Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

I Megépül a gyógyszertár? Szegény ember vízzel főz — ezzel a bölcs felkiáltással több mint tíz évvel ezelőtt, egy régi családi házban „al­bérlőként” helyezték el a gyógyszertárat. Az egész­ség megvédésének egyik pil­lére — fura ellentmondás — egészségtelen, szűk vályogház­ban talált otthonra Karancs- lapujtőn. Ám a helyzet nem­csak ezért áldatlan. A tulaj­donos ugyanis követeli visz- sza a házát, mert szüksége van rá. Mi lehet a kivezető üt? — libben az ötéves tervben két új gyógyszertár építését terveztük — tájékoztat Ker­tész Miklós, a Balassagyar­maton székelő Nógrád megyei Gyógyszertári Központ fő­gyógyszerésze. — Az egyiket megépítettük Homokterenyén, a másikat — tanácsi támoga­tással — Karancslapujtőn kellene tető alá hozni. A ter­vet már régen elkészítettük, így a mi „házunk elejét" nem érheti szó. Az óhajtól a megvalósulá­sig hosszú az út. Vajon adot­tak-e a feltételek, olyanok-e a körülmények Karancslapuj­tőn, hogy felépíthető a gyógy­szertár? Vagy túl kemény fá­ba vágnák a fejszét, ha ta­vasszal építkezni kezdenének? A választ Beviz Tibor, a községi közös tanács elnöke így fogalmazza meg: — Abban nincs vita, hogy a gyógyszertárat fel kell építe­ni. Kérdés, hogy miből, mi­kor, hogyan? Nem olcsó mu­latság, hiszen — szolgálati la- Itással — legalább másfél— kétmillió forintba kerül. A helyzet mégsem reménytelen. Hogy miért nem, arra igy válaszol Szmetana Aladár, a Nógrád megyei Tanács fő­gyógyszerésze: — A megyei tanács idén hálózatfejlesztésre másfél millió forintot biztosít. Ebből Salgótarjánban a kohászati üzemek környékén akarunk gyógyszertárat kialakítani. Emellett Karancslapujtőre a gyógyszertár építéséhez 8— 900 ezer forintot tudunk biz­tosítani. Ha idén nekivágnak, ■jövőre már át is adhatják. A fenti összeg természete­sen nem elég egy korszerű gyógyszertár kialakításához. Honnan tudnák előteremteni a hiányzó pénzmennyiséget? — A tanácsháza építésénél is sokat segítettünk — ma­gyarázza Fazekas Márton, a Karancsmente Termelőszövet­kezet megbízott elnöke. — Tudok a gyógyszertár létesí­tésének tervéről, és termé­szetesen kő-, sóder-, valamint fuvarfronton szivesen segí­tünk a községnek. A közös gazdaság vezetője tehát igent mondott. A ter­vért már nem kell fizetni, hiszen készen van. A falu szorgos dolgozói társadalmi munkavállalásból már jeles­re vizsgáztak a tanácsháza építésekor is. Bizonyos, hogy ezúttal sem hagynák cserben a tanácsiakat. Nemcsak egy egészségügyi létesítménnyel gazdagodnának, hanem a falu közepén éktelenkedő ci­gánytelep is eltűnne — tehát csinosodna is a község. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a körzeti tanács költség- vetési üzemmel rendelkezik. Házilagos kivitelezésben bizo­nyos, hogy sok ezer forintot tudnának megtakarítani. A kijelölt területen levő viskóból a cigánycsalád ki- költöztetése nem jelent gon­dot, piszén sokkal nagyobb és jobb állapotban levő cserela­kást ajánlottak fel nekik. Ha ezt sem fogadnák el — végső lehetőségként kényszer-kiköl­töztetésre kerülne sor, mivel a jelenlegi házikót életveszé­lyessé nyilvánították.. i fentiekből is kitűnik te- , hogy elháríthatatlan aka- y nincs. Az ügyben érde­teknek mielőbb össze kel- e dugniuk a fejüket, és a is kérdések tisztázása után nkához lehetne látni. Mert l az új gyógyszertár, mint r falat kenyér... Rozgonyi István Makettek felett FELEMELTE az iskolát és a tér közepére helyezte. A többi intézmény is ott volt az asztalon. Apró, sokemeletes házak várták, hogy helyükre kerüljenek. Sós Károly keze alatt a salgótarjáni Sebaj-te- lep körvonalai bontakoznak ki. — Nagyon, nehéz munika a modellkészítés — mondja. Nemcsak modellezéssel fog­lalkozik, ő a Nógrád megyei Tervező Iroda KlSZ-alapszer- vezetének titkára is. Az alapszervezet munkájáról kér­dezem, — A legutóbbi választáso­kon kerültem a KlSZ-szerve- zet élére. Azóta közel másfél év telt el. Harmincöt fiatal tagja az alapszervezetünknek, többségük 20—25 év közötti, de vannak idősebbek is. Fór leg szerkesztők és rajzolók. A lányok, fiatalasszonyok aránya a meghatározó. Kez­detben a költözködés miatt voltak gondjaink. Mióta új otthonunk van, igyekszünk szabad időnkét tartalmasán el­tölteni. Csak néhány rendez­vényünket sorolnám fel. A Télapó-esteknek hagyományai vannak nálunk, akár a válla­lati névadóknak. A gazdaság­vezetéssel közösen szervezzük. Rendszeresek a kommunista műszakok is. Tavaly négy al­kalommal, szinte minden dol­gozó részt vett ilyen társadal­mi munkában. Ebből a salgó­tarjáni úttörő-váltótábor terv­dokumentációjának elkészíté­se emelkedik ki. Az építész­tervek már készen vannak. Amikor határidő szorított, ak­kor is vállalták a fiatalok, hogy hét végi szabad idejüket feláldozva elkészítik a nóg- rádgárdonyi nővérszálló terv­dokumentációit. Az alapszervezet tagjai egy­két kivétellel legalább közép­iskolai végzettséggel rendel­keznek. Ez a tény más mun­kamódszert kíván az ifjúsági szervezet vezetőitől. — POLITIKAI neveiőrmui- Icánkat sokkal körültekintőb­ben kell végeznünk. A közös­ség iránti közömbösség leküz­dése állandó feladatunk. A fiatalok hajlamosak erre jő anyagiak, kocsi birtokában. Ezért kezdeményeztünk a nők részére tömegsport jellegű foglalkozásokat a közgazdasá­gi technikum tornatermében. Ülőmunka után frissítőén hat a testmozgás. A NÖGRÄD- TERV sportegyesület megszer­vezését is mi végeztük. Jelen­leg is több szakosztállyal mű­ködik. Aggtelekre kirándul­tunk tavaly nyáron. Ezek a rendezvények az összetartást erősítették az alapszervezet tagjai között — mondja Sós Károly. A tervező iroda pártalap- szervezetében hat olyan kom­munista fiatal dolgozik, aki egyúttal a KISZ-nek is tagja Ez mindenképpen pozitív irányba befolyásolja a KISZ- munkát. — Tavaly is két vezetőségi tagot ajánlottunk a párttagok sorai közé. Szinte azt mond­hatjuk, hogy a párttagok fe­le KISZ-tag. Önálló oktatási körünkön huszonöt fiatal vesz részt. A „Fáklyavivők” téma­kört választottuk, mert érde­kesebb, jobban az érzelmekre ható anyagokat tárgyal. Po­litikai nevelőmunkán'k mér­céjét nem állítottuk magasra, fokozatosan érvényesül. Az alapszervezet taglétszámának növelése is állandó napiren­den levő feladat. Kivétel nél­kül megkeressük az új, fiatal dolgozókat, ismertetjük ve­lük a vállalat munkáját, a KISZ-szervezetünk szerepét, segítünk a munkába való be­illeszkedésben, s így elérjük, hogy ha nem nálunk KISZ- tag, átigazol hozzánk vagy soraink közé lép — sorolja a KISZ-titkár. — Milyen a KISZ-vezetők kapcsolata az intézményi ve­zetőkkel? — Általában a fiatalokat érintő kérdésekben meghall­gatják véleményünket — vág­ja rá, — Csak meghallgatják, vagy adnak is rá? Tétovázik kicsit, úgy felel: — A fizetésemelések ügyé­be nem szólhatunk bele. A közeljövő tervei kerülnek szóba. — A szocialista munkaver­seny továbbfejlesztése szere­pel legfontosabb tennivalóink között. Űj szabályzattal, ösz­tönzőbb rendszerben kívánjuk segíteni. A másik közvetlen tervünk a KlSZ-megbízatá- sok szélesítése. A kollektíva legtöbb tagja már rendelke­zik ilyennel, de még inkább fokozni kell. Reményeink vannak klubélet megteremté­sére is. A földszinti tanács­terem átalakításával saját klubhoz jutunk. Klubtanács irányítja majd a fiatalokat, gondoskodik részükre prog­ramról — tájékoztat a KISZ- titkár. ELFOGLALT ember. Tagja a KISZ városi végrehajtó bi­zottságnak. Az elmúlt évben Moszkvába küldte a KISZ központi bizottsága, ahol a Komszomol dicsérő oklevelét kapta az „Ifjúság a tudomá­nyos-technikai forradalomért” elnevezésű kiállításon végzett munkájáért. A makettek ké­szítése türelmes munkára szoktatta, s kitartásra. Ennek a mozgalmi munkában is nagy hasznát veszi. Szabó Gyula Minden két forintból Hazánknak életbevágó ér­deke, hogy minél nagyabb arányban bekapcsolódjék az országok közötti árucserébe, a nemzetközi munkamegosztás­ba. Amint ezt aiz MSZMP KB novemberi állásfoglalásában egyértelműen megfogalmazta: „Nemzeti jövedelmünk mint­egy negyven százaléka a kül­kereskedelmi forgalomban realizálódik- és ma mái- a nemzeti jövedelem egyszá­zalékos növelése a külkeres­kedelmi fargalom kétszáza­lékos növelését igényid.” S azt mindenki tudja, hogy gazda­sági gyarapodásunk üteme, aiz életszínvonal emelkedése a nemzeti jövedelem növekedé­sén múlik.” „Mindezek következtében — rögzíti az állásfoglalás — Ma­gyarország széles körű gazda­sági kapcsolatok at épített ki- s azokat növelni kívánja a jövőben is, elsősorban a Szov­jetunióval, a többi szocialista országokkal. Gazdasági kap­csolatainkat bővítjük a fejlő­dő országokkal és a fejlett kapitalista országokkal is.” A vállalati önállóság módot nyújt arra, hogy a termelő­üzemek ebben az évben min­den eddiginél nagyobb mér­tékben fokozzák az exportot. A gazdasó® vezetők. a gyári kollektívák nemcsak felismer­ték és elismerik a külkeres­kedelem óriási jelentőségét, hanem egyre többet is tesz­nek külföldi kapcsolataik el­mélyítéséért, újabb és újabb üzletfelek megnyeréséért, a a magyar ipar termékeinek jó híréért és kelendőségéért. Megyénk ipara is ezer szál­lal kötődik a külgazdasághoz. Aki egy kicsit ls tájékozott emberként jár-kel a megye­határokon belül- hosszan tud­ná sorolni az üzemeket, me­lyek termékeik tekintélyes hányadát külföldön értékesí­tik. Az exportlistán szinte va­lamennyi földrész megtalálha­tó, Ázsia éppen úgy, mint Dél-Amerika- Európáról, az európai országoktól nem is beszélve. Könnyebb lenne azokat az üzemeket összeszá­molni, amelyeknek — tevé­kenységi körükből adódóan — nincsen külföldi megrendelő­jük. A gyárak idei terveiben a jelentőségének megfelelő he­lyen szerepel az export. Még alig múltak el az év utolsó hónapjának izgalmas napjai, máris itt vannak az újabb' feladatok. S ahány üzem. annyi elképzelés, terv és le­hetőség, gond és tennivaló. A Magyar Kábel Művek balassa­gyarmati kábelgyárában pél­dául az első negyedévi ter­melői kapacitást teljes egé­szében lekötötték a, megren­delők. Ebben az üzemben a dolgozók és a vezetők egy­aránt jól tudják, hogy az üz­leti siker, a bizalom elenged­hetetlen feltétele a termékek jó minősége és a szállítási határidők pontos betartása. E két követelményről még akkor sem szabad megfeled­kezni. ha a partner megtartá­sa érdiekében, vagy más gon­dok, anyagellátási, kooperá­ciós zökkenők miatt — már- már erején felüli feladatokat vállal magára az üzem. A ká­belgyárban is volt ilyen hely­zet decemberben, de az erők egy forint koncentrálásává!« ésszerű szervezéssel, kollektív erőfe­szítéssel és összefogással úrrá tudtak lenni rajta. Vannak megyei üzemek, ahol a külkereskedelmi igé­nyek még alatta maradnak a várakozásnak. Kapkodásra természetesen sehol sincsen ok. Azok járnak helyes úton, akik — egy kisüzemből hozzuk a példát — a diősjenőd VILL- TESZ Ktsz-hez hasonlóan termékeik propagálásával, előnyös ajánlatokkal igyekez­nek megnyerni a vásárlókat. Az üzemek általában tud­ják a dolgukat, de a tisztán­látáshoz az összefüggések is­meretére mindenkinek szük­sége van. Nemcsak arról van szó, hogy a külkereskedelmi forgalomnak két forinttal kell növekedni a nemzeti jövede­lem egyforintos emelkedésé­hez, hanem arról is, hogy a külkereskedelem valójában árucsere. « Kiss Sándor Fiatalok a pártvezetésben Az elmúlt esztendőben alapították a Salgótarjáni Kohásza, ti Üzemekben a legkiválóbb politikai munkát végző fiata­lok kitüntetésére a KISZ-emlékplakettet. A szép erkölcsi elismerés mellé pénzjutalom is jár, mellyel a vállalati ve­zetés is kifejezi elismerését. Az első kitüntetettek között volt Menczel László, a hideghengermű gyárrészleg munkaügyi előadója. 1964. óta dolgozik a gyárban, azonnal, be is kap­csolódott a KISZ-esek akcióiba. Ötödik esztendeje már az SKÜ KISZ végrehajtó bizottságának kultúrfelelőse. „Kese alatt” kapta meg a Kohász Művelődési Központ ifjúsági klubja az „Aranykoszorús KISZ Klub“ kitüntetést. Elége­dett sorsával. Majd fél éve lakást vásárolt fiatal feleségével. Longauer Lajos kutatótechnikusként dolgozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Kollektívájával gyártmányfejlesztési problémák megoldásán fáradoznak. Acélszalagok minőségé­nek javításával, leendő termékeik kísérleteivel foglalkozik. És ezen túl még a közösségi munka. A megyei ifjúsági ta­nács elnökeként lakásépítési akció szervezésében vesz részt a segéd- és szakmunkások munka- és életkörülményeinek javítása érdekében tevékenykedik. 1969-ben párttag lett, alapszervezete politikai megbízatásként rábízta a központi irodaépület KISZ-tagjai körében a titkári funkciót. Kulcsár József Üzem- és munkaszervezés a szövetkezeti iparban nőnk a szakbizottságon ke­resztül segítséget nyújtani. A megismertetés az első lépcső, utána a szabályozók érvé­nyesítése következik. — A belső információt fej­lesztjük. Ezzel a vezetők fel- készültségét javítjuk. Terve­A KISZÖV elnökségének Munkájukat az MSZMP Köz- 1972 a szövetkezeti ioar- ink szerint a legkritikusabb novemberi ülésén hangzott el ponti Bizottság legutóbbi ál- ban a rendcsinálás megkez- helyeken a jövőben részleges az a javaslat, hogy létre kel] láspontjára alapozták. Az eb- désének éve volt. Ennek il- felmérést végzünk, ennek hozni a szövetségnek a mun- bői adódó üzem- és munka- lusztrálására elég megemlí- alapján nyújtunk majd segít­ka- és üzemszervezési szak- szervezési feladatokról, vala- teni, hogy vagy 25 féle sza- séget. bizottságot, amelynek felada- mint a munkafegyelem javí- bályzórendszert kellett kidől- _ Milyen eredményekre t a lesz, hogy ezen a területen tása érdekében teendő intéz- gozni, amelyek gyakorlatilag számítanak? segítséget nyújtson a társszö- kedésekről készítenek aján- meghatározzák a hatáskörű- a lást. két, a felelősséget. A jövőben , szövetkezeti ipar színia-„-í “ • valamennyi területéről van­Mit javasolnak a szövetke- érvényt kell szerezni. k tagjai a szakbizottság­beknek? L Í -k. ügy érzem, hogy mun­kánk bőven lesz, anélkül, hogy egy-egy szövetkezet azt — Miben látják a legfon- külön is igényelné. Nem ha­liak egymással. Ezért vi- tosabb tennivalót? tározathozatalra jogosult tatóipar területén dolgoznak, szonylag gyors volt eddig is — Elsősorban a szövetke- f h + ha”em seg!V? ezenkívül a KISZÖV elnök- az üzem- és munkaszervezés, zetek vezetőinek a hozzáállá- . ' *,ela<7, ; £°fy a 301 ségének revizori és jogügyi Ezt szükségessé is tették a sában. Azt is látjuk, hogy a . - ? apaszraiatoKat szeles Irodája is képviselteti magát, rövid határidők, a jelentkező középszintű vezetés színvona- r en eitei jessze es mindé­A "7 ölen iilócf idómrolr T?.1» O ■irivnV^ar» mád Ir» mn rv»á«t nnm bi ol áríllá ilUtl, anol CS cl Ív mod Van rá« vetkezeteknek. Megválasztották a kilenc­tagú szakbizottságot, amely­nek vezetője Mede Szilárd, a KISZÖV pénzügyi és közgaz­dasági osztályának vezetője szövetkezetek és a piac na­lett. A bizottság tagjai a vas- gyón közeli kapcsolatban áll- Ipar, az építőipar, a szolgál­ez a munka egyébként foly- Köztudott, hogy az ipari tatódik az idén is. Az első ülést megtartották, igények. Ez a jövőben még la ma még nem kielégítő. segítséget nyújtson — fejezte December végén javaslatot inkább fontos lesz. A szövet- Ezen javítani kell. Igaz, hogy h 8M J .J tettek a KISZÖV elnökségé- kezetek vezetői általában az új szabályozókat mindé- m,mka™rb nek ülésére, ajánlásokkal él- megtanultak gazdálkodni, de nütt közgyűlésen fogadták el, . ~s szaKbizott­tek a megye szövetkezetei ér- még mindig igen jelentős de a végrehajtás még hátra- v et0',e' dekében. Ezt a munkát — szemléleti változásra van van. Elsősorban ehhez szeret­a szükség, és elsősorban a szak­í ahogy Mede Szilárdtól, szakbizottság vezetőjétől érte- bizottságnak az lesz a fel­sültünk felmérés előzte meg. adata, hogy ez erősödjék. B. 3. NÓGRÁD — 1973. január 11,, csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents