Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-06 / 4. szám

Edward Kennedy (owaslata: Vonják meg Nixontól a hiteleket Pénteken is bombázták a déli terülteket —- Tiltakozik az Egyházak Yilágtanácsa — Hetvenkilenc támadás a saigoniak ellen SZOLIDARITÁS Amerikai harcászati és ha­dászati repülőgépek egy nap alatt több mint 1000 tonna bombát szórtak le Észak-Vi- etnam déli részére — közöl­te péntek déli tájékoztatójá­ban a saigoni amerikai had­vezetés szóvivője. Mint mondotta csütörtök reggeltől péntek reggelig B— 52-es óriásbombázók 15 köte­lékben, vadászbombázók pe­dig 116 bevetésben támadták a 20. szélességi körtől délre fekvő észak-vietnami terüle­tet. Bombázásaik fő célpontja a Dong Hói kikötővárostól 80 kilométerrel északnyugatra, valamint a Bai Thuong vá­rosától 8 kilométerrel ke­letre fekvő térség volt. A szakértői szintű vietna­mi—amerikai bizalmas meg­beszélések felújítása, kedd óta negyedik alkalommal ül­tek össze pénteken délelőtt a két ország megbízottai. Az eszmecsere színhelye ezúttal — az amerikai fél javaslatá­nak megfelelően — a Párizs környéki Saint Nom-La-Bre- teche volt. A szakértők tanácskozásai­nak érdemi részéről hivata­losan eddig semmit sem kö­zöltek. A nyugati hírügynök­ségek azonban úgy tudják, hogy a két fél megbízottai formába öntik, pontosabban megszerkesztik az azokkal a kérdésekkel kapcsolatos jegy­zőkönyveket, amelyek nem vetnek fel elvi problémákat. Mint írják, a még megoldás­ra váró elvi jelentőségű kér­désekről jövő hétfőn kezdődő újabb bizalmas eszmecseré­jén Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja PB tagja és Kissinger amerikai nemzetbiz­tonsági főtanácsadó fog tár­gyalni. Az Egyházak Világtanácsá­nak Bangkokban folyó köz­gyűlésén Philip Potter, a szervezet főtitkára élesen Kádár János üdvözlő távirata E. derekhez Lenin-renddel tüntették ki a LEMP KB első titkárát Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkárát 60. születésnapja alkalmából Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tá­viratban köszöntötte. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége pénte­ken Lenin-renddel tüntette ki 60. születésnapja alkalmából Edward Giereket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkárát, annak a kiemelkedő szerep­nek az elismeréseképpen, amelyet betölt a Szovjetunió és Lengyelország népei test­véri barátságának és együtt­működésének fejlesztésében, a béke és a szocializmus ügyé­nek erősítésében. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa táviratban üdvözölte Edward Giereket születésnap­ja alkalmából. „A népi Lengyelországban vezető párttisztségekben vég­zett sok esztendős önfeláldozó munkája, a dolgozókkal fenntartott állandó kapcsola­ta megszerezte önnek a meg­érdemelt tekintélyt és az or­szágos elismerést. Pártunk, a szovjet emberek, jól ismerik önt, mint az SZKP és a Szovjetunió őszinte barátját, a meggyőződéses marxista—le­ninistát, aki tevékenyen küzd a szocialista országok összefo­gásáért, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egységéért" —, hangzik a táv­irat, amelyet Leonyid Brezs- nyev, Nyikolaj Podgomij és Alekszej Koszigin írt alá. (MTI) Aláírás a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) után, a gazdasági újjáépítés­szerepük a mindnyájunk által b®n> a szocialista gazdaságot hőn óhajtott fegyvemyugvás építő munkában. Le Thanh Nqhi beszéde Le Thanh Nghi rámutatott, hogy a VDK gazdasági kül­döttségének magyarországi tárgyalásai eredményesen fe­jeződtek be. Aláírták az 1973. évi segélyszerződéseket, a gazdasági és tudományos együttműködést, az áruforgal­mat szabályozó okmányokat. Ezek a megállapodások konk­rét megnyilvánulásai a né­peinket szorosan összefűző harci szolidaritásnak is. ■— Országaink földrajzilag tá­vol esnek egymástól, a harc körülményei is különbözőek, de a két népet szorosan össze­kapcsolja az elvtársiasság és a testvériség — mondotta. Ezt a mély barátságot fejez­te ki a magyar párt- és kor­mányküldöttség tavalyi VDK- beli látogatása, ez fejeződött ki azon' az eszmecserén is, amelyet néhány nappal ez­előtt Kádár János és Fock Jenő elvtársakkal módomban •volt folytatni, őszinte kö­szönetét mondok a magyar pártvezetésnek azokért a tet­tekben is megnyilvánuló ne­mes érzésekért, amelyekkel a magyar nép a vietnami nép forradalmának ügye iránt vi­seltetik. Nagyra becsüljük a testvéri magyar nép széles rétegeinek sokoldalú és az együttérzésről tanúskodó szo­lidaritási mozgalmát. A VDK miniszterelnök-he­lyettese ezután a vietnami nép harcairól, az amerikai imperializmus pusztításairól szólt. Mint mondotta, az ame­rikaiak barbár támadása so­ha nem ingathatja meg a vietnami népet. A Nixon-ad- minisztráció szószegően kö- vetelődzik, hogy a múlt év októberében mindkét fél ál­tal közösen kidolgozott és el­fogadott egyezménytervezet sok pontját megváltoztassa. E kétszínű és agresszív maga­tartás felháborodást és tilta­kozást vált ki a világ népei­ben, az Egyesült Államok közvéleményében is. Amíg az amerikai imperializmus nem mond le Vietnam meghódítá­sáról, addig a vietnamiak milliói a testvéri laoszi és kambodzsai néppel szoros egységben fokozzák katonai, diplomáciai és politikai té­ren vívott harcukat a teljes győzelemig. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken hivatalában fogadta Le Thanh Nghit, a Vietnami Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának tagját, a VDK minisztertanácsának elnökhelyettesét. A baráti eszmecserén részt vett Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete is (MTI) bírálta az Egyesült Államok politikáját. A főtitkár sajtó- értekezletén kijelentette: az Egyesült Államok, amely leg­utóbb az ENSZ-ben a terroriz­mus megakadályozását cél­zó határozat mellett kardos­kodott, akkor is, azóta is ösz- szesen annyi bombát szórt le Vietnamra, hogy pusztító ere­jük többszörösen meghaladja a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba erejét. Az amerikai szenátus de­mokrata párti csoportja csü­törtöki ülésén 36 szavazattal 12 ellenében elfogadta Ed­ward Kennedy szenátornak azt a határozattervezetét, hogy vonják meg a kormánytól a vietnami háború folytatására szolgáló hiteleket. A tervezetet kedden már a képviselőház demokrata párti csoportja, is jóváhagyta. A saigoni katonai parancs­nokság pénteki közleménye szerint az elmúlt 24 órában •valamelyest csökkent a szá­razföldi harci tevékenység Dél-Vietnamban. Állításuk szerint ez idő alatt a népi fel­szabadító erők 79 ponton tá­madták a saigoni csapatok állásait, hatvanhét helyen tü­zérséggel. A legélénkebb ösz- szecsapások az északi Quang Tri tartományban, Saigon környékén és a Mekong del­tájában folytak. Amerikai közlemény sze­rint december utolsó két he­tében, amikor a légierő a háború leghevesebb terror­bombázását folytatta a VDK ellen, az amerikaiak vesztesé­gei 151 főt tettek ki: a ka­tonák zöme életét vesztette, amikor repülőgépüket lelőtte az észak-vietnami légelhárítás, vagy megsebesült, fogságba került, vagy egyelőre eltűnt­nek nyilvánították. (MTI) Ww'■<; - •. Ppp : Beket un ácsi küldöttség utazott Helsinkibe Pénteken elutazott az a béketanácsi küldöttség, amely a nemzetközi békemozgalom, s a vietnami nép iránti szo­lidaritás jegyében a Béke­világtanács január 6—7-re összehívott rendkívüli elnök­ségi ülésén vesz részt Hel­sinkiben. A tanácskozáson a magyar békemozgalmat dr. Bartha Tibor református püs­pök, a Béke-világtanács Elnök, ségének tagja és Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács főtitkára, a Béke­világtanács tagja képviseli. (MTI) Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke jelképesen átadja Hoang Cu« ongnak, a VDK magyarországi nagykövetének azt az 5 millió forintos segélyt, amelyet ha* zánk most a vietnami népnek ad Fogadás a kubai nemzeti Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövete a kubai for­radalom győzelmének 14. év­fordulója alkalmából pénte­ken fogadást adott a városli­geti Gundel étteremben. A fogadáson részt vett Fe­hér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nemes Dezső, a Politikai Főiskola rektora, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, dr. Ajtai Mik­lós, a Minisztertanács elnök- helyettese, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Korom Mihály igazságügy-mi­niszter, Szurdi István belke­reskedelmi miniszter, Gyenes András és dr. Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetői, Púja Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tag­jai is. (MTI) Berlin és Washington Pénteken, január ötödikén, amikor a hírügynökségek jelentették, hogy Belgium után egy újabb NATO-állam, Hollandia is bejelentette diplomáciai kapcsolatok létesíté­sét nagyköveti szinten a Német Demokratikus Köztársa­sággal, még egy érdekes jelentés érkezett ebben a téma­körben. Dr. Horst Grunert, az NDK nemrég New Yorkba ér­kezett állandó ENSZ megfigyelője látogatást tett George Bushnál, az Egyesült Államok ENSZ-nagyköVeténél. Már az is érdekes, hogy Bush örömmel üdvözölte az NDK ál­landó megfigyelőjének jelenlétét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Még inkább figyelemre méltó, hogy Washington — ENSZ-képviselőjén keresztül — arról tájékoztatta a Német Demokratikus Köztársaságot: hajlandó tárgyalásokat kez­deni a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvé­teléről. Azt a hosszú hidegháborús korszakot, amelyben nem­csak nem vették fel a nyugati államok a diplomáciai kap­csolatokat Berlinnel, de erőnek erejével meg is akadályoz­tak más országokat abban, hogy a számukra „nem létező" NDK-t elismerjék, a történelem adenaueri korszaknak ne­vezte eL A vezető szerep ugyanis ebben gz NDK elleni had­járatban a másik Németország, Bonn politikai vezetőinek jutott. Még a doktrínát is, amely ezt az egész, az NDK el­szigetelésére irányuló diplomáciai játékot megfogalmazta, nyugatnémet politikusról, Hallsteinről nevezték eL Csakhogy Adenauer, Hallstein, s a többi retográd nyugat­német politikus nem cselekedhetett volna így, ha nem áll mögöttük teljes hatalmával és tekintélyével Washington. A kéz Jákobé, de a hang Ézsáué — állt a bibliában. Hasonló történt itt is: a hidegháborút évtizedeken át az Egyesült Államok vezető körei irányították — énnek szerves részét képezte az NDK elleni hadjárat —. s a nyugatnémetek, ha ez utóbbiban főszerepet vállaltak is. lényegében csak kisina- sotk voltak amerikai gazdáik mellett. E múltra visszatekintve különösen jelentős, hogy im­már az Egyesült Államok is a diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről kíván tárgyalni Berlinnel. Az általános európai enyhülési folyamat fontos mozzanata ez. Azé g folyamaté, amelynek alapjait a Szovjetunió, s a többi szocialista or­szág következetes békepolitikája teremtette meg. 2 NÓGRÁD - 1973. január 6., stómba» Üj fejezet Európában Beszélgetés dr. Tudor lonescu professor rat Bukarestben dr. Tudor lo- nescu professzor, a Román Országos Békebizottság elnöke válaszolt kérdéseimre. A nemzetközi tekintélynek ör­vendő vegyész-biológus, aki elsősorban az élelmiszer-gazda- ság területén fejti ki tudomá­nyos tevékenységét, érdekes módon közelítette meg a béke kérdését. Szenvedélyesen ecse­telte, milyen súlyos következ­ményei vannak a háborúknak és az imperialisták által a vi­lágra kényszerített fegyverke­zési versenynek az emberiség­re. Beszélt arról, hogy a béke megszilárdulása, a fegyverke­zési verseny csökkentése, majd a leszerelés, milyen áldásos hatással lenne — a világ sok más problémája között szerin­te a legfontosabbra — az élelmiszer-termelés gyors nö­velésére, az elmaradott orszá­gokban éhező százmilliók normális élelmezésének meg­oldására. A professzor ilyen megkö­zelítésből vizsgálva is nagyon eredményesnek tartotta az 1972-es esztendőt. Mint nyi­latkozatában kifejtette, Euró­pában az elmúlt évben a béke megszilárdítása érdekében be­következett legfontosabb ese­mény a helsinki európai biz­tonsági és együttműködési konferencia előkészítő érte­kezletének összehívása volt. Vélemériye szerint ez annak a pozitív irányzatnak a gyümöl­cse, amely az elmúlt évek fo­lyamán mind • erőteljesebben érvényesül a nemzetközi élet­ben. Ezek alatt értette elsősor­ban az imperialista erőpoliti­ka hatókörének leszűkülését, a tárgyalások politikájának térhódítását a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok között. Földrészünk népeinek, s természetesen a többi földrész népeinek is régi törekvése, hogy Európa, amely két világháború kirob­banásának színtere volt, át­alakuljon a tartós béke, a biztonság és az együttműkö­dés színterévé. lonescu professzor kifejezte azt a reményét, hogy a hel­sinki kezdet 1973-ban eredmé­nyesen folytatódik, s mint mondta, meggyőződése, hogy ehhez továbbra is hathatós tá­mogatást nyújt az európai or­szágokban kibontakozott bé­kemozgalom, amely már rég­óta küzd a tényleges és haté­kony biztonság megteremtésé­ért, földrészünk békéjének megszilárdításáért, s még fo­kozottabb erőfeszítéseket tesz azért, hogy valóra váljék és kiteljesedjék a békés egymás mellett élés eszméje. Nem lehet ma Európa béké­jéről beszélni anélkül, hogy a Világ más részeitől elvonat­koztatjuk ezt a kérdést. Ki­derült ez lonescu professzor­ral való beszélgetésünk alkal­mával is. A professzor, aki hazájában egyúttal a vietna­mi szolidaritási bizottság el­nöke, éles szavakkal bélyegez­te meg az amerikai agresz- szorokat. Kifejtette azt a véle­ményét, hogy az amerikai ve­zetők ebben a háborúban már Hitlernél is jobban kompro­mittálták magukat az emberi­ség előtt. Meggyőződése azon­ban, hogy őket is5 utolóri az agresszor sorsa. Kifejtette azt a meggyőződését is, hogy az 1973-as esztendő közelebb visz a közel-keleti konfliktus ren­dezéséhez, az egyedül lehet­séges és igazságos módon, az ENSZ Biztonsági Tanácsa ha­tározatainak megfelelően.

Next

/
Thumbnails
Contents