Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
\ Mai kommentárunk Az apró dolgok ér léke GYAKRAN mondogatjuk, hogy nálunk a nagy dolgokkal soha, vagy legalábbis ritkán van gond, inkább kis dolgok szorulnak háttérbe. Talán azért, mert ezek nem annyira látványosak, mint egy új építkezés, út, átadott lakások. Ez érthető. Viszont az apró dolgok, a még csak sok pénzbe sem kerülő kisebb-nagyobb javítások, karbantartások okozzák az embereknek a legtöbb mérgelődést, felesleges bosszankodást. Különösebb baj persze nincsen, de nem árt odafigyelni a megvalósításra, a választópolgárok javaslataira; Igaz, hogy munkával teli, de sikeres esztendőt zártunk. Mozgalmas volt az 1972-es év Nógrád megyében is. Fontos feladatot jelentett a gazdasági egyensúly megszilárdítása, az alapos és előrelátó tervezés. Vagyis megtalálni azt a módot, amely együtt jár a tervek teljesítésével, és egyúttal „hozza” a tervet is. Mindenképpen nagy eredménynek számít, hogy a megyében —, de Salgótarján városban főként — javult a tervszerűség. 1972-ben hatszáz lakásba költöztek be a boldog tulajdonosok, ennyit építettünk. Most arra van szükség, hogy ez a lendület továbbra ie megmaradjon, vagy ha lehet, még fokozódjék. A fejlődést mutatja, hogy a megyeszékhelyen mozgásban van a közműépítések több mint kétharmada, rekord idő alatt készült el »X zeneiskola, és építik a lakberendezési áruházát. Megkezdődött a sportcsarnok, egy korszerű, nagy ABC-áruház, rendelőintézet kivitelezése és teljes erővel épül a város szívében a garzonház. Még ebben az évben hozzákezdenek a vásárcsarnok, á szakmunkásképző-intézet és a kollégium megvalósításához. Minden remény megvan arra is, hogy a negyedik ötéves terv utolsó évében megkezdődjék a fejlődő Salgótarjánhoz illő tanácsháza és az új Munkásmozgalmi Múzeum építése. Hosszú évek után jutottunk el odáig, hogy minden közmű a helyére került, ahogy az a nag’ könyvben meg van írva. Ez mindannyiunk érdekeit szolgálja. Az elmúlt évbe a tanács állandóan szem előtt tartotta a jelölő gyűléseken felvetett közérdekű javaslatok megvalósítását. A választópolgárok több mint hétszáz közérdekű észrevételt tettek, amelyeknek túlnyomó része kommunális jellegű, őszintén meg kell mondani azt is, hogy voltak közöttük egyelőre megvalósíthatatlan, a város anyagi erejét jócskán meghaladó javaslatok. Érthető, és mindenki előtt világos, hogy a túlzott elgondolásokra , pénz nincsen. Annál is inkább, mert csak azokat a fejlesztési javaslatokat lehet valóra váltani, amelyek egyébként is megegyeznek a város negyedik ötéves tervének célkitűzéseivel. A Hazafias Népfront Salgótarjáni városi Bizottságával karöltve, a tanács vezetői ismételten megvitatták a- javaslatok megvalósításának útját-módját, meghallgatták a tanácstagok, a párt- és társadalmi munkások véleményét. A beszélgetések eredményeként egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az egyszerű problémákkal többet kell foglalkozni. Ebben segített, hogy a megyei tanács egymillió forintot juttatott olyan kisebb-nagyobb, kis költségigényű elgondolások megvalósítására, amelyek már hosszú Idő óta bosszantották az embereket. Ebben a városi tanács műszaki osztályára hárult a legfontosabb feladat. Olyan kis dolgokról volt szó, mint vízlevezető rács, aknafedő lerakása, lépcső mellé korlát építése, utak kátyúzása, járdák rendbe hozása, sáros utak salakozása —, hogy csak néhányat említsünk. PERSZE nem lehet mindent mindig csak a tanácstól várni. Sokat tehetnek a lakosok is, akik társadalmi munkában hamarabb megvalósíthatják az elképzeléseket. Ehhez a tanács segítséget ad. Ebben támogatást jelent, hogy az elvégezhető munkák jegyzékét a tanács műszaki osztálya elkészíti, és azt átadja a Hazafias Népfrontnak, hogy könnyebb legyen a társadalmi munkák szervezése. Mert a közügyekkel való törődés egyformán mindannyiunk dolga. Nem lehet csak várni, és benyújtani a követeléseket, az asztalra pedig semmit sem tenni, és méltatlankodni, hogy ez vagy az még most sem valósult meg..