Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-02 / 27. szám

á szécsényl mezőgazdasági szakközépiskolában Harminc évei Huszonkét vélemény — huszonkét sors kedik valaki el, ismereteinek zés, szervezés foglalkoztatja, 6 nagy részét talonba teheti, a zsámbékí üzemgazdasági £ő- Bacsa Mihály pályaválasz- iskolára kéri felvételét, ugyan­oda szeretne menni Hohol Zol* tán is, termelőmunka- dott, hogy segítse a negyedik Több fiatal, ki főiskolán, Nem osztályosokat a pályaválasztás vagy egyetemen kíván to­Negyedík osztályos közép­iskolásainknak még van egy jó hónapjuk, hogy kimondják ü a. végső szót: merre tovább, tésí felelős tanár minden le- Tanulnak, szakmát választ«- hét őségét, és percet megrág« nak, vagy a ban helyezkednek el 7 tönnyü a döntés. A szécsényl útvesztőjében való eligazodás- vábbtanulni, szeretne vala­mezőgazdasági szakközépis­kolában 22 diák mond búcsút majd az intézet falainak, s gyan Is lenne jobb. Pedig, ahogy a gimnazisták mond­ják, nekik még könnyebb, ra. melyik termelőszövetkezettel — Az iskolarádiő riporterei társadalmi ösztöndíjra szerző- termelőszővetkezetekben jár- dést kötni. Tóbiás Attila pél- most 22 diák tervezgeti a jö* tak. Megszólaltattak tsz-veze- dául a palotási, Hegedűs Ist- vőjét, latolgatja, hogy hó- tőket, fiatal szakembereket, van pedig a szécsényl szövet­hogy milyen lehetőségek áll- kezettel kötne szívesen tár­nak a most végzős negyedi- sadalmi szerződést. Lőríncz kesek előtt. Jártak a szécsényl János szülőfalujában, Cseszt- aiert mór nyolcadik osztályos agrolaborban, tervben szere- vén kamatoztatja majd isme­korukban a mezőgazdasági pel az állategészségügyi fel- rétéit. Gól Attila, Krajcsi pálya mellett döntöttek, most tigyelőség szakembereinek András még nem neveztek viszonylag könnyebb helyzet- megszólaltatása is — tájékoz- meg szövetkezetét. Brunda ben vannak, íatott Bacsa Mihály. József a ludányhalászi tér­Rövidesen a debreceni Ag- melőszövetkezet szarvasmar- lártudományi Egyetemen is- haprogramjának megvalósí- kolalótogatáson vesznek részt lásához szeretne hozzájárulni. , . a negyedikesek. Az utat ősz- Jele Ferenc visszamegy szü­szeköttk városnézéssel, szín- tófalujába, Bercelre, a hazai házlátogatással. termelőszövetkezetben kíván levékenykedni. Kabács Jónás, L; . . a pásztói járásba helyezkedik Ki mire ke, ZUl . majd el. Kiss Gyula, az NDK­„ ___., _ , ,, ,,, ba készül. Az osztályba S zomszéd László osztályfő- mindössze két leány jár. _ , , nö^ valamennyi tanulójáról Schulcz Ágnes véleménye el­zos hallgatónk a pályán ma- pontos jellemzést ad. tár a többiekétől ő a kecske­rad. — Fontos, hogy ismerjük ta- métl óvónőképzőbe kéri fel­A negyedik osztályosok nitvanyalnkat — vélekedett vételét. Matúz Márta így véle­döntése nem véletlen. Az is- —, hiszen csak így tudjuk ijedik • :,olavezetés, a tanári kar nem nyugodt lelkiismerettel a jel- __Népművelő és könyvtáros h agyták magukra a diákokat lemrajzokat elkészíteni. Murányi László a Magyar, Nem véletlen diákjaink egy része más vi zekre evezett, s nem a mező- gazdasági pályát választotta élethivatásul — mondotta Mi­kes József, az intézet igazga­tója, majd hozzátette: — az idén szinte valamennyi vég u pályaválasztási problémá­jukkal, tanácsaikkal, a mező- nándori Állami Gazdaság ősz- gazdasági pályán dolgozók töndíjasa a debreceni agrár­egyetemre készül. •— Négy év alatt beigazoló­dott, hogy nyolcadikos korom- Még rejtély... életének bemutatásával, tuda­tosan irányították a diákok pályaválasztását. Ez érthető, hiszen mindazt a szellemi ér- ban jól választottam. Itt, az léket, gyakorlati ismeretet, iskolában még jobban meg- négy szerettem a mezőgazdasági me- pályát, tudásomat az egye­temen szeretném tovább fej­szeretnék lenni, természetesen falun, így is tartani tudnám a kapcsolatot a mezőgazda­ságban dolgozó emberekkel. melyekkel diákjaikat a év alatt felvértezték, a /.őgazdaság különböző térülő­éin tudják majd legnagyobb leszteni — nyilatkozott. hatásfokkal értékesíteni. Huszonkét vélemény, hu­szonkét sors. Hogy kinek mit hoz a holnap, még . rejtély, de egy bizonyos: ezeknek a fia­taloknak megvan az egészsé­ges elképzelése a jövőről, a Csörge Lajos az állatorvosi Egyetlen fiatal sem engedheti egyetemre kéri majd felvéte- saját jövőjükről. Tudásukat meg magának azt a luxust, lét. Bozsik Andrást a kutatás így, vagy úgy, de a mezőgaz­le- érdekli, ő Gödöllőn szeretné daságban kívánják kamatoz- tanulmányait tovább foly- tatni, hogy szellemi holttőkéje ;yen, márpedig, ha nem a kiképzett szakmában helyez- tatni. Princz Pétert a terve­SzenogTádl Ferenc Szakmunkásképzés és a tanácsok san — 1975, bezárólag szeptember 1-ig kerülnek ót ta­nácsi hatáskörbe a szakmai képzés szakfelügyeletének szervezésével és az iskolák termelési, műszaki tevékeny­Megváítozik a szakmunkás- sí tervet kell kidolgozni. A képzés felsőszintű és közvet- tervkészítés során különös fi­ién irányításának rendje, er- gyeimet kell fordítani arra, ről a Minisztertanács legutób- hogy a szakmunkásképzés or- bi ülésén hozott határozatot, szágos és területi feladatait az Ez egyszerűsíti a jelenlegi egész népgazdaság igényeivel gyakorlatot, ugyanis eddig hat és lehetőségeivel összhangban ségével összefüggő feladatok, tárca, illetőleg szerv irányi- jelöljék ki. A határozat intézkedik arról tóttá felső szinten ezt a mun- A sikeres végrehajtás az is, hogy a tanácsok képesek át, ami a jövőben csupán irányítás új rendjére vonatko- legyenek megnövekedett fel- három — a munkaügyi, a me- zó intézkedések ésszerű foko- adataik ellátására; a művelő- őgazdasági és elelmezésügyi, zatosságát igényli. Ennek désügyi és pénzügyi szakigaz- valamint a belkereskedelmi — megfelelően a szakmunkás- gatási szervek költség- és lét­miniszter hatáskörébe tartó- képző iskolák Irányítását az szám- „erősítést” kapnak, ami­zik majd. illetékes minisztereknek 1973. ről külön dönt a Miniszterta­Valamennyi középfokú szak- szeptember 1-ig, a szakközép- nács. A tanácsok illetékes osz­rktatási intézmény __ szak- iskolákét pedig 1974. szeptem- tályainak képzési feladatairól, m unkásképző iskolák és szak- bér 1-ig kell a tanácsok ha- hatósági jogköréről külön reri- özépiskolák - létesítője, fenn- tankörébe átadniuk; a vagyon- delet lát majd napvilágot, de artója a jövőben a megyei (fő- jogi, illetve a gazdálkodással megfelelő fórumokat is terem- városi) tanács lesz, az iskolák kapcsolatos tennivalókat 1974. tenek, ahol a tanácsok dolgo- közvetlen irányítását, általá- január 1-től veszik át a ta- zói alaposan megismerhetik nos tanulmányi felügyeletéi nácsok. Ugyancsak fokozato- új feladataikat, pedig az illetékes tanács mű­velődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve gyako­rolja. A határozat nemcsak az irá­nyítás egész szerkezetének egyszerűsítését jelenti, hanem eg; cs.al tovább növeli a ta- náv«'~i hatáskörét is, mert le­hetőséget ad a különböző is­kolatípusok közötti ésszerű, a helyi igényeknek jobban meg­felelő munkamegosztás kiala­kítására, a szakmunkásképzés­ben ma még előforduló pár- huzamosógok megszüntetésé­re. Elősegítheti, hogy elsősor­ban ott álljanak rendelkezés­re az oktatás feltételei — tan­műhelyek, laboratóriumok, kü­lönböző kabinetek —, ahol azokra leginkább szükség van. s ne legyenek kihasználatlan „kapacitások”. A határozat nyomán sokat várnak a kü­lönböző iskolatípusok, intéz­mények közötti együttműkö­déstől; és még hatékonyabbá, ésszerűbbé válhat a pályairá­nyítás is, mert az általános is­kolának is az a „gazdája” — a tanács —, amely helyileg va­lamennyi középfokú oktatási intézményt — a gimnáziumot, h szakmunkásképző iskolát és a szakközépiskolát — is irá­nyítja. A népgazdasági igé­nyek érvényesítésére egyéb­ként a h'Vírozat értelmében középtávú intézményíejleszté­Nyilatkozatok Sztálingrádról Örökké emlékezünk rá Az 1942. július 17-től 1943. február 2-ig tartó sztálingrá­di csata a második világhá­ború fordulópontja volt. A fasiszta tömb Sztálingrádnál vesztette el annak az erőnek egynegyedét, amely abban az időben az egész szovjet—né­met fronton működött. „A sztálingrádi csata volt Német­ország száméra a legsúlyo­sabb vereség, Oroszország szá­mára pedig a legnagyobb győzelem egész történelmünk során” — írta Hans Dörr hit­lerista tábornok. A sztálingrádi csata 30. év­fordulóján államférfiak, köz­életi és katonai személyisé­gek véleményét, nyilatkozatát idézzük: F. D. Roosevelt az Egyesült Államok elnöke: Az Egyesült Államok népe nevében átnyújtom ezt a dísz­oklevelet Sztálingrád városá­nak. hogy méltassam a vá­ros védőinek az 1942. szep­tember 13-tól 1943. január 31- ig tartó ostrom alatt tanúsí­tott hősiességét, bátorságát, lelklerejét és önfeláldozását, ami örökre lelkesíteni fogja a szabad embereket. A sztálin­grádi védők dicső győzelme megállította a támadás hul­lámát és fordulópont lett ab­ban a háborúban, amelyet a szövetséges nemzetek viseltek az agresszió erői ellen. W. Churchill Nagy-Britan- nia miniszterelnöke: Fogadják jókívánságaimat abból az alkalomból, hogy Paulus tábornagy letette a fegyvert és a 6. német had­sereg megsemmisült. Ez va­lóban nagyszerű győzelem. VI. György angol király: Sztálingrád védői megfor­dították az események alaku­lását és előhírnökei lettek azoknak a megsemmisítő csa­pásoknak, amelyek bomlást idéztek elő a civilizáció és a Emlékművek hirdetik a Mamajev—Kurgáno Sztálingrádi védőinek örök dicsőségét nép lelkes üdvözletét küldöm a hős Sztálingrádnak, amelv az ellenség feletti közös győ­zelmeinket szimbolizálja. Wells angol író: Most, a Volga-parton ara­tott győzelmük után a hábo­rú kimenetele többé nem le­het kétséges. Hitler megtörik, s a fasizmust gyökerestől ki­tépik. Joachim Wieder, a 6. német szabadság ellenségei között. A hadsereg felderítő tisztje: magam és a brit birodalom népei részéről tanúsított mély elismerés jeléül parancsot ad­tam egy díszkard elkészítésé­re, amelyet ezennel felaján­lok Sztálingrád városának. Remélem, hogy az elkövet­kező boldogabb napokban ez az ajándék emlékeztetni fog­ja arra a megtörhetetlen hő­siességre, amelyben ez a har­coló város acéllá edződött. Remélem, hogy ez az aján­dék nem csak a brit biroda­lom népeinek, hanem az egész civilizált világ népeinek elra­gadtatását szimbolizálja majd. De Gaulle tábornok: Elismeréssel adózom Sztá­lingrádnak és szeretnék fi­gyelmeztetni arra a leckére, amelyet Sztálingrád adott szá­munkra. A harcoló francia Sztálingrád katasztrofális következménye nem csupán a hatalmas ember- és anyag- veszteség volt. A harci mo­rál csökkenése a fronton és a hátországnak okozott erköl­csi kár, az oroszok megnöve­kedett harckészsége, a kezde­ményezés megragadása az oroszok részéről, a saját erő­ben való bizakodás, a német- országi belpolitikai helyzet bonyolódása, és végül a kül­ségbeejtette mind a német né­pet, mind a hadsereget. Né­metország egész történelme során sohasem volt még pél­da arra, hogy ennyi katona, ilyen borzalmas pusztulást ér­jen meg. Görlitz nyugatnémet had­történész: A sztálingrádi csata az egész hitlerista stratégia csőd­jét idézte elő. _____ G ambles tábornok, a fran­cia hadtörténeti bizottság el­nöke: A szovjet csapatok győzel­me a szovjet emberek eszé­nek, higgadtságának és kéz-, deményező képességének dia­dala. Hitler és vezérkara je­lentősen alábecsülte a Vörös Hadsereg bátorságát, kitartá­sát és hazafiságát, a város lakosságának hősiességét és áldozatkészségét, azét a la­politikai pozíciók gyengülése ^osságét, amely a bombata­mind a sztálingrádi ka­tasztrófa következménye volt. Sztálingrád rendkívüli, pél­dátlan és mindeddig elkép­zelhetetlen vereség, az egész elmúlt háború fordulópontja volt. Westfal német fasiszta tá­bornok: A sztálingrádi vereség két­madások ellenére is fáradha­tatlanul tovább dolgozott. Kent amerikai művész: Mint amerikainak, meggyő­ződésem. és ebben a világ va­lamennyi népének osztoznia kell velem, hogy nagyon so­kat köszönhetünk a szovjet népnek, azért az egy szóért, hogy Sztálingrád. — Szívesen végzi tanácsta­gi megbízatását? — Mások is megkérdezték ezt tőlem — mondja elgon- dolgozva, mint aki a választ egyeztetheti a lelkiismereté­vel. De aztán nyíltan ki is mondja: — sok gonddal jár egy tanácstagi megbízatás. Vannak időszakok, amikor va­lami nem úgy sikerül, mint ahogy azt az ember szeretné. Ilyenkor elmegy a kedve az embernek. Amikor elvonul a „felhő” és az ember tisztán látja munkája gyümölcsét, visszatér az önbizalom és megerősödik bennem az az érzés, érdemes volt. Boldvai Lászlóméval, a sal­gótarjáni Maltnovszkij út Csö- pikéjével folytattuk ezt a kí­váncsiskodó dialógust. Ha az ember ránéz, fel sem téte­lezné, hogy már tíz éve je­gyezte el magát a gyakorta nyugtalan közéleti munkával. Alig zárta be maga mögött a technikum ajtaját, a Mali­novszkij út lakói máris teljes bizalmat szavaztak neki. Ed­dig két négyéves ciklust és most a legutóbbi kétéves cik­lust szolgába végig nagy lel­ki ismerettel. Most éppen a 7650. napja járja a tanácsta­gok felelősségteljes útját. Lényegében tanácstagi meg­Közéleti megbízatásban 3650 nap bizatásához semmi mást nem kap, mint bizalmat! Bizalmat a választóktól. De ebben a bi­zalomban valamiféle különös mágikus erő van. Mert a ta­nácstagi megbízatás — bár ott bújikái hivatali beosztásának gondjai között, mégis — csak altkor kerül előtérbe, amikor már munkája végeztével kilé­pett a gyárkapun. S az sem kevés, amit hivatali beosztá­sa megkíván tőle. A Salgótar­jáni Kohászati Üzemek mű­szaki. fejlesztési főosztályának, műszaki ügyintézőiéként gyakran igen jelentős munka­ügyi teendőket old meg. Emel­lett: a DH-munkarendszer koordinátora, hozzátartozik a főosztály által kitűzött célfel­adatok értékelése és oda kell figyelnie a külső életre is. Mert, ha például a Ma- linovszkij úton nincs víz. ak­kor szólnak Csöpikének. Ha nem megfelelő az utca rendje, akkor majd Csöpike elintézi. Amikor a Malinovszkij úton történt csőfektetések után du­dorok keletkeztek az úttesten, akkor is a panaszosok első útja Csöpikéhez vezetett. A legutóbbi kétéves ciklus idején sok minden történt. Ki tudná felsorolni, hogy ez alatt hány apró ügyben intézkedett. De amit maga is számon tart, ez három jelentős interpellá­ció, amelyet a városi tanács­hoz beterjesztett. Az egyik sürgetőbb volt, mint a másik. A Malinovszkij úti óvodában például túlsá­gosan kevés volt a férőhelyek száma. Keresték a megoldást Csíki Tiboméval és Sturmann Bélánéval, a nőtanács vezető­jével. S miután Csöpike eljárt a városi tanács vezetőinél, kü­lönböző szervezési intézkedé­sek folytán előbb 50 férőhely- lyel bővítették a gyermekek elhelyezési lehetőségét, majd utána egy teljesen új épület­rész megépítésével nyugvó­pontra került az óvodai ellá­tottság gondja. Egy másik alkalommal a Malinovszkij út két ötvenhat lakásos épületének a felújítá­sát szorgalmazta. Ezeknek a munkálatai éppen napjaink­ban fejeződnek be. Legutóbb pedig a szeptemberi tanács­ülésen interpellált az acélgyá­ri lakótelep vízhiányának ügyében. Nem kis dolgok ezek, hi­szen egy amúgy is vízszegény város vízhiányának végső megoldása nemcsak technikai, i hanem anyagi. kérdés is. Az ügy azonban sínpáron van és a probléma megoldásának be­sorolása az interpelláció nyo­mán még jobban előtérbe ke­rült. Csöpike arról már nem is beszél, hogy a Malinovszkij úton társadalmi összefogással több, nagyon is korszerű és jól felszerelt játszótér épült. Azt mondja: a játszótereket a gyár vezetőinek segítőkészsé­gével és dolgozóinak társadal­mi összefogásával teremtették meg a gyártelep legfiatalabb- jainak nagy örömére. Régen érlelődő terveket ol­dott meg ez a kétéves ciklus. S, a halk szavak ezúttal egy 10 éve tanácstag szerénységé­nek beszédes hírnökei. Aki ennyi mindent tett választói­nak ügyében, az bátran állhat oda a számadás napján. Igaz: sok üggyel-bajjal jár, amíg egy-egy ilyen pénzigényes, vagy társadalmi összefogást igénylő feladat megoldódik. De most már miinek a hangos és felhevült beszéd. Elvégre a gyümölcs is csendesen te­rem! Orosz Béla NÓGRAD - 1973. február 2., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents