Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-28 / 49. szám
T r t II mm A 1 a íz közül kilenc / Tanítójelöltek megyénkben MOZIELET Mindenki kedvére Az esztergomi tanítóképző Intézetben az 1970 71-es tanévben tíz nógrádi fiatal kezdte meg tanulmányait. Azóta közel három év telt el. s ebben a hónapban már megyénk iskoláiban töltik a gyakorláti idejüket, ami a pedagógiai tanulmányoknak szerves része. A tíz tanítójelölt közül négy a Nagybátonyi Általános Iskolában gyakorlatos. Pozsonyi Tibor iskolaigazgató véleménye szerint, a pedagógus- képző intézet kedvező alapot biztosított a hivatástudatra neveléshez és a pedagógiai felkészítéshez. Ez lemérhető — többek között — abban is. hogy az intézet tanárai a szakmai gyakorlatukat töltő ifjú nevelőket meglátogatták, s menetközben is megfelelő segítséget adtak nemcsak a tanítójelölteknek, hanem az iskolavezetésnek is. A gyakorlatukat töltő fiatal nevelők pályaalkalmasságát. az elméleti, szaktárgyi és pedagógiai felkészültségét nem lehet elvitatni. Az iskolavezetés véleménye szerint a tanítójelöltek lelki- ismeretesen, szorgalmasan végzik munkájukat, szívesen látná valamennviüket az iskolában, ha az esetlegesen kiírt nevelői álláshelyet megpályáznák. A nevelői munka minden ízében igényli a hivatástudatot, a tanító és a tanítvány közötti közvetlen kapcsolatot, a gyermek sze- retetét, ennek mély és állandó átérzését, az ember iránti nagy felelősséget. Az esztergomi tanítóképzőben erre a tanítójelölteket megtanították. Ügy látszik — az egyhónapos gyakorlati idő alatt ezt tapasztalta az igazgató —, hogy érzik a hivatás örömét. Ez elsősorban kitűnik abból, hogy eszükbe sem jut városba pályázni. természetesnek tartják a falusi iskolában való tanítást. Kormos Katalin, Nagy Irén és Verebélyi Margit Mátra- verebélyben, Takács Éva tanítójelölt Kisterenyén lakik. Feltettük részükre azt a kérdést. hogy hol szeretnének elhelyezkedni a diplomájuk megszerzése után? Még nem tudják, hogy a kiírt pályázatban melyik község igényel alsó tagozatos nevelőket. így nehéz lenne erre választ adni. mondják egybehangzóan. Kiállítások elé A Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Területi Szervezete, amelyhez a Nógrádban élő képzőművészek is tartoznak, gondos munkatervet készített erre az évre. Ebben részletesen taglalja többi között a szervezeti élettel kapcsolatos tennivalókat, elképzeléseket. Több téma jelentőségében túlmegy a szűkebben értelmezett szervezeti életen: például a képzőművészeti kritika helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén. Heves és Nógrád megyében, a szocialista szerződések tartalma, kölcsönös értéke, a nagyobb kiállítások szervezése, a képzőművészeti ismeretterjesztés. és így tovább. Rendkívül érdekesek továbbá a közművelődéssel összefüggő elképzelések is. Például szó lesz az év során tartandó tanácskozásokon az üzemekben folyó esztétikai nevelésről, üzemi és termelőszövetkezeti kiállításokat, tárlatvezetéseket terveznek, a szövetség több tagja képzőművészeti szakköröket vezet stb. A Képző-és Iparművészeti Lektorátus jóváhagyta a szervezet idei kiállítási tervét is. Ezúttal erről szólunk kicsit részletesbben. Annál Is inkább, mert hiszen Nógrád megyében, Salgótarjánban a képzőművészeti ismeretterjesztésben, az esztétikai nevelésben rendkívül fontos helyet foglalnak el a képzőművészeti tárlatok, amelyek látogatottsága miatt nincs okunk szégyenkezni. {Más kérdés, hogy a tár- '.atlátogatók között a megye, illetve Salgótarján társadalmának több rétege korántsem képviselteti magát politikai, gazdasági súlyának megfelelően, s itt még van tennivaló.) Salgótarjánban modern építészeti formák között élünk, az építészet bátran alkalmazza, különösen a beton adta lehetőségeket, a kor hangját keresik az építészek — gazdasági lehetőségeinknek megfelelően. Az igényes építészeti környezet azonban csupán a keretét jelenti a mind igényesebbé váló emberi életnek. Rajtunk múlik milyen tartalommal töltjük meg e I keretet. Többek között a képzőművészet ízlést és tudatot formáló lehetőségeit ezért is szükséges mindinkább kihasználni. S erre jó alkalmakat jelentenek a kiállítások. Nemcsak a mi korunkra érvényes, hogy a műalkotás az objektum és a szubjektum sajátos szintéziseként jön létre. A műalkotás világa a társadalmi tettek világa, sohasem magánügy. S a műalkotás a kiállításokon nyeri el értelmét, válik társadalmivá. Tervezett kiállítási programunk gazdag. A teljesség igénye nélkül szólunk a várható tárlatokról. Salgótarjánban több alkalommal is sor kerül műcsarnoki anyag bemutatására. Évről évre izgalmas eseményt jelentenek a város szellemi életében a tavaszi tárlatok. Ez idén is megnyílik, áprilisban. Ugyancsak rangos esemény lesz májusban az országos zománcművészeti biennálé megrendezése, s júliusban, augusztusban a hagyományos szabadtéri szoborkiállítás. Ősszel nyitják meg a besztercebányai képzőművészek tárlatát, s novemberben alkalmazott grafikai kiállításra számíthatunk. Szeptemberben Iványi Ödön festőművész önálló kiállítását rendezik meg Salgótarjánban. A nógrádi művészek grafikai tárlatát Pásztón, Kisterenyén, Rétságon láthatja majd a közönség. A balassagyarmati Horváth Endre Galéria kiállítási programja szintén gazdag. Többek között Raszler Károly grafikusművész, Szabó Iván szobrászművész müveivel találkozhatnak majd itt a látogatók. Prizma 13 címmel textiltervezők tárlata nyílik, képcsarnoki és műcsarnoki kiállításokat is rendeznek. Idén lesz idős Szabó István, Kossuth-díjas szobrászművész kiállítása Budapesten a Műcsarnokban. Réti Zoltán kiállítása érdeklődést váltott ki a Fényes Adolf teremben. Iványi Ödön idén Besztercebányán rendez önálló tárlatot. Természetesen, önmagukban mégoly rangos kiállítások sem érhetik el a kívánt hatást, a közművelődós hathatós támogatása nélkül, a közművelődés változatos eszközrendszerével, gazdag lehetőségeivel megsokszorozhatja a kiállítási program hatását. Mindenekelőtt újabb és újabb rétegeket kellene megnyernie a vizuális kultúra számára. A képzőművészeti kiállítás művésznek, műalkotásnak, s a világról alkotott fogalmainknak szembesítése, a műalkotás helyes megítélését is segíti ugyanakkor, önálló ítéletalkotásra serkent, tesz képessé. Legyen rá igényünk. Tóth Elemér % 8MŐGRÁ0 <=• 1973. tebesaár 28,„ szerde Annak nagyon őrülnének, ha a salgótarjáni járásban kap* nának helyet, mert szüleik is itt dolgoznak, úgy érzik, hogy ebben a járásban van a helyük. De így megoldódna a lakásproblémájuk is. főleg a kezdeti időben a szülők is jobban tudnák segíteni őket. Kormos Katalin elmondja, hogy nemcsak ők négyen, hanem a- tíz nógrádi tanítójelölt közül kilencen a megyébe pályáznak. Vannak közöttük a szécsényi. a balassagyarmati és a rétsági járásból is. A tizedik nógrádi tanítójelöltet a szíve húzza más megyébe : menyasszony. Mind a négyen nagyon sajnálják, hogy a márciusban kiírt pályázatnál nem jöhetnek számításba — a miniszteri rendelet szerint —, ez bizonyos mértékig hátrányos helyzetet jelent a számukra. Véleményük szerint jó lenne, ha a járási művelődésügyi osztály számolna velük. és helyet biztosítana részükre. A tanítójelöltek elmondják, hogy a gyakorlati idő az elméleti felkészültségük kiegészítése szempontjából nagyon Jó volt, sokat tanultak a nagybátonyi nevelőktől. Ezért a segítségért csak köszönetét tudnak mondani. Különösen jelentősnek ítélik meg azt. hogy a korszerű óravezetésben — a gyakorlati tanításban — tapasztalatot szereztek. A tanítóképzőben a tanulmányaik során sokszor hallották, hogy a szülők és a pedagógusok között a kontaktus nem minden esetben kielégítő. Ennek ellenkezőjéről győződtek meg Nagvbátony- ban. A családlátogatások azt bizonyítják, hogy a nevelők szoros kapcsolatban vannak a szülőkkel, minden tanulónak jól ismerik az otthoni körülményeit. tudják azt hogy melyik tanulónál milyen pozitív és negatív hatás van a családi környezetben. A közelebbi terveikről érdeklődve elmondják, hogy még sok és kemény munka vár rájuk a diploma megszerzése érdekében. A sikeres diploma megszerzése után reméljük, hogy ősszel, az új tanév megkezdésekor mint kinevezett pedagógusokat üdvözölhetjük a megyénkben. Gyenes László Dajkamesék hölgyeknek Meglehetősen vegyes képet fest a hét műsora, színvonalban, tartalomban egyaránt. E vegyesség legfőbb érdeme azonban, hogy minden korosztályú és igényű mozinéző megtálálhatja a neki megfelelő filmet. A balassagyarmati Madách Filmszínház 50 százalékos helyárak mellett március 1— 3-án délután öt órától A hét holló című színes, nemzetközi filmösszeállítást vetíti a gyermekeknek. Ugyanezeken a napokon este hét órától repríz előadásban a Dajkamesék hölgyeknek című amerikai vígjátékot játsszák, Marion Brandóval és David Nivennel a főszerepben. Március 4-én, a néhány évvel ezelőtti cannes-i fesztivál nagydíjas svéd filmjét, a Bo Widerberg rendezte Adalen 31 című filmet mutatják be. 5— 7-én a Farkasvér című nagy sikerű szovjet film kerül közönség elé. 7-én csak egy előadásban, mert este hét órától a Vadászjelenetek Alsó- Bajoroszágban című NSZKfilmdrámát vetítik a filmklub bérletes nézői számára. A sikerfilmek sorozatban mutatják be március 2—3-an a Katonák szoknyában című kacagtató, lengyel háborús filmvígjátékot. 5—6-án Ben- kő Péter és Várhegyi Teréz főszereplésével, A kopr- aga testamentuma című nes magyar történelmi íandfilmet játsszák. V. nap, március 4-én izgalmas bolgár partizán filmet láthat a matinéműsor közönsége; címe: A nyolcadik. A salgótarjáni November 7. Filmszínházban 1—3-án délután fél négykor A farkasvér című szovjet, háromnegyed nattól és nyolc órától a Napraforgó című olasz—francia koprodukciós De Sica-filmet vetítik. Március 4—7-én az első előadáson A hét holló című mesefilm-összeállítás, míg este a Dajkamesék hölgyeknek című amerikai filmvígjáték kerül bemutatásra. Szombaton, március 3-án délelőtt 10 órakor A csendőr nősül című nagy sikerű olasz- francia filmvígjátékot vetítik, Louis de Funes főszereplésével. Vasárnap, március 4-én matinéműsorban egy régebbi nagy sikerű magyar film, az Aranysárkány kerül bemutatásra. A hét műsorából a svéd Adalen 31 és az olasz—francia Napraforgó című filmet ajánljuk különösen mozinézőink figyelmébe. Űj átfogó mű a második világháborúról ,Jk második világháború története. 1939—1945” címmel tizenkét kötetes mű kiadását készítik elő a Szovjetunióban. A katonapolitikai jellegűnek szánt munka bemutatja majd, milyen volt a világ a háború előkészítésének éveiben és a háborús esztendőkben, áttekintést ad a fontosabb politikai, gazdasági, diplomáciai és katonai fejleményekről. Kifejezésre juttatja azt a döntő szerepet, amelyet a Szovjetunió játszott a hitleri birodalom és a japán hadigépezet szétzúzásában. A mű összeállításában ismert történészek, közgazdászok, filozófusok, kiemelkedő katonai vezetők vettek részt. „A háború fogantatása” című első kötettel kapcsolatos munkák már befejeződtek, a kötet jövőre jelenik meg. A teljes sorozat kiadása 1977-re ér véget. Dedikácíók Az Állami Könyvterjesztő Vállalat budapesti Rózsavölgyi Zeneműbolt j ában rendszeresen dedikálják a szerzők iegújabb műveiket. Benedek István A tudás útja című legújabb könyvét március 5-én, Palotai Boris eddigi leggazdagabb tartalmú novel- lás kötetét március 12-én dedikálja. A nógrádi érdeklődőknek sem kell azonban a fővárosba utazniuk, ha dedí- káltatni akarnak. A hétfői napokon délután öttől hatig tartó dedikációkról postai utánvétellel is küld könyvet a bolt előzetes levélbe ni kérés- -e. A kérést Budapest, 1052, Martinelli tér 5. címre kell küldeni. KEREKES IMRE: Mién n Aztán jött, hogy itt a gyár alatt egy Skoda nekiszabadult a lámpaoszlopnak. Tíz óra Is elmúlt már, mire a mentők mindent eltakarítottak, a roncsot is elhúzatták. Aztán a rendőrök is összehajtották a mérőszalagot, zsebre vágták a krétát, amivel megrajzolják, hogy honnan fog a fék. aztán jó éjszakát... Szerintem, aki ebből valamire jut, arra már lehet mondani, hogy nagyokos. Én nem vagyok, az szent. Mikor pedig már azt hittem, hogy megnyugszik az éjszaka, megjelentek a részegek. Huligánok mindig léteznek. Itt mentek egymásnak a portásfülke előtt, mintha csak az szúrta volna a szemüket. Garantálom, hogy ennél jobb helyet is találhatták volna. De ez nem volt egy komoly verekedés. A komoly verekedő nem rúg. Ezek meg rúgták egymást. Ha ütöttek, mindig mellé ment. Innen is látszik, ha részeg részeggel verekszik, az sose komoly. A fülke mellől figyeltem, az éjjeliőr ne keveredjen bele az ilyesmibe. A lámpa árnyékában azért megfogtam a stuk- ker végét. Árnyékban bizony jó a stukker. Ennyi történt már kora este, mielőtt elindultam, hogy Kisregény tegyem, amit kell. Vagyis, hogy megkerüljem a gyárat. És ekkor elindultam és begomboltam a kiskabátot, ahogy szolgálatban szokás és megütöttem a sapkám siltjét, hogy félre ne álljon és megrántottam a nadrágszíjat, és megnéztem az irányt, merre Indulok. Semmi, isten bizony semmi. Annyi • előérzetem nem volt, mint egy tojásnak, amikor még nem tudja, hogy rántotta lesz belőle, vagy csirke. Ez a legrosszabb. A gyanút ugyanis soha nem szabad ébreszteni. Hamar kinyitja a szemét. Azóta is töröm a fejem, merre járt az eszem, amikor a hosszú házsornál befordultam és a kis házsorral szemben ballagtam, a következő sarok felé. Csak annyit tudok. hogy valami régi história forgott a fejemben, arra emlékeztem. De arra aztán már végképp nem tud emlékezni az ember, hogy egyszer mire emlékezett. Mindegy. A saroknál még szétnéztem, hogy aztán balra át. Mégis jobbra fordultam. Vagyis lefordultam. Máig állítom, hogy azt, aki ütött, ki kellene tüntetni. Annyira nem fájt, mint egy kézfogás. Nem is haragszom rá, Isten is bocsássa meg neki... Magányos fickó lehetett, annak van ilyen jó szíve. Másodmagával az ember már gonoszabb. Még azt is megtette velem, pedig nem az ő asztala, hogy kihúzott a világosra, szembe a lámpával, ami a kis utca közepén ég. De minden hiába, ha az ember terepszínűnek született. Aki a földön fekszik, annak föld a színe, különösen a félhomályban. Senki nem háborgatott. Ilyen nyugodt fekvésem tálául azóta se volt. Hiába, aki az éjszakában él, távol a nappaloktól, az már így gondolja. Nem is gondolhatja másként, mert aki az éjszakában él, az nagyon is jól tudja, hogy egy ilyen ügy tulajdonképpen semmi. Ez már így igaz. Minden vakondok tudja, hogy az éjszakában ennél sötétebb ügyek is vannak. Mindezt csak azért mondom el, megjegyzésül a mához, mert ez a mai ügy is valahogy így kezdődött. Az ember tanul. Ennyi az egész. A mai este ugyanis igazság szerint még előbb kezdődött, már amennyire innen a portásfülkéből látni lehetett a gyárudvarra. Ott, a kultúrterem környékén indult a játék. Verekedtek. A fiatalságé a jövő. Nyolc óra alig múlt, de az időpont már az enyém, vagyis az én hatáskörömbe tartozik. Gondolták, most már lehet verekedni, az ügyet valahogy majd eltakarja a Gáspár, meg a sötét. Ahogy engem is eltakart, amikor leütöttek. Magamhoz tértem anélkül, hogy akár egy kancsó vizet is öntöttek volna a nyakamba. Saját lábamon ballagtam vissza a portásfülkéhez. Szóval mondhatnám úgy is, hogy megúsztam szárazon Az erősebb úgy hiszi, ha végez a másikkal és otthagyja a helyszínen, majd segít a sötét. Eltakarja az ügyet. Bizony így hiszi. A két suhancot a kultúrház- nál szétzavartam. Régi mese, három pali közül mindig az az erősebb, aki közbelép. Csak az egyik szólt vissza: — Ezért még számolunk, Gáspár. —, Kérem a számlát — mondom. Tudtam, ha nekem jön, a másik mellém áll. Elkotródott. Megfigyelésem szerint, ahogy elment a portásfülke mellett, egy pillanatig megállt — Kotródj — mondtam —, mert odapörkölök. Köpött. Nem felém, csak oldalt. Tapasztalatom, hogy aki oldalt köp, az bosszúálló. Aki a becsületét védi, az szembe köp. Elkotródott. Milyen a világ. Cseng a telefon a portásfülkében. A Nelli. Pedig úgy volt megbeszélve, hogy jön. De nem jön. Rajta vonult keresztül a front. Változnak az idők. Én is azt a tanácsot adtam. hogy ne álljon ellen. Ha front van, feküdjön le. Ez minden fronton szabály. Ha egyszer egy nő fejébe veszi, hogy neki fáj a feje, olyan gyógyszert ki nem találnak, amitől az kiáll. Az nem létezik Könnyű á mucusnak, ha éjjeliőrrel kezd Az asztaltól könnyű felugrani. De igazság szerint az éjjeliőrnek nincs asztala. És ha lenne? IWointatjukí)
