Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

Minden mennyiségben A Szovjetunió majdnem - minden fontos nyersanyagból nagy tételeket küld a termé- ■zeti kincsekben szegény Magyarországra. Ezek közé tartozik a műtrágyagyártáshoz oly nélkülözhetetlen foszforit is. Bányászati termékimportunknak mintegy 70 százaléka származik a Szovjetunióból. A délkelet-kazahsztáni Kara Tau körzet­ben levő foszforintlelőhelynek alig van pár­ja a világon. A külszíni fejtéssel kitermel­hető ásványi kincset 2 millárd tonnára be­csülik, 115 km hosszú vonulat rejti magá­ban a hatalmas mennyiségű foszforitot. Évi 30—40 millió tonna foszforitot termelnek ki a lelőhelyről, így még sok évtizeden át fe­dezheti a szükségleteket. A közelmúltban a leningrádi körzetben levő Kingiszepp feltá­rások is ígéreteseknek bizonyultak. A fejtést ma már mindenütt nagyteljesí- ményű fáróberendezésekkel és exkavátorok­kal végzik, a folyamatos szállításra óriás- dömpereket állítanak munkába. Automata ellenőr Fizikusok és mérnökök együttes fejlesztő- munkája eredményeként új módszer, a „Metáll —2M” gyártását kezdte meg az egyik szov­jet üzem. A műszer az ultrahanghullámok áthatoló- és visszaverődő-képességét felhasz­nálva fémgyártmányok folyamatos minőségi ellenőrzésére szolgál. A „Metall—2M” gyor­san meghatározza a fémalkatrészek vastag- ségbeli méreteltéréseit, de kimutatja a két különféle fémréteg — űn. bimetall — egye­sítés során keletkezhető kötéslazulás helyét is. A műszer kezelője a „Metall—2M” oszcil­loszkópján kisérheti figyelemmel az ellen­őrzés eredményét. Ha az ellenőrizendő alkatrészek túl gyors ütemben érkeznek az ellenőrzési helyhez, és vannak köztük olyanok, amelyeknek vastag­ságbeli eltérése nagyobb a megengedettnél, a műszer fényjelző berendezést hoz műkö­désbe és azonnal leáll az adagoló-mechaniz­mus. A „Metall—2M” automatikus gépsorok vég­ső tagjaként éppúgy alkalmazható, mint egyedi mérésekre. TUDOM Az antianyag íeltárja titkait A mikrovilágba, az anyag felépítésének legrejtettebb titkaiba hatolnak be a kuta­tók. A közelmúltban a szov­jet Felfedezés- és Talál­mányügyi Bizottság bejegy­zésre elfogadta két szovjet fi­zikus kiemelkedő felfedezését. Az egyik felfedező Prokos- kin, az SZTA levelező tagja, akinek vezetésével a fiziku­sok egy csoportja az antihé- lium atommagját, vagyis an- tianyagot állított elő. Az antivilág rejtelmei nemcsak az írók, a fantasz­ták, hanem a fizikusok, ma­tematikusok, csillagászok kép­zeletét is felgyújtották. A különleges berendezéseken lefolytatott kísérletek bebi­zonyították, hogy az antivilág nem a fantázia szüleménye. A szerpuhovi — 70 milliárd elektronvoltos — részecske­gyorsítóban antihélium atom­magokat regisztráltak. Az antianyag létezését el­méletileg már korábban előre jelezték. Az igen pontos ma­tematikai számítások alapján látható volt, hogy bizonyos körülmények között a negatív töltésű elektron társaival üt­közve pozitív töltésű részecs­kévé változik. Később a koz­mikus sugarakban felfedezték a pozitront, az elektron tü­körképét, majd részecske- gyorsítókban folytak továbbá kísérletek. Az USA 30 mil­liárd elektronvoltos részecs­kegyorsítójában közel 200 ne­hézhidrogén antiatommagot, antideutériumot állítottak elő. A szovjet kutatók még ne­hezebb antiatommagot, az an­tihélium—3-at állították elő. A kísérletek során töbW mint 50 ezer antihélium—3 atom­magot regisztráltak. A szov­jet tudósok felfedezése újabb bizonyítéka az antianyag lé­tezésének a természetben. A bizottság ugyancsak fel­fedezésként jegyezte be az exciionokat, a kristályok kü­lönleges, gerjesztett állapotát. Az elektronokból és pozitív töltésekből álló excitonok a kristály rácsszerkezete men­tén haladva jelentős mennyi­ségű energiát képesek továb­bítani Figyelemreméltó ennek a felfedezésnek a története. Elő., szőr Frenkel — az SZTA le­velező tagja — tett közzé lé­tezéséről egy tanulmányt. Kí­sérleti bizonyítottság hiányá­ban sokáig elméleti feltétele­zés maradt, Később Gr ossz akadémiai levelező tagnak és Karrievnak, a fizika—matematikai tudo­mányok kandidátusának vsike- rüít kísérleti úton bizonyíta­ni. A rézoxidkristály vékony lemezét cseppfolyós héliumban lehűtötték. A kristályok fény- elnyelési spektruma hasonla­tos volt a hidrogénéhez. Ma­ga az exciton modellje is sokban hasonlít a hidrogén atomjához. Az excitonok jellegzetessé­gének a feltárása az egész világon felkeltette a tudo­mányág művelőinek az ér­deklődését. Természetének megismerésével behatolha­tunk az optika, a biokémia és a fotoszintézis jelentőségeinek titkaiba. A. Presznyákov „Fekete" régészet Eredményes szupravezető^gyorsitő kísérjetek Nyugatnémet és amerikai lineáris protowrészecske-gyor- fcudósok a közelmúltban majd- sitó 0,38 m hosszú szektoráról nem egyidejűleg jelentős van szó. Néhány nappal ké- eredményt értek* el a szupra- sőbb a kaliforniai egyetem vezető-gyorsító fejlesztése te- kutatói a tudomány történeté- rén. A karlsruhei atomkutató ben először egy szupravezető központban üzembe helyezték lineáris gyorsítójának hat egy, az intézet által a kísérte- méter hosszú szakaszával 17 ti magfizika céljára kifejtesz- milliárd elektronvolt energiá­iéit részecskegyorsító első jú elektronsugarat gerjeszt« t* lépceőjét Egy szupravezető tek. Gyógyszer biztonsági csomagolásban Az angol gyógyszeripar — az amerikai gyógyszeripar példáját követve — rövidesen olyan csomagolásban hoz gyógyszereket, amelyeket kis­gyermekek nem tudnak ki­nyitni. Eddig sok tragikus vé­gű baleset történt, mert kis­gyerekek hozzájutottak a sok­szor igen szép, vonzó színű go­lyócskákhoz. A csomagolás biztonságára külön kísérteti módszert dolgoztak ki. 42—51 hónapos gyermekek kezébe adták a dobozokat, s öt per­cig figyelték, ki tudják-e bon­tani őket. Ha nem sikerült, el­magyarázták a kibontás mód­ját, s újabb öt percig figyel­ték sikerül-e. Ha ezek után sem sikerült a kisgyermekek­nek a doboz kinyitása, akkor biztonságosnak nyilvánítot­ták. A New \ York-i rendőrség legújabban a baktériumokat is szolgálatba állította a ká­bítószerek felkutatására. Az egyik kaliforniai kutatóinté­zetben már évekkel ezelőtt megállapították, hogy bizo­nyos fluoreszkáló tengeri bak­tériumfajok meghatározott gőzök hatására növelik vagy csökkentik fénykibocsátásuk mértékét. Hosszadalmas ke­resztezéssel és tenyésztéssel sikerült ezeket a ' baktérium­fajokat a kábítószerek és rob­banóanyagok gőzeire speciali­zálni. A baktérium telepet zseblámpa nagyságú készü­lékben helyezik el mélyhűtött állapotban. Gombnyomással tápfolyadék önthető rájuk és ezzel megkezdik élettevékeny­ségüket. Fotocella méri fény- kibocsátásuk mértékét és ri­asztóhang jelzi, ha a baktériu­mok kábítószer- vagy robba­nóanyag-gőzöket fedeztek fel környezetükben. Az . arany" harcos Kazahsztán területének ed­dig leggazdagabb sírleletére bukkant a K. Akisev vezet­te szovjet régészeti expedíció. Az Isszik város peremén fel­tárt sírdombban az i. e. VI— V. században élt nemes har­cos sírját találták meg. A sír- mellélclet nagyon gazdag. Két ezüsttál, egy bronzedény, kul­csok. fa- és agyagtálak — az egyik tálon 26 betűből álló két­soros felirat. Még értékeseb­bek a halott ékszerei.. Fején aranylemezekből, -lamellákból összeállított fejdíszt viselt — ezt juh, hegyileopárd, ló és madár alakja díszítette. Nya­kán kicsiny tigrisfejekkel dí­szített masszív aranyláncot viselt. Bőrkaftánját bronzalá- tétes figurális aranylemezek díszítették, s aranylernezes öv fogta össze. Nadrágján és csiz­máján ugyancsak aranyleme­zeket találtak. Kardját és tő- rét gazdag aranydíszítés bo­rítja. Kezének közelében masszív aranygyűrűt találtak. Összesen négyezer arany ék­szerdarabot fedeztek fel a sír­ban, A tüdőrák legyőzését segítő fertőzés? Azoknak a betegeknek a túlélési aránya, akiken tü­dőrák miatt műtétet végez­tek, szorosan összefügg a műtét után elszenvedett baktériumos fertőzés gyaker riságiával — állapítja meg a New York-i Albany Me­dical Center Hospital kuta­tócsoportjának most közzé­tett jelentése. A dr. John Ruckdeschel vezette kutató- csoport úgy véli: felfedezé­sük alátámasztja azt a fel­tevést, hogy a szervezet ter­mészetes védekező rendsze­re képes legyőzni a ráksej­teket, s erre éppen a ‘műté­tet követő fertőzés ösztön­zésére válnak képessé. Az amerikai orvosok a kórhá­zakban 1952—1966 között megoperált 489 beteg kór­esetét dolgozták fel. A mű­tétet követően 18-an bete­gedtek meg baktériumos fertőzésekben, amely empié- mát (mellüregi gennygyüle- met) okozott. E 18 betegnek a fele még legalább öt évet élt a műtét után, a többi 471 beteg túlélési rátája azon­ban csupán 18 százalék volt. Az amerikai kutatók felfe­dezése azért jelentős, mert bebizonyította, hogy valami képes serkenteni a szerveze­tet a tüdő ráksetjeinek ki­lökésére. Most már csak megfelelő időre van szük­ség anűak megoldására, hogy mindezt elérhessék az empiéma társult veszélye nélkül (A. Delta januári számából.) Több amerikai múzeum ügy döntött, hogy a jövőben foko­zatosan ellenőrzi az új be­szerzéseknél a régészeti tár­gyak eredetét. Ékre az intéz­kedésre azért van szükség, mert világszerte elszaporod­tak a feketeásatások és a régészeti tárgyak feketeke­reskedelme. Az emberiséi 'műkincsei, civilizációs emlékei nemcsak a múzeumokban, de ma még a tengerek, a főid és a dzsun­gelek mélyén fekszenek. A feketeásatások és a régészeti feketekereskedelem növeke­dése, sajnos, részben a techni­ka fejlődésének köszönhető. Olaszországban például jól szervezett bandák dolgoznak, szárazon, víz alatt és levegő­ben egyaránt Itália egyike Európában azon országoknak, ahol talán a törvények sem elég szigorúak és a kísértés a múzeumokban és szabadtéren egyaránt nagy, mert ez az ország telítve van ókori és középkori emlékekkel. A technika jóvoltából Olaszországban az etruszk sírrabló csoportok rendszerint légi felderítéssel kezdik mun­kájukat. Négyüléses túrista- gépen egy pilóta, egy fény. képész és egy régészeti is­meretekkel rendelkező egyén kezdi a felderítést. A „sírgya- nús” helyekről pán-, infra- és múl tispek trá 1 is -zóná j ú filmre felvételeket készítenek. Az etruszk sírok különösen az infrafilmek segítségével mu­tathatók ki jól. Előfordult több ízben, hogy a filmek ki­értékelése után néhány nap­ra több tagú banda jeient meg a helyszínen. Az ásást a környékbeli faluból tobo­rozott parasztok végzik ilyen­kor géppisztolyos őrök fel­ügyelete mellett. Este kezde­nek,. hajnalban végeznek és a zsákmánnyal vagy anélkül továbbállnak. Dohányzó nők könn)ő s*úl)á újszülöttei A dohányzó nők csecsemő* ’pék kisebb születési súlyáért a szénmonoxid a felelős — állapították meg legújabban a koppenhágai Rigshospitalet orvosai. A szülés előtti vizs­gálatok során kiderült, hogy a dohányzó nők vérében jó­val több a karboxihemoglo- bin (ez a vegyület a hemog­lobin és a szénmonexjd kom­binálódása révén jön létre), mint a nem dohányzókéban E megfigyelés után kiterjedt állatkísértetekbe kezdtek: vemhes nyulak szervezetében a dohányos nők vérében ész­leltnél hatszor több karboxi- hemoglobint hoztak létre. Az eredmény: az újszülöttek test­súlya 20 százalékkal kisebb volt, mint az ellenőrző álla­toké és harmadrészük 24 órán belül elpusztult Néhány évvel ezelőtt egy mexikói banda harsány jó­kedvvel tért vissza egy dzsungelakcióból. Apránként szétfűrészeltek egy maya templomot, majd darabokban a tengerpartra szállították és bérelt bárkákra behajózták. Néhány hét múlva a maya templom kezdett ismét „össze­állni” egy amerikai városká­ban. A rendőrség felfigyelt á nem mindennapi építkezésre és felgöngyölítette a mexikói bandát, amely már hosszú idő óta dolgozott együtt. Ez csak két példa volt a feketén végzett „régészkedés” tárházában. Sajnos, az ázsiai, afrikai, latin-amerikai konti­nenseken igen sok őrizetlenül hagyott szobor, vagy építésze­ti emlék áll, Buddha-szobrok­től a prekolombíán kőemlé­kekig, sztélékig. A feketeáru fő felvevő piaca mindmáig az USA, de Japán és az NSZK sem tartozik a rossz piacok közé. Csak helyeselhető tehát, hogy most az USA-ban Penn­sylvania és Harvard Egyete­mek alá tartozó múzeumok a jövőben minden egyes régé­szeti- tárgynak alaposan meg­vizsgálják az eredetét. A jö­vőben a múzeumok, a régi­ségkereskedők, a régészek szoros összefogása és az UNESCO által régóta java­solt szigorú katalogizálás se­gítségével tehetne csökkente­ni a feketeásaiásokra, lopá­sokra alanítottfeketekereske- delmet a műkincsek és , régé­szeti tárgyak területén. H. M. fllagyfesiiillséglí autötranszforinátor Nagy hidegben még a leg­jobb akkumulátorral is nehéz a reggeli indítás, különösen nagy fordulatszámú motorok esetében, amelyekből pedig egyre több van az utóbbi idő­ben. Az indítómotor működ­tetéséhez nagy áramerősség szükséges, s ez a hidegtől is legyengült akkumulátort na­gyon igénybe veszi, olyany- nyira. hogy nem marad elég , ereje” a megfelelő gyújtó- szikra képzéséhez. A Bosch gyár kutatói úgy segítettek ezen a problémán, hogy új fajta, a szekunderte­kercsen különlegesen nagy fe­szültséget adő~ tehát erőtel­jesebb gyújtószikrát eredmé­nyező — transzformátort szer­kesztettek. Erre a nagyfe­szültségű szikrára csak a mo­tor megindulásának első pil­lanataiban van szükség, ezt követően egy relé előtét-ellen­állást iktat a gyújtótrafó áramkörébe^amely meggátolja, hogy a feszültség túllépje a 30 000 voltot. A motor néhány perces jé ratása után helyreáll az egyensúly: az áramszolgálta­tást a dinamó látja el, az ak­kumulátor lassan kezd „magá­hoz térni”, miközben még utántöltést is kap.

Next

/
Thumbnails
Contents