Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

Színházi esték Happy end A gengszterek (Fodor Tamás felv.) A címlapon három szerző neve fémjelzi a Happy end előadását. Közülük azonban csak a zeneszerző Kurt Weill és Bertolt Brecht az igazi. (Dorothy Lane nevét — máig nek harcolnak egymásért tartott, a bűnösök megtérite- Hruby Mária Jelmeztervező sét magára vállaló üdvhadse- személyében értő munkatár- reg katonáinak „Hallelujá”- sakra talált. A színpad köny- jától hangos Chicagóban ját- nyen variálható volt és mind- szóclik. Bűnösök és bűntele- amellett jó játéklehetőségeket és biztosított a színészek szá- egymás ellen, s mindenki az mára. A ruhák ízlésesek és életéért, miközben kiderül, kifejezőek voltak, hogy a „jó” erkölcsileg épp Szilvássy Annamária a női valóságos úgy, sőt, képmutatásánál főszerepben nemcsak jó szí- fogva még inkább elítélhető, nésznőnek, hanem tehetséges mint a kendőzetlen rossz. A énekesnek is bizonyult. A darab vegére nyersen leple- gengszterek bandájából, külön ződik le — legális és illegá- is észrevétették magukat lis „intézményei” révén — Györgyfalvay Péter és Huszár egy egész társadalom, amely a László, akik az üdvhadsereg mindent és mindenkit letörő második felvonásbeli gyűlésén szerzést tette életcéljává, és színészileg remekeltek. Bi­tót' valósított meg, amelynek kényszeríti tagjaira. Ez a csérét illeti a gengszterfőnö- előzményeit hiába’ keresnénk gondolat legtisztábban Diótörő köt méltósággal és hatásosan Bili harmadik felvonásbeli — alakító Falvay Klárit is. Az „Csak meg ne lágyulj” ref- üdvhadsereg katonái közül rénű — songjában fogalma- legjobban Vaszy Bori korlá- zódik meg. tolt felfogású, ájtatos aggszű­A Happy end azonban, mint ze tetszett. tisztázatlan okból — maga Brecht találta ki és ragasz­totta a drámához; a néző te­hát hamisítatlan, Brecht-darabot lát. Bertolt Brechtet a szakmai közvélemény a XX. századi, modem drámaírás legna­gyobb hatású mesterének tart­ja. És ez nem véletlen, hisz’ drámáiban, színházi munkái­ban olyan elvet és gyakorla­a világ színházkultúrájában. De hívei, követői szép szára­snál akadtak. Brecht színháza teljesség­gel szakít a polgári színját­szás totális illúzióteremtésre dráma — valljuk meg —min­törekvő hagyományaival. A nézőt nem elringatni akarja, hanem épp ellenkezőleg: a den jó szándéka és erénye el­lenére magán viseli az új írói törekvés kezdeti bélyegét. dráma aktív, gondolkozó ré- Különösen ^érezzük ezt^ akkor, szesévé kívánja tenni, aki az — első pillanattól fogva világo­san tudja, hogy a színen a . rT.w . , valóság elemeiből tudatosan Arturo Uihoz — hasonlítjuk. ha a későbbi nagy művekhez — a Kaukázusi krétakörhöz, a Kurázsi mamához, vagy az összeszerkesztett játékot, és nem á valóság látszatát látja. Brecht az elidegenítő elemek — feliratok, képek, songok — alkalmazásával ál­Mindennek ellenére mégis ravja_ már rajta értékelhetjük az hatás- új drámai és színházi fhegje- lenités valamennyi később beteljesülő nagyszerűségét. Az A színház csaknem fél tár­sulatát igénybe vette az elő­adás. Derekasan helytállt va­lamennyi. Kedvvel játszották, komédiázták végig az előa­dást, s ezért sajnáljuk, hogy a helyszűke megfoszt bennün­ket nevük leírásának örömé- tŐlo Sulyok László Iskolanap Rétságon Immár negyedik alkalom­mal rendezték meg tegnap a rétsági gimnáziumban az is- kolanapot. Az eddigekhez ha­sonlóan az egész napos prog- -am most is színes és sokré­tű volt. Az iskolanap nyitá­nyaként Kaári Sándor igaz­gató tartott tájékoztatást a megye középiskoláinak igaz­gatóhelyettesei részére. A mű­velődési központban megren­dezett iskolai ünnepély az 1848—49-i forradalom és sza- badsághac 125. évfordulója jegyében zajlott le. Ezt kö­vetően az iskolában bemutat­koztak a matematika, a szlo­vák és az orosz nyelvi szak­körök. valamint a tanulmá­nyi versenyeken induló tanu­lók. A negyedik a. és b.. osztály tanulói a Thália klubban politikai-világné­zeti vitakörön vettek részt, amelynek témája: A szabad­ság a szerelemben címet vi­selte. Az iskolanap a VIT- tömegsportverseny döntőjével zárult. Az 1848-as szabadságharcra emlékeznek Megyénk általános és kö­zépiskoláiban ma iskolai ün­nepélyeken emlékeznek 1848. március 15-ről, a polgári for­radalom és a szabadságharc nagyszerű nyitányáról. Az iskolai KISZ- és úttörő- szervezetek színvonalas műso­rokat állítottak össze az év­forduló alkalmából. A műso­rok keretén belül több isko­lában szerepelnek a Petőfi- szavalóversenyen díjat nyert tanulók. Az ünnepélyek után több iskolában kiállításon mu­tatják be a szabadságharc 125 évvel ezelőtti eseményeket. A középiskolákban szellemi ve­télkedőkkel és sportműsorok­kal teszik gazdagabbá a ren­dezvényeket. Nemzetközi előadás A Tudományra Ismeretterjesztő Társuiat megyei szervezetinek nemzetközi szakosztálya és a TIT városi szervezete, március nemzetközi előadást ren­dez. Dr. Herbert Schulz, a zwickand műszaki főiskola do­cense, a rendezvény előadója tá­jékoztatja a hallgatóságot az NSZK és az NDK közötti kapcso­latról, különös tekintettel a bé­kés egymás mellett élés politiká­jának érvényre jutására. Tíz kőiéiben Magyarország íöríéneíe A KÖZELJÖVŐBEN napvi- éves történetének egységes Lágot lát Magyarország tíz marxista elemzését adta. Fon- kötetre tervezett történetének tos feladat volt az új szinté- első kötete, s ezt folyamatosan zisben szakítani a hungaro- követi a többi. centrikus szemlélettel és Ma­Joggal vetődik fel a kérdés: gyarország történetének egye- mi tette szükségessé a törté- temes történeti összefüggéseit nettudománynak ezt a nagy is kimunkálni, s a marxista vállalkozását? Mindenekelőtt összehasonlító módszer eddigi az egyre nagyobb társadalmi eredményeit e nagy munkában igény, amely mind jobban alkalmazni, sürget egy olyan összefoglaló, a tízkötetes munka első- a marxista történettudo- sorban tudományos jellegű, s mány eddigi eredményeit minden eddiginél sokoldalúbb szintetizáló, több kötetes mun- és gazdagabb adat- és isme­kát, amely az egész magyar retanyagot dolgoz fel. Ugyan­múltról egységes marxista akkor a szerkesztő bizottság szellemű áttekintést nyújt, és a szerzői kollektíva a tu- Másrészt marxista történettu- dományos jelleg megőrzése dományunk több mint két- mellett arra is törekedett, évtizedes fejlődése is sürgeti hogy szélesebb olvasóközön- az elmúlt időszak kutatási séghez is szóljon Ez minde- eredményeinek összegezését és nekelőtt a világos és közért­olyan összefoglalás készítését, hető stílus, a megfelelő ta- amely megfelel a történettu- goltság, s egyes történeti fo- domány iránt támasztott nő- galmak szabatos, de a széles vekvő igényeknek és a kor olvasótábor számára is érthe- marxista tudományos színvo-. tg kiféjezésével igyekezett el- nalának. érni. így született meg 1965-ben a sorozat nagy vállalkozása az a határozat, amely elindí- az jS- hogy az eddigi történe- totta Magyarország története ti összefoglalókból jórészt még tízkötetes vállalkozását. A hiányzó művelődéstörténeti — kötetek felett a Tudományos különösen az anyagi-technL Akadémia Történettudomá- kai kultúra, és az ideolópia- nyi Bizottsága vállalt „véd- történet eredményei figyelem- nökséget”, irányítása, s egy- be vevő - áttekintést is ki­ben a munka is az Akadémia ván adni. továbbá részletes, a Történettudományi Intézeté- magyar történetírás egész ed- ben folyt és még folyik is. A djgi eredményeit számba ve- közel 100 szerző a történész vő és kritikailag elemző his- kollektíva jeleseit tömöríti, s toriográfiai összefoglalást is munkájukat egy általános és nyújt. minden kötet irányítására kü­lön is alakult szerkesztő bi­zottság fogja össze. Mint említettük, a közel tíz­éves vállalkozás befejezéséhez közeledik. A kötetek nagy ré­sze már végleges kéziratban, egy része pedig már az Aka­Az egyes kötetek gazdag melléklettel jelennek meg. A gondosan kiválogatott képil­lusztrációk. metszetek a ma­gyar történeti fejlődés minden fontosabb eseményét bemutat­ják. Hasonló szerepet kapnak a társadalmi, politikai, gazda­démiai Kiadónál van. s várba- kultúrtörténeti fa had­to a közeljövőben folyamatos tö^neti eseményeket megele- megjelenésük. _ venítő térképek is. Végül ide A szintetizáló munkák befe- sorolnánk az olvasóközönség jezése után joggal elmond- tájékozódását jól segítő idő­hatjuk: a szerzők jól sáfár- ren<jj táblázatot is. kodtak azzal a gazdag anyag- a TÍZKÖTETES Magvaror- gal, amelvet a magyar mar- szág története nyilván tovább xista történetírás kétévtizedes növeli a történelmi munkák feltáró, elemző és feldolgozó iránti érdeklődést, egvben munkája során elért. A szer- emelni fogja a magyar törté- zői kollektíva nagy figyelmet nettudomány megbecsülését S fordított arra. hogy a magyar főként reméljük, hogy nagy múlt fő társadalmi mozgató szerepet tölt be népünk po- eröit a maga bonvnlultságá- litikai ée történeti tudatának ban, folyamatában és összefüg. formálásában. és ezzel a maga géseiben mutassa be. Feltár- eszközéivel hözzájárul a tezo- ta a különböző történeti ko- etatista hazaftság és lnterna- rok sajátosságát, de egvmásba clonalizmus elmélyítéséhez, kapcsolódását is. s ezzel a magyar nép több mint ezer- Dr, Pintér István landóan figyelmezteti is erre első rész túlságosan széteső nézőit. Drámái nem a hagyó- expozíciója után, a jobb má- mányos értelemben megalko- spdik részre a nagyszerű sza­tott drámák, hanem narrátor­ral, dalbetétekkel lazán ösz- szefűzött jelenetsorok füzérei; •vitára, gondolkodásra, Ítélet­alkotásra serkentenek. A brechti szinház- és drá­maelmélet mindezekért találó megkülönböztetésül az etikus­tírikus játéklehetőségeket nyújtó utolsó felvonás' rakja fel a koronát. Ezt a pozitív fejlődésvonalat érezzük a színház — összességében jól eltalált, kitűnő — előadásán is. A rendező, Horváth Jenő szinház fogalmával jelöli, nagy gonddal és értéssel vit­Brecht teóriája a 20-as évek végén kristályosodott ki jességében. te színre a darabot. Az el tel- idegenítő effektikusok bátor felhasználásával, a darab hu­A szolnoki Szigligeti Szín- morénak, szatirikus oldalá- ház előadásán szereplő Happy nak okos kiaknázásával szép end című zenés játék stílus­paródia, az író ezen elmélet alapján született első drá­májának egyike. A darab a gengszterbandától félelemben jó Brecht-előadást terem­tett. Az ő felfogásában éltek és hatottak a brechti gon­golatok. Székely László díszlet- és Szakmunkástanulók vetélkedője A salgótarjáni 211. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet diákotthona már egy hónapja ismeretterjesztő elő­adások és rendezvények láto­gatásával, diákjainak szor­galmas önképző munkájával készül a ma délelőtti Petőft- vetélkedőre, melyet a József Attila Megyei Művelődési Központ klubhelyiségében rendeznek meg. A vetélke­dőnek nincs vesztese, hisz’ mindenki — aki nem is ér el helyezést — sok. jövőre szóló tapasztalatot és tudni­valót szerezhet irodalmunk páratlan tehetségű, tragikus sorsú költőóriásról Rádióadás Rózsavölgyi Ilírkrói "A Kossuth adó 22 perces adást sugároz megyénk nagy szülöttjéről Rózsavölgyi Márk­ról. Az adásra március 16- án 21 óra 38 perckor a Ka. leidoszkóo című műsor kere­tében kerül sor. A forgató- könyv Réti Zoltánnak, a ba­lassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola igazgatójá­nak Rózsavölgyiről írt köny­ve alapján készült. Az adás meghallgatása' az ének-zene szakos tanárokon kívül mind­azok számára hasznos, akik szeretik a zenét és zene- pedagógiával foglalkoznak. 4 MÓGRAD -= 1973, ÍSfcCSf 6í w* S 15. csütörtök KEREKES IMRE £$t<f Hz után Kisregény hezebb elindulni a második- Ha 1ő tesz az idő még a ra. Ez már így van. nyáron kijöyjk ide. Nappat Mióta, rájöttem, hogy meg- aztán enyém lesz az erdő, roppantak az idegeim, a fiók- csak ne lassam Innen az or- ban hagyom a stukkert. így szágutat. aztán könnyű velem elbánni. Visszafelé elvezettek a rÖ- De mégse vihetem. Az ilyen Vid utca fényei. Ennyi jut ember könnyen lő. Márpedig egv éjjeliőrnek. Éjfél elmúlt. 25. A Nelli eltűnt, már egy he­te nem láttam. Az éjjeliőrnek nincs gye­reke. A mucusok nappal ott­hon főznek, vagy mosnak, az üzletbe szaladgálnak, vagy a gyárakban kapkodnaik, vagy a hivatalokban töltik a drága időt, de valahogy agyonütik a napot. Estére készülnek. Es­tig megérik bennük az. ami nappal a fejükben jár, az­tán este, vagy igent monda­nak, vagy nemet. De min­denesetre estére jön el az ő világuk, mert azt hiszik, hogy estére megváltják őket, vagy ők saját magukat. Nappal nem lehet semmire se men­ni a nőkkel. De az éjjeliőrnek nincs szabad estéje. A tolvajok, akárcsak a nők, egész nap terveznek, valahogy elütik a napot, gyűjtik az energiát, lapulnak, ha van mitől. Ha éppen most szabadultait, ak­kor is, bújnak a fény elől. mert még nem szokták meg, vagy azon töprengenek, hogy nem lehetne-e mindent elöl­ről kezdeni. De semmit se le­het elölről kezdeni. így aztán minden marad a régi, az este a tolvajok vilá­ga. Kirajzanak a sötétbe és ha valami jó ötletük támad, befordulnak a talponállóba, bedobnak két-három féldecit mielőtt elindulnak, mert azt hiszik, hogy az éjszakának sose lesz vége. Az éjjeliőrnek nincs szabad estéje. Megnézheti, hogy mer­ről fúj a szél, a temető, vagy a vágóhíd felől, meglocsolhat- ia a virágot, megfőzheti a teát a villanyfőzőn. de aztán semmi több. Aki szeret alud­ni. az még álmában se lop el egy gombostűt. A tolva­jok nem alszanak. Az éjjeliőrnek ettől készül­nek ki az idegei. Amikor le­ül a székre a portásfülke előtt, mert már elfáradt, még mielőtt beáll az éjszaka, hiá­ba gondol az otthagyott gve- rekhoLmikra a sötét kerítés- oldalon, nem ér semmit. Mi­re megnyugodna, már hallja, hogy körülötte egész nap zú­gott a gyár, a haverok ká­romkodtak. a mucusok sírtak a tegnapi szakítás miatt. A targoncákon elszállították a késztermékeket. Minden úgy megtelik körülötte, hogy a levegő sűrű lesz, méghozzá itt valahol fölötte, mintha egy összetákolt helikopterre rak­ták volna a fényes napot, hogv most itt keringjen éj­szaka a portásfülke körül, mig csak ki nem hajnalodik. Pedig még csak este van, a tolvajok éppen, hogy megbo­rotválkoztak, kifényesítették a cipőt és most néznek a tükörbe, hogy jólfésültek le­gyenek. Nehéz ügy. Indulni kell. mert ha el­marad az első kör, annál ne­az éjjeliőr akkor mondhatja, hogy ura az éjszakának, ha nem használja a stukkert. Itt. a félhomályos részen, szemben a rövid utcával, még sose használtam. De a sötét sarkon, mint mindig, most is megállók. Még idevilágítanak az ablakok, a rét felőli sö­tét oldalról pedig messziről tisztán idehallani a zúgását Onnan fúj Nem félek jobban, mióta nincs nálam a stukker. A szél még csalogat is, hogy mire a gyárkerítéstől útra kö­rülnézek a tájon. De semmi nem maradt, még ez a gven- ge szél is elcsendesedett, ami kivitt ma a kiserdőhöz, A hosszú utcán már söté­tek az ablakok. A Richter úr­nak már nyoma sincs. A Siezákné pacsulijának szagát is elvitte már a környékről kiserdő egy gyenge kis szellő A Vaj- a szél. (ja úr horkol már, de azt itt a portásfüke előtt nem hallani. Az Erdélyi urat is lerakta már a családja. húzódjak beljebb a sötétbe, mielőtt még valami semmi- ismerjük meg egymást. . ségért földhöz vágia a ka- Elindulok, aztán egyre job- lapját és rátapos. Csendesen ban távolodok a kerítéstől, be- behúzták rá az ajtót, felé az éjszakába. Vissza-visz- szanézek, a kerítés már eltűnt, . de a kis utca lámpái ide- 411» világítanak. A levegő csak annyira mozog, mintha vala- A műszakok iőrmek-men- ki a beborult ég felhőivel le- nek, a gyárudvaron annyi a gyezné. De ez elég ahhoz, változás, hogy nagv takarítást hogy a fák koronái' zúgja nak. Zúgnak Is, amint tisz­tán hallom, egyre erősebben. Nem lehet olyan messze az a kiserdő, mint ahogy az ember a sötétből, a láthatat­lanból gondolná. Mire az em­ber kényelmesen eljátszik a távolsággal, már a közelébe rendeztek. Elszállították rozsdás gépeket, évekig na- pon-esőn álltak, most vala­melyik ócskavastelepen kö­töttek ki. Teherautóra rak­ták a faanyagot, gerendákat Egy este. mire bejöttem, csak a helyük maradt ott. A kutyás Elzát kórházba ér. S ha már itt vagyok, a vitték. Azt mondják idegosz- zseblámpával bevilágítom a tályra került fákat. De nem lépek alájuk. Megfordulok, mert már meg sem találnám a gyá.rat. ha nem látnám a rövid utca vil­lanysorát. Jő fű nőhet a fák alatt Most kellene ott elheverni, mert itt egy óra alvás rendbe hozhatná az embert. De nem lehet. Most se jutottam el a fák alá. A portásfülkéből most vé- gigtátnj azon a hosszú úton, ' ahol a faanyag volt Éjsza- ^a; ha világít a hold, hosz- szú. fényes folyosó vezet egé­szen hátra a raktárig. A fal mellett figyelem az éjszakai árnyékokat, mikor mozdul meg valami. (Folytatjuk}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents