Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-20 / 42. szám
( Elkészült a nyolcszázezredik Jelentő« nap volt a február A >,család” egyik tagja a 19-i, hétfői a ZIM salgótarjáni Kámfort típus, amit mársütő- gyarátan: délelőtt lekerült a hőfok-szabályzóval as gyúj- szerelőszaLagról a nyolcsaáz- tás-lájigbizbosítoval is elláttak, ezredik gáztűzhely. Bat követte a Komfort St. tíA ZIM salgótarjáni gyára pus. amelynél mind a főző- 1903-ban vette át a T 3-as égőkhöz, mmd a sütőégőkhöz típusú gáztűzhelyek gyártását ffl'tíjtas-langtóztasítóít epíte-t- a budapesti gáakészüiékgyár- Egyébként 1971 -ben tói. 1964-ben ezt a típust — a kooperációs kapcsolata jött Világ proletárjai, egyesüljetek NÓGRÁ AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP J A XXIX. ÉVF„ 42. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. FEBRUÁR 20., KEDD Salgótarján fejlődése megalapozott Megépülnek a tervezett lakások Az elmúlt két esztendő eredményéit, és a következő évek feladatait értékelte — többek között — tegnapi ülésén a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az elmúlt két évben a városi tanács eredményes munkát végzett. Salgótarján gyors ütemben fejlődött, a negyedik ötéves tervben meghatározott célkitűzések teljesítése időarányos. A várospolitikai munka alapvetően két fontos re»«#—-fagozódott. Egyrészt a város jövőjét megalapozó fejlesztések, másrészt az 1971. évi jelölő gyűléseken felvetett lakossági javaslatok szerepeltek a tervekben. Kiemelkedő fontossággal jelentkezett a lakásprogram megvalósítása, a munkásság helyzetének, életkörülményeinek javítása, a nők és az ifjúsággal való nagyobb törődés, valamint Salgótarján közmű- és kommunális ellátásának megoldása. Örvendetes, hogy az ötéves terv eddigi tel-, jesítése megfelel a, üképzelé- seknek. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egyúttal megalapozták a további feladatok teljesítését. A város- központ gyors építésé mellett Salgótarján külső területein új lakótelepek kialakítása kezdődött meg. A gyorsütemű lakásépítések eredményeként javult a lakásellátás, megfelelő alapterületű és modern lakásokba költöznek a családok. Salgótarján üzemeinek, intézményeinek nagyszabású társadalmi összefogásával, a „Húszezer napot Salgótarjánért’ mozgalom keretében közös munkával létrehozott óvodai férőhelybővítések eredményeként azt mondhatjuk, hogy megoldódott az óvodai ellátás Egyre inkább átalakul az ipar szerkezete, új üzemek települnek, illetve a meglevőket korszerűsítik. Űj utak, víz- és villanyvezetékek épültek, bővült a bolthálózat. A lakásépítkezések üteme és megvalósítása bizonyítja a tervek megalapozottságát, a célok realitását. Az elmúlt két évben 1148 lakást adtak át a megyeszékhelyen. Ez konkrétan azt jelenti, hogy két év alatt több mint 3500 ember — a város lakosságának közel 10 százaléka — költözhetett új lakásba. És jelenti azt is, hogy két év alatt megközelítően annyi lakást építettek, mint az elmúlt ötéves terv öt évében. Csaknem száz kolóniái lakást számolt fel a városi tanács és ezzel jelentős előrelépés történt a szociális követelményeknek meg nem felelő épületek felszámolásában. Javultak az alsóíokú oktatás feltételei, korszerűbb a nevelő- és oktatómunka, tervszerűbb a közművelődés fejlesztése. Egyelőre még megoldatlan gondok jelentkeznek a közműhálózat építésében, bár ebben is sikerült előbbre lépni Korszerűsödtek a városközpontban legjobban igénybe vett útszakaszok. Átadták a forgalomnak az új litkei utat, a Rákóczi utat pedig átépítették a Karancs Szállóig. Az útépítéssel egyidőben elkészült az alapközművek rekonstrukciója is. Az is igaz, hogy Salgótarján dinamikus fejlődésével nem sikerült minden területen lépést tartani. Gond, hogy sok fiatal házas még nem jutott lakáshoz és az elavult kolónia lakások gyorsabb ütemű felszámolása még nem sikerült. Nem kielégítő a járóbeteg- és az egészségügyi ellátás. Gondot jelent az új lakótelepek előközművesítése, nincs elég általános iskola, akadozik a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatás. Ezek alapjában meghatározzák a városi tanács további munkáját, hogy megvalósuljanak a X. kongresszus határozatai, a Központi Bizottság állásfoglalásai, és az új tanácstörvény célkitűzései. A végrehajtó bizottság ezt követően egyéb ügyeket tárgyalt. Szép eredmények, reális célkitűzések Nagybátony jelene és jövője gyár szakembereinek kezdeményezésére — korszerűsítették. ettől kezdve rohamos léptekkel fejlődött az újabb és újabb típusú gáztűzhelyek gyártása. Mérföldkő volt az üzem életében az 1968-as év: elkészült a tizenegyezer négyzetméter alapterületű gáztűzhelyszerelő csarnok, s ezt követően megkezdődött a gépi b elrendezések és szerelőszalagok ■ betelepítése. 1971-ben megjelent a piacon a Komfort elnevezésű gázkészülékcsalád. A legtöbb mezőgazdasági berendezés, felszerelés garanciális javítása, a szervizzel kapcsolatos tevékenység éveken át gondot okozott a termelőknek; ezért nagy jelentőségű az a megállapodás, amelyet dr. Bartos Lajos, az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatója és Csillag Nándor, a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgató-helyettese hétfőn az AGROTRÖSZT székházában aláírt. A szerződés értelmében az AGROTRÖSZT 19 megyei vállalatán keresztül forgalomba hozott hazai és külföldi gyártmányú gépek és berendezések vevőszolgálatát ezentúl a MEZŐGÉP Tröszt vállalatai látják el. A tröszt az ország területén 22 vállalattal és 134 gyáregységgel széles körű garanciális szolgálatot szervez, s így megoldja a rendszeres szervizellátást — ideértve az úgynevezett null- szervizeket is — és a díjazott műszaki felülvizsgálatokat. A szolgálat vállalja gének, berendezések összeszerelését, üzembe helyezését és beállítását. Ezen túlmenően szaktanácsadást is szerveznek. A szerződés szerint a MEZŐGÉP Tröszt hálózata több létre az üzemnek az NSZK-beh Boecker céggel. Az export mellett megélénkült a hazai kereslet is a salgótarjáni gáztűzhely iránt, amiben nagy szerepe van annak, hogy a külföldi tűzhelyeken található technikaiműszaki újdonságokat — lehetőség szerint — az itthon forgalomba kerülő tűzhelyeken is alkalmazzák. A ZIM salgótarjáni gyárából kibocsátott gázkészülékek termelési értéke 1973-<ban eléri a 322 millió forintot. mint száz szervizkocsival kezdi meg a vevőszolgálati munkát. Jól képzett szakemberei azon tűi, hogy a mezőgazda- sági gépeket, állattartó telepeket, magtároiókat. hűtőtárolókat, valamint más nagy teljesítményű berendezéseket rendszeresen karbantartják, az esetleges üzemzavarok elhárítására és a javításokra is vállalkoznak. A szolgálat a szerződés megkötésével egyidőben megkezdte munkáját és a mező- gazdasági üzemek rendelkezésére áll. (MTI) közeli napokban fogadja Gri- vasz tábornokot, a szigetország é® Görögország egyesülését szorgalmazó tábor vezetőjét — közölték vasárnap a ciprusi főváros jólértesült köreiben. A találkozótól politikai megfigyelők azt várják, hogy az elnök és a tábornok megkísérlik kidolgozni különMegyénk egyik legdinamikusabban fejlődő ipari települése Nagybatony. Érdekessége, hogy közigazgatási rangját tekintve nagyközség, de nevében bányaváros. A körzetben az ipar intenzívebbé válása, a mezőgazdaság stabilizálódása és a bánya működésének fenntartása mindmind olyan kérdések, amelyek a község, a járás és a megye vezetőinek nem kis gondot okoznak a problémák megoldásában. Mivel a városiasodás jelentősége a körzetben hosszabb távon is folyamatosan növekszik, ezért az urbanizáció tervezése alapvető kérdés a településen. Nagybátonyban a tanácstagokkal, a tanács vezetőivel Deszélgetve minden alkalommal felvetődnek ezek a problémák. Valamennyien jól ismerik a település gondjait, fejlesztésének távlatait, reális, jól megalapozott célkitűzéseit. — A negyedik ötéves tervben Nagybátonyban a fejlesztésre, lakásépítésre — mondja büszke örömmel Kenyeres Pál nagyközségi tanácselnök — mintegy ötvenmillió forintot fordítanak, ami igen jelentős összeg. A fejlesztési tervben szerepel az iskolai napközis konyha építése, amit ötszázfős féle ciprusi politikai irányzatok közti megbékélés feltételeit. A két politikus, legutóbb 1972. március 26-án találkozott egymással, akkor azonban nem történt meg a várt közeledés, mert Grivasz tábornok elfogadhatatlan java? latokkal állt elő. (MTI) kapacitásra terveztek, de épül a négy tanterem és a politechnikai műhely is. A nagyközségi tanács alapvető célkitűzéseihez tartozik, hogy az oktató-nevelő munka színvonalának emeléséhez a tárgyi feltételeket is maximálisan biztosítsák, ami összhangban van az MSZMP. 1972. júniusi közoktatás-politikai határozatával. Már 1973-ban felépítenek két pedagóguslakást, de ebben az évben megkezdik a negyven tanácsi rendelkezésű lakás felépítését is, amit 1974- ben fejeznek be. A járási és megyei segítség révén végre sor kerülhet a kolóniák felszámolására. Mintegy 36—38 millió forintot fordítanak annak a 185 lakásnak a felépítésére, amelybe a lakók a kolóniák szanált lakásaiból költözhetnek be. A nagyközségi tanács vezetői úgy tájékoztattak bennünket, hogy az előzetes tervek elkészültek, az építéshez a pénz biztosított, így a tárgyalások alapján az építkezés megkezdődhet, s valamennyi lakó 1975. végéig, 1976. elejéig beköltözhet az új lakásba. A lakásgondok enyhítésére megbeszélések folytak az OTP vezetőivel is. Megállapodás született arra vonatkozóan, hogy 1974—1975-ben 36—36 OTP-lakást építenek fel, mintegy 16—18 millió forint ösz- szegben. Szükség van erre a településen, mert a lakásfeszültség igen nagy. A harisnyagyár és a FÜTÖBER munkáslétszámának növekedése után ez még csak növekedik majd. A nagybátonyiak élénk figyelemmel kísérik a lakásfejlesztést, mert ez a legnagyobb gond a településen. Örömmel állapítják meg, hogy ebben az Ívben meg is kezdődnek az építkezések és a negyedik ötéves terv befejezésének idejére, az ötödik ötéves terv kezdetére mintegy háromszáz család költözhet új lakásba a bányavárosban. E fontos tervek elkészítése mellett a tanács az elmúlt években folyamatosan fejlesztette a kereskedelmi hálózatot is. Megvalósították a bányavárosi új önkiszolgáló boltot. Hetenként “háromszor hoznak friss árut a tanács határozata alapján. Javult a szolgáltatás, működik a ktsz-autószerviz. A maconkai és a falusi település igénye alapján több kisiparosnak működési engedélyt adtak ki. A lakosság igénye alapján lehetőség van a Patyolat szolgáltatásának a fejlesztésére. A település jelentős fejlődése megkívánja, hogy tovább növeljék a szolgáltatások színvonalát. Ezt az is indokolja, hogy a nők nagyarányú munkavállalása nyomán könnyítsenek az otthoni munkában. A jelölő gyűléseken, tanácsüléseken elhangzott javaslatok alapján korszerűsítették a faluban a Szondi utat, Ma- conkán az Arany János utat, a faluban új járdát építettek a Béke úton, és teljes felújítást végeztek az iskolában. Ebben a ciklusban oldották meg a napközi otthon bővítését, minden jelentkezőnek helyet tudnak biztosítani az óvodákban is. ' A problémákról, gondokról szólva, elmondta a nagyközségi tanács elnöke, hogy sok a korszerűtlen út, de szükség van az esőelvezető csatorna- hálózat korszerűsítésére, fejlesztésére is. Tovább kell javítani az üzlethálózatot, szükséges a bányaváros régebben épült lakásainak és a központi iskolájának felújításra is. Van bőven tennivalója az elkövetkező években a községi tanácsnak. Elkezdték a munkát Országos mező gazdasági szervizszolgálatot hoztak létre Makarioss fogadta Grivasst Malkariosz ciprusi elnök a Öröm-e a vásárlás? Egyetértek azzal a kereskedelmi szakemberrel, aki az egyik megyei szintű értekezleten a többi között azt mondta, hogy a kereskedők feladata a vásárlás örömének fel- szítása, megtartása, tovább- íokozása. Nemcsak azért értek egyet, mert szaktekintély a . szakmában, hanem mert a legtömörebben fejezte ki a vásárlók leghőbb kívánságát. Sokan vannak, akik valóban az említett szellemben állnak a pultok mögött, a pénztárgépek mellett, szolgálják ki igényesen, kulturáltan a vevőket. Nem kényszerből, pénzkeresetből választották ezt a szakmát, nem az esetleges kedvezmények miatt jöttek ide, hanem hivatástudatból. Az üzleteket járva, az emberekkel beszélgetve az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozom olyan észrevételekkel, megjegyzésekkel, amelyek egyes kereskedelmi dolgozók magatartását kifogásolják. Nem bizalmatlanságból, de néhány helyen, mint csendes szemlélő, jómagam is meggyőződtem a kifogások jogossága ról. Többször tapasztaltam, hogy egyes csevegő kereskedelmi dolgozók nem törődnek a vevővel, hagyják várakozni. Máskor" meg az érdeklődőknek kurtán-furcsán válaszolnak. Ügy, mintha szívességet tennének, illetve nehezükre esne a válaszadás, holott ez is beletartozik a szakmai követelmény előírásaiba. Csak elvétve tapasztaltam — amit még sokan mások is elvárnak - azt, hogy kínálják is az árut, mondják el jó tulajdonságait udvariasan, észrevétlenül és figyelmesen egészítsék ki a vevők hiányos ismereteit, ha úgy látják, hogy valamilyen okból bizonytalankodnak. Vagyis érezzék a vevők, hogy a kereskedelmi dolgozók, az ő barátaik, együttéreznek velük, nem akarják rájuk sózni a rossz árut stb. Érdemes segíteni, mert a vásárlók ezt a magatartást nagyon méltányolják. Eddig tudatosan nem használtam a kereskedő szót. Mert aki nem a fentiek szerint gondolkodik, cselekszik, azt nem illeti meg a kereskedő megtisztelő szó, hanem csak az eladó. Az előbbi a vásárlót mindig visszavárja, az utóbbi pedig minél előbb túl akar adni rajta. S bizony a kettő közötti módszerben nagy a különbség. Az említett mulasztások miatt aztán akkor sem öröm a vásárlás, amikor az ember megtalálja a neki tetsző cikket, árut. Azt hiszem, a kedves vevő fogalmának helyes értelmezését és gyakorlatát meg kell követelniük az érintett vezetőknek a magukról megfeledkezett kereskedelmi dolgozóktól. Ez ugyanis a szakma sajátossága, velejárója. Nem a kulturált kereskedői magatartás öregbítette az az eljárás sem, amikor a jogosan reklamáló vevőnek azt vágtál? a fejéhez, hogy minek vitatkozik, hogy tudnia kellene, mit vásárolt meg. Sajnos, ilyen esetekben egyes kereskedelmi dolgozók hamar rásütik a jogosan reklamáló vevőre, hogy kukacoskodó, nehezen elviselhető stb. Sőt, előadódik, hogy összesúgnak-búgnak a vásárló háta mögött. Ez viszont nagyfokú tiszteletlenség. Nemcsak nekem, hanem másoknak sem tetszik az indokolatlan bizalmaskodás. Sokszor zavar, sőt, bizonyos esetekben sértő is. Nem mindenki szereti, ha édeskémnek, vagy lei- kecskémnek szólítják. Az meg egyenesen bántó, amikor anyukámmal illetik a vevőt, holott semmiféle közeli barátságban nincsenek egymással. Ezt tapasztaltam Salgótarjánban az „úriasszonyok” — leértékelt áruk — boltjában. Maradjunk csak a régi jó szokásoknál: mit parancsol asszonyom, mivel szolgálhatok stb. Mindezekből valóban a kedves vevő iránti tisztelet és megbecsülés árad. A kereskedelemben dolgozók száműzhetik az effajta „kedveskedést”: tessék kérni, vagy: kérjen már, vagy: mit akar. Szükség van a vevővel szembeni tiszteletre, mert a kereskedelmi dolgozók is csak any- nyi megbecsülést várhatnak el, amennyit a vásárlóknak megadnak. V. K. V