓGRÁD — 1973. március 17., szombat
