Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-22 / 44. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1 Aí MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVF.. 44. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. FEBRUÁR 22., CSÜTÖRTÖK Jelentős béremelés az építőipari munkásoknak Közgyűlések elö'tt fves számvetésre készülnek megyénk ipari szövetkezeteiben. Az elmúlt évi gazdálkodás eredményeit tárgyalják meg, ugyanakkor döntenek a nyereség felosztásáról és eltérően a mező- gazdasági szövetkezetektől, itt hagyja jóvá a tagság az ez évi terveket is. A mérlegzáró közgyűlés mindig fontos állomást jelent a szövetkezetek életében. Most derül ki, mi valósult meg az egy évvel ezelőtt jóváhagyott tervekből. Vizsgázik a vezetőség es a szövetkezeti tagság is. Már most, az előzetes jelekből megállapítható, hogy az osztályzat megyei átlagban jobb lesz, mint egy évvel ezelőtt. A Nógrád megyei KISZÖV- höz tartozó 18 ipari szövetkezetben a termelés egy év alatt csaknem 19 százalékkal • növekedett, 4 százalékos létszámnövekedéssel. Egyedülálló a dré- geiypalánki Szondi Ipari Szövetkezet eredménye, ahol az 5 százalékos létszámnövekedés ellenére, csaknem 50 százalékos a termelésfelfutás. A szolgáltatások fejlesztése Igen fontos politikai kérdés, ennek ellenére sem valósultak meg maradéktalanul a tervek. Ezért a megyei tanács vb legutóbbi ülésén elmarasztalta a szövetkezeteket. A közgyűléseken ez- zei a kérdéssel súlyának megfelelően kell foglalkozni. Hogyan, milyen módon tudnák az eddiginél sokkal nagyobb ütemben tovább növelni a szolgáltatások mennyiségét és színvonalát. Az igények ugyanis egyre nőnek és kielégítésre várnak. Az előző évi 32,6 millióval szemben tavaly 40 millió forint nyereséget értek el megyénk ipari szövetkezetei. Lényeges fejlődést jelent, hogy ezt az évet már egyetlen szövetkezet sem zárta veszteséggel és úgynevezett R-alaphiány is mindössze három ipari szövetkezetnél várnató. Tavaly egy veszteséges és öt R-alaphiányos volt. Javult általában a hatékonyság. Az egy dolgozóra jutó termelési érték megyei szinten 14 százalékkal növekedett átlagosan. Ez is bizonyítja, hogy megyénk szövetkezeti iparának eredményei meghaladják az ipari átlagot és jobbak az országos átlagnál. A keresetek is 7-8 százalékkal növekedtek. A kétségtelen szép eredmények mérlegelésekor azonban nem szabad megfeledkezni azokról a gondokról sem, amelyekkel meg kellett birkózniuk az elmúlt évben. Jóformán valamennyi ipari szövetkezetben voltak ilyenek. Kevés volt a megrendelés, emiatt a kapacitások sem voltak kihasználtak. Az üzem- és munkaszervezésben is jelentkeztek a meglevő hibák. Több helyen laza volt a munkafegyelem. Nem ünneprontásként, hanem okulásként említjük ezeket. Most, amikor az elmúlt évet értékelik, ezeket a nem kívánatos jelenségeket Is reltétlen szükséges alaposan elemezni. Az idei jó felkészüléshez az is hozzátartozik, hogy a tavalyi kudarcokból tanuljanak. Az elmúlt évben nemcsak gazdasági téren fejlődtek szövetkezeteink, hanem szervezettebbé is váltak. Erősödött a szövetkezeti demokrácia, a tagság tulajdonosi szemlélete. A választott testületek, szövetkezeti bizottságok is jobban betöltötték szerepüket. Közvetlenül vagy közvetve ez is anyagi erővé változott. így könnyebb lesz meghatározniuk a még nagyobb célok eléréséhez vezető utat. Két évvel ezelőtt 257 «Miliő forint volt az éves termelési érték. Tavaly már 306 milliót értek el. Az idei tervek 333 millió forint termelési érték elérését tűzték céhtJ. 8 1. Lapunkban már ismertettük a kohászok, a bányászok béremelését, most azt nézzük meg, hogy az állami és tanácsi építőiparban hogyan valósul meg a munkások béremelésére vonatkozó párt- és kormányhatározat. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál a munkások az elmúlt évben a tervezett 2,3 százalékkal szemben 6,7 százalékos béremelésben részesültek. Ezzel a korábbi éves átlagos munkásbér 25 670 forintról 27 390 forintra nőtt. Az első hírek után fokozódott az érdeklődés, hogy az építőiparban hogyan kell értelmezni a központi béremelést, a tavalyi béremelés után az idén mennyire futja a vállalat saját erejéből. Részletes és végleges adatokat még nem lehet tudni. A szakszervezeti bizottság ma délelőtt, a szakszervezeti tanács pedig március elsején tárgyalja és hagyja jóvá az új béreket. De az már biztos, hogy az Állami Építőipari Vállalatnál a központi intézkedésre 2,9 millió forinttal, vállalati saját forrásból 1,9 millió forinttal növelik a béreket. A központi intézkedésekkel együtt és összehangoltan vállalati forrásokból négy százalékkal emelik a béreket. A vállalat összes dolgozóinak a száma 2369. A központi intézkedés nyomán 1868 munkás, 73 művezető, 105 termelésben dolgozó nyugdíjas és 74 teljesítménybérezésben foglalkoztatott tanuló, összesen 2120-an kapnak március elsejétől több bért. Általános irányelv, hogy a szakmunkások és művezetők legalább 6,5 százalékos, a segéd- és a betanított munkások legalább 3 százalékos béremelésben részesüljenek. Aki jól képzett, vagy két szakmája van, szorgalmasan, jól dolgozik, vagy a régi törzsgárdához tartozik, annak órabérét magasabban állapítják meg. A vállalati 1,9 millió 71 százalékát törzsbéresítet- ték, a többit a munka szerinti differenciálásra tartalékolták. Próbaelszámolást is végeztünk. Eddig egy jól dolgozó szakmunkás havonta 2600 forintot keresett. Központi rendelkezésre legalább havi 169 forinttal kell növelni keresetét. De tudása, munkája és érdeme szerint besorolhatják úgy, hogy március elsejétől ugyanazért a munkáért havonta 390—400 forinttal kereshet többet, vagyis bére 2600 forintról 2990—3000 forintra növekszik. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál összesen 900-an dolgoznak. Az előzetes számítások szerint 600 munkást érint a bérpolitikai intézkedés. Itt is legalább 6,5 százalékkal növelik a szakmunkások bérét és három százalékkal a nem szak munkások bérét. Központi rendelkezésre 828 ezer forinttal, vállalati erőből 4 százalékkal, 776 ezer forinttal emelik a béreket. A tanácsi építőiparban az elmúlt évben 7,1 százalékkal növekedtek a bérek. Mindkét építőipari vállalatra azonos bérfejlesztési elvek vonatkoznak, az összegek a vállalat létszámához képest különböznek. A rendelet egységesen intézkedik a szakmunkásokra és a művezetőkre vonatkozóan. Ám mindkét vállalatnál sok olyan kőműves, bádogos és vasbetonszerelő dolgozik több éve, akinek nincs szakképzettsége, de ezt a munkát kellő szakértelemmel és szorgalmasan elvégzi. Ilyen esetben mindkét vállalatnál a szakmunkáséhoz közeledő személyi besorolást állapítanak meg, ezt tartják igazságosnak és szükségesnek. A személyi alapbérek (órabérek) emelésével egyidejűleg a tarifarendszer szerinti teljesítménybéres alapbéreket ia emelték. A munkahelyi vezetőkön és a helyi társadalmi szerveken múlik, hogy mindenkit munkája szerint soroljanak be. Aki többet és jobban dolgozik, az többet kapjon. 'Salgótarjániak a művezetők első országos tanácskozásán Az utóbbi időben egyre fo- íozottabban kerül előtérbe a nunka hatékonyságának növelése. Ebben a tudatos törekvésben mindem a termeléssel kapcsolatban levő vezetőnek *s dolgozónak megvan a feladata. Mégis kiemelt és különleges szerepük van a fel- idatok maradéktalan végrehajtásában a termelés közvetlen irányítóinak, a művezetőknek. Ez a felismerés késztette arra a vasasszakszerve- :et, a Kohó- és Gépipari, valamint a Nehézipari Minisz. térium vezetőit, hagy február 23-ra és 24-re összehívják a vas-, fém- és villa- ■nosenergia-ipari művezetők “lső országos tanácskozását. A tanácskozás színhelye: a vasasszakszervezet budapesti székháza lesz. A művezetők első országos tanácskozásán Nógrád megye vasipari üzemeinek több művezetője is részt vesz. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekből hat művezető készül a vasasszékházba. hogy az országi« tanácskozáson képviselje a salgótarjániakat. A program igen tanulságosnak ígérkezik, hiszen Méhes Lajos- szakszervezeti főtitkár beszámolóján kívül korreferátumot mond dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és Szili Géza nehézipari miniszter is. A különböző szakmai ágazatok részére szekcióüléseket tartanak, amelyeken a központi beszámoló és kor- referátumok tükrében vizsgálják a vasipari szakterületek művezetőinek konkrét szerepét és feladatait a hatékonyabb vállalati gazdálkodás megvalósításában, a művezetők és szakszervezeti bizalmiak feladatát, valamint együtműködését a szocialista munkaverseny irányításában, tervezésében. ellenőrzésében és értékelésében. Végezetül a szekcióülések feladata lesz még megvitatni a művezetők tennivalóit a dolgozók nevelésében, élet- és munkakörülményeik: alakításában és a szocialista munkaviszony fejlesztésében. A Nógrád megyei művezetők küldöttei közül Bartus József készül felszólalásra hogy a helyi tapasztalatok ismertetésével hozzájáruljon a művezetők első országos tanácskozásának sikeres munkájához. Két minisztérium intézkedése: március 1-től 30-féle gyermekruházati cikk ára, minősége nem változtatható A Belkereskedelmi Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium rendszeresen foglalkozik az árszínvonal védelmével. Egy korábbi megállapodás értelmében március 1-től életbe lép a két minisztérium együttes intézkedése, amely 30-féle gyermekruházati cikk árának és minőségének stabilizálását rendelte el. Az intézkedés lényege az, hogy kötelezték az illetékes gyárakat és a kijelölt üzleteket e termékek rendszeres előállítására, árusítására. A termelő és a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek a meghatározott gyermekruházati cikkek eladási, illetve fogyasztói árát — függetlenül az árformától — semmiképpen nem növelhetik, minőségét kedvezőtlenül nem módosíthatják. A kijelölt cikkek árának változtatására egyébként az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke előzetes bejelentési kötelezettséget írt elő. A rendelkezés végrehajtása megkezdődött. A Könnyűipari Minisztérium a belkereskedelemmel egyetértésben 7 gyárnak — a Budapesti Harisnya- gyárnak, a Hódmezővásárhelyi és a Váci Kötöttárugyárnak, a Kaposvári és a Szegedi Ruhagyárnak, valamint a Tisza és a Duna Cipőgyárnak — írta elő kötelezően egyebek között meghatározott típusú pamut harisnyanadrág, tréningnadrág és -öltöny, iskolaköpeny, tornacipő és fröccsöntött fiú- és leánykacipő igények szerinti gyártását. A tanácsok megyénként 4—6 boltot, Budapesten 20 szaküzletet jelöltek ki, ezenkívül a fővárosban négy, vidéken szinte valamennyi áruház köteles ezeket a cikkeket mindenkor megfelelő választékban tartani. Az illetékes tanácsi szervek gondoskodnak arról, hogy a vásárlókat tájékoztassák a kijelölt üzletekről. Az intézkedés csupán kísérlet, valószínűleg nem végleges jellegű, a két minisztérium a tapasztalatok alapján azt szeretné megállapítani, hogy az árváltoztatás nélküli termelés és értékesítés miképpen befolyásolja az ellátást. Egyes meghatározott cikkek bősége nyomán hogyan alakúi a forgalom. Iskolaköpenyből például jelenleg 30—50 fajta kerül forgalomba, kötelezően viszont négy típus gyártását és árusítását rendelték el, hogy ezekből mindig legyen elegendő a kijelölt szakboltokban. A társadalom- politikai érdekből elsősorban a többgyermekes, alacsony Keresetű családok gondjainak enyhítése érdekében hozott intézkedés tapasztalatainak eredményétől függően más cikkcsoportok árrögzítésére is sor kerülhet. (MTI) Fiatalok - jól dolgoznak A Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat zagyva- pálfalvi telephelyén nagyon sokoldalú munkát végeznek. A tizenkét brigád mintegy kétszáz dolgozóból áll és ebből öt ifjúsági brigád. Egyébként a vállalat dolgozóinak átlagéletkora 24—25 év. A fiatalok, jókedvvel és jól dolgoznak. Az üzem fő gyártmányai a szerszámosládák, BRG-kezelőegysé- gek és szállítószalagok Az idén ötvenezer szerszámosládát készítenek, 5,8 millió forint értékben. Ezek a gyártmányok főleg nyugati exportra indulnak. Zentai Zsuzsa a szerszámosláda részeit szegecseli A speciális üvegipari szállítószalagok az ország valamennyi üveggyárának készülnek. Ezekből a szalagokból az Cszak- magyarországi Export Vállalattal kooperálva sokat szerelnek fel Kubában. Tarjáni Gyuláné és Szabó Miklósné a speciális szalagokat rakják össze Szalagrendszerben készülnek a BRG-kezelőegységek. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár százötvenezer órára kötött szerződést az említett egységek gyártására. Szerémi LászK kezelő a készülék nyomtatott áramkörét méri be Fodor Tamás képriportja
