Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

i ngózók között Képek egy stoclalltta brigád kultúráiig életéből A varsányi iskolában Hogy elmosódjon a különbség A Nográd megyei Fémipari Válialat balassagyarmati üzeT mének 2-es csarnoka, amely­ben a Mező Imre Szocialista Brigád dolgozik, hatalmas méreteivel fogja meg a láto­gatót. A csarnokban a hegesz­téskor keletkező gáz szúrás szaga érződik. Jóleső flg veim esség Bzücc Ferenc, a brigád leg­idősebb tagja, egyben a bri­gád vezetője is. Az 1970-ben alakult közösség jelenleg 17 tagból áil. A fiatalemberek brigádjának nevezhetnénk joggal, his„ legidősebb tagja mindössze 39 esztendős, Kábeldobokat készítenek. A brigád névadójához mért ko­molysággal és fegyelmezett­séggel végzi mindennapos munkáját. A tavalyi tervet jelentősen túlteljesítették: az év utolsó hónapjában már 1973-ra termeltek. A brigád­tagok nagy része már az ala- ítulás előtt is együtt dolgozott, ismerik egymás tulajdonsá­gait, szokásait Ez könnyíti meg munkájukat és eredmé­nyezi sikereiket. Problémák természetesen — mint minden cselekvésben általában — náluk is adódnak, de a kö­zösség összetartó ereje, a köl­csönös segítség legyőzi e ne­hézségeket, nemcsak a mun­kában, hanem azon kívül, az életben is. Aradi István, a brigád egyik legtapasztaltabb tagja, hosszú évekig dolgozott a sze­gedi gyáregységnél is: — Mindig segítünk egymás­nak a problémák megoldásá­ban — mondja. — Néhány társunk lakásépítkezésbe fo­gott megbeszéltük, és közösen elmentünk nekik segíteni. Legutóbb egyik betegünket látogattuk meg. Nagyon jól­esett neki a figyelmesség. hgy est etilt a szabad időt A brigád kulturális élete felöl érdeklődöm — Kulturális tevékenysé­günk szorosan a vállalat köz­ponti rendezvényeihez kap­csolódik — tájékoztat Szűcs Ferenc. — Különböző ünnepi műsorokon, munkavédelmi és egyéb jellegű szellemi vetél­kedőkön veszünk részt. De ettől függetlenül is szerve­zünk közös programokat, Brigádunk két színházbérletet vásárolt az idei évadra, ket­tőt pedig kapott a szakszer­vezettől, g ezeket egymás kö­zött elosztva, rendszeresen járunk színházba. November­ben többen nézték végig az irodalmi színpadi napok elő­adásait is. Legutóbb a Mac- kenna aranya című kalandfil­met láttuk közösen. — Elégedettek a látottak­kal? — Általában igen — feleli Aradi István. — Eddig a Princ, a civil című színda­rabot dicsérték a legtöbben. Ezzel szemben a Hét erdő ördöge különösebben nem kápráztatott el senkit. Mind a kettőt az Állami Déryné Színház adta elő. A nehézségekre terelődött a szó: az időhiányra, buszozás­ra, vonatozásra, s egyéb min­dennapi problémákra. A bri­gád, tagjai 70 százalékban vi­dékiek. Naponta buszoznak, vagy vonatoznak községük és a város között. Ez maga alapjaiban határozza meg a közös szórakozás és művelő­dés lehetőségeit, s eredménye­zi a sokszor megoldhatatlan­nak látszó nehézségeket, Leg­többször 4—5-en szerveznek maguknak programot, A sza­bad idő egyeztetése így a leg­egyszerűbb. Beszélgetésünk során szóba kerül a tévé Is. A többség — a családosok —- számára ez jelenti a leggyakoribb szóra­kozást. Hamarosan szóba ke­rül az Amerre a vaddisznók járnak című jugoszláv tv- fi lmsorozat. A vélemények el­lenkeznek, éppúgy, mint a reggelizét, közbeni viták ide­fzlések és pofonok Aas «m/ber jártában-keltében találkozik ízléstelen dol­gokkal, s némi megrökönyödéssel gondol azokra, akik azt ^elkövették”. A salgótarjáni piac végén egy egész csokorra valót lehet összeszedni. „Hol hit, ott béke” — hirdetik a falvédök piros-fehér színekkel. A sátrakban és alkalmi, asztalokon tarkábbnál tarkább portékák találhatók. Másik falvédő üdezöld -barná­tok-sárga színekből válogatott kompozíció. Nincs ugyan fel­irat rajta, de látszik, hogy nemzeti büszkeség dagasztja keb­lét árusítójának. Ugyanis hortobágyi ménes delelését ábrá­zolja. A főlovas főlovon ül, a többi ló heverészik, miközben * távolban látszó déli nap a kiégett tájra tüzel Bogaraival, Ez Igen! A meséből kölcsönvett királyfi megtalálta ki­rálylány párját, s csókokat szórnak egymás felé, ezalatt fu- tórózsák boltívet alkotnak fejük felett. Kisgidók legelésznek kék vizű folyó partján. Vásárlók is ténferegnelc e válogatott gicoskiáüításon, sóvár szemekkel figyelik a rikító, optimizmust árasztó, szí­nes textilféleségeket. Ötletesek a kínálók, mert ami nem megy el falvédőnek, jó fejrevaió 'kendőnek. A legszebb kép persze, a Csipkerózsika álmából Való felébredése. (Remélem a vásárlókat nem kell felébreszteni,) A távolban remekül bevágott mozaikok. Még a szakács is látszik, amint épp egy pofont akar lekenni ügyeletes kuk­tájának. Nem tudom, a pofon mikor csattan, de az ezerszínű áruk között széttekintve egy már biztos; néhány pofont ad­tuk már készítői a jó ízlésnek, 8«. Of. rransumerican légi farat. — friss kézigránátot, pisztolyt, OlasztIkbotnhál parancsoljanak! (Takács Imre karikatúrája) 4 NOC3RAD = 1973» február 10., szómból i jén. Sokan túlságosan egy­hangúnak tartják, néhány szereplőt unszinpatikusnak. Ügy érzik, hogy - a film szer­kezete elhibázott. Szerintük a filmet, a most kialakult jelle­mekkel és szituációval kellett volna Indítani. Fokozatosan, észrevétlenül az olvasásra terelem a be­szélgetést. A cserhátsurányi Hevér István Szilvást köny­velt kedveli, a brigád legfia­talabb tagja a Szandaváralján lakó Dudás László a kalan­dos könyveket szereti. A ba­lassagyarmati Szűcs Ferenc a Világirodalom remekei so­rozatból Maupassant: Bel- Antiját olvassa. De nemcsak a név szerint említettek, ha­nem a többiek is —- ha ide­jük engedi —, leülnek a könyv mellé egy kis kikap­csolódásra, szórakozásra. A foci szerelmesei A brigád tagjai szívesen veszik ki részüket a sport­munkából is. A vállalat üze­mi labdarúgó-bajnokságán rendszeresen indulnak. A foci szerelmesei, De többen hódol­nak a horgászat nemes szen­vedélyének is. A többiek — a nem horgászok — gyakran tréfálkoznak velük egy-egy sikertelen kiruccanás után. Búcsúzóul egy vidám horgász­kalandot kértem az egyik fő- horgásztól, de kérésem olyan váratlanul érte. hogy teljesen cserbenhagyta a sokat emle­getett régi jó horgászfantázía. — Sebaj, majd ha legköze­lebb jön, a mostani helyett mondok egy ráadást is — biztatott, s nevettünk rajta mindannyian. A Mező Imre Szocialista Brigád egy a sók közöl a Fémipari Vállalatnál. Nem biztos, hogy megfelelően rep­rezentálja a gyár brigádjai­nak munkáját, kulturális éle­tét, de mindenképpen enged következtetni rá. S a brigád termelő- és kulturális tevé­kenységét ismerve, nyugod­tan állíthatjuk, hogy példá­san dolgoznak, szórakoznak, viselkednék. Sulyok László A közelmúltban a pedagógu­sokkal arról beszélgettünk, hogy egy városi, nagyközségi, vagy falusi iskolu között vun-e színvonalbeli különb­ség, Ami jóleső érzéssel töl­tött el, hogy egyre inkább kezd eltűnni a színvonal fa­lusi és városi iskolák között. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a megyei tanulmányi verse­nyen nem egy kis iskola hal­lat magáról, vagy helyet kö­vetel magának sportversenyek megyei döntőjén. Természete­sen ezzel nem azt állítom, hogy az iskolák közé ki lehet tenni az egyenlőség jelet, azt viszont nyugodtan kijelenthe­tem, hogy egy-egy iskolának a színvonalát a tantestület jó hozzáállása, a tanácsok jóin­dulatú támogatása nagymér­tékben meghatározza. CSAK HÁROM SZAKKÉPZETT Varsány nem tartozik a, nagy települések közé. Tizen­három nevelő tanítja a köz­ség alig több mint kétszázöt­ven gyermekét. Este, ahogy az iskola igazgatójának, Schuk- kert Andrásnak a társaságá­ban végigjártam a folyosókat, termeket, olyan kép alakult ki bennem, hogy Varsányban a nevelők és a gyermekek sa­játjuknak tekintik az iskolát, mindenhonnan a tisztaság, a rend áradt. — Minden évben összeírom, hogy' a nevelők mit igényel­nek, amint látja, az alsósok mindössze három dolgot je­gyeztek föl — majd magyará­zatképpen hozzáteszi — aZ al­sós szertárunk jól felszerelt. ELKALLÓDÓ GYERMEKEK A nevelők sem várnak min­dent a központi ellátástól, a tanácstól. Ok is állandóan bő­vítik szertárukat, szemléltető­eszköz-készletüket. — Szemléltetésben a célunk a tömeges szemléltetés, amit csak lehet, a gyermek maga végezzen el — magyarázta az igazgató. A nevelési célkitűzéséit után érdeklődöm. Munkaterv kerül elő, melynek megvalósítása az elkövetkező négy év feladata. — Talán a pályaválaszást emelném ki — vélekedett az igazgató. —1 Évekre visszame­nően probléma a pályaválasz­tás. Minden évben 15—18 gyermekünk kallódik el. Aki nem tanul tovább, nem vá­laszt magának valamilyen szakmát. A szülők Iskolája idei ! programjában is kiemel­kedő helyet kap a pályavá­lasztás. Aztán a nevelőkre, falura terelődik a szó. A pedagógu­sok bekapcsolódnak a falu közéletébe. Gazdag Béláné ve­zetésével hímzőtanfolyam in­dult. A felnőttek kapcsolaté hoz láncszem a faluban élő palócminták összegyűjtése, megörökítése. És természete­sen magának a himzestech- nikának az elsajátítása. Gondok, problémák Is elő­kerülnek. Nincs a községben óvoda. Bizony így az első osz­tályt tanító nevelőnek na­gyobb energiára van szüksége. Igaz, hogy 72 órában előkészí­tőt tartunk a leendő első osz­tályosoknak. de ez nem pó­tolja az óvodát. FÉNYEK AZ ABLAKBAN Tervek kerülnek az asztal­ra. Egy úttörőszoba kialakítá­sa. Igaz, még csak az elkép­zelés van meg. De, ahol 13 ember együtt tud dolgozni, az elhatározásokat meg tudják valósítani, ahol a községi ta­nács anyagilag támogatja az intézményt, ott előbb vagy utóbb, de megvalósulnak az elképzelések. Egyre inkább el­mosódik a különbség a városi és a varsányi iskola között Ls. Az óra nagymutatója már estét jelez, a sötétség birtoká­ba vette a falut, de az iskola ablakaiból fény szűrődik ki, mely szétomlík a falu házal között Bzenográdl Ferenc A nevelők hivatásuknak te­kintik a pedagóguspályát, há Vége a tanításnak, nem sza­ladnak szét, mindig akad va­lami tennivaló — vélekedett az igazgató. — Délután szak­körökre, korrepetálásokra, úttörő-összejövetelekre Jönnek vissza, vagy éppen maradnak