Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-07 / 31. szám
Csökkent u táppénzesek aránya, de.» Még' mindig' az országos átlag felett Az elmúlt éveik során igen sok elemzés, tanácskozás középpontjában állották a táppénzes betegek. Ezek mind a fnagas táppénzesarány lecsökkentését voltak hivatva. Az egészségügyi ellátás bővülése, színvonalának emelkedése, az üzemi munkakörülmények javulása, a dolgozók szociális ellátottságának emelkedése sem váltott ki olyan hatást, mely a táppénzesek arányát reális szintre csökkentette volna. Körzeti és üzemorvosok \ A táppénzesek legnagyobb hányada a kezelőorvosok állományában van, az ő munkájuktól, képzettségüktől, társadalmi szemléletüktől, s nem utolsósorban rendelőjük felszereltségétől függ a kezelés hatékonysága, s a kereső- képesség visszanyerésére fordított idő. A körzeti orvosok nagy része ma is irányító szerepet tölt be a betegek táppénzállományba való vételével. A keresőképesség megállapításának fokát a szakrendelésekre, a felülvizsgálatokra hárítják. Ennek következménye, hogy egy-egy beteg vizsgálatának időtartama is növeli az állományban eltöltött időt. A körzeti orvosi ellátottság erősen befolyásolja a táppénzesek arányának alakulását. Ök ismerik legjobban a körzetükben lakó dolgozók életkörülményeit, tehát el tudják bírálni, hogy tényleg beteg-e a beteg, vagy csak a táppén- zesállományban kerülésre törekszik. Mert, sajnos, gyakran akadnak ilyen esetek is. Viszont az üzemorvosok előnyösebb helyzetben vannak az egészséges vagy egészségtelen, veszélyes vagy veszélytelen munkakörülmények ismeretében, reálisabban bírálhatják a táppénz jogosságát. Emiatt is jó hatást váltana ki a táp- pénzesarányszám alakulására az üzemi táppénzesállományba felvételi jog kiterjesztése. A közeljövő egyik teendője az üzemi-körzeti orvosi státusok kialakítása. Erre különösen ott van nagy szükség, ahol több közép- és kisüzem található. A felülvizsgálatokról Az állományba került betegek további sorsa attól függ, milyen a gyógykezelés lehetősége és hatékonysága. Nagy fontosságú a felülvizsgálati rendszer módszereinek javítása is. A felülvizsgáló orvosok száma és szakmai szempontból — minősége, ugyancsak növelésre szorul. A legutóbbi rendelőintézeti tájékoztatás a felülvizsgálati rendszer szempontjából sokat ígérőnek mutatkozik, ameny- nyíben a salgótarjáni rendelőintézet területén három rendszeres felülvizsgáló főorvos mellett még nyolc belgyógyász főorvos is rendszeres felülvizsgálatot tart hetente, így minden' héten minden körzetben megoldódik a táppénzes betegállományban levők felülvizsgálata Ez a rendszer kiküszöböli majd &ét a helytelen gyakorlatot, amely szerint, előre nem 1—3 napos időre, hanem ezt jóval túlhaladva 7—10—15 napra is keresőképtelenné nyilvánították a betegeket. Ez a gyakorlat nem erősítette a körzeti orvosok önállóságát, sőt, a táppénzesfegyelem lazítását idézte elő. A szakmailag „gyengébb” körzetekben a konzultatív felülvizsgálatok kerülnek előtérbe a felülvizsgáló főorvos által igényelt szakterületről szakfőorvos támogatásával. Gyakoribbá teszik a fekvő betegek háznál történő felülvizsgálatát is. A gazdasági vezetők érdekeltsége A reális táppénzesállomány eléréséhez feltétlen szükséges a gazdasági vezetők érdekeltté tétele is. Jelenleg akkor jelentkezik ilyen, ha a táppénzesek száma a tervezettet eléri, vagy túlhaladja, mert esetleg ez már a gazdasági tervek teljesítésében lemaradást okozhat. Érdekeltté lehetne tenni az üzemek vezetőit a beteglétszám alakulásában, jobb és egészségesebb munkakörülmények biztosításában, ha éves társadalombiztosítási költségvetésük alapján gazdálkodnának. Eiz esetben az üzem a betervezett táppénzköltségen belüli gazdálkodás esetén a fel nem használt táppénzköltség bizonyos százalékát visszakapná. Ebből többet, fordíthatnának a dolgozók egészségügyi és szociális helyzetének javítására, növelni tudnák a nyereség összegét. A gazdaságvezetőknek a megbetegedések csökkentése érdekében szorosabban kell együttműködni az üzemorvosokkal és a bejáró dolgozók körzeti orvosaival. Van az üzemi szakszervezetnek is feladata bőven. Nem ártana egyes dolgozókkal foglalkozni, miként lehetne laza munkamoráljukon változtatni. A munka- és életkörülmények ismeretében könnyebb segítséget adni azoknak, akik gyakran kerülnek táppénzesállományba, vagy ezt megkísérlik. A szakszervezeti bizottságok vegyenek részt a betegségek miatt kiesett műszakok megtervezésében, mert a reális tervek gátat szabnak a lazaságoknak. A gazdasági vezetést is érdekeltté teszi az egészségügyi helyzet, a munkakörülmények javításában, ezen keresztül a megbetegedések csökkentésében. A számok tükrében és a megelőzés Tavaly az előző évekhez képest csökkent a táppénzes- állományba kerülő dolgozók száma, de még mindig az országos átlag felett van megyénkben. összesen mintegy másfél millió táppénzesnapból egy dolgozóra 20,2 nap jutott. Különösen a bányaipari, textilipari, élelmezésipari, építőipari dolgozóknál magasabb az átlagos táppénzeslétszám. bár az 1971-es évhez viszonyítva a bányaiparban csökkenés mutatkozik. Nehéz lenne meghatározni, évente milyen eredményt hozna, ha egyetlenegy táppénzes beteg sem akadna. Ezt merész túlzás feltételezni, de a táppénzesek számának csökkentése fontos feladatként szerepel napirenden. A szakszervezeteknek nagy súlyt kell helyezni az egészségügyi felvilágosító munkára, az alkoholizmus ellen; küzdelemre. Az üzemekben kezdeményezett rendkívül' felülvizsgálatok bizonyára elősegítenék a magas arány csökkenését. Ez mind a megelőző munkához tartozik mely hozzájárul ahhoz, hogy a következő években reális legyen a táppénzes betegek &2tcHIl!cL Sz. Gy. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Szedte a forintokat Főnyi, az életművész Szürke kabátban, hátratett kézzel áll a vádlott, ősz haja, kerek arca, pontos mondatai még itt, a tárgyalóteremben is bizalmat árasztanak. Ki gondolná, hogy az 52 éves Ponyi Imre tucatnyi munkahelyet megjárt már és kemény börtönévek sorakoznak a háta mögött. — Ismerte a férfit? — Névről nem ismerem, de látásból most is megismerném. — Mennyit kért tőle? — Ötven forintot. — Mit mondott, mire keli a pénz? — Balesetem volt, megbírságoltak. — Mire költötte? — Nem tudom, már nem emlékszem., — válaszol Ponyi. Valóban nehéz a válasz, ami a hamis mesével kicsalt különböző összegek rendeltetését illeti, hiszen Ponyi Imre, salgótarjáni lakos nem kevesebb mint 39 alkalommal tett lóvá embereket a megyeszékhelyen és környékén. Tapasztalt róka már a „szakmában” a tarjáni életművész, aki elhatározta, hogy munka nélkül fog élni, úgy, mint a korábbi években. Csalásért, lopásért, közveszélyes munkakerülésért többször elítélték már az öregedő vagányt. Ült kilenc évet, amit a megyei bíróság szabott rá, majd mint visszaeső, egy év hat hónapot kellett börtönben töltenie. A legutóbbi áristom három évre szólt, és a büntetésből 1970. december 20-án szabadult. Egy ideig minden rendben ment, aztán újra. eszébe jutottak a szép napok — és nem vállalt munkát. A cipész kisiparost Pestre vitte a vonat, Ütitársa kedélyes volt, beszélgettek, és kilátásba helyezte a cipőrendelést. Szépen beszélt az útitárs a cipőkről. Itthon aztán először száz forintot kért Ponyi, az „útitárs” a kisiparostól favásárlásra. Gátlástalanságára jellemző, hogy miután a pénzt elverte, még ugyanazon a napon hétszáz forinttal „megvágta” a cipészmestert bútorvásárlás ürügyén. A legkedveltebb fogása — legalább tucatszor elsütötte a megye különböző helyein — a balesettel kapcsolatos bírság meséje volt. — Személygépkocsival jöttem. Összeütköztünk. A helyszínen megbírságoltak és az összegből hiányzik még 43,60 forint. Nagyon kérem, segítsen, asszonyom! — mondta szánalmasan Ponyi, és mindig megkapta a kért összeget. Sohanapjára kért kölcsönt munkatársaitól, a munkás- szálló portásától, pincérek zsebére vacsorázott kétszer is Budapesten, a Fogasban, Taron is gépkocsi-„baleset” érte, Nádújfaluban ötven forintért „exhumáltatta” az apját, úgy mellékesen pénztárcát is lopott, magnetofont fújt meg, és adott tovább potom pénzért. Egy alkalommal öltönnyel is foglalkozott. — Pálfalván bementem a házba. Előzőén kopogtam, beszóltam, láttam, nincs senki a konyhában. Az öltöny ott lógott, elvittem, és eladtam a külső pályaudvaron hatvan forintért — vallotta egykedvűen a szélhámos. Az öltöny egyébként ezerkétszáz forintot ért. Macon- kán, ahol mint „anyagbeszerző” kérte a pénzt, húsz szál krizantémot is „kölcsönkért”, s ebből tíz szálat a helyi temető egyik sírján helyezett el. Mert Ponyi Imre azért érző ember, a végén őt is meghatotta a majdnem félszáz károsult. — Üntam már az egészet, és sajnáltam anyámat is — mondta a bíróságon, ahol pontonként számoltatták el kedden. Ma a károsultak néznek szembe a visszaeső bűnözővel, és sor kerül az ítélethozatalra is. 6 NÓGRÁD — 1973, február 7„ szerda Öt pere telefon Az új jegykiadó készülék ügyében Salgótarjánban már elterjedt a híre, hogy a helyijáratú autóbuszokon új jegykiadó készülékekkel kísérleteznek. Erről érdeklődtünk Takács Istvánnál, a Volán 2. számú Vállalat személyforgalmi osztályvezetőjénél. A hír igaz. A társadalmi tulajdon fokozottabb védelme, az utasok kedvezőbb kiszolgálása és az autóbusz- vezetők leterheltségének csökkentése érdekében a Volán Tröszt kezdeményezésére már az elmúlt évben a helyijárat 1. számú vonalán két hónapig menetdíjbeszedő és jegykiadó készülékek kísérleti üzemeltetése kezdődött. Most, ugyanezen a vonalon újabb rendszerű menetdíjbeszedő és jegykiadó készülékek kísérleti üzemeltetésére kerül sor. Ennél most az a különleges, hogy a készülékek csak kétforintos pénzérmékkel működnek. Működtetni az alábbi mozzanatok szerint kell. A kétforintos érmét a készülék tetején levő pénzbedobó fej nyílásába kell elhelyezni. A pénzbedobó fejet, amely egyben lehúzókar is, az ütközésig le kell húzni, majd visz- sza kell engedni. A jegykiadó nyílásban megjelenő, sorszámmal ellátott menetjegyet ki kell venni és az utazás időtartama alatt meg kell őrizni. A használattal kapcsolatban szeretném az utazóközönség figyelmét még az alábbiakra felhívni. Már az utazás előtt szerezzék be a kétforintos pénzérmét, mert a készülék más érmével nem működik. Fontos, hogy az érme bedobása után a pénzbedobó fejet, vagyis a kart a felfestett nyíl irányában, egészen az ütközésig húzzák, mert ellenkező esetben a készülék nem ad menetjegyet. Ismétlem, hogy az új rendszerű menetdíjbeszedő és jegykiadó készülékek kísérleti üzemeltetésére az 1. számú vonalon — Zagyvaróna—Salgótarján közötti helyijáraton ■— február 12-től kerül sor Az utasok tájékoztatása érdé kében az üzemeltetés kezdeti időszakában vonalkísérőket biztosítunk. — Kérjük az utazóközönség megértő, segítő támogatását — mondotta Takács István, személyforgalmi osztályvezető. A mozaa'mi munka az iskolai nevelötevéüevifseg szerves része Salgótarjánban tegnap közel ötven küldött részvételélével megtartották a város úttörővezetőinek első konferenciáját. A tanácskozáson — melyen részt vettek a párt-, az állami és a társadalmi szervek képviselői — Fülöp Mária, a városi' úttörőelnökség elnöke elemezte a megyeszékhely úttörőmozgalmának helyzetét, feladatait. Részletesen foglalkozott az úttörőszövetség tartalmi célkitűzéseivel, gyermekszervezeti jellegével, a gyermeki öntevékenység és önkormányzóképesség továbbfejlesztésével. Hangsúlyozta: a város úttörőmozgalma az elmúlt években eredményesen fejlődött, számos új elemmel gazdagodott. Erősödtek a vezető szervek: az elnökség, a csapatvezetőségek, az úttörőtanácsok. A pedagógusok jelentős része felismerte, hogy az úttörő-tevékenység szerves része az iskolai oktató-nevelő munkának. Az úttörőmozgalom ma már eredményesen támaszkodhat a gyermekek nevelésében a felnőttek egy részére, valamint a társadalmi szervezetekre. A beszámolót tartalmas vita követte. A hozzászólók foglalkoztak az úttörők-ön- kormányzatokikal, a közösségi élet fejlesztésével, a Nógrádi Sándor Űttörőház tevékenységével, a kisdobosok és az úttörők természetjárásával, a táborozási nehézségekkel, a kisdobostanácsok megalakításával, a céltudatosabb tervezéssel, az iskolai élet és az úttörőcsapaton belüli demokratizmus kérdésével. A konferencia résztvevői határozatot fogadtak el a város úttörő- mozgalmi tevékenységének továbbfejlesztésére, valamint az úttörővezetőd munka további erősítésére. A konferencia megválasztotta a városi úttörővezetői tanácsot, melynek Steib Pál lett az elnöke. A városi úttörőelnökség elnökének Fülöp Máriát választották meg. Végül döntöttek a megyei úttörővezetői konferencián résztvevő salgótarjáni küldöttekről. APRÓHIRDETÉSEM GÉPÍRNI tudó érettségizett adminisztrátort felveszünk Jelentkezni lehet Pest— Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer , (FÜSZÉRT) Vállalatnál Salgótarján. Vasút utca. reggel 7-től 16-ig SKODA S 100-AS személygépkocsi eladó. Kupka István, Salgótarján, Pécskő utca 3. A FELSŐ-ZAGYVA! Vízrendezési és Talajvédelmi Társulat fölvételre keres D- kategóriával rendelkező gépkocsivezetőt tehergépkocsira. Jelentkezni lehet: Salgótarján, Liget út 5. sz. alatt. i különbejahatü i nagyméretű szoba, für- ' dőszoba-használattal kiadó. Cím: 22-94 te- . telefonon. 1973. májusában megrendezésre kerülő Színészek— Újságírók találkozójára, SZÚRra aZ IBUSZ különjáratokat indít. Az egynapos tár- sasutak részvételi díja 190.—Ft. Üzemek, vállalatok kollektívái részéről a jelentkezéseket kérjük mielőbb irodánkba bejelenteni. 16 évet betöltött lányokat SZÖVŐNŐNEK és CSÉVE- LŐNEK felvesz a PTM Angyalföldi Szövőgyára. A betanulási idő szövőnek 8 hét, csévelő- nek 3 hét. Ezen idő alatt kb. havi 1050,—Ft bruttó fizetést és napi egy forintért ebédet biztosítunk. Lakást minimális térítés mellett adunk. JELENTKEZÉS ÍRÁSBAN a gyár munkaerő-gazdálkodásán. 1138. Budapest, Szekszárdi út. 19, | A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (Salgótarán. Vásártér u. 5.) pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: termelési osztályvezető» Követelmény: 1. Műszaki egyetemi végzettség és legalább 5 éves kivitelezői gyakorlat, vagy 2. Építőipari technikumi végzettség, 10 éves kivitelezői gyakorlat. A téli hidegben sem csökken a munka a Dunai Vasműben, ahol több mint egymilliárd forint beruházással tíz vállalat kivitelezésében épül a folyamatos acélöntőmű Gyors- és gépíró. Követelmény: Legalább 5 éves gyakorlat Jelentkezi lehet: a vállalat személyzeti előadójánál személyesen, vagy írásban. Idomított vaddisznó Pawel Pieczik, a lengyelországi Zieloria Gora vajdaság erdésze, megvalósította a majdnem lehetetlent: megszelídített egy vaddisznót. Az állat harmadik éve az erdész portáján él, az erdőbe jár sétálni, és mihelyt vadászokat vesz észre, nyomban haza- szadati. FOLIA-hajtatóhózcak.-ponyuak.-zacskók,-zsákok. Minden méretben megrendelhetők Pécs—nagypostavölgyi műanyagüzemben. Telefon: 15-993. fczokács)
