Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
Fiatalok és eszmények 7. TECHNIKA (Szatmári Béla rajza) A közművelődés megújulásáért A művelődés., a kulturális igény, amely a szocializmus tolhatok. Sok helyi évfordu- élet különböző tartományai építésében a dolgozók általá- lós rendezvény, mellőzhető, közötti határvonalak — az nos és szakmai műveltségé- látványos, attraktív akciók elmúlt évtizedekben soha sem voltak különösen élesek. A tudomány, a közoktatás, a művészeti alkotómunka és a közművelődés érintkezőpontjai, közös cselekvési területei egyre érzékelhetőbb mértékben gyarapodtak. A kulturális élet integrálódását maga a társadalom igéilyli. Azok a gazdasági-politikai feladatok sürgetik e folyamatot, vetelményeitől. amelyeknek megoldására mozgósítja pártunk, a társadalom erőit. A szocialista társadalom építésében természetszerűleg nemcsak a gazdasági élet, a társadalmi, közéleti viszonyok fejlesztésében érkeztünk az intenzív szakaszhoz. Érvényes ez a társadalmi élet olyan sajátos területére is, mint a kulturális élet, vagy annak bármely részterülete. Ezért a közművelődés terén dolgozó szakemberek és társadalmi aktívák nagy táborát nem meglepetésként, hanem az előnek emelése iránt jelentkezik, alacsony hatásfokkal. így Ezt az ifjú generációk nem vész kárba szervezői munka, lesznek képesek kielégíteni, pénz és szellemi erő, mert a ha pusztán az iskolában elsa- programok nem valóságos játított ismeretanyagot hasz- kulturális igényekre, művenálják, birtokolják. A mai fel- lődési állapotokra alapozottak. nőtt, aktív nemzedékeket is Szerencsére falvaink, nagyfigyelembe véve, a társada- községeink nagy része — igaz, lomnak szinte egyetlen rété- kellő anyagi fedezet hiánya a dolgozók szakmai képzése, ge sem függetlenítheti magát miatt — ezen már túljutott, a tanulási feltételek javítása, a permanens művelődés kö- egyre ritkábban fordul elő a hasznos befektetés, ott máris Másrészt a konkrét kulturális viszonyok- a kulturális aktivitás növetól elrugaszkodott rendez- kedésének figyelemreméltó vényszemlélet. jeleivel találkozhatunk. Több Még több a tennivalónk a helyütt üzemi iskolák szerve- művelődést megalapozó érdé- zéséhez láttak, a bejáró dolkóznak, legfőképp az utánpótlás gondjaival. Nyilván nem a tehetség, vagy a szabad idő kevesebb. Az ösztönzésnek és figyelemnek, mely a vállalati gazdasági és politikai vezetés részéről az üzemi kulturális élet alapozói. aktivistái felé irányul, már ma is számos szép példája van. Ahol felismerték, hogy közéleti demokrácia fejlődése, a jogok és kötelességek rendszerének bővülése, a társadalom életében való tudatosabb részvétel, alapvető keltségi viszonyok kialakítá- gozók tanulási feltételeinek céljainkkal való elmélyültebb azonosulás igénye is műveltebb állampolgárokat kíván, olyan embereket, akiknek állampolgári — politikai műveltsége megújulásra, cselekvést segítő fejlődésre képes. S végül a szocialista életforma, a tartalmas életvitel iránti belső igények megalapozása és kielégítése érdekében sokat, a jelenleginél töbsa és felismertetése terén. A javítása érdekében műszakhasznos és tartalmas időtől- átcsoportosításokat végeztek, tés, a tanulás társadalmi te- s a kulturális alapok íel- kintélyének devalválódása el-r használását is tudatosabban, len legtöbbet és leghatáso- tervszerűbben irányítják, sabbat akkor teszünk, ha a A közművelődés nagy fel- képzett dolgozót, a tanuló adata teljesítésében — a munkást megbecsüljük erköl- munkásosztály kulturális igé- csileg és anyagilag egyaránt, nyeinek kielégítésében, akti- Sajátos ellentmondása társa- vitásának fokozásában meg- dalmi és kulturális fejlődé- tette első lépéseit. A szakszer- sünknek, hogy éppen a lakos- vezeti mozgalom és az ifjúmunkálatokban való aktív hét és eredményesebben tehet ság általános műveltségének sági szövetség szervezeti ereközművelődésünk, Már néhány éve, hogy e konkrét formában és egyre erősebben jelentkező társadalmi igények megfogalmazódtak, s ezek nyomán a népművelés hagyományos felfogása is módosult, s megszületett a szocialista társadalmi viszonyok követelményeinek megfelelő kulturális modell: a közművelődés. Cselekvőbb művelődést növekedése következtében a je, mozgósító és nevelő hatá- szakképzetlen, alacsonyan sa, a szocialista brigádmozga- kvalifikált munkást becsülik lom lendülete és a művelődés meg pillanatnyilag jobban szakembereinek átgondoltabb, üzemeink. Ennek feloldása tudatosabb és megalapozot- nem csupán kulturális, ha- tabb jövőbeni munkája ré- nem társadalompolitikai szűk- vén nyilván a további lépé- séglet is. sek gyorsabban követik az A megyében folyó közmű- eddigieket. Számolnunk kell a velődési tevékenység mind- közművelődés hatókörének ezeket az elmúlt években bővítésekor lassító tényezőkA modell hasznosításáig azonban nem kevés még tennivalónk. A társadalmi szükségletek ismeretében meg kell kötelezettségek teljesítésére, találnunk azokat a tevékeny- A megye társadalmi számba vette. Tudatosan készülnek pártszerveink és az -alapszervezetek, a tanácsok, a gazdasági szervek, a társadalmi és tömegszervezetek a művelődéspolitikai célkitűzések megvalósítására, a vállalt kel is. Megyénkben magas a bejáró dolgozók száma, igényeik kielégítésére alkalmas feltételeket, vonzó formákat és objektumokat nem teremthettünk egyhamar. Türelemmel és a fokozatosság elvének tiszteletben tartásával kell megküzdenünk, az ízléskon« ségí formákat, amelyek a la- kezete, az elmúlt években le- ^ervativizmus hatásával. Az ..... ...... . . .. --. 1 J i. _ _ « . 1 f r /.-i ■ Ifi mtll/nlrtrljíní X k osság különböző rétegei körében vonzóak, s az önkéntes helyzetéről és művelődés-tanulás örömét adzajlott, s ma is tartó váltó- ÜJ művelődési szokásokat job« zásai, politikai szükségletei ban figyelembe vevő tevékeny- elsősorban a munkásművelő- s®si formákkal nemcsak mai ják. A ma szokásos művelő- dés fejlesztését hangsúlyoz- szerenyebb eredményeinket zák. Az eddigi munkánk so- szl'ardithat,juk meg, hanem új rán elért nem lebecsülhető sikereket is megalapozhatunk, eredmények mellett — tudV [atszan! jó — kívánkozik a tolira Móricz „gyalogolni jó”-jának párhuzama alapján, s az emberi természet ismeretében. A játékos természetű felnőttek idős korukban is őriznek valamit hamvas fiatalságukból, s a fiatalos megjelenésű, soha meg nem öregedő emberek általában játékos természetűek. S a játékos természetű ember jó kedélyű, áldás környezete számára, családban és munkahelyen egyaránt. Talán ezért is kedveljük a játékos természetű fiatalok vagy idősebbek társaságát, mert jelenlétük, szenvedélyes és következetes derűjük még a munkát is hobbyvá varázsolja, ami kellemes, kedves, életünket teljessé tevő. Én is szeretem a játékot és játékos polgártársaimat, szívesen időzöm társaságukban és restellkedem ilyenkor, ha egy-egy túlterheltebb időszak után felül Lackó a vállamra. Ámde azt is megfigyeltem, hogy amíg a játékos derűt és a derűs játékot azért kedveljük, mert oldja a bennünk lappangó, vagy szinte kortünetlásáig. Némi nosztalgiával emlékszem vissza arra a nagyobbára olvasmányaimból, de kissé még emlékeimből is ismert élettempóra, amikor az ember úgy érezte, hogy mindenre van ideje, s lelkesen fogott bele ezeroldalas könyvek olvasásába, amikor a horgászszatyorból nem maradt el könyv, s egy előadás, színházi bemutató, hangverseny és film izgatószerek nélkül is teljes élményt nyújthatott, de még az ismeretterjesztő program is. (No, nem azt mondom én, hogy ma már egy jó műsor önmagában meg sem állhatja a helyét, s ha olykor toborozni kell az részvételre, cselekvésre ösztönző módon érte a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása, mely egyebek között átfogó közművelődés-politikai program meghatározását .jelölte meg feladatul. A műveltebb állampolgárokért Számos fontos művelődés- politikai dokumentum alapján kezdhető el e program kidolgozása. A tudománypolitikai irányelvek, a közoktatás-politikai határozat széles társadalmi alapokat, gazdag eszközrendszert fogott át, ugyancsak jelentős a Központi Bizottság mellett működő kultúrpolitikai munkaközösség állásfoglalása a művészetkritika feladatairóL Mindezeket már az előmun- dési formák egy része az élethálátoknál, közművelődésünk forma, az igények és a műeddig megtett útjának* jelen- velődési szokások változásálegi helyzetének mérésekor val átalakításra, frissítésre éppúgy figyelembe kell venni, szorul. Olyan elemekkel kell mint a következő időszak fel- közművelődési gyakorlatunkat adatmeghatározásakor. frissítenünk, mely a cselekAz átfogó, hosszú távú köz- vő művelődés lehetőségeit léseinken sem látványos eredművelődési program kidolgo- gazdagítják, s amelyek ugyan- fényekkel. Ismerjük tennizása több szempontból aktu- akkor tényleges igényekből valóinkat, mindenekelőtt az . • ális feladat. Mindenekelőtt indulnak ki. Ma sok helyütt alapozómunkákban, főként ^állósággal párhuzamosán - • - — - • - • • — novekvo felelősség erősödése ma még ugyan csupán nagyon kedvező lehetőséget jelent, azonban a tudatosabb helyi irányítómunka révén, az iskolán kívüli szellemi erők fokozottabb aktivizálódásával e lehetőség valósággá válhat, s válik már a közeljövőben is. A közművelődés — éppen erős társadalmi beágyazottsága és kötődése folytán —- e folyamatban a kulturális élet más tartományaival, mindenekelőtt a közoktatással, s a gazdasági-társadalmi élet sok más tényezőjével kell, hogy eleven kontaktust tartson, nyomai tartalmas és tartós kapcsola- is csak tokát teremtsen. Jók — van bőven tennivalónk. Nem büszkélkedhetünk még a munkáskultúra hagyományaival rendelkező telepüazzá teszi a X. kongresszuson még á régi, avult népműve- az ismeretterjesztésben, ahol is megfogalmazott társadalmi lői szemlélet jegyei tapasz- már bizonyos eredményekre ______________ támaszkodhatunk és a felnőtto ktatásban, ahol cselekvési feltételeink most váltak kedvezőbbeké. Erősödő bázis Változóban vannak a községi művelődési viszonyok is. A körzeti központok fokozatos kialakítása, a falun élő értelmiség koncentrálódása, az wimn jegyzet Szeretünk játszani ként belénkoltott feszültséget, addig érdeklődőket, jól tudom, abban sokegyre inkább keressük az olyan játékot (sőt szórakozást), amelyben láthatóan és várhatóan minél több a feszültség. (No, nem arra gondolok én most, hogy szeretünk a tilosban járni, mert vakmerő kóborlásainkat megédesíti a leleplezés kilátása!). Olyasféle feszültséget keresünk, amely érdeklődésünket időnként valamely korszerű serkentővel beinjekciózza. így példának említhetném a tévékrimik népszerűségét, vagy a vetélkedőket, s a szórakozásnak, művészetekkel való találkozásnak azt a fajtáját, amelyben személyesen is részvevőkké, -de legalábbis érdekeltté válunk. Például személyesen részt veszünk egy vetélkedőn, vagy pályaművet írunk egy tárlat, egy film, vagy színházi előadás után, esetleg a művészi, művészeti élményt követően olyan vitába kapcsolódunk, amelyért jutalom, díj, de legalábbis nyilvános elismerés jár. szór a képzetlenség, rossz időbeosztásunk, önmagunkkal szembeni könnyelműségünk a ludas). Igaz ugyan, ebben benne rejlik az okos, tartalmas szórakozások, a „hasznos” játékok bősége is. A Megyei Művelődési Központban önmagában tavaly hétszáznál több rendezvény zajlott le, mindennapra két kulturális esemény jutott. Elképesztő, lenyűgöző számadat ez! De a vetélkedők nagy száma, sőt sikere is azt bizonyítja, hogy keressük mind a játékosságot, mind a játékosság feszültségét, akár úgy, hogy részvevőként izgulunk, akár úgy, hogy nézőként valamelyik indulónak szurkolunk. De a legjobb vetélkedő mégis az, amely nagyobb tömegeket aktivizál a játék feszültségével. (Ezért rokonszenves számomra például a szocialista brigádok kulturális, szakmai vagy politikai rivalizálása, a csoportokat, főként munkásokat megmozgató lom, hogy az igazi művészet önmagában is le kell kösse figyelmünket. Pedig ma már a pedagógiába is bevonult az állandó, folyamatos figyelemfelkeltés elmélete, többé-kevésbé ezt szolgálják a maguk látványos játékosságukban az audio-vizuális eszközök, a tanító vagy tanár leleményéből táplálkozó szemléltetés, okos, figyelemfelkeltő elemek közbeiktatása, amely részvevővé, játszótárssá teszi a gyermeket, de még az iskoláit pótló, továbbtanuló felnőttet is. S talán nem is baj az, hogy játékká akarjuk tenni az életet, csak az a fő, hogy okosan játszadozzunk, látszata, célja legyen annak. Ilyen okos, ésszerű célja van többek között annak a játékos, nevelő célzatú kezdeményezésnek, amelyre módszertani javaslatot a Megyei Művelődési Központ tett az úttörőmozgalom keretében, amikor is a fiatalok körében is úgy óhajt művelődési, közművelési eredményeket elérni, felmutatni, hogy a központban a játék, a verseny feszültsége álljon. A kezdeményezésnek a „tájékozódási verseny” nevet adták, s ebbe bekapcsolódhatnak a legkülönbözőbb szintű és számú versenyzők. őrsök őrsökkel, úttörőcsapatok úttörőcsapatokkal, iskolák iskolákkal — és így tovább — vehetik föl a ver/- seryt, valamely témakörben. S ez a témakör sókféle lehet, művészeti, tudományos, helytörténeti és hasonló. Afféle nemes párbaj, szocialista kihívás ez, amikor is illetlenség, tiszteletlenség a kihívás visszautasítása. De érdektelen is. Hiszen az efféle vetélkedő vagy versenyhullám nagyon alkalmas arra, hogy a gyermekek gondolkodási készségét ébren tartsa. J átszani jó. S aki gyerekkorában megtanul okosan és önfeledten játszani, az bízhat abban, hogy a szíve, közérzete százesztendős korában is fiatal marad. Benne van a játékosságnak ebben az kvíz!). Ügy látszik azoknak van igazuk, izgató válfajában korunk nyugtalansága is, a tudományos robbanástól egyéni életmódunk szertelen felgyorsuakik azt állítják, hogy figyelmünk ébren tartása állandó mozgatásra szorul, habár én kissé konzervatívan azt valFontos üzemi tevékenység Meg kell erősítenünk az üzemi kulturális élet alapsejtjeit. Elsősorban a munkahelyi légkörben rejlő ösztönzőket mozgósítva kell a munkáskultúra új bázisait fejleszteni. Például az üzemi klubok hálózatának kiépítésével — melynek még Salgótarjánban elvétve fedezhetők fel — az A megye ( szellemi térképe ismeretterjesztés új fejlődési szinte évről1 évre alakul, fejperspektívákat kaphat, s lődik, gazdagodnak a kultu- ugyancsak az alapozó képzés rális lehetőségek, nő a vá- érdekében a felnőttoktatás laszték, s ha lassabban is, iránt lassan növekvő érdek- érlelődik, erősödik a kulturá- lődést is támogatni, bátoríta- lis életnek az a bázisa, amely ni szükséges. a szocialista kulturális fórraAz üzemi kulturális tévé- dalomnak mostani, kevésbé kenység fontos része a mun- látványos, ám az előzőnél nem kásművészeti mozgalom, melynek régi, hagyományos bázisai ma több gonddal birkevésbé izgalmas szakaszában született. Kiss Aurél TOLDALAGI PÁL: HIDD EL... Találkoztam fáklyavivőkkel, láttam, fiatalok, s hogy zöldell körülöttük a bokor és fa, és nem gondolnak szakadékra, valami ünnepélyre menve rákezdtek ékes énekekre, nem fújt a szél, nem hullt a zápor, és egyikük a sokaságból fényes homlokkal, tiszta szívvel elém lépett és mondta: Hidd el, bár megöregedtél, lehet még a kísérőnk, megmagyarázója az álmainknak, hallgass a szóra, ilyen alkalom többé nem lesz, segíts minket a győzelemhez. NÓGRAD — 1973. január 7.* vasárnap
