Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-14 / 37. szám

Huszonöt éve történt Évente több százan vizsgáznak „Értesítjük a tanulni szán* dékozó felnőtt dolgozó férfi­akat és nőket, hogy az acél­gyári Állami Általános Iskolá­ban az 1948/49. iskolai évben megnyitjuk a dolgozók általá­nos iskoláját. Az előkészítés díjtalan, a tanítás az esti órákban lesz, hetenként egy­szer.” (Újsághír) Az első évben 147 tanulója volt a dolgozók általános isko­lájának. Abban az évben Ma­gyarországon 11 ezer dolgozó ült be az iskolapadba, hogy kiegészítse hiányos alapisme­reteit. Mint azt Havasi Ká­rolyiéi, a dolgozók esti iskolá­jának salgótarjáni igazgatójá­tól megtudtuk, 1962-ig az ál­talános iskolák egyéni kezde­ményezései alapján folytak az otatások, majd 1962-ben a vá­rosi tanács művelődésügyi ősz. tálya —, hogy összefogja és szervezettebbé tegye a dolgo­zók oktatását —, létrehozta a dolgozók általános iskoláját. Eleinte az egykori acélgyári iskolában, a Malinovszkij úton is folyt az oktatás, 1965-ben Nők a vezetésben Az építők szakszervezetéihez tartozó üzemeikben a dolgo­zók 32.5 százaléka nő. Ezen belül vállalatonként igen nagy a sikáJla. A balassagyarmati porcelángyárban foglalkozta­tottak 90 százaléka nő, míg a FŰTŐBER-nél csak 15 száza­lék. Bizonyos mérvű haladást lehet tapasztalni a nők veze­tésbe való bevonásánál. Az első számú vezetők között sajnos, csak egy nőt lehet ta­lálni, főkönyvelői beosztás­ban. Középvezetői szinten jobb a helyzet, az előző évekhez képest határozott fejlődés ta­pasztalható. Ez főképp az öblös­üveggyárra és a síküveggyár­ra vonatkozik. Az Állami Építőipari Vállalatnál pedig a határozat megjelenése után 11 főt képeztek át. akik kü­lönböző technikusi és előadói leosztásba kerültek! A rom­ilányi építési és kerámiagyár­ban eddig négy női műveze­tő dolgozik. A gyár fejlesz­tésével egyidejűleg a nők ré­szére különböző tanfolyamo­kat szerveztek, melyek sike­res elvégzése után a lehető­ségekhez képest a legjobbakat különböző vezető adásba he- ivezik majd. A síküveggyár­ban hat nő dolgozik c-^nort- ' ezetői beosztásban, míg az al­kalmazotti állományban 10 nő kapott vezető beosztást. azonban, mivel a hallgatók zöme már nem az acélgyár dolgozói közül került ki, át­tették a székhelyet a közpon­tibb fekvésű Rákóczi úti Álta­lános Iskolába. Nagyon érdekes áttekinteni a dolgozók általános iskolai oktatását az elmúlt 25 évben — mondja Barna Ferenc, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályának tanfelügyelője. Az el­ső tíz évben lassú, fokozatos emelkedéssel 11 ezerről 16,5 ezerre emelkedett a hallgatók száma, majd az 1959/60-as év­ben ugrásszerűen 51 ezerre. A csúcsot, 98 ezret, 1964-ben ér­te el, s a ’70-es évekre újból 20 ezer körülire csökkent. Ezeknek az országos számok­nak megfelelnek a megyei adatok. Az ’50-es évek végén 234, 1960-ban 1737, 1964-ben 2781 és 1971-ben 209 tanuló végezte el az általános iskola valamelyik osztályát Nógrád megyében. Az ugrásszerű emelkedés után a csökkenő tendencia arra mutat, hogy a Közgyűlési számvetés A közelmúltban tartotta évi közgyűlését a Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ nyúltenyésztő • szakcsoportja is. A vezetőség nevében Csuka Gábor elnök számolt be az 1972. évi te­nyésztési eredményekről. A szakcsoport 70 tagja a várt­nál nagyobb eredményt ért el. A tervezett 160 mázsa hús­nyúl helyett 212,6 mázsa hús- nyulat adtak át a szövetke­zet felvásárlójának. A szak­csoport tagjai jelentős jöve­delemhez jutottak, mert az ÁFÉSZ a húsnyúl élősúlyki­lójaként 27 forintot fizetett. Ezen felül a szakcsoportta­gokat az átadott húsnyulak értéke után még 2 százalék visszatérítés is megilleti. Az ÁFÉSZ a szakcsoport nyúlállományának vérfrissí­tését igyekszik elősegíteni 4000 forint támogatással, me­lyet import tenyésznyulak be­szerzésére nyújtott a szak­csoportnak. Ezen felül még átengedte a FOTK által nyúj­tott 13152 forint prémiumot is azzal, hogy a nyúltenyész- tők termelését hazailag már meghonosodott jó húshozamú fajnyulak beszerzésével segít­se elő. Ebből a pénzből 100 —110 tenyésznyulat lehet be­szerezni, s olyan tenyésztők­nek juttatni, akik a húsnyúl­dolgozók jelentős része már nem szorul alapfokú képzésre, a statisztikák azonban azt jel­zik, hogy még mindig sokan vannak, akik nem végezték el íí nyolc osztályt. Az igények ma már a szakmunkásokkal, sőt a segédmunkásokkal szem­ben is nőnek, ezért újra emel­kedik azoknak a dolgozóknak a száma, akik tankönyv mellé ülnek. A megye egész terüle­tén — Kisterenyétől Rimócig, Balassagyarmattól Herencsé- nyig — üzemi szervezésben is. és szünetelő lehetőségek újra­élesztésével szerveződnek a gyorsított tempójú iskolák a dolgozók számára. Itt hónapok alatt sajátíthatják el egy-egy tanév anyagát. Salgótarjánban február végé­ig körülbelül százan végeznek egy-egy osztállyal, a harma­diktól nyolcadik általánosig, s a közeljövőben több mint száz fővel újabb kurzusokat indí­tanak, melyeknek május, jú­niusban lesz a vizsgája. — s — termelést aktívan akarják elő­mozdítani. A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ üzletpolitikája már a múlt évben is az volt, hogy a kistermelőket az alapsza­bálynak megfelelően segítse. A nyúlfelvásárlásnál és -ér­tékesítésnél egyáltalán nem törekedett nyereség elérésére, csak annyi jutalékot tartott meg az értékesítési árból, melyből a költségeket szűkö­sen fedezte. A szakcsoport tagjai az ülé­sen tanújelét adták annak, hogy a szövetkezetei tekintik kereskedelmi partnerüknek, s teljes húsnyúltermelésüket az ÁFÉSZ-en keresztül érté­kesítik. Az ÁFÉSZ a tenyész­tőket fokozatosan ellátja ab­raktakarmánnyal állami áron, ugyanakkor a tagok szakmai képzéséről is gondoskodik. A jelek szerint ismét fellendü­lőben van a nyúltenyésztés Salgótarjánban, s a szakcso­porton belüli élet is virágzás­nak indul. Az ülésen tíz új tagot vet­tek fel, s döntés született, hogy új alapszabályt készíte­nek, amelynek tervezetét a márciusi mérlegmegállapító közgyűlés elé terjesztik. D P. Kétszáz mázsa nyúlhús Döntött .) Legfelsőbb Bíróság Válás és lakás - Kártérítés Eg,y állam! gazdaság dol­gozójának házasságát felbon­tották, és a férj tűrhetetlen, í alozó életmódja miatt kis­korú gyermeküket az asz- szonynál helyezték el, a fér­jet gyermektartásdíj fizetésé­re kötelezték, ezenkívül — 7500 forint kárpótlás fizetése ellenében — a lakás kizáróla­gos használatára a feleséget jogosították fel. Fellebbezésre á megyei bíróság előtt a férj arra hivatkozott, hogy a la­kást a gazdasággal fennálló munkaviszonyára való tekin­tettel kapta, tehát annak el­hagyására őt nem lehet köte­lezni. A tárgyaláson az állami gazdaság igazgatója közölte, hogy a lakás korábban úgy­nevezett készenléti lakás volt, most azonban vállalati bér­lakásnak minősül. A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet az­zal az indokolással, hogy a üzastársak lakása nem szol­gálati jellegű, tehát nincs törvényes akadálya annak, hogy a férjet az elhagyására kötelezzék, jogerőre emelte. A legfőbb ügyész törvé­nyességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mond­ta ki: — A házastársak lakásbér­leti jogviszonyának rendezé­sénél a szolgálati lakás bérlő­it a lakás elhagyására nem lehet kötelezni. Ebben az eset­ben — a vonatkozó rende­let és a gazdaság Igazgatójá­nak közlése szerint — a la­kás szolgálati jellegűnek te­kintendő, tehát a férjet nem lehetett volna annak elha­gyására kötelezni, illetve az asszonyt nem jogosíthatták volna fel a kizárólagos hasz­nálatra. A törvényességi óvás­ra tett észrevételében azonban az asszony azt állította, hogy időközben a gazdasággal ő is munkaviszonyt létesített, ezért a közös lakás nem volt fér­jét, hanem őt illeti meg. Ezek után a Legfelsőbb Bí­róság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozata­lára utasította. Ennek során tisztázni kell, hogy a lakás- használatra vonatkozóan az állami gazdaság és a volt há­zastársak között milyen meg­állapodás történt. Meg kell állapítani azt is, van-e mód és lehetőség a lakás megosz­tott használatára. ★ Két évvel ezelőtt háromna­pos esőzés egy vidéki halgaz­daság tavainak vízállományát rendkívül megnövelte. A gaz­daság előbb nyúlgátak építé­sével próbálkozott, majd ami­kor ez sikertelen maradt, megnyitották a zsilipeket, hogy a felesleges víz egy pa­takba folyjék. Balszerencsé­jükre, már a patak is telítve volt, és így, a zsilipekből ki­áramló víztömeg egy mező- gazdasági termelőszövetkezet 26 holdas cukorrépatáblájára folyt. A helyzetet súlyosbítot­ta, hogy a termésre más irányból is sok víz került. Mindezek következtében a cu­korrépa elpusztult. Emiatt a tsz a halgazdaság ellen 110 ezer forint . megfizetéséért kártérítési pert indított. A megyei bíróság a kerese­tet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatá­lyon kívül helyezte és a me­gyei bíróságot új eljárás le­folytatására és új ítélet hoza­talára utasította. A döntés indokolása szerint a másnak életét, testi épségét, vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy tulajdonát a helyzet megszüntet«® vé­ti NÓGRAD — 1973. február 14,, szerda Harkán) fürdő télen Harkányfürdő hazánk egyik leglátogatottabb és legnépsze­rűbb gyógyfürdője, Baranya megye déli részén, a siklósi és a mecseki erdős hegylán­cok között, az erdős Tenkes- hegy aljában, szélvédett terü­letein fekszik, azért enyhébb itt az éghajlat, mint másutt. Termálvize 66 fokos, forró, erősen kénes és egész Euró­pában egyedül itt található ásványi vegyületet: carbolsul- fidot tartalmaz, melynek igen erős gyógyhatása van külön­féle mozgásszervi betegségek­re, bőrbajokra, női betegsé­gekre, sőt meddőségre is. Azért csodavíznek nevezik. A harmadik ötéves terv időszakában igen nagy beru­házásokkal a fürdő teljesen korszerűsítve lett. öt meden­céje van és az egyik nagy­medencét téliesítették. A téli hideg idők beálltával a me­dencét három méter magas színes műanyagpalánkkal ve­szik körül, hogy a víz fölött lebegő ködszerű carbolsulfátot a légáramlat el ne sodorja. Ennek szintén erős gyógyha­tása van. A medence közelé­ben levő önfűtötte nagy téli­kertes pihenőcsarnokból egy zárt üvegfolyosó vezet be a medence vízszínéig, úgy hogy a fürdőző a vízből kilépve, ezen meleg folyosón át jut a nagy, díszes pihenőcsarnokba, mely televan mindeféle íek- vősógekikel. A téli fürdőzést a szabad­ban annyira megkedvelték, hogy a Baranya megyei Ta­nács 17 milliós beruházással még a negyedik ötéves terv keretében a me,glevő téliesí­tett medencével szemben le­vő medencét is hasonlóan té- liesítik. Már javában építik, hozzá az emeletes, nagy téli­kertes pihenőt, mely szintén pálmákkal és délszaki növé­nyekkel díszes. Itt is 1200 fürdőző talál majd kényelmes pihenőt. A pihenőcsarnok te­tején naipozó lesz. S. 0. S. „X-14” Nem bajba jutott teherhajó kér segítséget végveszély­ben, hanem a képen látható ládák egyike. Az alumínium- dobozokban még azt hinné az ember, malomkövek vannak. Aki azt hiszi, alaposan téved. Éles szemű fotóriporterünk a zagyvapái falvi Csemege-üzlet előtt lelt az elhagyatott, ke­nyérrel teli ládákra. A szemerkélő eső lassan áztatta a ke­nyereket. Lehet, hogy új technológiai eljárás?. Talán azok, kik a járda mellé helyezték, így akarták a kenyerek puha­ságát elősegíteni? Nem vagyok pék, így engem ezzel az érvvel is meg lehet győzni. Arra is gondoltam, nem a leg­újabb önkiszolgáló üzlet prototípusát kísérletezik-e ki? A fotós észrevette a ládákban rejlő „lehetőségeiket”. így igaz a közmondás: „Ki korán kel, kenyeret lel.” Remélem a vá­sárlók figyelmét elkerülte a látvány, mely valóban nem mindennapi Fotó: Kulcsár Sz. Gy. A strandfürdő díszes fel­szerelése a fürdőzők kényel­mét és nyugalmát biztosítja. Etet igazolja az igen nagy népszerűsége és, hogy rövid évtized alatt már néhány éve mindig egy és fél millió kö­rüli a fürdőzők száma (fél­millió a külföldi). Igen nagy az idegenforgalma, erre te­kintettél kormányunk határo­zatban nemzetközi gyógyfür­dő- és üdülőtelepnek nyilvá­nította Hárkányfürdőt és az ötödik ötéves terv időszakában igen nagy beruházásokkal (gyógykombinát, gyógyszálló) a legkényesebb igényeket ki­elégítő európai szintű nem­zetközi gyógyfürdővé fogják fejleszteni. Vámhidy Szilárd gett, a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, vagy abban kárt okozzanak. Fenyegető szükséghelyzet ese­tén ez a kötelezettség a tu­lajdonost csak akkor terheli, ha a fenyegető kár mértéke előreláthatóan jelentősen meg­haladja azt a kárt, ami őt a a védekezés következtében ér­heti. A tulajdonos azonban a szükséghelyzetbe került sze­mélytől kártalanítást, attól pedig, aki a helyzet megszün­tetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet. A perben adatok vannak arra. hogy a cukorré­patábla a zsilipek megnyitása miatt került víz alá. A hal­gazdaság védekezése és a szakértő véleménye szerint az elárasztott terület olyan mély fekvésű, hogy a környékről összegyűlő víz akkor is feltét­lenül elöntötte volna, ha a halastavak vizét visszatartják. Ilyen körülmények között csak a cukorrépatábla és a környe­ző terület fekvésének magas­sága és terepviszonyai pontos felderítésével lehet állást fog­lalni abban a kérdésben, hogy a halastavakból kibocsátott víz okozta-e a kárt. Vizsgálni kell azt is. hogy a zsiliprend­szer megnyitásával lecsapolt víz mennyisége nem lépte-e túl azt a határt, ami a szük­séghelyzet megszüntetése ér­dekében feltétlenül indokolt volt. Mindezeket az új eljá­rásban kell tisztázni. Hajdú Endre Szomszéd megyék lapjaiból ÉSZAKMAGYARORSZÁG. Hamarosan megkezdik a bor­sodi Kinizsi kísérleti gyártá­sát. A borsodi sörgyárba megérkezett már a karamell maláta, a Kinizsi egyik fon­tos alapanyaga. A csúcsidény­re már nagyüzemben terme­lik a Kinizsit, hamarosan mű­ködik a palackozórészleg, amely a legkorszerűbb töltő- állomása lesz az országnak. Nyáron a hordós borsodi sö­rök is megjelennek a sörpia­con. NÉPÚJSÁG. Odaítélték a tavaly meghirdetett lakóhely- szépítési és -virágosítási ver­seny legjobbjainak a díjakat. A városok közül Eger végzett az első hleyen és kapta meg a kétszázezer forintos díjat. A nagyközségi kategóriában He­ves község végzett az első he­lyen, míg a kisközségek kö­zül Ostoros kapta a megyei tanács vb százezer forintoi- díját. DÉLI HÍRLAP. Az Ózdi vá­rosi Tanács felmérést készí­tett a városban tavaly vég­zett társadalmi munkáról. A járdák felújításánál 220 ezer forint, parkosításnál, parképí­tésnél 230 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek 1972-ben az ózdiak. ÁPROHIRDÉTESEK Salgótarjáni IBUSZ Utazási iro­da ajánlata! jugoszláv ten­gerparti üdü­lést tud biztosí­tani. 1973. június, július, augusztus hónapokban, RO- VlNJ-ba. Részvételi díjak: 9 napos út 2360 Ft, 11 napos út 2800 Ft, 13 napos út 3220 Ft. Jelentkezni lehet az IBUSZ Salgó­tarjáni Irodájában. BÖRZSÖNY-Vidéki Egyesült Általános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet Igazgatósága felvételi pályázatot hirdet Nő­tincs 118 sz. vegyes­bolt vezetői állására. Jelentkezni lehet feb­ruár 23-ig személye­sen az ÁFÉSZ kér. osztályán. SZÁLLODA VEZETŐI (gondnok) keresünk az új eresztvényl C-kat. szállodába. Feltételek- középiskolai végzett­ség. szakmai gyakor­lat és lehetőleg Idegen nyelv Ismerete. írás­beli jelentkezést (ön­életrajzzal) az Idegen- forgalmi Hivatal kér. IPARI TANULÓKAT szerződtetünk 1973/74. tanévre: kőműves, ács. asztalos, burkoló, fes­tő, villany-, víz-, gáz­szerelő szakmákban. Kőműves ipari tanu­lóknak iparitanuló- otthoni elhelye­zést biztosítunk. Elő­zetes írásbeli jelentke­zés: Április 4. Építő­ipari Szövetkezet munkaügyi osztályán (vm. Aurora u. 23-25.) FÓLIA-Haltatöhacak,-ponyuak. «zacskók.-zsákok. Minden méretben megrendelhetők Pécs—nagypostavölgyi műanyagüzemben. Telefon: 15-993.

Next

/
Thumbnails
Contents