Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-02 / 27. szám

Szövetkezeti zárszámadás Hollókőn Senki számára sincs külön út... KIS SZÖVETKEZET, ked­vezőtlen adottságok között keresi a boldoguláshoz veze­tő utat. Megalakulása óta fo­kozatosan emelkedett a tagok jövedelme, amit közös mun­kával hoztak létre, önmaguk gyarapodására, életük szeb- bé-kényelmesebbé tételére. A hollókői Petőfi Termelő­szövetkezetben az idén is jó hangulatiban telt el az elmúlt evet záró közgyűlési szám­adás. Az év közben kifizetett 80 százalék munkadíj mellé hozzátetbéik még a hiányzó 20 százalékot, aimit magtetéztek újabb ölt százalék nyereség­gel. Megkértünk néhány terme­lőszövetkezeti gazdát, mondja el, miben látja az eredmé­nyeik eredőjét. — Az egyesítés előtt Zsuny- pusztám voltam tsz-elinök, most pedig főállattenyészté­ként dolgozom. Ezért az állat- tenyésztéssel szeretnék bő­vebben foglalkozni. Megítélé­sem szerint a siker titka ab­ban rejlik, hogy termelőszö­vetkezetünknek van egy ala­pos, jó hosszú távra szóló fej­lesztési terve, amely számol az adottságokkal, s ennek megfelelően az állattenyész­tésben látja a biztos jövő út­ját. Ennek megfelelően, en­nek szellemében vezeti, irá­nyítja a gazdaságot a tsz. ve­zetősége. Állattenyésztési fej­lesztési programunkat az elő­ző évhez viszonyítva 1972-ben Teljesítettük. Hetvennyolc te­jelő tehénről 94-re emelkedett a számuk. Elvégeztük a se­lejtezést. Hatása a tejterme­lés növekedésében jelentke­zett. Ugrásszerűen megjavult a takarmányeílátás. A pillan­gósok vetésterülete az előző évhez képest duplájára nőtt. A nyár folyamán állandóan friss, zöld takarmányt kaptak az állatok. Nagyobb gondot .fordítottunk a legelők javítá­sára. S ami igen döntő, az állattenyésztésben nagy ta­pasztalattal. rendelkező, álla­tokhoz értő, azokat szerető parasztemberek dolgoznak, akik együtt tudnak érezni az állatokkal, sajátjuknak tekin­tik a reájuk bízott állományt — vélekedik Szétesik László főallatbenyésztő. Bilbók Ferenc tsz-gazda a tehenészetben, dolgozik. Azt mondja: — Nálunk az állattenyész­tésben az eredmények titkát gazdatársaim szorgalmában., hozzáértésében, munkaszere­tetében látom. Többségük el sem tudja képzelni, hogy va­lami baja essék az állatok­nak. Féltő szeretettel \gond óz­zák, ápolják. így kell dolgoz­ni, hisz’ mi eddig is a fez­ből éltünk, a jövőben is in­nen akarunk megélni, évről évre jobban, ahogy a lehető­ségek engedik, illetve amilyen szorgalmasan dolgozunk. Ki­sebb hibák, akárcsak másutt, nálunk is előfordulnak. Ezek között említhetem az italozást. Az ilyen embereket haza kell küldeni még akkor is, ha munkájukra szükség van, ha nehezen nélkülözhetők. Meg kell tenni a vezetőségnek a mulasztók, valamint a többi­ek nevelése érdekében. — Nem panaszkodhatoni, a vezetőség és a tagság között a kapcsolat jónak mondható. Felkeresnek bennünket, meg­hallgatják javaslatainkat, el­képzeléseinket, s ha megvaló­sítható, akkor teljesítik. Per­sze, a kapcsolat nem olyan jó, hogy még jobb ne lehessen. Egy dolgot a mai napig sem tudok megérteni: miért kell az istál'lótrágyát már két éve tárolná, amikor földjeink mi­nősége igen gyenge .. FIA. BÉLÁK DEZSŐ nö­vénytermesztő agronómus. A tsz ösztöndíjasaként Putno- kon, a Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolájának hegy­vidéki növénytermesztési sza­kán szerzett oklevelet a múlt evben. A gyakorlati időt sem itt töltötte, mert a tsz vezető­sége azzal bízta meg, hogy menjen „világot látni”, hoz­zon haza sok jó tapasztalatot. Ennék megszerzésére a Mező- nagykunhelyi Állami Gazda­ságban került sor, Ő így véle­kedik: — A gazdaságban. » nö­vénytermesztés nem játszik alárendelt szerepet. Ezt bizo­nyítják a különböző agro­technikai intézkedések, a mű­trágya-felhasználásra szánt pénz. Az előírtnál jóval na­gyobb összegét fordítottak műtrágyavásárlásra és -íel- használásra. A gabonát és a pillangósokat azért sikerült az esős időjárás ellenére is viszonylag gyorsan betakarí­tani, mert a vezetőség iól szervezte a munkát, a tagság pedig a kampánymunkák ide­jén nem ismerte a fáradságot, amíg a termést biztos helyen nem tudta. Ezzel párosult a helyes, az ösztönző anyagi ér­dekeltség. A vezetők abból in­dultak ki: ha mór megter­mett, akkor takarítsuk is be maradéktalanul — állítja ha­tározottan a fiatal szakem- oer. — Alá akar, az dolgozhat a termelőszövetkezetben. Aki ki­vette a munkából a részét, eddig is meg volt fizetve. Mi, asszonyok, hatvanam dolgo­zunk a málnásban. Kérésünk­re a vezetőség a málnaszedés díját kilónként négy forintról öt forintra emelte. Ugyanak­kor megengedte, hogy min­denki akkor jöjjön dolgozni, amikor neki a legmegfelelőbb. Erre azért volt szükség, mert az asszonyoknak el kell látni a családot, elvégezni a ház kö­rüli munkát főzni stib. Ez a módszer jól bevált. Nem le­hetett alkalmazni viszont a gabona, a takarmány és a ku­korica betakarításánál. Egyéb­ként a vezetőség elfogadja a nőbizottság, illetve a mi ja­vaslatainkat, ha azok megva­lósíthatók. Megígérték, hogy ebben az évben, a férfiakhoz hasonlóan, mi is kapunk vé­dőruhát. Rendezni fogják a málnakapálás bérét is, mivel az elég alacsony. Vezetőink kijönnek hozzánk, helyszínen válaszolnak kérdéseinkre. Ha több probléma van, akkor összehívnak bennünket és megbeszélik velünk közös dol­gainkat Mi, asszonyok meg vagyunk elégedve vezetőink­kel. Próbálnak megérteni bennünket. Igaz, megkövete­lik a rendes munkát — han­goztatta Percze Lajosné bri­gádvezető. Mikjula Kálmán bsz-etaök pedig a következőket fűzi az előbbiekhez. — NÁLUNK NEM GYA­KORI a vezetőcsere. Ugyanis időbe telik míg egy vezető megismeri területét, munka­társait, a helyi szokásokat stb. Ez pedig a gazdasag fej­lődése, a gazdálkodás haté­konysága szempontjából idő- veszteséget is jelent. Nálunk az a gyakorlat, hogy a dön­tés előtt mindenki elmond­hatja véleményét, bármilyen tartalmú és jellegű legyein az. Döntés után viszont csak a végrehajtás következhet. Sen­ki számára sincs külön út, V. K. Hajdani vasöntősegéd — elsők között munkisigazgatő Teljesítette a pártmegbíasatőst A Ganz hajdani vasöntő­segédjének hosszúra nyúlt pártmegbízatása lejárt. Horin- ka István, a zagyvarónai öt­vözetgyár igazgatója nyuga­lomba vonult. Bensőséges, de az emberre, az igazgatóra mindig jellemző szerény ke­retek között búcsúztatták. Az egész gyár kollektíváját kép­viselték a közvetlen munka­társak, a törzsgárdatagok és kívántak jó pihenést, hosszú életet együtt Palócz Imrével, a városi pártbizottság titkárá­val, a minisztérium és a ko­hászati egyesülés képviselői­vel. A szívből jövő üdvözlések hallatán az ember önkéntele­nül is elgondolkozik a meg­tett útról. Mérleget lehet ké­szíteni egy nem akármilyen történelmi korról. A munkás- osztály hatalma megnöveke­dett. A gyárak köztulajdonba kerültek. Meg kellett tanulni, élni a hatalommal. Horinika István pértmeg’bízatása is ak­kor kezdődött, amikor a gaz­dasági műszaki akadémiára, a vörösakadémiára küldték. Folytatódott, amikor 20 évvel ezelőtt az ötvözetgyár élére állították. Az eltelt 20 évről a mérleg igen gazdag. Angyal Nándor, a párttitkár erről be­szélt. Az üzem kilenc esetben volt élüzem. kétszer kapott miniszteri oklevelet és min­den évben nyereséges volt. A kollektíván belül az igazga­tónak nagy érdeme volt eb­ben. Mert, hogy is irányított? — Szerény, szorgalmas, jóin­dulatú, humánus emberként — ahogy dr. Horváth János, a kohászati egyesülés vezérigaz­gatója mondta róla találóan. Egyszex-ű számokkal a mér­legben kifejezhető, hogy az elmúlt 20 óv alatt az ötvözet- gyár termelése hányszorosára nőtt. Az is, hogyan vált az egy­kori egy-két termékes válla­lat sokoldalú, harmincnál is többföle ötvözőanyagot, a ko­hászat számára nélkülözhetet­len terméket előállító gyár­rá. Azt viszont már nagyon nehéz lenne számiba venni, hányszor őrlődött az igazga­tó az üzemi gondok vagy ép­pen egyes emberek problémá­inak megoldásán. Mert az út nem betonból készült, amit a gyár kollektívájával együtt megtettek Buktatókkal és esetenkénti kudarcokkal Is volt kövezve. A 46 év szolgá­lati időből, amit a kohászat­ban töltött, talán ez az utób­bi 20 év volt a legnehezebb és ugyanakkor a legszebb is. Szalai János főmérnök vi­szont erről az útról beszélt. — Nehéz meghatottság nél­kül szólni most, bár igyek­szem erőt venni az érzései­men. Az itt töltött életem, úgy érzem, nyitott könyv az itt lévők előtt, mert jóban és rosszban együtt voltunk. Ne is búcsú legyen a mai, ha­nem csak valamiféle elkö- szönés. Szeretném itt a közel­ben eltölteni a hátralevő idő­ket. Köszönöm az elismerést és tartsanak meg a jó emlé­kezetükben. — Rövid néhány mondat volt ez, de talán ké­sőbb ennyire sem tellett vol­na. Gratuláltak a Munka Ér­demrend arany fokozatához, amivel most a 60. születésnap, illetve a nyugállományba vo­nulás alkalmából kitüntették Horinka Istvánt. Dr. Horváti) János, a kohászati egyesülés vezérigazgatója aranygyűrűt adott át, ami a kohászat ve­teránjait illett meg. Ez a má­sodik alkalom, hogy adomá­nyozzák. Nemrégen a nyug­díjba vonult Boruvszki Amb­rus kapta az elsőt. A 46 év erkölcsi elismerése ez. Történelmi feladatot Télie­sített az a generáció, amely­nek tagja Horinka elvtáns — mondta pohárköszöntőjében Palócz Imre, a városi pártbi­zottság titkára. A gazdag élet- tapasztalat viszont olyan kincs, amire a mai nemze­déknek is szüksége van. Er­re a segítségre a jövőben is számít a párt. A megbízatás tehát tovább tart, és úgy ér­zem, joggal számíthatnak rá. Ehhez szívből kívánunk az ötvözetgyár egész kollektívá­jával együtt Pista bácsi. jó erőt. egészséget, hosszú éle­tet. Dr. Kocsis József minisz­terhelyettes Szalai Jánost, az ötvözetgyár főmérnökét, eddi­gi munkaköre érintetlenül ha­gyásával megbízta a vállalat igazgatói teendőinek ellátásá­val. Bódé János Tereskén a szarvasmarha-programért A mezőgazdaságiban dolgo­zó szakemberek előtt közis­mert, hogy a szarvasmarha- tenyésztés hosszú távú prog­ram. A mezőgazdasági üze­mekben nem múlik el nap, hogy ne essen szó a szarvas­marha-állomány fejlesztésé­ről. A tereskei tsz-ben már cselekednek is ennek érde­kében. Elkészült a 200 férő­helyes tenyészüszőtelepük. A kormány — mint ismere­tes — módosította, kiegészí­tette az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeit és üj konstrukcióval — vállalati és külön állami támogatással — újfajta lehetőséget terem- lett a munkások lakásproblé­máinak megoldásához, meg­gyorsítva ezzel a városok és a munkáslakta települések la­káshelyzetének javítását. Az ezzel kapcsolatos miniszter­tanácsi rendelet, valamint a végrehajtására kiadott illeté­kes miniszteri rendeletek a Magyar Közlöny 6. számában jelentek meg. — Az új jogszabályok a lakosság — ezen belül külö­nösen az állami vállalatok munkásai — számára kedve­zően módosították a társas- náz-építkezések hitelfeltéte­leit. A változás lényege, hogy az OTP egy társasházlakás- építőnek vagy -vásárlónak ezentúl nagyobb összegű kölcsönt folyósíthat, s az egyes építési formákban a korábbiakhoz képest kisebb saját készpénz-hozzájárulás is elegendő a lakásépítkezés megkezdéséhez, a vásárláshoz. Az új feltételeket differenci­áltán állapították meg, a kü­lönböző kedvezményekkel elsősorban a telepszerű tár- sasház-építkezésekre ösztön­zik a lakosságot. A rendeletek tartalmazzák a változásokat, részletesen meghatározzák a hitelfolyósí­tás és -törlesztés feltételeit, s külön intézkednek az álla­mi vállalatok munkásainak lakásépítési támogatásáról, az őket megillető különféle ked­vezményekről. Az áilami vállalatok mun­kásai a jogszabály mellékle­Építési kölcsönök — új feltételek Külön kedvezmény a munkásoknak tében felsorolt helységekben telepszerű, többszintes lakás- építkezéshez, (vásárláshoz) a szociálpolitikai kedvezményen felül — a lakások szoba­számától függően — 40 000— 80 000 forint állami támoga­tást és saját 10 százalékos előtörlesztés mellett kedvez­ményes, 35 éves lejáratú, évi 1 százalékos kamatú OTP-hi- telt kapnak a költségek 70 százalékára. Mindehhez azon­ban az szükséges, hogy az ál­lami vállalatok az építési költségek legalább 20 száza­lékára kamatmentes vállalati kölcsönt adjanak munkásaik­nak. További kedvezmény, hogy a három-, vagy az an­nál többgyermekes munkás saját előtörlesztése egyedi el­bírálás alapján a költségvetés terhére részben vagy teljesen elengedhető, a vállalat vissza nem térítendő támogatásként is megfizetheti, és az OTP a hitel havi törlesztési részle­tét az első három évben mér­sékelheti. A vállalati kölcsön- támogátás után felmerült 1 százalékos kezelési költséget is a vállalatnak kell megfi­zetnie. Az új jogszabály alkalma­zása szempontjából a rende­let szerint állami vállalatnak tekintendő a vállalati formá­ban működő állami gazdálko­dó szerv, ideértve a trösztöt, az egyesülést és az állami gazdaságot is. Munkásnak mi­nősül a statisztikai szabályok szerint a munkásállományban nyilvántartott fizikai dolgo­zó. továbbá a kisegítő állo­mánycsoportból — a kereske­delemben a forgalomtól füg­gő, a közlekedésben a forgal­mi állománycsoportból — a fizikai munkát végző dolgo­zó, valamint a termelés köz­vetlen irányítói közül a fő­művezető, a művezető és a segédművezető. A különféle munkás-lakás­építési kedvezmények az alábbi helységekben, telepü­léseken — a fővárosban. a munkásl^kta centrumokban — illetik meg a munkásokat: Budapest, Ajka, Baja, Balas­sagyarmat. Békéscsaba. Deb­recen, Dunakeszi. Dunaújvá­ros, Eger, Esztergom. Dorog, Érd. Gödöllő, Gyöngyös, Győr. Gyula, Hatvan, Hódmezővá­sárhely, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika. Kecskemét. Komárom. Kom­ló. Kőszeg, Leninváros, Mis­kolc, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa. Nagykőrös, Nyíregyháza, Orosháza, Orosz­lány, Ózd, Pápa, Pécs, Salgó­tarján, Sárvár, Sátoraljaúj­hely, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Szekszárd, Székesfe­hérvár, Szigetvár, Szolnok, Szombathely, Tapolca, Tata, Tatabánya, Tiszaföldvár, Martfű, Vác. Várpalota, Veszprém, Zalaegerszeg, Zá­hony. A szabályozás önmagában természetesen nem oldja meg- a munkások lakásgondjait, de — a KB határozatának végrehajtásában — céltuda­tos, határozott előrelépés, tár­sadalmi segítség a munká­sok. a kisebb jövedelmű csa­ládok lakásproblémáinak enyhítéséhez. A lakásépítési alapból támogatott építkezés, vásárlás költsége ugyanis ezentúl jobban megoszlik, arányosabb, kedvezőbb a dol­gozók teherviselése. Az épí­tés pénzügyi forrása: az ér­dekelt dolgozók előtörlesztése, a telepszerű többszintes la­kásépítkezésnél a szociálpoli­tikai kedvezmény, az állami vállalatok munkásainak nyúj­tott állami támogatás, a mun­káltató lakásfejlesztési alap­jából adott kölcsön és az OTP-hitel. A rendelkezés le­hetővé teszi, hogy a vállala­tok azonos összegű lakásépí­tési alapjukból ezentúl több dolgozó lakásépítését támo­gathassák. Kedvezően módosultak a lakásépítés általános 'munkál­tatói támogatásának feltéte­lei is. A társasház-építkezéshez adható OTP-kölcsönt felemel­ték; a telepszerű társasház­építéshez a korábbi 50 szá­zalékról 60 százalékra növel­ték az OTP-nitel felső hatá­rát. Jelentős változás az is, hogy ha a munkáltató az épí­tési költség 10 százalékánál kevesebb támogatást ad, ak­kor az adott építési formára meghatározott általános pénz­ügyi feltételek alapján kell az OTP-kölcsönt folyósítani, a munkáltatói támogatást pe­dig a dolgozó előtörlesztése­ként veszik figyelembe. Ez azért kedvező, mert a koráb­bival szemben a dolgozó kö­telező előtörlesztése nem emelkedik. Az új szabályozás rendel­kezik a lakásépítő szövetke­zetekben. valamint az OTP- beruházásaiban épülő, s a ta­nácsok által értékesített la­kások hitelfeltételeiről, ame­lyek ugyancsak kedvezőbbek a korábbinál. Ezenkívül a rendelet egyéb — a fiatal há­zasokat, a nyugdíjasokat és az ifjúsági takarékbetét-akci­óban résztvevő fiatalokat érintő — szociálpolitikai in­tézkedéseket is tartalmaz. A dolgozók lakásépítésének új pénzügyi feltételei életbe léptek, rendelkezéseit január elsejétől kell alkalmazni. Az Országos Takarékpénz­tár ellátta hálózatát az úi rendelkezésekkel, azok értel­mezéséhez közérthető tájé­koztatással, amelynek alapján felvilágosítást tydnak adni az érdeklődőknek. Miután a dol­gozók lakásépítkezésének tá­mogatásáról szóló korábbi rendelet módosításáról, kiegé­szítéséről van szó, az érthe­tőség. az egyszerűség kedvé­ért a Pénzügyminisztérium mind a korábbról érvényes rendelkezéseket, mind az új szabályozásokat egységes szer­kezetbe foglalja össze, s adja ki. A takarékpénztári fiókok a már benyújtott, de még el­intézetlen építési hitelkérel­meket most az új jogszabály­nak megfelelően bírálják el, s a jövő hét végétől már az új rendelkezések alapján kö­tik meg a szerződéseket, fo­lyósítják a kölcsönöket. Egy évvel ezelőtt a szarvas- marhatartás nehézségeiről, ráfizetéséről beszéltek a tsz- ben. Most megváltozott a helyzet, amiről a tsz elnöke ezt mondja: „Sokat töpreng­tünk a szakvezetőkkel a hasz­nosabb munka érdekében. Rendbe tettük a növényter­mesztést. Jól beváltak az ipa­ri olajos magvak. Hozzáláttunk az állattenyésztési ágazat re­formálásához. A múlt évben megjelent minisztertanácsi ha­tározat után felkerestük a me­gyei állattenyésztési felügye­lőséget és elmondtuk, hogy községünktől, mintegy két ki­lométerre fekvő Doktorpusz­tán kihasználatlan épületek varrnak, melyek alkalmasak lennének egy üszőtelep kiala­kítására. Ezzel megoldható len­ne a háztájiból felvásárlásra kerülő üszőállomány elhelye­zése. A felügyelőség szakem­berei megtekintették a tele­pet és támogatták üzemünket a terveink megvalósításában. • Az épületek átalakításához 400 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptunk, amelyből átalakítot­tunk két karámot, kést 24 va- gonos palánksilót, ugyan­akkor két fedett 13 vagomos szénatárolót építettünk. Ezek után a betelepítés következik ebben a negyedévben. Dara­bonként 3—5 ezer forint jö­vedelmet várunk. Kötetlen tartású technoló­giát alakítottunk ki. Az etető a fedett színhez és a palánk- silóhoz csatlakozik. A nyári legeltetést a meglévő 50 hol­das ősgyep és a tavasszal tele­pítésre kerülő 140 holdas le­gelő biztosítja. Mindezen túl­menően 150 hold zártrendsze­rű cukorrépa-termelésre kö­töttünk szerződést, ahonnan a visszamaradó répafejből, kukoricaszárral, kiváló silót biztosítunk a jószágoknak.” NÓGRÁD — 1973. február 2., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents