Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-03 / 28. szám
Mai kommentárunk Szövetkezeti gazdák fóruma A TERMELŐSZÖVETKEZETEK zárszáin- edó közgyűlését nem szabad összetéveszteni a vendégeskedéssel. Különösen azokban a tsz-üzemekben nem, amelyek az elmúlt esztendőben bizony a szokásostól eltérően gyengébben szerepeltek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kielégítő eredménnyé] zárt termelőszövetkezetben viszont a zárszámadó közgyűlés egyúttal az eszam-iszom napja. Az év végi zárszámadás a munka napja, amikor a tsz-tagok véleményt alkotnak az egész évi politikai, gazdasági munkáról, a sajátjukéról éppen úgy, mint a vezetőségéről Az természetes, hogy a termelőszövetkezeteknek ezeken a legmagasabb rangú megmozdulásain részt vesznek a mezőgazdaság közvetlen irányításával foglalkozó szervek képviselői. Jelenlétükkel tanácsaikkal emelik a közgyűlés színvonalát. Ha a tsz vezetősége a magyar szokásnak megfelelően vendégszeretetével megtiszteli őket, rendben is van a dolog. De ügyelni kell arra, hogy ez a vendéglátás szerény, a munkás hétköznaphoz méltó maradjon. Sajnos, némely helyen túllépik, sőt a jó ízlést megsértve, a vendéglátásból vendégeskedés kerekedik, Nem jó dolog ez, mellőzni kell Aura sincs szükség, hogy a szervek, vállalatok, hivatalok képviselőinek serege meglepje a tsz zárszámadó közgyűlését. Ha a küldöttek már elmentek a közgyűlésre, szinte kötelességüknek érzik kifejteni véleményüket a saját szervük és a mezőgazdasági üzem kapcsolatáról, vagy elmondani programjaikat, amelynek az a következménye, hogy a közgyűlésen résztvevő tsz-tagoK éppen, hogy szóhoz jutnak, és amit elmondanak azt is olyan kisebbségi érzéssel, hogy aligha lehetne azt mondani: ez a tsz-tag jól felkészült a közgyűlésre. Tulajdonképpen felkészült, de megzavarja őt a sok ,Idegen”. Nem tartja már ildo* mosnak bírálni a tsz vezetőjét sem, a különböző hivatali küldöttek előtt. Mi következik ebből? Az, hogy a közgyűlésen mindenki mindenről beszél, csak a tsz-tagságban szorulnak meg a gondolatok. Legutóbb az egyik tsz közgyűlésén nagyon figyelemre méltó vitatkozó szellem alakult ki a tsz-tagok között. Egymás után emelkedtek szólásra. Ezt a pezsgő hangulatú közgyűlést mintha elvágták volna, amikor az egyik vendég felszólalt és kritizálta a tsz-tagok egyes szavait is. Ez a felszólalás tele volt jóindulattal, mégis láthatóan megzavarta a tsz-tagokat. Visszahúzódtak, enyhébben beszéltek. A másik küldött sem tartotta kisebbnek magát, látva, hogy a vita lanyhul, nyomban felszólalt. Ismételt, kioktatott, bőségesen szólt. Ezzel aztán vége lett a vitatkozó szellemű tsz-zárszámadó közgyűlésnek. A KÖZGYŰLÉS a tsz-tagok fóruma, nekik kell ott beszélni, ha már vendéglátásról van szó, őket kell elsősorban megvendégelni. B. Gy. Béremelés a munkásoknak Hogyan differenciálnak és mi a fedezet? Lipták /ózsef, az SZMT vezető titkára válaszol A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása után a Minisztertanács intézkedett, március 1-től a munkásoknak és a művezetőknek a felemelt béreket kell fizetni. A minisztériumok és az illetékes tanácsi szervek elvégezték a szükséges csoportosításokat és számításokat, figyelembe vették a KB-határozatban is megjelölt differenciáló tényezőket. A vállalatok megkapták vagy hamarosan megkapják az iparági utasításokat. A feladat fontossága és az idő sürget, most már a vállalatokon a sor, hogy a rendelkezéseket késedelem nélkül és idejében végrehajtsák. A bérpolitikai kérdésekre Lipták József, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának vezető titkára válaszol. A mester és tanítványa Bibók László felvétele — Milyen előzményei voltak, és mi tette lehetővé a munkások mostani béremelését? zettnél nagyobb arányban — emelték a munkások bérét. — Országosan és megyénkben is a termelékenység' növelése, az eredmények, a vál- — A X. kongresszus meg- íalati nyereségek fokozása, teerősítette pártunk politikáié- hát a jobb munka tette le- nak azt az alaptételét, hogy hetővé a bérek emelését. Or- a szocialista társadalom épí- szágosan egymillió-háromszáz- tése közben a dolgozók élet- ezer embert érint a központi színvonala rendszeresen emel- béremelés és március 1-től kedjék. A kongresszus óta december végéig 2,3 milliárd központi intézkedésekkel forinttal fizetnek ki több emelték az építőipari, a köz- bért. Ilyen sok embert érintő, lekedési dolgozók és egyéb és ilyen jelentős béremelés 16 területen dolgozók bérét. A éve nem volt, erre csak nekedvező jelenségek mellett gyedik ötéves tervünk félországos gondként jelentke- idejében sikerült anyagi fe- zett, hogy a munkások, kü- dezetet teremteni. — Milyen helyi intézkedések történtek a központi béremelések végrehajtására? — A központi bérintézkedésekre előirányzott 2,3 millijár béremelés és százalékban meghatározza a béremelés alsó határát. A munka szerinti elosztást, az anyagi érdekeltség szocialista elveit kell megvalósítani. A magasabb képzettséget, a nagyobb erőkifejtést igénylő, illetve kedvezőtlen körülmények között végzett munkát az átlagosnál jobban kell fizetni. — Üzemeink többségének vállalati központja a megye határán kívül esik. Általános elv. hogy a béremelés minimumát a telephely is kapja meg. Jogos az az igény, hogy a központ és a telephely közti bérkülönbség csökkenjen, különösen ott, ahol eddig ezzel gond volt. A bérkülönbség olyan arányban közeledjen, ahogyan a telephely munkásai begyakorolták a munkát, növelték a hatékonyságát. Elgondolkodtató, figyelmeztető tényeket lehet sorolni, olyanokat, amelyeket most lehet és kell is orvosolni. Az elmúlt évben a szénbányáknál, az öblösüveggyárban, a ZIM-ben az alkalmazottak bérét nagyobb arányban növelték mint a munkásokét. A kohászati üzemekben és másutt is joggal vitatják az évközi pré- Űgy tűlönösen a nagyüzemi munkások keresete viszonylag kisebb mértékben emelkedett. — Nógrád megye gazdasági életében különösen nagy gondot jelentett a szénbányá- árd forintból szat visszafejlesztése, az újon- részesíteni a nan telepített üzemek még munkát, a termelőberendezé- elbírálásnál sok még a szub- a kezdés gondjaival küzdőt- sek több műszakos kihaszná- jektív elem. Általában nem tek. Ilyen körülmények között lását és a nagyobbrészt nő- 1971-ben az országos átlag két foglalkoztató vállalatokat, alatt alakultak a bérek. A miumok összegét, előnyben kell nik, hogy a prémiumfeltételek nehéz fizikai több esetben formálisak, az szocialista iparban 0,8 százalékos bérnövekedés volt. (Szénbányászat nélkül 3,1 százalék.) A politikai és a mozgalmi szervekhez jelzések érkeztek, hogy a munkáskeresetek alakulásával megkülönböztetett módon kell foglallehet kétségbe vonni a műszakiak és az irányító alkal- A minisztériumok a kereteket mazottak termelésben betöl- lebontották és a végrehajtási tött szerepét, de . kevesebb utasítást kiadták, illetve ez a mende-monda kapna lábra, ha napokban megtörténik. A kohászati üzemek és az ötvözetgyár a differenciálási elveka prémiumot és a nyereségrészesedést a rendeletek és a kollektív szerződés szerint nek megfelelően 8 százalékon osztanák fel, ha az elosztás felüli központi bérnövelést módja nyilvános lenne, ha kökapott. A Nógrád megyei Takozni. A gazdasági helyzet, nácsi Építőipari Vállalat szak- illetve helyenként túlzott óva- munkásainak és művezetőinek tosság következtében a válla- 8, a betanított és segédmunkálatok 1972-re 1,5—3 százalék soknak 4 százalékos béreme- közti bérnövekedést terveztek, lést állapítottak meg. Már- Az előzetes adatok szerint cius 1-től a munkásoknak és Nógrád megyében 1972-ben művezetőknek a felemelt bé- 2,2 százalékkal nőtt az egy reket kell fizetni. Az idő sür- főre eső átlagbér, ezen belül a get, a szakszervezetek a gazmunkások bére átlagosan 2,1 dasági vezetéssel együtt, a százalékkal nőtt, A Nógrád vállalati • bérelosztás elveit megyei Állami Építőipari Vál- haladéktalanul dolgozzák ki. lalatnál az elmúlt év elején — A szakszervezeti tanávetkezetesebben érvényesülne az a mérce, hogy az eredményekhez ki, milyen mértékben járult hozzá. Most itt az alkalom, hogy a fizikai munkásokat is jobban érdekelté tegyük a termelés növelésében, az eredmény fokozásában. — A szakszervezetek hogyan ellenőrzik és segítik a bérpolitikai intézkedések végrehajtását? — A bérpolitikai intézkedések a munkások széles récsak háromszázalékos bér- csők, illetve a szakszervezeti tegét érintik, ebben a fontos növelésre láttak lehetőséget, bizottságok a bérfelosztás el- kérdésben a szakszervezeti az előzetes adatok szerint 6,7 veit és módszereit kibővített tanács, illetve ahol ilyen százalékkal növelték a bére- szakszervezeti tanácsülésen, szerv nincs, ott a szakszerveket. A kohászati üzemekben illetve kibővített szb-ülésen a zeti bizottság egyetértése nél- 4,1, az ÜM síküveggyárában pártszervekkel együtt tár- kül nem lehet dönteni. Ide- 5,8, ~ “ 5,1 a Textilipari Vállalatnál gyalják meg. Ezt követően a jében ismerjék meg a rendéi- százalékkal — a terve- vállalat politikai és gazdasá- kezéseket és a lehetőségeket gi vezetői a művezetőkig és vitassák meg az elosztás elveipfil lei tel kő|i Á világ együk legnagyabb obszervatóriumában, a Szovjet Tudományos Akadémia zeíencsuki asztrofizikai állomásán befejezték a 6 méter átmérőjű óriásteleszkóp alapjának szerelési munkálatait. Az új csillagvizsgáló a kaukázusi hegyvonulat egyik 2100 méter magas ormán épül. Helyét gondosan választották iá, a tudósok 6 éven át vizsgálták az itteni „látási viszonyokat”. Miután megfelelőnek találták, a kiváló orosz geodéta, Pasztuhov nevét viselő csúcson elkezdődhettek a világ legnagyobb teleszkónjá- vaí felszerelt obszervatórium építési munkálatai. Milyen vizsgálatokat tesz lehetővé ez az „óriásszemű” berendezés? Segítségével a tudósok sókkal mélyebbre hatolhatnak a világűrbe, távoli galaktikákat, kvazárakat vizsgálhatnak, tanulmányozhatják a csillagok, a csillagködök fizikáját, más bolygók légkörét, felületét. Az új teleszkóp érzékenységét a következő példával szemléltetjük: ha a Szovjetunió távol- Keleti körzetében valaki meggyújt egy gyufát, akkor a láng fellobbanását körülbelül 10 ezer kilométerre levő kaukázusi teleszkóp rögzíteni tudja. Terényi számvetés — ILYEN CSENDES zárszámadáson még nem voltam — mondotta a terényi utcán közgyűlés után egy fekete fejkendős nénike. Bizonyára igaza volt. Pedig a 13. számvetésen rendkívüli esztendőről festett szemléltető képet beszámolójában Majoros Márton szövetkezeti elnök, aki tavaly áprilisban került Terénybe. Még szerencse, hogy nem babonás... Válságos hónapokat éltek át Terényben. A korábbi vezetők méltatlanná váltak a tagság bizalmára. Pazarló, herdáló gazdálkodással lejtőre vitték a szövetkezet szekerét. Senki nem sajnálta őket, amikor bíróság elé álltak, és megkapták megérdemelt büntetésüket. Ám a bizalmatlanság légköre megmaradt. Nehéz volt feledtetni a történteket. Ilyen légkörben látott munkához tavaly tavasszal az új vezetés. Nem kell különösebben ecsetelni, hogy miért nem voltak irigylésre méltó helyzetben. A napokban megtartott zárszámadó közgyűlésen viszont már ezt hallottuk- a beszámolóiban.: „Sikerült az összhangot megteremteni a vezetésben, valamint a vezetők és a tagság között”. És hogy tavaly szanálták a szövetkezetét, megkapták a tagok 100 százalékosan, a munkabérüket. Elindultak a fel- emelkedés útján. A további előbbrelépéshez összefogás, bizalom, megfontolt, szakszerű gazdálkodás, a termésszerkezet egyszerűsítése, a gépesítés fokozása szükséges. Ha ez sikerül, akkor egy tízórás munkanapra nem 83 forintos fizetnek, hanem még többet. MIT IS HOZOTT a „konyhára” a néhány ágazat? Az építőbrigádot még év közben felszámolták, mert gazdaságtalan volt. Gépkocsi-meghibásodás miatt szállítási tervüket sem. teljesítették. Egyik fő ágazatuk a növénytermesztés volt. Nem úgy sikerült az év, ahogy szerették volna. A bevételi tervtői csaknem negyedmillió forinttal elmaradták. Ráfizettek a rozs, a zab termesztésére, és az őszibarackosra. Az erdészet is inkább vitte a pénzt, mint hozta. Bizonyára hamarosan köz- gazdasági számításokat végeznek Terényben, és eldöntik, hogy mely növényféleségeket tudják gazdaságosan termeszteni. Mert ha valamelyik nem jövedelmező, akkor a megfelelő következtetéseket ez nem kis dolog, hosszú hó- le kell vonni! Ahogyan a köznapok munkálkodásának eredménye. A számvetésen nem hangzottak el szélsőséges megnyilatkozások. Annak ellenére, gyűlésen elhangzott: nem szabad a pénzt kidobélni az ablakon. A kedvezőtlen időjárás ellenére a kukorica, a búza és az őszi árpa kitűnő termést hozott. Az átlagtermés számai igazolják, hogy jó föld a terényi, csak bánni kell tudni vele, ez esetben meghálálja az időben végzett szorgos munkát. Máktermésük ugyancsak jó volt. Termesztésével tehát a jövőben érdemes még nagyobb területen foglalkozni. Elsődleges jövedelemszerző forrás Terényben az állattenyésztés. A Cserhát szívében főleg a szarvasmarha-hizlalásnak vannak évtizedes hagyományai. E téren tavaly igazán jól sáfárkodtak a lehetőségekkel. Az ágazati hústermelés! versenyben a területi szövetség 31 közös gazdasága közül a második helyen végeztek. De a juhtartás Is „sínre” került — jövedelmezővé vált. A tejesbárány és gyapjú jó áron került értékesítésre. így nem véletlen, hogy az állattenyésztésből a tervezett 2,5 millió helyett 2,8 millió forint bevételre tettek szert. További nagy lehetőségek rejlenek a tejtermelés fokozásában, mert e téren nincs dicsekedhivaló Terényben. RENDKÍVÜLI eseményekben bővelkedő esztendő áll a terényi szövetkezet mögött. Az összképet vizsgálva leszűrhető, hogy a mélyből lassan emelkednek a felszínre. Bizonyos, hogy a talpra állás már könnyebb lesz! Rozgonyi István bizalmiig bezáróan az aktívákat tájékoztassák. Hogyan értelmezzék a központi és a helyi elosztási elveket? A megbeszélésekbe vonják be a szocialista brigádvezetőket a törzsgárdatagők közül lehető legtöbbet. A felmerülő it, a szakszervezeti alapszervek és bizalmiak a törvényesség és a szocialista bérezés elvei mellett álljanak ki. Ha a párt s a kormány irányelés veitől eltérést tapasztalnak, is kezdeményezzék a felettes szervek vizsgálatát, ha szűkkérdésekre adjanak választ, séges, éljenek a vétójoggal. vitás esetekben kérjék a párt- és a gazdasági vezetés segítségét. A szakszervezeteknek az az álláspontja, hogy a béremelések nem járhatnak nor— Milyen megoldást javasol maszigorítással, a központi a központi keretből, s a vál- bérintézkedés lalati forrásból történő bér- járulást nem emelés összehangolására? a lakbérhozzá- csökkenti. A normákat rendszeresen és ál— A bérek alakulását gaz- landóan fejleszteni kell, an- dasági fejlődésünk folyamaté- nak megfelelően, ahogy a ban kell látnunk. Az elmúlt technikai bázis, a technológia, évben behoztuk a viszonyla- a munka szervezettsége egyre gos lemaradást, 1973-ban je- magasabb szintet ér el stb. De lentős előbbre lépésre nyílik csak ezeknek alapján és nem lehetőség. Minden vállalatnál a jelenlegi központi bérintéz- végezzenek számításokat, hogy kedések hatására kell vála központi keretből és vállalati erőből milyen összegű bérnövelésre van lehetőség, most központi Dolgozzák ki az egységes vál- részesülnek, de lalati bérpolitikát, amely akiknek bérét toztatni a normát. — Egyes dolgozók, akik béremelésben még inkább most nem összhangban legyen a köz- emelik, azt kérdezik, hogy reá- ponti intézkedések elveivel és juk mikor kerül sor. A párt-, a vállalati sajátosságokkal. A a kormány és a szakszerve- vállalati bérfejlesztés a köz- zetek ismerik ezeket az igé- pontival összehangoltan és le- nyékét, és azok egy részét jo- hetőleg egyidejűleg történjen, gosnak tartják. Annak meg- A bérpolitikai elveket nem az felelően fog erre sor kerülni, év végéig, hanem a terveik- ahogy ehhez az anyagi ala- lus idejére, tehát 1975-ig kell pok megteremtődnek. Azon- meghatározni, és éppen olyan ban minden bér- és jövedel- következetesen kell megváló- mi intézkedésnek egy fedeze- sulásáért dolgosán, mint a termelési vagy az tervért. — Már most hallani olyan Ezért a szakszervezeteknek, a észrevételeket, hogy amelyik dolgozóknak együttesen azon mir előbb teremtsük meg a béremelés reális feltételeit. V. L. te van: a jobb, hatékonyabb értékesítési munka, az eredményesebb tevékenység minden területen. munkásnál! akarnak, annak kell munkálkodni, hogy adnak bremelést. Ez nem lehetséges, mert a Rendelkezés pontosan előírja, hogy kiknek NÓGRÁD — 1973. február 3.. szombat /