Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
Üj rakodógép: a T-159 A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet a közelmúltban végezte el a Német IJemokratikus Köztársaságban gyártott T—159 típusú maga- járó, hidranalikus rakodógép vizsgálatát A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák: a C -P kielégíti-e a hazai mezőgazdasági üzemek igényét, a termények, a szerves és a műtrágyák rakodásában, a különféle földmunkában és az erdészeti fakitermelésben. Az üzemi vizsgálat alapján a gép megfelelő bizonyítványt kapott. Kezelhetősége, fordu- lékonysága, rakodási teljesítménye és stabilitása megfelelő. A T—159 futőmfivének melldemes megemlíteni, hogy a géppel elérhető jó teljesítmény (különösen a föld-, a sóder- és a trágyarakodásában) a markolófejek kedvező geometriai kialakításának is tulajdonítható. A mérések szerint ez abban nyilvánul meg. hogy megközelítően százszázalékos a markolófejek fel- böltődése egy-egy markoláskor. A rakodógépet a közlekedésrendészet előírásainak megfelelő berendezésekkel ellátták. Maximális haladási sebssége 22 km/óra. *o nyomtávja 1855 mm, hatsó nyomtávja 1720* mm, tengelytávja 2685 mm. Kormányszerkezetének működtetését hidraulikus berendezés könnyíti. Vezetőfülkéje kétszemélyes. Fülkéjében a zajhatás a megengedett érték alatt van. A rakodógépet egy 40 lóerős Diesel-motor működteti. Teheremelő gémje a forgózsámolyon 227 tokban lordul éL Teheremelőképes- sége — a gém kinyúlásától függően — maximálisan 600— 1800 kg. Legnagyobb kinyúló sa (gémtoldattal) 5125 mm, maximális emelési magassága 4400 mm, max. munkamélysége (pl. árokásás) 3700 mm. A gépre 9 különböző munkaeszköz szerelhető fel, többek közt a 0,4 vagy a 0.25 köbméteres földmarkoló kanál, a trágyamarkoló villa, az árokásó kanál és a rönkmarkoló. Teljesítménye földrakodásban (a 0,4 köbméteres kanállal) 62 tonna óránként, sóderből 76,3 tonna óránként. A szerves trágya rakodásban 29,6 tonna/óra, gömbfa rakodásakor 14,55 tonna/ era volt a teljesítménye. Ér-’ Az idő:árás 2000-ben 'A leningrádi geofizikai intézet kutatóinak csoportja kidolgozta a Föld 2000. évi „hő- modelljét”. Számításaik szerint a következő évtizedekben az egész földgömbön emelkedik majd a hőmérséklet. Következményeként a sarkvidéki jégsapkák összezsugorodnak, megváltozik a csapadék elosztása, s ezzel együtt emelkedik a közepes temgerszint is. A nagy kontinensek lakói számára nehezen éíviselhetőve válik a klíma, ugyanakkor megnyílik arra is a lehetőség, hogy a korszerű technika eszközeivel célszerűen beavatkozzanak a klíma alakulásába. <A Delta 12. számából) Fékező kipufogógáz A Grűz Tudományos Akadémia mechanikai intézetében új típusú féket fejlesztettek ki a gépkocsihoz. Amikor a gépkocsivezető a fékpedálra lép. a motor üzemanvag-ellátásá- nak megszakításával egvütt záródik a kipufogó-csővezeték; ennek következményeként rendkívül nagy nyomás jön létre a kipufogórend szerben. A nyomás nagy ellenállást állít a dugattyúk mozgása elé, ami erős fékező hatást jelent. Az új típusú fékkel elsőként ZIL-130 típusú gépkocsiba építve végeznek sikeres kísérleteket. Az újkor tudománya felismerte, hogy a veszedelmes kígyó hasznára is lehet az embernek, mégpedig éppen a mérge révén. A kígyóméreg különleges fehérjéi — kellő formában adagolva — hasznosan szólhatnak bele az emberi szervezet működésébe és súlyos betegségekben szenvedőkön segíthetnek. Elsősorban a sebészeti beavatkozásoknál, az izomműködések irányítására, valamint az ideg- gyógyászat néhány ágában használják a kígyóméregből készült gyógyszereket, de alkalmasak lehetnek bizonyos, másként nem enyhíthető fájdalmak és erős vérzések csillapítására is- A kígyók mérgének legnagyobb haszna azonban az ember védelme a kígyómarás halálos veszedelmével szemben, A kígyóméregből nagy hatású marás elleni szérum készül. A gyógyszeripar igényeit fedező mérget ún. kígyófarmokon. őrzött és tenyésztett állatoktól nyerik. A méregvétel rendkívül veszélyes és igen aprólékos munka (egy gramm viperaméreg összegyűjtéséhez kb. 300 kígyót kell „megfejni”). A különlegesen képzett (és védett) szakemberek fejénél fogva kinyitják a kígyó száját, majd üvegedényben felfogják a méregmirigy „leadott” tartalmát A mérgeskígyók sokféleségére való tekintettel a védőszérumok széles választékát kell állandó készenlétben tartani a veszélyeztetett körzetekben, Közép-Európában szerencsére többnyire csak a keresztesvipera marásától kell tartani. Szélorgona Guadalcanal szigetén Ritka és érdekes „hangszer” a szélorgona, amely egy természetadta energia, a széljárás hatására szólal meg. Ázsia egyes vidékein találkozik a néprajz kutatója, ha nem is gyakran, a szélorgonával. Így Maláj földön, Jáva és Báli szigetén a fára helyezik, és furcsa zenéjével az úttalan dzsungel ösvényein a szélorgona hangjelei adnak útmutatást a bennszülöttek számára. Ma már kihalófélben levő hangszer a szélorgona és néhány évtized múlva valószínűleg csak múzeumokban találkozik vele az ember. Guadalcanal 6500 km2 területű sziget, a Csendes-óceániban fekszik. A Brit-Salamon szigetekhez tartozik, ennek legnagyobb kiterjedésű szigete. A második világháborúban a japánok szállták meg. 1943-ban hatalmas légitengeri ütközet zajlott itt le, amely az amerikai haderő győzelmével végződött. A párizsi Musée de PHom- me munkatársai Guadalcanal szigetén egy Makile nevű falucskában fényképezték le először a szélorgonát. Az itt lakó melanéziaiak évtizedek óta keresztények és rituális célból már nem használják ezt az érdekes hangszert, amelyből egy példányt azért nagy nehezen felállították a tengerparton. A múzeum munkatársai magnóra szerették volna rögzíteni az orgona hangját Guadalcanal szigetén az öregebbek még emlékeznek arra, hogy valaha a szélorgonát csak rituális szertartások, temetkezések során használták. Évtizedekkel ezelőtt a szigeten háromféle temetkezési mód közül lehetett választani a rangosabb embernek: az elföldel és, a ham- vasztás és a vízbe temetés között Az előkelőbb családok tagjai rendszerint a vízbe süllyesztést választották. Természetesen sajátos ceremónia keretében. A parton a holttestet a gyorsjáratú pirog csónakra helyezték és a bennszülött hozzátartozók kievez- tek vele a tengerre. Itt egy bálna, vagy delfin fölugrása mutatta meg azt a helyet, ahol a halottat a vízibe kellett engedni. így parancsolta ezt a bálna szelleme. A temetést megelőzően a halottat a parton elbúcsúztatták. A falu közelében bambusznádakat vágtak ki, ezeket bevitték a faluba, ott lyukakat és réseket vágtak rá, tehát mint egy furulyát helyenként megnyitották. Töfbb barmbuszszálból Így készült el a „ghau kilori”, a szélorgona, amelyet azután a tengerparton a szertartás színhelyén a földbe ástak. A pap — a bennszülöttek nyelvén a „khege” — ezután imádkozott, miközben a szertartáson résztvevő asszonyok a halottat fennhangon siratták. A pap a szertartás végén a szellemekhez fohászkodott, hogy támasszanak szelet. Ha nem támadt fel á szél, akkor kisméretű szélkerékkel „besegítettek” és így szólaltatták meg a szélorgo- nát, amelynek az volt a feladata, hogy a halál szellem mét, a „tairunga”-t hívja segítségül az elhunyt számára. A szertartás végén a szélorgonát kiszedték a földből és a tengerbe, vagy a bozótba dobták. Mindén egyes szertartáshoz külön szélorgonát készítettek és állítottak fél, mert ez is a ceremóniához tartozott. Űj-Guineában és az Űj* Hebridákon ma is használnak szélfurulyákat útjelzőnek és szélhárfákat, ahol húrokat hoz a szél mozgásba, Az elmúlt évtizedek temetkezési rítusához kapcsolódó szélorgona azonban ma már a színhelyen is ritkaságnak számít. iMásoló lézersugár Atomokat szállít a lézersugár abban az új eljárásban, amelyet amerikai fizikusok dolgoztak ki a nyomtatott áramkörök előállításához használt fotómaszkok: sokszorosítására. Az új módszerrel egyszerre egy negatív és egy pozitív készül. Az eredeti negatív mögé krómmal vékonyan begőzölt és közönséges üveglapocskát helyeznek a vákuumkamrába. Ezt követően vízszintes irányban rendkívül rövid, a másodperc milliárdod részéig tartó lézerimpulzust zúdítanak a negatívra. A lézersugár áthatol a negatívon, és ahol az első üveglemez krómrétegét éri, villámgyorsan elgőzölögteti a fémet A felszakított fématomok lerakódnak a második üveglemezre és kirajzolják a pozitív képet, míg az első lemez krómrétegében a negatív kép égetődik ki. Számítógép A világ nagy forgalmat lebonyolító szállodakonszernjeinek és repülőtársaságainak nyilvántartási és helyfoglalási adminisztrációját ma már számítógépek végzik. Ehhez hasonló nagyságú és bonyolultsági fokú feladatot lát el az a számítóközpont is, amelyet az évi nyolcmillió beutaltat elhelyező szovjet Szak- szervezeti Tanács szolgálatába „szegődtettek” az üdültetések szervezésének megkönnyítésére és meggyorsítására. Az automatizált üdültetésirányító központ néhány perc leforgása alatt egybeveti az igényeket a lehetőségekkel, minden üdülni vágyó személy, vagy Madagaszkár, a gyógynövények paradicsoma Földünk legnagyobb säge-- té, az 587 041 km3 területű Madagaszkár, a botanikusok, s egyben a gyógynövények paradicsoma. Mintegy 12 000 növényfajt tartanak nyilván ezen a szigeten, közöttük számos gyógynövényt, amelyet a hivatásos orvosok mellett, a „mezítlábas népi gyógyítók” is hosszú idők óta sikeresen alkalmaznak. Az európai és a malgas kutatók az elmúlt években sokat foglalkoztak egy „Catha- rantus roseus” nevű gyógynövénnyel, amelynek a botanikusok véleménye szerint Madagaszkár az őshazája és innen terjedt el a trópusi és szubtrópusi országokba. Ez a növény egy eleven gyógyszertár. Eddig 70 hatóanyagot vontak ki belőle, egyik- másiknak igen nagy a gyógyító hatása. A „Catharan- tus roseus”-ból állít elő a gyógyszeripar olyan készítményeket, amelyeket bizonyos daganatos megbetegedések és fehérvérűség gyógyítására használnak. Szintén a „Catkezelésre szoruló beteg számára a kívánság, illetve szükséglet szerinti körülményeknek megfelelő helyet jelölvén ki. A számítóközpont nemcsak „naprakész”, hanem szinte „percrekész” nyilvántartást vezet az üdülők és gyógyhelyek telítettségéről. A számítógép terápiái ajánlásokkal is szolgál, megszabja a gyógykezelési időt, nyilvántartja az elért eredményeket; uagyan- akkor az üdülőhelyek gazdálkodási adatait is feldolgozza, ezzel is segítvén azok folyamatos anyagellátását, pénzügyi nyilvántartását Képünkön: egy a sok gyógynövény közül harantus”-ből állítanak elő égési sebek gyógyítására jó eredménnyel használt szereket. Az egész szigeten elterjedt „Centella. asdatica”-bói nagyhatású lepra elleni szert készítenek. Ezt a gyógynövényt már az 1884-ből származó Codex francais is megemlíti. Más gyógynövények kitűnően használhatók a szív- és vérkeringési betegségek, a gyomorfekély, bélbán tataiak, szembetegségek, bőrbetegségek stb. gyógyítására, hogy csak néhányat említsünk. Az ország hihetetlen gazdag gyógynövényflórája azonban még korán tsiincs kiaknázva, pedig a külföldi gyógyszergyárak részéről is nagy az érdeklődés a madagaszká- ri gyógynövények iránt. Ebben az évtizedben nemzetközi segítséggel valószínűleg jobban ki fogják aknázni Madagaszkár gyógynövényeit. Ez részben a szigetlakok érdeke is, másrészt a világ gyógyszeripara is nagy hatású készítményekkel gazdagodhat a sziget gyógynövényei jóvoltából. NŐGRAO — 1973. január 7., vasárnap li