« Cs. E. Az Az épölet, amelyben jelenleg a Pénzügyi és Számviteli Főiskola ipari tagozáta működik, városképi szempontból Is Salgótarján egyik jellegzetes sizínfoltja. Ezekben a hetekben az épületen belül különösen mozgalmas az élet, élénk a hangulat, december 27-től, február 3-ig tart a vizsgaidő- szak. — Számunkra ez külön izgalmat is jelent, hiszen ez az első a salgótarjáni főiskolai tagozat életében — mondja Lonsták László tagozatvezető. * A tapasztalatokról beszélni — természetesen — még korai, hiszen az első félév munkájának értékelésére csak a vizsgák tapasztalatainak megbeszélése után kerülhet sor. Néhány megállapítást azonban már most tehetünk. — Ötvenöt nappali tagozatos hallgatónk van, közülük harmincegy nógrádi — folytatja Lonsták László. — Nincs lemorzsolódás, valamennyien megkezdték vizsgáikat. A levelezőknél már néhányan lemorzsolódtak, huszonötén kezdték meg vizsgáikat. Eddigi eredményeik nem különböznek a nappali tagozatos hallgatókétól. Anélkül, hogy részletesebb értékelést adnánk a vizsgák eddigi eredményeiről, az már nyilvánvaló, hogy a következő években még következetesebben kell majd válogatnunk a hallgatói állományt, Ezt pedig részben azzal Is segítjük, hogy javítjuk a középiskolákban a propagandamunkát. Induló tagozatnál általában szokásos gond ez: Nógrád megyében sem nagyon tudták eddig a laikusok — s jórészt a középiskolák sem —, hogy mit takar a „pénzügyi és számviteli” név. Éppen ezért „Élő kövület’5 Egy angol—francia kutatócsoportnak a tudomány történetében először sikerült élve kifogni egy ún. bojtosuszo- nyú halat. Az „élő kövület”, amelyet már hosszú idő óta kihaltnak hittek, az Indiaióceánban, Madagaszkár és Afrika keleti partja között akadt egy különleges hálóba. Az 1—1,5 m hosszú, erősen pikkelyezett halfajról, páros, bojt formájú uszonyainak elrendeződése, felépítése és használatának módja alapján lehetségesnek tartják, hogy belőlük fejlődtek ki a szárazföldi gerincesek végtagjai. Az „élő kövületet” azonban csak néhány órán keresztül tudták életben tartani. A párizsi Természettudományi Múzeum egyik munkatársa közölte, hogy a hal légzésével és helyváltoztatásával kapcsolatosan ez a rövid Idő is elég volt ahhoz, hogy értékes megfigyeléseket folytassanak,', és filmfelvételt készítsenek. Néhány hónap szükséges ahhoz, hogy az észlelteket feldolgozzák és az eredményeket közzétegyék. A fiatal nő feljelentést tett Ismeretlen tettes ellen, aki Salgótarján egy félreeső negyedében erőszakoskodni próbált vele. Elbeszélése szerint az autóbusz-végállomáson várta édesanyját, de mert nem érkezett meg, úgy döntött, addig is felkeresi egy régi ismerősét. — Észrevettem, hogy két férfi követ — mondta a rendőrségen. — Egyikük megkérdezte, hová megyek, aztán azt mondta, .tudja, hol van az az utca, megmutatja nekem. Elindultunk együtt. Amikor láttam, hogy rossz irányba vezetnek, vissza akartam fordulni. Ekkor a férfi, aki megszólított, kért, hogy menjek vele a kocsmába, majd fizet nekem kávét. Ehelyett azonban a földre teperte, és amikor tiltakozott. többször mag is ütötte. A másik férfi mentette meg támaA tcrgyaiét&remb&í: Barátja, ak! a lány mellé állt, így nyilatkozik: Csakugyan gyanútlan áldozat? dójától; lefogta a kezét. Ezalatt ő egy szál alsóneműben beszaladt a legközelebbi házba. ahol megengedték"' neki, hogy rendbe szedje magát. így mondta el a lány. A feljelentés után hamarosan kiderült, hogy az ismeretlen támadó Kovács Tibor huszonnégy éves foglalkozás nélküli, büntetett előéletű ka- rancsberényi lakos. Sor került a szembesítésre, ahol a lány így beszélt: — Szemedbe mondom, hogy 1972. november 8-án a buszmegállóban várakoztam. De oda jöttél hozzám, és azt mondtad; adjál nekem egy forintot sörre. Később azzal indultam el a megállóból, hogy megkeresem az ismerősömet. Ti csatlakoztatok hozzám, mert te azt mondtad, tudod hol lakik. Kávét is ígértél. Meglepő, hogy tegezi a számára vadidegen Kovács Tibort. De mit mond ő? —■ Nem kértem pénzt, csak annyit kérdeztem, hová utazol. Később azt ajánlottam, hogy gyerünk, igyunk valamit. Te velem és a barátommal elindultál a buszmegállóból, nem egyedül. Minden szó nélkül jöttél velünk. Az ismerősödről nem is tettél említési — A lány egy pádon üldögélt, amikor Kovács megszólította. Hívta, hogy menjünk el kávét inni a Karancs utcai presszóba. Nem hallottam, hogy útközben szó lett /olna a lány ismerőséről. Elértünk a Gál-féle kocsmához, de az be volt zárva. Kovács javaslatára folytattuk utunkat Károlyi irányába, mert azt mondta, arra van még egy italbolt, de az sem volt nyitva. A vallomások a továbbiakra nézve megegyeznek, csak a história első része zavaros. Vannak azonban olyan pontjai, amelyek biztosra vehetők: A férfi nem fizette ki a megígért feketét a lánynak, sőt, erőszakoskodott vele, végül pedig megverte. Utóbbi kettőért bizonyára elégtételt kap a Salgótarjáni Járásbíróságon. Sz. K. I első félév hasznos a Pénzügyi és Számviteli Főiskola lapjának, az Uzemgazdász-nak az a különkiadása, amely az Intézmény képzési céljával, a kiképzett szakemberek főbb tevékenységi területeivel, s valamennyi, a főiskolával kapcsolatos tudnivalóval foglalkozik. Jó lenne, ha a budapesti anyaiskola a salgótarjáni tagozatnak is több példányt küldene e különkiadásból, hogy a megyei középiskoláknak is eljuttathatnák azt. A lap többi között tartalmazza a Pénzügyi és Számviteli Főiskola szervezeti modelljét. S külön cikkben számol be a kihelyezett tagozatokról. A főiskola kihelyezett tagozata 1971-ben és 1972-ben Zalaegerszegen, illetve Salgótarjánban kezdte meg működését. Ezeken a tagozatokon a vállalatgazdálkodási szak mezőgazdasági, illetve ipári ágazatában indult meg az oktatás. A főiskola üzemgazdasági, vállalatgazdálkodási szakembereket képez az ipar, a mezőgazdaság, a belkereskedelem, a külkereskedelem vállalatai, valamint a költségvetési szervek, bankok, ' pénzintézetek számára. Az üzemgazdász hozzásegíti a vezetést a célszerű gyakorlati cselekvéshez. A hallgatók ezekben a napokban adnak számot arról, mit csináltak a fél év alatt? — Nemcsak a hallgatók — mosolyodik el Lonsták László. — Ez a vizsgaidőszak kicsit a mi munkánk mércéje is. Ügy véljük, az első félévben jó színvonalon tudtuk biztosítani a tartalmi munkához szükséges feltételeket, mind oktatási, mind pedig egyéb szempontból. Indokolt arról lg szólni, hogy a fővárosi anyaintézettel eredményes munkakapcsolat alakult ki. Ez is azt a célt szolgálta, sikerrel, hogy színvonalbeli különbség ne legyen az oktatásban, s hogy a számon kérés színvonala Is azonos legyen a salgótarjáni tagozaton is az anyaintézetével. Kapcsolataink erősödnek, a zalaegerszegi mezőgazdasági tagozattal is. ★i Még folynak a vizsgák, á® már a második félév, sőt a következő tanév előkészítésével is foglalkoznak a főiskolán. Szeptemberben két évfolyam indul, ehhez biztosítani kell többek között az oktatói létszámot. Üjabb nyolc főállományú oktató szükséges ahhoz hogy a két évfolyam, s. az újonnan belépő tárgyak oktatását biztosítani lehessen ezen a tagozaton. Folyamatban van ezenkívül a főiskola gépparkjának bővítése. S most készítik elő' a nagyobb ipari vállalatokkal kötendő együttműködési szerződéseket. Az első félév után most már bizonyos: Salgótarján megkedvelte első itt tanuló főiskolásait. A kollégiumban jó szellem uralkodik, kialakultak a szükséges szervezeti keretek (KISZ-szervezet, diákönkormányzat stb.), a hallgatók igyekeznek bekapcsolódni a város szellemi életébe. Az idetelepült oktatók ugyancsak megtalálták számításaikat. A tagozat oktatói bekapcsolódnak a tanszék által kiírt tudományos kutatásba, kutatási témákon dolgoznak, így szervesen kötődik a tagozat az anyaintézethez. Ugyanakkor a Salgótarjánban működő Közgazdasági Társaság, a Bolyai Társaság, a TIT stb. munkájában is tevékenykednek, így kapcsolatuk Salgótarján szellemi életével mind szorosabbá válik. Tóth Eleméi; Nem kell komolyan venni Van a megyében egy titkos építkezés. Éppen azért mert titkos építkezés, nem árulhatom el, hogy hol van Remélem, ezt' belátják. Ne értsék félre, nem hadiüzemről van. sző, még csak nem is atommáglyáról, vagy rakétaikilövő állomásról. Néni fog ez az üzem — na tessék, hát annyit máris elárultam, hogy ipari létesítmény —, egy fia hadianyagot sem gyártani. Se a magenergiából villamos áramot előállítani. Innen soha sem fognak kilőni embert szállító űrrakétát Egyszerűen, hétköznapi árucikkek készülnek majd itt, ha felépül az üzem, olyanok mint a pertdigumi, vagy a papírmadzag. , Akkor mire „föl” ez a nagy titkolódzás? Mivel magam sem tudom, törjük talán rajta együtt * fejünket- Nézzük a tényeket. Behajt egy idegen személy, gépkocsi az építkezés területére. Senki föl nem tartóz, tatja. Az utasok mindenhova bekukkantanak, de senki meg nem kérdezi, hogy mit keresnek? Ha esetleg teherautóval jönnek, egy s mást egészen nyugodtan elvihetné- nek. Akár elhúzathatnák az épülő üzemcsarnokot. _ Az építésvezető kilométerekre innen, az építésvezetőség egyik meleg irodájában tartózkodik. Ideje is, szája is van, csak mondanivalója nincsen. Sajnálkozva tárja szét a karját. Semmiről nem nyilatkozhat. Az néki tiltva vagyon. Arról sem, hogy hány ember dolgozik a keze alatt és mit csinálnak? Arról 6em. És a saját munkájáról? Arról például, hogy mit csinál a meleg irodában, amikor éppen semmi dolga sincsen? Szó se lehet róla! Csak az igazgató adhat tájékoztatást. Kétség sem férhet hozzá, hogy itt valami titok lap- pang, de mi? Mert arra gondolni sem merek, hogy az igaz- gató egy sok milliós építkezést rábíz ugyan az építés vezetőjére, de arra már nem érzi alkalmasnak, hogy az saját munkájáról felelősséggel beszéljen. Talán ott van a kutya elásva, hogy az építésvezető valójában nem is építésvezető, hanem mondjuk rangrejtett ridegpásztor. Csak azért van ott az irodában, mert asztal Is van, szék Is van. státus is, meg béralap, akkor miért ne legyen? Az is lehet, hogy másodállásban csinálja az építés vezetést. A főfoglalkozása viszont gyóntatóatya Meg kell mondani, tud is hallgatni. Sok baja lehet az Igazgatónak az ilyen építésvezető, vei- Bizonyára mindent a szájába kell rágni, mert önállóan a nevét sem tudja megmondani. Ha van még egy-két ilyen beosztottja, akkor igazán nem irigylem a helyzetét. Bár az is előfordulhat, hogy félreismeri az embereit. Tudnának ők beszélni, csak hagyni kellene őket!... —is Ősember „kézjegyei” Az Arai-tó és a KaspHen- számításunk előtt a IV—III. ger között fekvő Usztyjurt évezeredben már élt ember, síkságon a legkorábban itt élt Kerámiaedény-darabok, kő embérek nyomaira bukkan- munkaeszközök — késszerű és tak az Üzbég Tudományos nyúzószerszámok, nyílhegyek Akadémia Karakalpak rész- — valamint kagylókból és legének archeológusai. Ak— csontokból készült ékszerek Tajlak település helyén idő- kerültek felszínre. r NÖ6RÄD - 1973. január .14, rasárnap 5
