Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

Érem eladó Arról vitatkoztak az olim­piára kiküldött Osztrák Rá­dió sportriporterei, hogy mennyi lehet a pénzértéke egy olimpiai aranyéremnek? Miután a kérdést hosszas, szenvedélyes vita után sem tudták eldönteni, nem min­dennapi, ötletes cselhez fo­lyamodtak: apróhirdetést tet­tek közzé az egyik legna­gyobb példányszámban meg­jelenő müncheni lapban, a következő szöveggel: „újonnan nyert olimpiai aranyérem a legtöbbet ígérőnek eladó! Vá­laszokat »olimpiai győztes« jeligére kérem, a kiadóba.” A hirdetésre 25 érdeklődő jelentkezett, s köztük a leg­magasabb ajánlat 3000 nyu­gatnémet márka, körülbelül 30 ezer forint volt. Természetesen az ajánlat­tevők máig is hiába várják az eladásra kínált olimpiai aranyérmet eladni szándéko­zó hirdető jelentkezését. Vi­szont az Osztrák Rádió sport- riporterei az ajánlattevők jó­voltából, „megnyugvással” vették tudomásul, hogy való­jában mennyi is egy olimpiai aranyérem pénzértéke. A meglepő szövegű hirdetés egyébként sportkörökben is élénk visszhangot keltett, melynek hatására sokan mély­séges felháborodással ítélték el az aranyérmét áruba bo­csátó olimpiai győztest!... Sorok ban Ebben az évben ünnepli 50 éves fennállását a Mátrano- váki Bányász SK. A félévszá­zados évforduló alkalmából január 20-án ünnepi sportkö­ri közgyűlést rendeznek Mát- ranovákon. * A sportújságírók országos szavazása alapján az 1972-es év legjobb sportolóinak január 12-én délután adják át a ma­gyar sportújságírók díjait, a Magyar Sajtó Házában. Fizessenek a játékvezetők! ,A fenti cím az első pilla­natban meghökkentő, hiszen világszerte — köztük nálunk magyaroknál is — a bíró­díjak alacsony volta miatt keseregnek a játékvezetők. 3 téren rendkívül érdekes kezdeményezésről számolt be a Növi Sad-i Magyar Szó: Jugoszláviában a válogatott játékosok véleményezése aíapján választják meg egy- egy bajnoki idény legjobb játékvezetőjét. (E kitüntető címet egyébként a nálunk ts jól ismert Gugulovics és a Növi Sad-i Maksimovics érdemelte ki.) Amennyiben, véleményük egyezik az egyesületek elnökeinek és a „titkos” játékvezető-ellen­őrök értékelésével, a játék­vezetőt még további méltó jutalomban is részesítik. További érdekességek a jugoszláv játékvezetők gya­korlatából: egy-egy mérkő­zés után £00 dinár dlsztelet- díj illeti meg a játékvezetőt, míg további 400-ra tarthat igényt az esetben, ha kitűnő osztályzatot kap az ellenőr­től. Az alacsonyabb osztály­zatok után viszont kevesebb jár. Amennyiben valakinek a működését kettesre érté­kelik, akkor még vissza is kell fizetnie, ha pedig egyesx, akkor meg saját zsebéből kell fizetnie a 400 dinárt!... Tehát, ha egy jugoszláv játékvezető gyenge napot fog ki nem tarthat igényt bíródíjra, a lapokban meg­hurcolják, ellene „hivatal­ból” fegyelmi eljárást indí­tanak és tetejébe még rá is fizethet a bíráskodásra. Ne iriaveliük tehát a ju­goszláv játékvezetők mérkő­zésenkénti 40o dínáros tisz­teletdiját. 0.0 Jó hangulatban folyik a munka Hévízen! (Telefonjelentesünk.) Kitűnő a hangulat Hévizén, nagy kedvvel dolgoznak a játékosok — kaptuk szerdán a jelentést a tar jani NB I-es csapatról, amelynek játékosai január 2-án utaztak edzőtábo­rozásra. Cjság, hogy a műtétéi» átesett Moor edző állapota Is javult és hétfőn már ő is leutazott Hévízre — irányítja a munkát. Húsz játékos dolgozik délelőtt és délután Szabó Géza és Moór Ede irányításával. Agóes Lajos, a tartalékcsa­pat edzője, aki Moór Ede megérkezéséig vezette a tréninge­ket, már visszatért Hévízről Salgótarjánba. A fiúk vala­mennyien egészségesek — kaptuk a jelentést, egyedül Jeck- nek van kisebb húzódása. Délelőtt a tornateremben töltik az időt Bástiék, délután pedig kitűnő pálya várja őket Gye- nesdiáson. Semmire nem lehet panasz, eszményiek a körül­mények, s így sző van arról, hogy az eredetileg tervezett január 16-i hazatérés helyett egy héttel később jönnek vissza Tarjánba a Stécé-játékosok. Sportolók köny vespolca SPORT Mező Ferenc, aki ä szellemi olimpia aranyérmét szerezte meg ' Dr. Nagy György: Sport és pszichológia, Sport. Kb.: 160 oldal. A könyv főbb fejezetei: I. A kiválasztás pszichológiai problémái, II. Oktatáspszicho­lógiai kérdések, III. A sport­edzés pszichológiája, IV. A versenyzés pszichológiája, V. Az edző személyisége és be­folyásoló hatása. Vittek Lajos: Tájékozódási futó ABC, Sport, kb.: 208 ol­dal. A tájékozódási futók isme­retlen vidéken, térkép és tá­joló segítségével igazodnak el, méghozzá a lehető leggyor­sabban, célszerű útvonalvá­lasztással sorrendben felkere­sik a térképen megjelölt pon­tokat. A könyv ezek ismere­tének megszerzéséhez ad út­mutatást. Chzi mérleg Kevés volt a lelkesedés 15. Ötvözet MTE 15 2 4 9 17:32 8 Az előző bajnokságban az ősz végén az ÖMTE 9. volt, 30:37-es gólaránnyal és 16 ponttal. Az idén nagy a le­maradás. Nem volt szerencsé­je az együttesnek, több kapu­fa és egy sereg gólhelyzet ki­hagyása is közrejátszott, hogy itt állnak, és hogy csak 17 gólt sikerült rúgniuk. Idegen­ben csak egyszer győztek, az Egyházasgergét verték meg 2:l-re. Alaposan fel kell ja­vulniuk, hogy elkerüljék a ki­esést. Sok játékost szerepeltettek, és egyedül Nagy játszott va­lamennyi mérkőzésen. Bábel, Keleti, Kiss és Hulitka 13—13, Lengyel és Pál 12—12, Benkő, Pükösdi, Sipos, Szecsődi és Török 10—10 alkalommal sze­repelt. A jók közé Kiss 8-szor, Lengyel és Török 7—7 alka­lommal, Hulitka 6-szor irat­kozott fel. A csapatból senkit nem állítottak ki! A 7 hazai mérkőzést rendkívül kevesen, mindössze 700-an látták. —• toriczky .— Mostoha hő viszony ok kozott Üttörő-sítábor Eresztvéuyben Az elmúlt évekhez hasonló­an a megyei úttörőelnökség rendezésében ötven általános iskolás részvételével sítábort rendeztek a napokban. A gya­korlati foglalkozások mellett sport vezetőképző ismereteket is elsajátítottak a résztvevők. Sajnos, az elmúlt évhez ha­sonlóan nem kedveztek most sem a hóviszonyok. Csak az északi oldalakon volt találha­tó 1—1,5 centis hótakaró. Czimmer János testnevelő tanár a tábor vezetője el­mondotta, hogy az ötven résztvevő úttörőt öt napon át öt szakember oktatta a sízés alapjaira. Külön foglalkoztak főleg a futókkal, erre volt jobb lehetőség a hóviszonyok miatt, valamint a kezdő har­madik-negyedik osztályosok alapfokon a lesiklás örömei­vel is megismerkedhettek. A napi program a mostoha hóvi­szonyok ellenére is főleg gya­korlati foglalkozásból állt. Délelőtt és délután is két-há- romórás szakmai oktatás folyt a táborban. A fennma­radó időben sportvezetői és sportszervezési ismereteket sajátítottak el. Nem hiányzott a kulturális program sem. A napi beosztás hasonló volt az úttörőtáborok programjához. A hóviszonyok elégtelensége ellenére is a tábor igen hasz­nos volt, az ötven úttörő testi fejlődését, szakmai tudását segítette elő. A jövőben is érdemes lesz megrendezni. — tóth — Az olimpiák során emlé­kezzünk meg arról a kiváló­ságunkról, aki megszerezte Magyarországnak — egyelőre és nyilván hosszú időre — egyetlen szellemi olimpiai győzelmét, azaz a művészeti versenyek irodalmi csoportja „Epikai művek” versenyszá­mában az elsőséget, az arany­érmet. „Azért érzem magam bol­dog embernek —> szokta volt mondogatni Mező Ferenc, — meri az a hobbym, — ami a foglalkozásom”. Latin—magyar—görög sza­kos középiskolai tanár volt (később középiskolai igazgató, majd a minisztérium testne­velési ügyosztályának vezető­je). Hobbyja, kedvenc stúdiu­ma, szenvedélyes érdeklődése tárgya pedig az olimpiai já­tékok, elsősorban az ókori já­tékok története. Már vidéki diák korában, majd egyetemi évei alatt belemerült Eusze- biosz és Pindarosz, a magyar szerzők közül pedig főleg Me- zey Sándor (Pausanias Olym- piája az ásatások világában, 1907.) és Pecz Vilmos (Ókori lexikon, 1902.) műveinek ta­nulmányozáséba. Mező Ferenc 1885-ben született a Zala me­gyei Pölöskefő kisközségben. Nagykanizsán végezte közép­iskoláit, ott kóstolt bele maga is a versenysportba, tornázott, atlétizált, birkózott, tenisze­zett — s persze ütötte, haji- gálta, majd rúgta a kis és nagy labdát is. Tizenegy éves volt, amikor sor került az el­ső újkori olimpia megrende­zésére, és ennek hírei, esemé­nyei nyomán a Magyororszá- got is elöntő olimpiai hangu­lat szinte végleg az olimpiai eszme rabjává tette. Már fia­tal tanár korában páratlan ókori kulturális tájékozottsá­gával tűnt fel, s széles körű és lelkiismeretes kutatómun­kája eredményeként megírta a görög olimpiák történetét. A Magyar Olimpiai Bizottság el­küldte az 1928-as amszterdami olimpia rendezőbizottságának Mező nagy munkáját (Az óko­ri olifnpia). Mikor pedig meg­jött az örömhír, hogy övé az aranyérem, ezt szinte magától értetődőnek érezte itthon min­denki. Az amszterdami siker szin­te csak elindította hatalmai sportirodalmi munkásságát. Idők folyamán 44 nagyszabá­sú munkája jelent meg a sport, a testnevelés tárgykö­réből, s legjobb műveit tíz nyelvre fordították le, és 14 külföldi országban jelentették meg. Cikkeinek, kisebb közle­ményeinek száma megközelíti az ezret, 1948-ban a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság is tagjai közé választotta és két könyvét már a NOB megbí­zásából készített el. Mindezen felül nagyszerű előadó is volt. Derűs, mindig érdekes, sokszor izgalmas előadásai véges-végig lekötöt­ték hallgatóit, és Mező nem sajnálta a fáradságot: az egész országot bejárta, hogy olim­piai előadásaival is szolgálja a sport népszerűsítésének, el­terjesztésének és az olimpiák megismerésének ügyét. Szinte félelmetes ismeretanyagát, széles körű tudásának teljét meg tudta őrizni utolsó nao- jáig, amikor 76 éves korában, 1961. november 21-én várat­lan agyvérzés érte, amely vé­get vetett tartalmas életének. Versen y- dömping A téli szünidőben az SKSE- sportiskolásai napközis tábor­ban készültek a soron követ­kező versenyévadra. A napi edzéseket Salgótarjában, a Mártírok úti Általános Iskola tornatermében bonyolították le. A programban a gyakorlati képzés mellett elsajátították a versenyzőpalánták az elméle­ti tudnivalókat is. Tarjáni Károly, a vívószakosztály ve­zetője elmondotta, hogy a té­li szünidőben sikerült annyira előrehaladni a sportiskolások­kal, mintha két hónapig heti három edzést tartottak volna. Külön elismerését fejezte ki az iskola Igazgatójának, Szi- lasi Andrásnak is, hiszen je­lentős segítséget nyújtottak a téli napközis tábor megrende­zéséhez. A tábor záróaktusaként há­ziversenyt rendeztek. Az út- törőleány-tőrözők mezőnyében Balogh Ildi, míg az ifjúsági fiútőrözők versenyében Ko­vács István szerezte meg a győzelmet. Mint hírlik, a fia­talok jó előjelekkel indulhattak a vasárnap sorra kerülő ver­senyidőszakra. Január 14-én, Balassagyarmaton III. osztá­lyú női tőr, Egerben III. osz­tályú íérfitőrversenyt ren­deznek. Ezen túl, Budapesten, a Sportcsarnokban I. osztá­lyú női tőrversenyre kerül majd sor, ahol az SKSE szí­neit Oláh Krisztina képviseli. Ki mit tud a sportmozgalomról? Megyei döntő: március 18-án! — Figyelje a JNÓGKÁD-ot! — Ajánlott irodalom! A Ki mit tud a sportmozga­lomról? szellemi vetélkedő ez évi megyei döntőjét Salgó­tarjánban rendezi az MTS Nógrád megyei Tanácsának agixációs és propagandabi- zottsága március 18-án. A megyei döntőn az öt járás és Salgótarján 3—3 fős csapatai indulnak és az idén is ott lesz a megyei döntőben a NÖGRÁD Szerkesztőségének két válogatottja. A vetélkedőn, amely tulaj­donképpen a sportot népsze­rűsíti és eldönti, hogy ki védi a vándorserleget a müncheni olimpia, a sport­ágak közül az atlétika, a sportlövészet és a súlyemelés teszi majd ki a kérdések zö­mét. A döntő résztvevőinek Nógrád megye sportéletét is jól kell ismerni, mert több kérdés hangzik majd el a megye sportjával kapcsolat­ban. A döntőn egyébként egyé­ni és csapatversenyt is hir­detnek. Az 1—3. helyezett egyéniben és csapatban is díjat kap és a már említett vándordíját az első helyezett csapat nyeri el. A döntőig még két hónap van, de máj most lehet készülni és néni árt, ha a versenyzők forgatják a Magyar sport kézikönyvét, az Olimpiák történetét, de említhetjük A magyar sport aranykönyve vagy az: 500 kérdés — 500 felelet a sport világából című műveket. Nem árt a Népsportot, a Képes Sportot és a NÖGRÁD-ot át­lapozni. Lapunk hasábjain csakúgy, -mint tavaly szombatonként kérdéseket teszünk fel olva­sóinknak. Nyolc héten át fo­lyik majd létraverseny szerűen a vetélkedő és a nyolcadik hét végén derül majd ki, hogy ki az a hat versenyző, aki a két csapatot alkotja a már­cius 18-i döntőn. Hetenként a kérdésekre helyesen vála­szolók között egy 100 forintos utalványt és három könyvet sorsolunk ki.-ÁApOLEON it. MÍG CSAK WÖ&SZÖR REKLAMÁLT £$ MÁR ELŐ AKARTA VENN! A SÁRGA LAPoT Hí Kézilabda Mit kell tudni a szabályokról? A kézilabdázásban a labda megszerzéséért, birtoklá­sáért és megjátszá6áért test test elleni küzdelem alakul ki, ez biztosítja a szép, férfiasán kemény játékot. A ke­mény játék sportszerű, de a keménységnek nem szabad durvaságig fajulnia. A kemény játéknak a durva játék­tól való megkülönböztetését .a 6. játékszabály mara­déktalan betartása biztosítja. Mit ír ez a szabály, mely­nek a címe:,. Maga tartás az ellenféllel szemben”. Játék közben szabad a karokat, a kezeket a labda megszerzéséhez használni. Az ellenféltől a labdát nyitott kézzel ki lehet játszani, a kezéből ki lehet sodorni, ki le­het onnan venni, de nem szabad nyitott, vagy ökölbe szorí­tott kézzel kiütni, vagy az ellenféltől a labdát erőszakosan kiszakítani Szabad az ellenfelet testtel elzárni, akár bir­tokolja a labdát, akár nem. Ezt az elzárást azonban nem szabad az ellenfelet megragadni, átkarolni, ütni, lökni, el­gáncsolni, eléje vetődni, vagy más módon veszélyeztet­ni. Az ilyen, szabálysértéseknél a játékvezetőknek sza­baddobást kell ítélniük és a helyzet súlyosságától függően időleges, vagy végleges kiállítást kall alkalmazniuk. Á já­tékvezetők teret engednek a folyamatos játéknak, lehe­tőleg csak akkor sípolnak, ha durvaság történik, vagy valamilyen szabályvétség miatt intézkedniük kell (fi­gyelmeztetés, kiállítás). A folyamatos, kemény játék biz­tosítása érdekében a durva, brutális játékot szigorúan és következetesen büntetni kell! (Folytatjuk) NÓGRÁD - 1973. január 11,, csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents