Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-30 / 24. szám

Cj élelmiszerbolt, étterem és bisztró Balassagyarmaton Dolla Sán­dortól, az ÁFÉSZ kereskedel­mi főosztályvezetőjétől érdek­lődünk az 1972. évi eredmé­nyekről. — A kiskereskedelmi forgal­mat a bázishoz viszonyítva a múlt évben 102 százalékra tel­jesítettük. Nyereségtervünk — a költségcsökkentések és a kedvező árubeszerzés ered­ményeként — nagymértékben meghaladja az előző évit. Már 1972. első háromnegyed évé­ben az 1971. évi 2 773 000 fo­rinttal szemben 2 977 000 fo­rint volt. — Beszélne az idei terveik­ről? — Szövetkezetünknél most folyik a belső mechanizmus átszervezése. Két alapegységet alakítunk ki, amelyek élére területi felelősöket állítunk. Ennek az az előnye, hogy kö­zelebb kerülünk a tagsághoz, gyorsabban tudunk intézkedni a felmerülő problémákban és közvetlen segítséget nyújtha­tunk a boltvezetőknek. — Az újonnan létrehozott ellenőrzési osztály dolgozói magasabb szinten biztosítják majd a vásárlók érdekvédel­mét, a vagyonvédelmi előírá­sok betartását és segítséget adnak az egységvezetőknek a hibamentes elszámolás meg­valósításához. De más előnye is van: mentesíti a kereske­delmi dolgozókat az ellenőrzés munkája alól, s így több idő jut az üzletkötésekre, piacku­tatásra. — Miként alakulnak a be­ruházások? — Ebben a hónapban Ba­lassagyarmaton, a Kossuth Lajos úton nyitunk egy élel­miszerboltot. Itt főként a sa­ját sütésű kenyeret árusítjuk. Mivel a bolt a sütöde közvet­len szemszédságában lesz, szállítás nélkül, frissen kapják a kenyeret a fogyasztók. Az alapvető élelmiszereken kívül tejet, tejtermékeket, csemege­árut hozunk forgalomba a város jobb ellátása céljából. — A bolthelyiséghez a ta­nács segítségével jutottunk hozzá. Az eredetileg is üzlet- helyiségnek épült, most vi­szont lakásnak használt helyi­ségeket felszabadították és 300 000 forint ellenében az ÁFÉSZ rendelkezésére bocsá­tották. Ugyancsak a városi ta­nács támogatásával valósul meg a sütőüzem bővítése is. Ezzel megoldódik a liszt hely- beni tárolása. Ezáltal lehetővé válik, hogy péksüteményt is készítsünk saját boltjaink részére. Az új raktár létreho­zásával nem kell szállítási költséget fizetni. — Befejeződik-e 1973-ban az új szövetkezeti vendéglátó egység építése Balassagyarma­ton? — Előreláthatólag ez év de­cember 31-én lesz az átadás. A vendéglátó kombinát beru­házója a városi tanács és az OTP. A városi tanáccsal tör­tént megállapodás alapján a 10,5 millió forintba kerülő lé­tesítményhez az ÁFÉSZ — a szanálási összeg levonásával — 5 millió 200 ezer forinttal járul hozzá, amit részletekben kell kifizetnie. Ehhez jön még 1 millió forint költség a be­rendezésre és félmillió forint a készletre. Az új „Balassa” 1300 négyzetméteres alapterü­letén az éttermen kívül biszt­róhelyiség, egy különterem, modern felszerelésű konyha, szociális helyiség és kerthelyi­ség is lesz. — Még egy beruházási hí­rünk van — folytatta Dolla Sándor. — E hó végén nyílik, meg Nógrádgárdonyban a hús­bolt, amelyet szövetkezetünk 80 000 forintos költséggel ho­zott létre Ezzel egyidejűleg rendeződik a vegyes- és ital­bolt raktárainak és udvarának korszerűsítése is, amire már nagy szükség volt — fejezte be nyilatkozatát a kereskedelmi főosztályvezető. K. E. Szorgalmas tehenész Megtartották Terényben a termelőszövetkezeti zárszám­adó közgyűlést. Majoros Már­ton, a közös gazdaság elnöke elmondotta, hogy a tagok egy munkanapra 83 forintot kap­tak. A szorgalmas tagok kö­zül is kiemelkedett Johanesz Pál tehenész, aki idős korát meghazudtolva havi 3430 fo­rint átlagkeresethez jutott. Kertész Pálmé. a kapások megművelése mellett az ál­lattenyésztésben 19 190 forin­tot keresett Oman Andrásáé 153 munkanapra 10 307 fo­rintot Kapott A fogatosok közül Mihalik Mihály tett ki magáért, aki tavaly 27 433 forint átlagkeresetet ért el. A 8o éves Sztocskó János 219 munkanapot dolgozott, és 14 445 forintot- keresett. A te- rényi példa is igazolja, hogy a szorgalmas szövetkezeti ta­gok megtalálják számításukat. Pártszerűen, fegyelmezetten... Munkasóragyég-gyűléa Balassagyarmaton és Salgótarjánban Balassagyarmaton, a part­székház nagytermében már együttállt a járási-városi mun- kásőregység. Számvetésre, az idei feladatok meghatározásá­ra gyülekeztek. Eljöttek erre az ünnepségre a párt és a ta­nács megyei, járási, városi ve­zetői, a társ fegyveres testüle­tek képviselői, munkásőr- feleségek és -hozzátartozók. Ünnepélyes a hangulat. A katonai formaságok után Kop- lányi István, az egység pa­rancsnoka adott számot az el­múlt év munkájáról, a kikép­zés erdményeiről, az idei fel­adatokról. — Az elmúlt évben is azon dolgoztunk, hogy egységünk politikailag szilárdabb, áldo­zatkész, jól képzett egységgé fejlődjön, erősödjön munkás­őreink hazaszeretete, felelős­ségérzete, tudatos terjesztői legyenek pártunk politikájá­nak. Ehhez a munkához még fokozottabban igényeltük a pártszervek, pártalapszerve- zetek, gazdasági vezetők segít­ségét. A közös munka ered­ménye, hogy a munkásőr elv­társak nagy többsége pártsze­rűen, fegyelmezetten, az es­küben foglaltakhoz híven haj­totta végre a parancsokat, rendszeresen részt vett a ki­képzési feladatok végrehajtá­sában. A munkásőrök nagy többsége példamutató helyt­állást tanúsít a termelőmun­kában, munkatársaik megbe­csülik, társadalmi tevékenysé­güket elismerik. A parancsnok ezután beszá­molt arról is, hogy az elmúlt évben a személyi állomány csaknem 13 000 órát töltött el kiképzési célra, részt vettek a szocialista munkaversenyben, aminek során a Század Leg­jobb Raja megtisztelő címet immár negyedszer a harmadik szakasz első raja nyerte el, parancsnoka Mód József. Az elmúlt évi munka eredménye­képpen négy Kiváló Parancs­nok és 11 Kiváló Munkásőr jelvény átadására is sor ke­rült. A kitüntetéseket Godó Györgyné, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Andó Gyula, a balassagyarmati já­rási pártbizottság első titkára, Bógyin József, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnoká­nak helyettese adta át. Köszöntötte a személyi állo­mány tagjait Andó Gyula, a járási pártbizottság első titká­ra. Köszöntőjében azt hang­súlyozta, hogy a munkásőrség hazánk védelmi erejének szer­ves része. Arra hivatott, hogy adott körülmények között ön­állóan, vagy együttműködés­ben ellássa a fontos objektu­mok védelmét, részt vegyenek a társ fegyveres erőkkel a köz­rend, közbiztonság fenntartá­sában és az államhatár őrize­tében. Elemi csapás esetén a munkásőrség is segítséget nyújt ’emberélet, anyagi eszkö­zök megmentésében, a károk elhárításában, a rend fenntar­tásában. Ezért a munkásőrség tagjának lenni megtisztelő fel­adat. A munkásőmek önként vállalt felelőssége van a mun­kahelyen, a mindennapi élet­ben, a munkásőri kötelezettség teljesítésében. Ezután a párt nevében fel­mentette pártmegbízatása alól azt a hét munkásőrt, akik le­szereltek, vagy tartalékállo­mányba vonultak. A leszere- lők és tartalékállományba vo­nulók nevében Kovács András búcsúzott a munkásőröktől. Azt mondotta: — Pártlink, dolgozó népünk ezután is mindig, minden idő­ben számíthat ránk. Ha kell, fegyvert fogunk szocializmust építő munkánk, eredményeink védelmében. Ezután a 15 éves munkásőri szolgálat után a Szolgálati Ér­demérem 15 éves fokozatát egy, ötéves Emlékjelvényt és oklevelet 16, Munkásőr Em­lékjelvényt és oklevelet öt munkásőr kapott. Példamuta­tó magatartásukért országos, megyei és egységparancsnoki dicséretben, pénz- és tárgyju­talomban 18 munkásőr része­sült. Eskühöz sorakoztak az új munkásőrök. Összesen 10-en tettek esküt, s vállalták a munkásőrséggel járó feladatok teljesítését. Elcsuklott a hangja Nagy Miklósnak, aki a búcsúzók ne­vében átadta a fegyvert az újonnan esküt tett munkás- őrnek, Nagy Lászlónak. Az ünnepélyes, rendkívül bensőséges egységgyűlés után úttörők és a zeneiskola nö­vendékei kultúrműsorral kö­szöntötték a harcedzett mun­kásőröket. Nemes és megtisztelő feladatot látnak el Harcedzett, kipróbált mun­kásőrök százai érkeztek va­sárnap reggel a Megyei Mű­velődési Központ ünnepi dísz­be öltözött színháztermébe. A salgótarjáni járási I. Nógrádi Sándor Munkásőrzászlóalj e napon rendezte ünnepi egy­séggyűlését. Az elnökségben helyet foglaltak a párt-, az állami élet vezetői. Ott volt az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet ka­tonai alakulat tisztje, továb­bá üzemek, intézmények po­litikai, gazdasági vezetői. Rozgonyi Sándor, az egy­ség parancsnoka jelentette, hogy a munkásőrség szemé­lyi állománya és a parancs­nokok teljesítették a párt ál­tal kitűzött célokat. A mili- cisták szabad idejükből több mint húszezer órát töltöttek kiképzéssel, gyakorlatokkal, szolgálatokkal. Ezeken kívül élenjártak a termelésben, ott voltak a párt politikai mun­„A csiszolóban dolgozom...” EGYMÄS mellett ültünk a taggyűlésen. 0 volt köz­tünk a legfiatalabb. Így kezd­te: — Három éve kerültem a Tyitov-brigádba. Előtte elvé­geztem a hegesztőtanfolya- mot. Pozsgaá Bélának hív­nak. A salgótarjáni születésű, 24 éves fiatalember az üveg­gyárból került jelenlegi mun­kahelyére. orvosi javaslatra, áthelyezéssel, mivel a szíve nem bírta az üveggyári me­leget és a gázt. —- Itt hogy érzi magát? — Jól. A csiszolóban dol­gozom, ventillátor cseréli az elhasználódott levegőt. Egyéb­ként rendszeresen járok or­vosi ellenőrzésre. Néha fur­csán érzem magam. Eddig még nem volt probléma, de ne is legyen. Fel kell nevel­ni a kislányomat. — Hány éves? — Négy. Olyan, mint hét ördög — folytatja nagy me­legséggel a hangjában. — Ne­vét úgy kapta, hogy ránéztem a naptárra & úgy döntöttük el, hogy Henriette lesz. — Felesége is dolgozik? — Igen, az öblösüveggyár­ban. Pattintó. Ott ismerked­tünk meg, de már itt dolgoz­tam, amikor egybekeltünk. — Hol laknak? —- Feleségem édesanyjánál. — Nehéz. vagy könnyű együtt élni? — Nagyon alkalmazkodunk hozzájuk Korábban albérlet­ben laktunk, amiért 700 fo­rintot fizettünk. Nagyon sok volt. „Visszakönyörögtük” magunkat. Lakáskérelmünket négy évvel ezelőtt már bead­tuk. Kaptunk egy papírt, hogy az Igénylőik listáján a 269-ek vagyunk. Nemrég egy újabb értesítést küldtek, amelyben közölték, hogy 350- ek lettünk — mondja nekike­seredve, majd így folytatja: — Ideges természetű vagyok, bizony hirtelenjében néha olyanra is gondolok, amit. ha lehiggadok, azonnal megbá­TLOK, • s — MEGKÉRDEZTE miért kerültek lejebb a listán? — Eddig még nem. Pedig sokan mondták, hogy menjek fel és verjem ki a balhét, vagy addig járjak a nyakúkra, míg el nem intézik. Nem vagyok én ilyen szemtelen típusú ember. Nem szeretek senki nyakára járni. Intézzék el a törvényeknek megfelelően tisztességesen, ne tegyenek senkivel kivételt. Ez az én kívánságom — mondja meg­fontoltan. Szavaiból bizony időnként fel-felcsap a keserűség. Ért­hető! Még nem dőlt el, hogy mennek vagy maradnak az idén az anyóséknál. Ha mégis menniök kel], nagyon nehéz helyzetbe kerülnek. — Mondja meg őszintén — szól felém fordulva —, kive­szi szívesen a kisgyermekes albérlőket? Menekülinek tő­lük, mint az ördög a tömjén­füsttől. Pedig már lett volna kistestvérkéié is Henriettének. Ketten 4800 forint körül ke­resnek havonta. A férj fizeté­séből katonaadó címén havon­ta 350 forintot vonnak le. A feleségnek 700 forint KST-je van. A megmaradó pénzből fizetik a gáz, a villany felét és élnek belőle. Rendszerese« ajándékokkal kedveskednék a szülőknek. Pozsgai Béla nehéz hely­zetében sem fordult segít­ségért a gyár vezetőségéhez, az alapszervezethez. Ő maga szeretné megoldani, tisztessé­gesen, munkásemberhez mél­tóan a problémáját. — Hatezer forint megtaka­rított pénzünk van eddig. Az év végéig feleségem KST-jé- ből összejön a másik hatezer forint. Tizenkétezer forintot kell befizetni a tanácsnak. Odaadnám én most is a hat­ezret és vállalnám azt, hogy a másik hatezret is előte­remtjük, csak kapnánk egy papírt a tanácstól, hogy konkrétan mikor számítha­tunk lakásra. Ha a szülőktől el kell mennünk albérletbe, akkor egyelőre nem tudom mi lesz — tárja szét karjait. Munkáját kifogástalanul ellátja, vidám természetű. Ügy vélekedik: minek terhel­jek mást saját gondjaimmal, problémáimmal. Ilyen körül­mények között végezte el ja­nuárban az általános iskola 7. osztályát. Jelenleg a nyol­cadikos anyaggal foglalkozik, s májusban vizsgázik belőle. Hogy továbbtanul-e, az el­sősorban attól függ, mikor lesz lakásuk. A BESZÉLGETÉST végig­hallgatta Golovics István, a ZIM salgótarjáni gyárának aiapszervezeti párttitkára, aki végezetül csak annyit mon­dott: megpróbálunk segíteni neki... Megérdemli! Nemcsak itt, az üzemben, hanem a taná­csom Is. V. K rok. Táviratban üdvözölték az egységgyűlést a szomszédos Csehszlovákiából, a rima- szombati járás pártbizottsága, valamint a népi milícia pa­rancsnoksága. Köszöntötte az egységgyűlést Bérezési Mi- hályné is, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek DEXION- Salgó részlegében működei Nógrádi Sándor Szocialista Brigád vezetője. Hangsúlyozta 3 — Mi ígérjük önöknek, hogy névadónkhoz méltóan min­dent elkövetünk azért, hogy a termelés területén és tár­sadalmi feladataink megoldá­sában becsülettel helytáll- junk. Köszöntötte a jelenle­vőket az ideiglenesen hazánk­ban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat tisztje is. Az ünnepi egységgyűlés az Internacionálé hangjaival ért végett. Az egységgyűlés után a BM Duna Művészegyüttese adott színvonalas műsort. Kitüntették a legjobbakat kájának terjesztésében és be­kapcsolódtak a közhasznú társadalmi munkaakció vég­zésébe is. Az elmúlt évben a Nógrá­di Sándor Munkásőrzászlóalj tagjai közül 13 párton kívüli munkásőrt vettek fel az MSZMP tagjai sorába. A munkásőrök odaadása, poli­tikai összeforrottsága, fegyel­mezettsége és ma már sok­oldalú felkészültsége lehető­vé tette azt is, hogy az elő­ző évek eredményeire építve előbbre léphetett az egység a kiképzés és szolgálati felada­tok ellátásában egyaránt. A parancsnok szólt az egység­ben folyó szocialista verseny helyzetéről, állásáról és is. mertette a járási I. zászlóalj 1973-as feladatait is. A járási pártbizottság tit­kára, dr. Szomszéd Imre kü­lön elismerő szavakat tolmá­csolt a pártbizottság megbí­zásából. Hangsúlyozta: úgy ítéljük meg, hogy nemes és megtisztelő feladatnak tesz­nek eleget a munkásőr elv­társaink a társadalmi fegy­veres testületben. Nincs ma- gasztosabb megbízatás annál, mint a nép ügyének szolgá­lata. Pártunk mindig úgy fogta fel vezető szerepét, mint a nép szolgálatát. Ezért fordít nagy figyelmet a leg­szélesebb tömegekkel való szoros kapcsolatra. Ez tette lehetővé 1957-ben is, hogy a párt hívó szavára a munká­sok ezrei jelentkeztek önként a munkásőrségbe, hogy a mindennapi munka mellett a politikai csatákon túl fegyver­rel is védjék a proletárha­talmat. Arra kérjük vala- mennyiüket — hangoztatta az első titkár —, hogy ezen az egységgyűlésen is a párt gaz­daságpolitikájának csakúgy, mint az élet más területein legyenek az első számú cse­lekvők, példamutató kommu­nisták. Ezt várja mindannyi­unktól a Központi Bizottság múlt év novemberében hozott állásfoglalása is. Az ünnepi egységgyűlésen több olyan kedves színfolt volt, amely ezt a napot em­lékezetessé teszi az egység ál­lománya számára. A legjob­baknak átnyújtották a kitün­tetéseket, az előképzősök le­tették a csapat zászlaja előtt az esküt. Az idősebbek, le- szerelők és tartalékállomány­ba vonulók nevében Balogh Vilmos búcsúzott a parancs­nokoktól, a beosztottaktól. Az ünnepi egységgyűlést köszön­tötték a nagybátonyi úttö-, A csapatzászló r NÖGRÁD — 1973, január 30,, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents