Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

1913. kiképzési év megkezdése előtt a parancsnoki állomány mindent gyakorlatban sajátít el. Képünkön felkészülés a gyakorlati fogások végrehajtására Gyakorlat közben. Szükséges ez, hogy a parancsnokok a beosztottakat ják felkészíteni megfelelően tud* Az üzemi önvédelmi szervezetek feladatai A polgári védéimi fel- határolódik egymástól, mint nak idejére, vagyis csak ad- sdatok ellátásában a szak- az önvédelmi szervezetek ese- dig, amíg a kárterületen levő szolgálatokon és szakszolgála- tében. Egy-egy szakszolgálat személyeket kimentik és ott a ti alakulatokon túlmenően alapvetően csak a saját fel- közvetlen életveszélyt meg- igen nagy szerepük van az adatát, egy-egy meghatározott szüntetik, valamint a legszük- önvédelmi szervezeteknek, szaktevékenység ellátását hi- ségesebb (létfontosságú) hely- ™ícíáiatnir és vatott biztosítani. reállítási feladatokat elvégzik. . ... , .... Az élet újraindítása a csa­^ mentési, mentesítési pbst szenvedett területen, va- munkak komplex feladatait jamjnt az ezzel kapcsolatos m3?'! a„tobbl szakszolgálattal, helyreállítási munkák elvég- szakalakulattal zése már népgazdasági tevé­kenység. Az önvédelmi alegy­ségek tevékenysége már a ve- szélyeztetettségi időszakban megkezdődik és nem fejező­dik be a mentési, mentesítési Míg a szakszolgálatok és szakszolgálati alakulatok te­vékenysége területi jellegű, az egész megyére, illetőleg a csapást szenvedett város egé­szére vonatkozik, az önvédel­illetőleg mi szervezetek tevékenysége ®syütt képesek végrehajtani, alapvetően egy-egy meghatá- Szakterületétől eltero felada­rozott termelési egység, üzem, intézmény védelmére, mente­sítésére irányul. tot csak kivételes korlátozott mennyiségben hajt végre. A különböző szak­oz önvédelem polgári vé- f^^atok közötti együttmü- munkák befejezésével, hanem az onveaeiem polgár kodest az elore elkészített az igények éJs a lehetőségek delmi vonatkozásban nem az együttműködési tervek rögz£. «n'imni xroríolro-yíasf hanem ... — - ­nek megfelelően részt vesz­egyéni védekezést, u<±iiciu dk Ezek a tervek a szakte- t termelés úiraindításá­yedelmet jelenti. A ta ad csak a iegszükségesebb eset' fegyverek elleni kollektív vé- ben tartalmaznak. A veszé- riekezes azon szervezeti for- iyeztetettség időszakában, pél- maja, amely a tamado fegy- dduj az üzemek folyamatos verek alkalmazasa eseten a termelésének biztosítása ér- létrehozo közösség személyi es dekébtínj nekik van szüksé. dologi vedelmet, menteset biz- gbk a szakszolgálati alakula­°Az,a önvédelmi szervezetek tc^ba bei?s.ztott üzemi dolgo- feladatai megvalósításának AZ onveaeimi szervczeie* zok munkájára. A szakszol- nrlkiilfchpfrllpii wprvpzrtp Jellege annyiban egyezik meg gálatj alakulatok egyáltalán nélkulozhetetlen szervezete. a szakszolgálatokéval es a nem, va csak különleges szakszolgálati alakulatokéval, esetekben keruinek alkalma- hogy ezek is a kollektív ve- zásra a megelőzö intézke_ □elem szerves részét kepezik. dések (s2ükségóvóhely-éoítés, Tevekenysegi koruk es mu- kiszóródas elleni hoz szükséges feladatok vég­rehajtásában is. összefoglalva megállapít­hatjuk, hogy az önvédelem a háború esetén is működő ter­melési egységek, üzemek, vál­lalatok, intézmények szövet­kezetek stb. polgári védelmi POLGÁRI VÉDELEM Megkezdődik a munkaviszonyban álló dolgozók kiképzése A Politikai Bizottság 1969- ben foglalkozott a polgári vé­delmi oktatás helyzetével. Ha­tározatában többek között két nagyon fontos elvet rögzített: 1. A honvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően legyen kötelező a polgári vé­delmi oktatásban való részvé­tel. 2. Az oktatás megszervezése és végrehajtása differenciáltan történjen. A határozat alapján a pol­gári védelem országos pa­rancsnoksága utasítást adott ki (21/1970) a lakosság polgá­ri védelmi kiképzésére. Az utasítás minden állampolgár számára kötelező erővel bír és jogszabályi alapját adja azok­nak a széles körű intézkedé­seknek, amelyek a polgári védelmi kiképzéssel kapcsola­tosak. Az utasítás az ország egész lakosságára kiterjedő rendelkezéseket tartalmaz és alapvetően két fő kategóriát állít fel: — munkaviszonyban álló lakosság; — munkaviszonyban nem álló lakosság. \ uiuukaviszoDybao álló lakosság polgári védelmi kiképzése A dolgozókat olyan tartal­mú polgári védelmi kiképzés­ben kell részesíteni, amelyre háborús körülmények között munkakörüknél fogva előre­láthatóan szükségük lesz. 1. A kötelező jelleg: A kö­telező jellegnek két iránya van. Egyrészt a dolgozókat kötelezi a részvételre, más­részt a munkahelyi vezetőket a kiképzés megszervezésére. A félreértések elkerülése végett két kivételről azonban beszélni kell: — amennyiben a dolgozó munkahelyet változtat, s új munkahelyének háborús vi­szonyok közötti követelményei eltérnek a korábbiaktól, úgy az eltérésekkel meg kell is­mertetni (például a könnyű­iparból az élelmiszeriparba került) ~ a dolgozót szakszolgálat­ba, szakszolgálati alakulatba, vagy üzemi önvédelmi szer­vezetbe osztják be (itt ugyan­is a követelmények eltérőek, a kiképzés lényegesen maga­sabb óraszámban történik). Ilyen esetben kiegészítő pol­gári védelmi kiképzésben kell részesíteni. Az utasítás szerint a mun­kahelyi kiképzés megszervezé­séért és végrehajtásáért köz­vetlenül a hivatal, intézmény vezetője, vagy a vállalat igaz­gatója felelős. E kötelezett­ség kiterjed a kiképzés meg­szervezésére és a végrehaj­tással összefüggő személyi- anyagi-technikai előfeltételek biztosítására, a kiképzés hely­zetéről szóló jelenéstételre. A kiképzés időtartamát — a 10 —30 óraszám határok között — a polgári szerv vezetője határozza meg. A kiképzés előadóiként azo­kat kell kijelölni, akik a dol­gozók tevékenységét közvet­lenül irányítják (pl. brigádve­zetők, csoportvezetők, műve­zetők, osztályvezetők stb.). A kiképzést a munkahelyen, munkaidőn túl kell végrehaj­ködési területük azonban lé­nyegesen eltér egymástól. Míg a szakszolgálatok és szakszolgálati alakulatok te­védelem biztosítása stb.) végrehajtási munkáiban. Ezzel szemben az önvédelmi szervezetekben a különböző szakalegységek kö­vékenységi területe tag, nagy zött sokkal szorosabb együtt_ kiterjedésű, általában egy- működés valósítható meg. egy kozigazgatasi terület (me- Valamennyi önvédelmi alegy- gye, varos, járás, község), en- ségnek közvetlenül egyéni ér­működés valósítható meg. nek. megfelelően az erőit is a nagy közösségből, a városok és községek lakosaiból, vala­mint az adott területen levő deke is a védelmi intézkedé­sek, mentési, mentesítési fel­adatok végrehajtása és a ter- . , . ..... ... , melés újbóli beindítása. így ?!®me^,..d°lg.?Z01,bbI„ÍÍtr b2' valamennyi szakalegység zott alakulatok képezik, ad­dig az önvédelmi alegységek személyi állománya magából a védendő kisebb közösség­ből (üzem, intézmény, hiva­tal, állami gazdaság stb. — a továbbiakban az egyszerű­ség érdekében nevezzük üzemeknek) kiválasztott sze­mélyekből tevődik össze. Különböző szakszolgálatok és szakszolgálati alakulatok részt vesz a szakjellegétől el­térő feladatok végrehajtásá­ban is. A tevékenység időszakában is eltérés mutatkozik. A szak- szolgálatok és szakszolgálati alakulatok alkalmazására el­sősorban a támadást követően került sor (kivétel az óvóhely és kitelepítő szakszolgálat) éspedig a mentési, mentesí­tevékenységi köre jobban el- tési feladatok végrehajtása­Életünkből A balassagyarmati járás a városi vegyivédelmi alaku­latok parancsnokai számára. A tájékoztatót az 1973. évi ki­képzési feladatok megtárgya­lása és a vegyivédelmi szol­gálat működésével kapcsola­tos filmvetítés követte. polgári védelmi parancsnok­sága befejezte az 1973. kikép­zési év előkészítési fel­adatait. Az új kiképzési évben a szakszolgálati be­osztottak, munkahelyi dol­gozók, önvédelmi szervezetek beosztottjainak felkészítésé­hez kijelölték és kiképezték a parancsnoki, az előadói állo­mányt. * Pásztó járás polgári védel­mi törzse értékelte az 1972. kiképzési évet. Az értékelésen Befejeződött a megyében a községi polgári védelmi tör­zsek általános felkészítése. A felkészítésen a községek la­kosságának és anyagi javai­nak védelmével, a községek­ben levő egységek felülvizs­gálatával, feladataival és a polgári védelem vezetői kiképzésüknek előkészíté­megtárgyalták az eredménye- foglalkoztak. A iá­két, gondokat és a várható Jékoztatókon a megye va- 1973. évi feladatokat. lamennyi községének tanács­elnöke részt vett. Javaslataik- * kai, hozzászólásaikkal segítsé­Balassagyarmat város törzs- get nyújtottak a megyei pa- parancsnoka tájékoztatást tar- rancsnokság 1973. évi felada­tott a kiképzési feladatokról tainak megtervezéséhez. tani, de a szakmai képzéssel (szakoktatás, munkavédelmi oktatás stb.) együtt is szer­vezhető. 2. A kiképzés tartalma: A munkaviszonyban állók szá­mára szervezett kiképzés ke­retében oktatni kell: a) A munkakörrel kapcso­latos védelmi rendszabályo­kat, b) a polgári szerv dolgozói­nak és anyagi javainak vé­delmét, c) a légitámadás után kia­lakult helyzetben a mentési és mentesítési feladatokat. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni, hogy az új rendszerű polgári védelmi kiképzés egy­formán szolgálja a dolgozók egyéni érdekeit és a termelés, állami vezetés minden terü­letét. A megváltozott viszonyokra való felkészülés bonyolult, összetett folyamat, egyformán érinti az irányítókat és a vég­rehajtókat. E felkészülés csak békében hajtható végre. A Politikai Bizottság határozata alapján kiadott utasítás 1975- re írja elő a feladat végre­hajtását. Még 3 év áll ren­delkezésünkre. Ez az idő nem sok, de nem is kevés. Megfe­lelő és jó szervezőmunkával teljesíthetjük a polgári védel­mi kiképzés előtt álló, rend, kívül nagy jelentőségű fel­adatokat. Gondok a balassagyarmati járásban Felkészülés az 1973. évi kiképzésre AZ 1972. ÉVVEL a polgári védelmi felkészítés új időszaka gyakorlatilag is megkezdődött. A párt- és állami vezetés dönté­se értelmében i975-ig az egész felnőtt lakosságot — tevé­kenységének jellegétől füg­gően — fel kell készíteni a háborús feladatok ellátására. Ez a munka nagy felelősséget és körültekintő szervezőmun­kát igényel a különböző szintű állami, szövetkezeti és válla­lati szervek vezetőitől, dolgo­zóitól. Ezekről a gondokról, problémákról beszélgettünk a balassagyarmati járási polgári védelem vezetőivel. Elmon­dották, hogy a járás területén kidolgozták a részterületeket érintő kiképzési utasításokat, amelyeket az illetékes szervek időben kézhez kapnak. Meg­történtek- az eligazítások az előkészítéssel kapcsolatosan. Ezeken az irányító szakembe­rek, a járás törzsparancsnoka, a szakszolgálati parancsnokok megvitatták a teendőket. A járási vezetők elmondot­ták, hogy felmérték az okta­táshoz szükséges . kiképzési anyagokat, segédleteket. Itt jelentkeznek a gondok és a problémák. Kiderült, hogy a járás területén polgári védel­mi fűmből igen kevés áll ren­delkezésre. A megyei törzs az igényeket megközelítőleg sem képés kielégíteni. Annak elle­nére, hogy 1972-ben csak a parancsnoki állomány kikép­zése folyt, a filmigényeket nehezen sikerült kielégíteni. Később olyan gond is felme­rült, hogy a községi szervek­nél nagyon kevés olyan vetí­tőgép található, amely kes- kenyfűrnek vetítésére alkal­mas. Előfordult, hogy Salgó­tarjánból kellett több esetben a járás területére 50—80 km- es távolságra a megyei törzs egyetlen gépét kiszállítani. Az anyagi problémák mel­lett — a járásban fennálló munkaerő-fluktuáció miatt — jelentkezett a személyi állo­mány ismételt felülvizsgálata. Ezt már az 1972. év elején be­induló kiképzéseknél láttuk, és szükséges volt a járás terü­letén a szakszolgálatok állo­mányának módosítása. A cél­szerűség követelte, hogy a változásokat 1972. II. felében a törzs pontosítsa, így az 1973-as kiképzési évet új, fel- töltött személyi állománnyal tudja megkezdeni. A járási törzs a megyei pol­gári védelmi parancsnokság segítségével elérte, hogy szak. szolgálati törzsei és alakula­tainak parancsnoki állománya felkészült a feladatok végre­hajtáséra. A megoldás nem volt könnyű. Ez a feladat je­lenleg is tart. Gondot jelent, hogy sok jól begyakorolt, 5— 10 éves tapasztalattal rendel­kező parancsnokot kellett pó­tolni. A következő évek ki­képzésének alapját 1972-ben kellett lerakni. Ennek érdeké­ben mindazokat a polgári vé­delemmel foglalkozó vezető­ket, előadókat fel kellett ké­szíteni, akiknek feladata a szakszolgálati beosztottak, az önvédelmi szervezetek, vagy üzemi dolgozók, lakosság ki­képzésének végrehajtása. Mai napig is gondot jelent és nem megoldott az üzemi dolgozók differenciált kikép­zésének elkezdése. Több gaz­dasági egység, üzem nem is­meri háborús feladatait, így ennek hiányában nem képes meghatározni a védelemmel összefüggő teendőket. Az ismeretek bővítése érde­kében, a szervezéssel egyidő- ben a kiképzési évben a NÓGRÁD napilap hasábjain részletesen foglalkozott a ki­képzési feladatokkal. Ezen felül politikai munka kereté­ben a járás területén meg­szerveztük a politikai felelő­sök polgári védelmi tájékoz­tatását az eredmények növelé­se érdekében. A tervszerűen lebonyolított kiképzések mellett a járás megtette az előkészületeket az 1973. év kiképzési feladatai­nak meghatározására. A jövő évi tervekben szerepel, hogy a kötelező jellegű kiképzések mellett ismételten felkészítik, ismereteiket, bővítik a pa­rancsnoki állomány beosztot­tainak mind szakmai, hadmű­veleti. mind politikai téren. A FELTÉTELEK adottak, gondjaik mellett ilyen arányú felkészüléssel a végrehajtás biztosított. A balassagyarmati járás polgári védelemi vezeté­se üyen gondok és elképzelé­sek mellett kezdett az 1973. év kiképzési feladatainak vég­rehajtásához»

Next

/
Thumbnails
Contents