Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-03 / 28. szám
Fotópályázatot hirdetett az Állami Nyomda KlSZ-szerve- xete és fotóköre, valamint a Gutemberg Művelődési Otthon a nyomdaa papíripar és a sajtó dolgozói részére. Pintér József és Viczián Pál, a salgótarjáni nyomda dolgozói — egyikük most éppen katona — nagyon nézegetik már a fényképezőgépüket. Gyanús! Csak tán’ nem a pályázatra készülnek?l FUK-tagok előnyben! Turisztika olcsón, kedvezményekkel Kém mondunk újat, ha kijelentjük. hogy az ifjúsági turisztika hazánkban nem tartozik az élvonalbeliek közé. Eddig meglehetősen drága mulatságnak Számított akár belföldön, akár a határokon túl üdülni, barangolni, idegen tájakkal, emberekkel ismerkedni. Pedig az üdülés, táborozás, tóra a legjobb jók között van. És mikor szerezze be az ember a szép élményeket, ha nem fiatal korában, amikor még nem köt a csalód, a síró gyerek? J Nos, a jövőben nagy kőny- nyebbségeket élvezhetnek azok, akik üdülni, táborozná, fcempingezni szeretnének. A diák-üdülőtáborozás, az egyetemista táborozás, az ifjúmunkás- és parasztfiatalok üdültetése, a kedvezményes ifjúsági kempingakció, a kedvezményes étkezési utalvány, a kedvezményes külföldi utazás és az úttörőtáborozás mind olyan formája a turisztikának, amely kevés pénzt emel ki a fiatalok tárcájából, és ugyanakkor sok élményt. szépséget kínál. A középfokú oktatási intézményekben tanulók részére biztosított a diák-üdülőtáborozás. amely hat napra mindössze száz forintba kerül. Az ehhez szükséges utalványokból megyénk nyolcszázat kapott. Az ifjúsági kempingakció elsősorban a fiatal utazók klubjain keresztül biztosított kedvezmény. Az igény- bevételre jogositó pénzhelyettesítő utalványokból megyénk háromezerrel gazdálkodhat. Ugyancsak elsősorban FUK- tagoknak biztosított kedvezmény az étkezési utalvány, amely valamennyi vendéglátóipar! üzletben — II. osztálytól lefelé! — beváltható, s amelyből Nógrád megye hatezret kapott. A kedvezményes külföldi utazásoknál szintén a FUK-tagok élvezhetnek előnyöket, az igénybevételhez 600, 500 és 300 forint értékű utalványokat bocsátanak ki. A megyénkben lakó fiataloknak 70 ilyen utalványt küldenek. Napjaink ifjúsága Ösztöndíj — középiskolásoknak is Hendcsinálá* a klubok kása táján Megyénkben is csaknem minden faluban működik már ifjúsági vagy KISZ-klub. Van köztük ilyen is, olyan is. Akad olyan klub, ahová akár szemetjeiket gyönyörködtetni is bemehet az ember, mert szépek a berendezések, izgalmasak, jók a programok. Persze akad olyan is — nem is kis számban —, ahová valamirevaló igényű fiatal a lábát sem szívesen teszi be, mert hullik a vakolat, a székek meg már szinte a ránézéstől is recsegnek. Szépen felszerelt, jól működő klubhálózat csak akkor létezhet, ha a klubok helyzetét minden szempontból rendezik, jelenleg sokszor azon folyik a veszekedés, hogy tulajdonképpen kié is a klub. A tanácsé, a kultúr- házé, a KISZ-szervezeté? Sok bába között pedig könnyen elveszhet a gyerek! Elérkezett az ideje a rendcsinálásnak. Ennek módja pedig nem más, mint az, hogy annak rendje és módja szerint nyilvántartásba veszik a klubokat — függetlenül attól, hogy eddig ki volt a fenntartó szerv. Ijedelemre azért semmi ok, nem azért hozták ezt az intézkedést, hogy eggyel több legyen az adminisztrációs munka, Nemcsak adminisztráció kérdése ez, az a legkevésbé. Egyszerűen arról van szó, hogy rendszeressé, színvonalassá kell tenni a klubok működését, el kell érni, hogy érdekes, jó dolog legyen klubtagnak lenni. Meg kell szilárdítani a klubok helyzetét, annál is inkább, mert a jövőben fontos szerep hárul rájuk. Az eddigieken kívül a klubokon keresztül jut el az ifjúsági kedvezmények javarésze a fiatalokhoz. Az intézkedésből leszűrhető első számú következtetés az, hogy igencsak megnövekedett a működtető intézmények felelőssége. Az ő dolguk lesz a klubok anyagi támogatása, berendezése, felszerelése. (A programért természetesen nem vállalhatnak felelősséget, ezt a fiatalok helyett senki sem intézheti el!) Növekszik kissé a községi tanácsok gondja is, hiszen jobban törödniök kell a klubokkal. A tárgyi adottságok mellett a másik legfontosabb dolog, megfelelő klubvezető kiválasztása. Jelenleg a megyében több mint húsz fiatal jár az egyéves klubvezetői tanfolyamra, ők lesznek az első képzett klubvezetők. Valamennyi klub működési engedélyt, nyilvántartási lapot, tagsági igazoló lapokat kap. A2 ösztöndíj eddig csak a főiskolás, egyetemista fiatalok előtt volt ismert fogalom. Ök ismerték töviröl hegyire az ösztöndíjrendszert, tudták milyen jegyeknek kell szerepelniük az indexben, hogy hozzájuthassanak a támogatáshoz. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jóvoltából ezentúl — első ízben az 1973/74-es tanévben — a középiskolások is ösztöndíjhoz juthatnak. A kedvezmény elsőszámú címzettjei a fizikai dolgozók tehetséges és szorgalmas gyermekei, akikben bár megvan a továbbtanulási kedv, de a szülők kis keresete miatt kétszer Is meg kell gondolniuk, hogy középiskolába jelentkezzenek, vagy inkább keresetükkel segítsék a szűkös anyagiak között élő családjukat. A középiskolai ösztöndíjakra vonatkozó intézkedéseket megyénkben már meg is előzték. A megyei tanács elsőként az országban már két éve évi 300 ezer forintot juttat a fizikai dolgozók középiskolában tanuló gyermekei számára ösztöndíj címén. Az összeg persze nem volt horribilis, nagyon meg kellett nézni, hogy ki kaphasson belőle. Idén januárban megalakult a megyei diákszociális bizottság, melynek hivatása a középiskolai ösztöndíjalap elosztása, a lehetőségekkel való ésszerű, rugalmas gazdálkodás. (Ezt megelőzően valamennyi felső tagozatos általános iskolában és középiskolában létrejöttek az iskolai diákszociális bizottságok, melyeknek tagjai az igazgatók, a pedagógusok, a párt- és szakszervezet képviselői, a választott diákképviselők, a KISZ képviselői.) Az iskolai diákszociális bizottság feladata, hogy meghirdesse és lebonyolítsa az ösztöndíjpályázatokat, s ezeket március 15-ig össze is szedje. Az iskoláknak ebben a kérdésben javaslattevő és bíráló szerepük van. a döntő szót a megyei diákszociális bizottság mondja ki. A megyei bizottság az 1973/74-es tanévre egymillió forintos ösztöndíjalappal rendelkezik. A megyei tanács 300 ezer forintot adott bele, a többi az OIOT hozzájárulása. Az első alkalommal az elfogadott pályázatokra az egész tanévre egységesen 2000 forintot fizetnek ki. Figyelembe véve, hogy az alap egy kis részét tartalékolják, az alapból 450 tanuló részesülhet. Várható, hogy ennél több jogos igény érkezik majd be. Éppen ezért üdvös, sőt., szükséges lenne, hogy a megyei ösztöndíj- alaphoz járuljanak hozzá a megyénkben működő vállalatok, szövetkezeti szervek is. Már csak azért is, inert a hozzájáruló vállalat, szövetkezet szót emelhet a pályázatok elbírálásakor a saját dolgozójának gyermeke érdekében. Természetesen, ez még korántsem jelenti azt, hogy az ily módon ösztöndíjhoz jutót fiatal köteles lesz az illető vállalatnál, szövetkezetnél dolgozni. Ez az ösztöndíj nem jelent semmiféle ilyen kötelezettséget, eltérően az eddigi, többnyire szerződéssel járó ösztöndíjaktól. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy az ösztöndíjjal tanuló fiatal örömmel veszi, ha a vállalatnál, szövetkezetnél állást kínálnak fel számára. Pályázni már a gimnáziumban vagy a szakközépiskolában továbbtanulni kívánó gyerekeknek is módjukban. áll. Éppen ebben rejlik az ösztöndíj ösztönző szerepe: a kis keresetű szülők az ösztöndíj reményében könnyebben vállalják a taníttatás anyagi terheit. Az ösztöndíj megítélésének feltételei ebben az esetben: legalább az egyik szülő fizikai dolgozó legyen; az egy családtagra iutó jövedelem a 90o forintot ne haladja meg; a tanuló félévi átlaga legalább a négyest érje el. A középiskolások esetében az ösztöndíj elnyerése ugyancsak feltételekhez kötött. A fizikai dolgozók tehetséges, szorgalmas ***■ gyermekeinek segítéséről eddig is sok szó esett, ennyire jelentős intézkedésre azonban nemigen került sor. A középiskolai ösztöndíjalap létrehozásával szervezett úton segítik azokat a munkásszülőket, akik a gyerek továbbtanulása érdekében nehezen tudnák vállalni az anyagi terheket. Az ösztöndíjkérelmek rugalmas, személy szerinti elbírálásával és odaítélésével a kis kereset többé nem emelhet gátat a fiatal továbbtanulási kedve elé. Hz. M. Az if júsági törvény a végrehajtás útján (ti.) Nézzük végig, hogyan valósul meg az ifjúsági törvény a gyakorlatban: A törvény végrehajtása négyes lépcsőben folyik, egyre közelebb haladva az egyes fiatalokhoz, illetve a fiatalok egyes kollektíváihoz. I. Az első lépcsőt természetesen maga a törvény jelenti. Itt szükséges megemlíteni azt, hogy a társadalom, az állam részéről a fiatalsággal szembeni különös figyelmet és bizalmat tükrözi, hogy az ifjúságról éppen törvény, vagyis a legmagasabb szintű jogszabály, a legfelsőbb nép- képviseleti szerv által hozott jogforrás rendelkezik. A törvény egyes rendelkezéseit négy csoportba oszthatjuk: 1. Jogszabály-megismétlő normák: tartalmazza a törFalra hányt borsó, avagy.»* Az oldalt összeállította: SZENDI MÁRTA vény az ifjúság néhány olyan jogát, melyet már korábban más jogszabály, sok esetben maga az alkotmány biztosított, például a munkához, a művelődéshez, tanuláshoz való jog. Az ismétlés jelentősége 'egyrészt abban áll, hogy ily módon a fiatalság legáltalánosabb jellegű jogai kodifikálta«, egyetlen jogszabályban megtalálhatók, másrészt hogy ezzel meghatározza a tovább szabályozandó kérdések körét. 2. Erkölcsi kötelezettségek: például a szülő, tanár tiszteletének, a becsületes munkának kötelessége. Elsősorban jogi jellegű kérdés az, hogy milyen súlya lehet az erkölcsi elvárások jogi szintjére emelésének, ha ezt nem tesz- szük tényleges joggá, vagyis nem állítunk a kötelezettség mellé megfelelő szankciót. Mégis jelentős ez két okból: egyrészt azért, hogy az ifjúsági törvény mégis csak megtartson bizonyos egyensúlyt a fiatalok jogai és kötelezettségei között, hogy ennek alapján is rögzítsük: „az, hogy valaki fiatal, nem erény, ném érdem”, csupán kora alapján senki sem várhatja el, hogy emberi magatartásától függetlenül privilegizált helyzetbe kerüljön. Másrészt az erkölcsi kötelezettségek törvénybe vételét az indokolja, hogy ez is hozzájárul a szocialista embertípus kialakításának folyamatához, hogy ezzel is jelezzük: a társadalom bízik a fiatalokban, de ez egyben azt is jelenti, hogy jelentős elvárásai vannak a fiatalokkal szemben. 3. Konkrét jogok: a törvény már maga is egy sor kérdésben nem elveket, hanem gyakorlatot, konkrétumokat tartalmaz, például az arra rászoruló fiatalok szociális támogatáshoz való joga, általában a fiataloknak a megfelelő munkalehetőséghez való joga stb., de ilyen típusú normákkal a törvényben elsősorban az ifjúság képviseletére jogosult szervek érdek- képviseleti jogainak körében találkozunk. 4. Feladatmeghatároaő normák: a törvény — éppen elvi keretjellege alapján és következtében — a problémák jelentős részét oly’ módon szabályozza, hogy kijelöli feladatokat, s ezeknek megoldását a különböző — meghatározott —■ állami és társadalmi szervekre bízza. Például törvény 26. paragrafus (1): „A testnevelés és sport segítse elő az ifjúság helytállását a tanulásban, a munkában, a honvédelmi készségek fejlesztésében és járuljon hozzá szabad idejének hasznos felhasználásához, egészségének védelméhez.” Törvény 26 paragrafus (2): „Az illetékes állami szervek, támogatásával és segítségévéi a sportegyesületek biztosítsák az ifjúság széles rétegei számára a testedzés és sportolás lehetőségét.” II. A törvény végrehajtásának második szintje, lépcsője, a Minisztertanács, vagyis a törvénnyel egyidőben élet- belépett 1043/1971. kormányszámú határozat az ifjúsági törvény végrehajtásáról. A kormányhatározatnak már nem az volt a feladata, hogy — lévén szintén általános hatáskörű szerv — újra megfogalmazzon egyes politikai elveket, hanem éppen az, hogy a törvényben meghatározott irányelveket a maga szintjén már minél inkább realitássá váltsa. A Minisztertanács tehát határozatában már konkrét feladatokat határoz meg, de természetesen még mindig nem végezheti el a feladatok teljes bontását, hiszen ha maga a kormány akarná a fiatalok minden rétegének, csoportjának helyzetét szabályozni, akkor olyan hatalmas terjedelmű jogszabályt kellene alkotnia, mely már pusztán ennél fogva szinte használhatatlan lenne. Kende Péter svagy ilyen KlSZ-gyűlés is van (Soós Károly karikatúrája) NÓGRÁD — 1973. február 3., szembúi