itt. Szakképzett nevelők?... — Nem dícsekedhetem. Mind­össze három „szakos nevelő” működik az iskolában, de a nevelők lelkesedéssel, szak­könyvek tanulmányozásával próbálják az űrt betölteni. Alig tíz éve csak négy tanterem volt az iskolában. Ma hét. Széles folyosó, zsibon­gó, két szertár, napközi ta­núskodik a tanács támogatá­sáról. — Szemléltető eszközök? Az igazgató frissen írott jegyzéket vesz elő. Tanítójelöltek megyénkben Az esztergomi Felsőfokú Tanítóképző tíz végzős növen­déke tölti megyénkben az egyhónapos gyakorló idejét. A továbbképzési kabineti és a tanítóképző között történt megállapodás alapján a fia­tal tanítójelöltek a meghatá­rozott bázisiskolákhoz kaptak beosztást. A fiatal pedagógusoknak már a pálya kezdetén is el kell végezni minden, a peda­gógusok számára előírt ál­lami feladatokat, de meghatá­rozott erkölcsi, közéleti köve­telményeknek Is eleget kell tenni. Ahhoz, hogy az iskolai tanulmányok mellett a gya­korlati életben ls jártasságot szerezzenek, szükségszerű # közvetlen Iskolai tapasztalat. A fiatal tanítójelölteket » legjobb nevelők mellé osztot­ták be az iskolák igazgatói. Az óralátogatások mellett megismerkednek az iskolai élet valamennyi területével, az alsó tagozatos osztályokban tanítási gyakorlaton ls részt- vesznek, De megismerkednek az úttörőcsapat tevékenységé­vel, a kisdobosok munkájával la, A tanítójelöltek a gyakor­lati idő alatt az elméleti fel- készültségüket kiegészítik, így a szakmai munkájukat a dip­lomájuk megszerzése után na­gyobb valóságérzékkel kezdhe­tik meg. Taar Ferenc LÁNG ÉS TÖVIS Teréz: (Vidámságot erőltet magára) Látod, táncolni sze­retnék Veled, Gyere! Még sose táncoltunk. Mindig csak ígér­ted .. Nem ls veszed észre? Ez a ruha volt rajtam akkor is. Mikor Lőrinc barát összeadott. Emlékszel?... Hován: Azonnal viszlek hazai Még csak ez hiányzott! Teréz: (Az előbbi kedve, ereje már sehol, lehervadt ró­la egy pillanat alatt. Könyörögve:) Ne vigyél még haza! Na­gyon kérlek. Csak most az egyszer., .1 Hován: (Féltőn átkarolja) Forró a kezed, az arcod. Lá­zas vagy. Hogy tehettél Ilyet? Ha most megfázol, tudod...I? Teréz: Egész nap olyan jól éreztem magamat. Tudtam, hogy ma este találkozunk... (Erőt vesz magán) Gyere, Jós­kát Már jól vagyok meginti... Menjünk mi is... Csak most az egyszer... Hován: (Leveti és a lányra teríti a zakóját) Gyere in­kább hazai (Magához öleli, szinte melengeti.) Teréz: (Végleg elhagyja az ereje. Feltör belőle á sírás.) Meg fogok halni, Jóska ... Hován: Ne mondjál IlyeneketI.., Meggyógyulsz.,, Teréz: Fogy az érőm ... érzem... éjszakánként csupa víz vagyok ... be akar szakadni a hátam... Szoríts magad­hoz, Jóska!,.. Ugye, nem felejtesz majd el...? Hován: (Nehezen bírja visszatartani meglndultságát. Ér­zi, tudja, hogy ez már a vég.) Dideregsz... Menjünk már­is ... I Teréz: Csak egy percet még!... (nagyon szomorúan) ... Hiába vettem fel a szép ruhámat... (lemondóan) ... ml már soha nem táncolunk, Jóska... soha... (vékony karjai és ujjal, mint az indák kapaszkodnak a fiúba.) Hován: (Hogy lelket öntsön belé) Ó, dehogynem, te! Na, Kicsi, hát nem bánom... akarsz fordulni egyet?... Aztán viszlek haza ... Egy rövid fordulót... akarod? Teréz: (Túláradó boldogsággal) Akarok... akarok!... De nincs már erőm, Jóska... (könnyes mosoly az arcán) ... In­kább tartsál erősen .. Látod, hiába jöttem... nem bírom... (Lehervad, feje a fiú mellére csuklik. Hován most Ölbeve­szi a kis testet. Játéknak szánja: így kezd forogni vele a zene ütemére. A fiatal párok most körülfogják Őket, körü­löttük forognak, Aztán egyszeriben, mintha kettévágták vol­na, elhallgat a zene, megdermed minden mozdulat. Teréz karja élettelenül lehull és csüngve marad. A fiatalok a ke­zükben levő szegfűt a kis halottra teszik. Hován ölében a lánnyal — előre jön a színpad széléig. Csak őket világítja meg a fény most.) Hován: ...Amikor eltemették, börtönben voltam.,,, Egész nap sírtam... Nem ls bírtam volna végignézni a te­metését ... András: (A húga lehanyatlott kezét visszahelyezi az ölé be, és rálgazítja fátylait.) ... En akkor éjjel szabadultam a börtönből. Nagyon fáradt voltam és gyenge. Kérlelt, hogy be­szélgessünk. Jóskáról ls hallani akart valamit. Mondtam, hogy majd másnap. Elaludtam. Akkor éjjel meghalt. Az a más­nap sose jött el már... (Hován a fiatalok néma sorfala között kiviszi a leányt András követi. Zene nincs, csak néma gyász. Nyúlós szentimentalizmusnak, érzelgősségnek itt nem lehet he­lye. Az érzelmi telítettséggel nem megkönnyeztetni kel! a nézőt, hanem emlékeztetni: íme, ilyen' lelki szépségek is voltak, vannak és lesznek!) Búcsú Harangzúgásra ébredtem. Nocsak! Ilyen ünnepélyesen búcsúztat a város?! Mert az első gondolatom az volt, hogy ma éjjel már vonaton ülök megint és vágtat velem haza­felé, a búzamezők között. S erről hirtelen eszembe jutott az ls, hogy holnap lesz Péter- Pál napja, kezdődik mifelénk az aratás ... Emlékszem, gye­rekkoromban beszaladtunk a búzatengerbe, összecsapódtak felettünk a kalászok... Ké­sőbb, mint diákok szedtük a markot, fűtöttük a cséplőka­zánt, hordtuk a szalmát és köröm közül ebédeltünk a kazlak enyhében ... Tarján- ban mindig kevés volt a föld. Temetőnek sok, kenyérnek ke­vés!... Negyvenötben alig 1800 holdat mértek széjjel. In­kább amolyan jelképes föld­osztás volt az, mert itt a pa­raszt már rég a föld alá me­nekült a földről, beállt bá­nyásznak ... Ma legfeljebb kétszáz paraszt hu lehet, mu­tatóba. Termelőszövetkezet nincs. Otthon kertészkednek... Ilyenkor otthon koszorút fon­nak a búzakalászokból, keve­sebb ceremóniával ugyan, mint régebben, de valamilyen ősi Szertartás komolyságával el­ítélte 111 kezdik az aratást, az „élet" betakarítását... S mert egyik gondolat szüli a másikat, eszembe jutott a kenyérről az a megdöbbentő és felkavaró kép, amelyet a múzeum jubi­leumi kiállításán láttam e „kenyérteien váróé” egyik megrázó dokumentumaként. Az „Éhségmenet”, ez a kép címe. A dátum: 1920... El­csigázott, csont-bőr arcok. Le­hulló Vállak ... Harag és gyű­lölet és reménytelenség a szemekben... Az éhes ember farkasordítása és halálfélelme Itt van együtt a képen! 8000 ember Indult útnak gyalog, Pestre, hogy kikövetelje a jussát az élet legelemibb fel­tételeihez,. .. A falu határá­ban csendőrök állították meg őket. Alkudozás kezdődött. A tömeg várt. Estefelé sírni kezdtek a gyerekek. éhesek voltak és álmosak. Az asszo­nyok fásultak. A férfiak re­ményvesztettek. És a dohá­nyuk is elfogyott estére... ... A sarkon friss mozgású öregasszony árulja a virágot. Hangja áthatol a zajon, aho­gyan kiáltja: „Virágot tessék! (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents