Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

A tárgyalóteremből: Töretlen maradt a barátság tudjátok csali az vígasztal, nem szerettem annyira. — Igen... Igen, az a jó és igazad van... Persze — mon­dogattuk. Lassan felkószálódott a tár­saság, a hangulat lefagyott, a beszélgetés súlyát mintha a levegő rezzenése is átvette volna, szégyenlősen hallgatott. Mikor kiléptünk, váratlanul ért a hideg, hirtelen körénk telepedett. Ildi már az utcán fejtegette — ezt csak úgy fé­lig hallottam; — Tudjátok, azért jő volt vele. Vele volt á legjobb, de most már mindegy, Mire a hídra értünk, a fo­lyó vizén összeütődő jégtáb­lák peroegéae csak annyit kérdezett a hidegtől felélén­kült társaságtól: Megérte?,,, Tizenöt éve­sen. .. Megérte?.,, Tizenöt évesen? Megérte?... Morvay László Üj hóeltakarító géP Egy» franeia cég hatalmas, hernyótalpas hómaró gépet konstruált. A gép folyosókat vág az igen mély — három­méteres, vagy még vastagabb — hórétegben. Az Antarkti- szt>n eredményesen alkalmaz­zák a jégtáblák közti utak vágására is. A gép termelé­kenysége -— óránként 12 000 köbméter. A hó „kilövellése" egy, vagy kétfélé, 45 méter távolságig történik. A gép munkaszerve — a cserélhető késekkel ellátott, 1200 mm átmérőjű, maróberendezés. Háromféle munkasebességgel működhet — 225, 280 és 310 fordulattal percenként A hő­tisztító gép munkasebessége 4 km óránként, közlekedési sebessége 12 km/óra, A 270 lóerős, nyolchengeres Diesel­motor a gép helyváltoztatásá­ra és a maróéi működtetésére egyaránt alkalmas. A hernyó­talpak meghajtása hidraulikus a gépkezelő fülkéje hermeti­kusan zárt, melegitőberande- zéssel és pneumatikus üveg­tisztítóval van ellátva. Az új­fajta marógép súlya 16 ton­na, talaj nyomása 0,6 kg/cm. Cs. K, A népi iparművészet — kollektív tevékenység felülő gyűléseken (hangzott el Kétezer javaslat - közérdekben A füst vastagon települt mellénk, borszag volt, a sze­relmesek duruzsoltak, része­gek hadonásztak. Szavak függték a levegőben válaszo­lót,tanúi, Ilyenkor megszokás­ból nem figyel az ember. Az asztalnál négyen ültünk, ré­gen láttuk egymást, kicsiny pletykák, hosszú hallgatások, mosolyok és félreérthetetlen félszavak töltötték be az el­múlt, egymás nélkül töltött napok alkonyuló örömeit. Ré­gen ismertük már egymást, ritkán találkoztunk, s ha ilyen adódott, leültünk egy-két üveg sör mellé, /hogy elbe­széljük szürke álmainkat. — Tudjátok, csak az a iő az egészben, hogy Pétert nem is szerettem. Igen, képzeljétek el, hogy bőgnék most utána! A nyáron jártak együtt, a fiú egyelem előtt állt, a lány gimnazista. Mindkettőnél az első volt, s Ildi mindjárt az — fitt. sírt a feleségem, mert Oiáimé azt mondta neki, hogy meg akarom verni. Kér­deztem. Mariskám miért sírsz, mert nem volt oka rá. — Zsák Kálimánné rossz hangu­latára Oláh Lajos ad magya­rázatot; — Egész nap együtt ittunk a vádlottal, és esta, amikor a Salgó étteremből haza indul­tunk, én elöl mentem a ked­ves feleségemmel és az ő kedves feleségével, ő pedig lemaradt, mert fájt a lába. Mérges volt, hogy ott hagy­tuk, ezért félt tőle a kedves felesége. Szomszédok va­gyunk, így behívtuk az asar szonyt Később megjött a vádlott is és indulatosan a felesége felé tartott. — Igen, mert bosszantott, hogy a feleségem más lakásá­ban sír — mondja a vádlott. — Haza akartam vinni. Oláh tót vallja, hogy közé­jük állt, és kiutasította barát­ját a lakásból. Később eszük­be jutott, hogy Zsák talán édesanyját fogia bántalmazni a felesége helyett, ezért Oláh visszahívta, = A feleségem i még mindig ott sírt — vallja a vádlott. — Mentem feléje, de Oláh me­gint közénk állt, és meglö­kött, Meg akartam ijeszteni a zsebkésemmel, tudtam, hogy fél az ilyesmitől. Gondoltam, majd félreugrik... — Nem tudom, hogy mi­kor nyitotta ki a kést — RH negatív elején teherbe esett. Minden­ki úgy tudta, halálosan szere­tik egymást. — Mikor a vérképet mutat­ták. akkor láttam: RH nega­tívon vágyói? — szólt a követ­kező mondat Ildi szájából. Er­re figyeltem fel. Az abor­tuszról mindenki tudott, hogy minden simán ment, arról hallottunk, de ez teljesen új volt. ■— De tényleg ne mondjá­tok el neki. még azt hinné ijesztgetem. Azt gondoltam, Ildi nem tudja, hogy mivel jár. ha valaki RH faktoros és... — Most aztán itt vagyok. szinte biztos, hogy soha többé nem lohet gyerekem, s mondja Oláh. — Amikor a farzsebéből elővette, már nyitva volt. Ha nem fordulok hirtelen oldalra, a gyomrom­ba vagy a hasamba hatolt volna. ^' Megúszta néhány napon be­lül gyógyuló sérüléssel. A vádlott hívta ki a mentőket, és a bíróságtól sem enyhe, hanem „megfelelő" bünetést kér. A bíró kérdése a vádlott­hoz: Megbánta-e, amit csele­kedett? — Ez olyan dolog... Nem akartam én.,. Barátok vol­tunk, nincs köztünk semmi probléma. A bíró most Oláh Lajost kérdezi: — ön szerint miért követ­te el a vádlott a bűncselek­ményt? Hiszen önök jó ba­rátok voltak. A kérdezett széles mosoly- lyal fordul a vádlott felé: — Mi most is nagyon jő barátok vagyunk. Hogy miért tette? Ö tudja... Együtt hallgatják a Salgó­tarjáni Járásbíróság ítéletét, amely szerint Zsák Kálmán­nak súlyos testi sértés kísér­letéért három hónapot kell a börtönben töltenie, és ezalatt kényszerelvonó kezelésnek vetik alá. Együtt távoznak az épületből is, a legnagyobb barátságban. Láthatóan nem kell meginniuk a békepoha­rat Mégis, mintha az italbolt felé tartanának... ,»DIVATÉ \ JÖTT’ A PA­RASZTI iparművészet szerte a világon, a reneszánszát ha­zánkban a szocialista rendszer tudatosan is serkenti. A fel- szabaduláskor már csak egy- egy személy vagy család őriz­te — jobbára elszigetelten — az egykori mesterség hagyo­mányait. Ezért mintegy húsz évvel ezelőtt széles körű szer­vezőmunka indult meg, hogy az ország minden táján nö­veljék az ösztönös tehetségű alkotók táborát, megteremtsék hagyományőrző munkájuk fel­tételeit Hamarosan megin­dult a népi iparművészek szö­vetkezetekbe tömörülése. Ez a forma látszott a legalkalma­sabbnak arra, hogy állandó foglalkoztatásukat biztosítsa, rendszeres jövedelmet és ér­dekvédelmet» SZTK-t, majdan nyugdíjat élvezzenek. Emellett a kollektívákban a régi meste­rek átadhatták tudásukat az új nemzedéknek. Napjainkban már mintegy 40 szövetkezet működik az ország különböző vidékein, és termékeik nem­csak itthon, hanem külföldön is igen keresettek. Az utóbbi időben azonban a fiatal népi iparművészek, fő­ként a kovácsolt vassal foglal­kozók körében elégedetlenség tapasztalható. Arról panasz­kodnak, hogy jóllehet szövet­kezetekbe „irányítják” őket» legtöbbjük magárahagy ottan »üköt. Az egyik nyilatkozó egyetlen közös népművész-szö­vetkezet létrehozását, sőt, má­sik megoldás gyanánt népmű­vészeti stúdió alapítását is felvetette. Dr. Pillis Pálné, a népi ipar- művészeti és háziipari szövet­kezetek koordináló csúcsszer­vének, a Népi Iparművészeti és Háziipari Szövetség és a Népi Iparművészeti Tanács el­nöknője megértéssel beszél a problémáról Gyafcran hallani a pásztói járás községeiben, hogy az embereket érdekli a közösség ügye, baja, gondja, csak fó­rumot kell teremteni arra, hogy el mondhassák. Ilyen fórumokat jelentettek az el­múlt válás atásakat megelőző jelölő gyűlések. Mert a pon­tos adatok szerint a pásztói Járás választópolgárai 1979 esetben álltak fel és mondták el véleményüket. A csaknem kétezer javaslat közül mind- össze ötvenhármat tehet egyé­ninek venni, a többi mind a községek életével foglalkozott. Elismerés és bírálat Mindenképpen jő dolog, hogy a községek lakói foglal­koznak a helyi tanácsok mun­kájával, javaslatokat adnak, tippeket, tanácsokat 8 tovább­lépéshez. Az is igaz, hogy a tanácsok tevékenységét elis­merő szavak mellett helyet kaptak jogos, bíráló megálla­pítások Is. Az is érdekes, hogy az elhangzott javaslatok közül mindössze hetvennyolc — a javaslatók 2,5 százaléka — minősült irreálisnak, a túl­nyomó többség viszont a reá­lis igényeket tartalmazza. Legtöbbször olyanokat, ame­lyek, a helyi tanácsok hatás­körébe tartoznak, és bizony elég gyakran n®m kis pénzbe kerülnek. A választópolgár elmondta javaslatait, a tanácsok veze­tői föüjegyezték, lajstromba vették és intézkedési tervet dolgoztak ki. Mégpedig rang­sorolva, hogy melyek az 1973. január elsejéig megvalósít­ható feladatok, melyeket le­het valóra váltani az ötéves terv végéig, és miket kell el­halasztani 1975 utánra? A fontossági sorrend meg­állapítása mindenképpen he­lyes volt. Tiszta víz került a pohárba, tanácsok ég válasrz­— Igaz»' hogy a méltatlan­kodók szánta legfeljebb ezre­lékben mérhető, de hát ez nem vigasz az érintettek számára. Növeli a nehézséget a ková­csoltvas tárgyak iránti csekély kereslet is, ámbár lehet, hogy az ezzel kapcsolatos piackuta­tás sem teljesen kielégítő. — A kifogások tehát, ha szűk körben is, nem alaptala­nok? — Kétségtelen, de az érem másik oldala legalább ekkora figyelmet érdemel. Itt ugyanis összefonódva jelentkezik bi­zonyos generációs türelmetlen­ség a népi iparművészeti „kon­junktúra’’ némely tisztátlan kísérőjelenségével. Egyes fia­talok túlzott igényeket támasz­tanak, olykor feszült helyzetet idéztek elő egy-egy szövetke­zetben. Idősebb mestereink ki­érlelt művészetének tanul­mányozása helyett szeretnének elkülönülni, s ha a zsűri egy- egy alkotásukat nem fogadja el, megsértődnek. — Hogyan kapcsolódik ez a „konjunkturális” helyzethez? — Manapság több tízezer dolgozó űzi tartalmas időtöl­tésként — szakkörökben, vagy egyénileg — az amatőr népi iparművészkedést. A helyzet azonban ellentmondásos. Ezt bizonyítja az a töméntelen- il­legális és mindeddig ellenőriz­hetetlen csatornákon forgalom­ba kerülő háziipari giccs is. melynek áradatával szemben — noha jogszabály is van rá! — meddő harcot folytatunk. Mi támogatunk minden tehet­séget, de senkiben se kelthe­tünk alaptalanul olyan illúzi­ót, hogy ebből a tevékenysé­géből meg is él. — S az egyetlen közös szö­vetkezet, illetve a stúdió ter­ve? — Szövetkezeteink a helyi tópolgárok figyelemmel kísér hették a végrehajtást. Ez több esetben napirendre ke­rült végrehajtó bizottsági vagy tanácsüléseken is. A járás ti­zenhárom tanácsa tizenkilenc esetben tanácsülésen és tizen­négy esetben végrehajtó bi­zottsági ülésen értékelte a tel­jesítést. Elhangzott falugyűlé­seken, tanácstagi beszámoló­kon és egyéb fórumokon Is. Legtöbb a községfejiesztés Nem véletlen, hogy a jelö­lő gyűléseken elhangzott köz­érdekű javaslatok túlnyomó része — 1521 — a községfej­lesztéssel foglalkozott. Ebből az elmúlt két esztendőben megvalósult hatszázkilencven­hét, ami a javaslatok több mint negyvenöt százaléka. Melyek ezek a feladatok? Például a községekben a ne­gyedik ötéves tervben szerep­lő 2820 méter villanyhálózat bővítéséből az elmúlt év vé­géig megvalósult kétezer-hat- százhuszonöt méter. Űt a tér vesett nyolcszáz méterrel szemben kétezerhétszáz épült meg. A községi tanácsok két év alatt hét autóbuszvárót építettek a laikoeság kérésének megfelelően. Az ivóvízellátás javítását szolgálja Ecsegen a Dankó utcai vízmű részleges; valamint Jobbágyiban négy­százötven- méter vízvezeték- hálózat bővítése. A jobb el­látást. a kuturált szórakozást segíti az az élelmiszerbolt és presszó, amely Taron, Illetve Mátraszőllősön épült. Erdő­kürtön átadták a nagyon szép és modern klubkönyvtárat, amely egymillió-kétszázezer forint értékű. Vanyarcon a Doeta építéséhez járult hoz­zá fejlesztési alapjából a ta­nács, Ecsegen pedig tűzoltó- szertár épült. Arról sem szabad megfeled­kezni, hogy komoly összege­kért építettek utat és járdát Pásztori, Bujákon, Ecsegen és tájegységi stílusok alapján szerveződtek. Ha „közös zsák­ba” öntenénk őket. zavar, ösz- szevisszaság támadna mind területi, mind szakmai tago­lódásukban. — Kielégítő tehát a jelenle­gi szervezeti felépítés? — A szövetkezeti hálózat és a tanács — két alappillére a hazai népi iparművészetnek. A tanács például — a Népi Ipar- művészeti Alap felhasználásá­val — csak az elmúlt három évben 450 népművészt jutal­mazott külön alkotói díjjal, ösztöndíjat nyújt arra érde­meseknek, nem is szólva a pályázatok, tanulmányutak, kiállítások anyagi konzekven­ciáiról. Tavaly mintegy 20 tárlatra került sor, és 1970. óta — a KISZ kb-val közösen — külön is megrendezzük az if­jú népi ipraművészek kiállí­tását. Épp nemrég — augusz­tus 18-án — tüntettünk ki 1? fiatalt „A Népművészet Ifjú Mestere” címmel. A fő fel­adat persze a szellemi irányí­tás, s ez korántsem merül ki az elbíráló, minősítő tevékeny­ségben. Elhalt vagy sorvadó ágazatok felújítása, a káder- utánpótlás biztosítása, tájhá­zak» mintatermek létrehozása, kiadványok megjelentetése, más intézményekkel való együttműködés összehangolá­sa stb. — Mégis: milyen biztosíté­kokkal, s igényszinten dolgo­zik a tanács által megbízott zsűri? S kikből áll maga a ta­nács? — A bíráló bizottság vala­mennyi döntéséről jegyző- könyvi és fotódokumentáció készül, ami pedig az igényes­séget illeti: tavaly 4038 népi iparművészeti tárgy került fMŐGRAD - 1973. Január Palotáson és Szirákon. A vá­lasztópolgárok három körzeti orvosi rendelő felújítását kérték — Pásztón, Jobbágyi­ban és Kálión —, mindhárom rendelő felújítva és megszé­pülve várja a betegeket. Öt- ven óvodai. férőhellyel gyara­podott a járás, két óvodát újítottak fel. három általános iskolát hoztak rendbe —> hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ami a szolgáltatásokat ille­ti, Pásztón. mér régóta ké­rik háztartási gépek és tele- víaiő javítására alkalmas megfelelő felvevőhely kialakí­tását, ez a szolgáltató ház át­adásával valóra vált. Az ÁFÉSZ TÜZÉP-tetepet léte­sített Kallón, Hasznosan pe­dig új fodrászüzletet , nyitot­ták. Szurdokpüspökin a me­gyed TST támogatásával at elmúlt év végén adták át ren­deltetésének a régen várt sportöltözőt. További fafajotok Az elmúlt két évben előbb­re lépett a pásztói járás, ez nem vitás, Igaz, hogy látvá­nyos, nagy építkezések nem voltak a járásban, de a taná­csok mindent megtettek a maguk területén. A gyakor­latban ez azt is jelenti, hogy a következő esztendőbem is bőven van tennivaló. Utakat, járdákat kell építeni, felújí­tani. karbantartani, az ivóvíz is gond. Elkezdték a kutató fúrásokat Bujákon, Szirákora pedig a negyedik ötéves terv­ben megvalósul a törpe víz­mű. Sokat segített a társadal­mi munka. Ha jól számoljuk, egymillió-ötszázezer forintot tett ki a közös munka érté­ke. Erre továbbra is számíta­nak a tanácsok, mert a meg­oldásra váró feladatok össze­fogást követelnek. elbírálásra ebből 2818-at fo­gadott el a zsűri, 1220-at eluta­sított. Maga a Népi Ipar* művészeti Tanács egyébként 14 főből áll. köztük rangos népművész, történet- és nép­rajztudós, művészettörténész, muzeológus, közgazdász és jo­gi szakértő. Működésének elő­nyeit a szövetekezteken kívül álló népművészek is élvezik. — Ezek szerint tehát .»ma­szekok” is vannak köztük? — Ez a szövetkezeti forma önkéntességéből fakad, de ért­hető a szövetkezeti tagság jo­gos önvédelme a felhígulással szemben. Ezzel korántsem kí­vánom kétségbe vonni vala­mennyi szervezeten kívüli —« köztük néhány, egyéni iparen­gedéllyel is rendelkező — al­kotó elhivatottságát, sőt kife­jezetten „erős egyéniségek” is vannak köztük, vagy éppen­séggel az ipar-» illetve képző­művészet szférájába átnyúló, tehát illetékességünk körén kívülálló esetek. — Talán éppen ezek az „erős egyéniségek” képviselik az ön által említett „túlzott igé­nyeket”? — ELŐFORDUL. Csakhogy a hazai népi iparművészet —» kollektív tevékenység. Szövet­kezeteink fő profilja a kis so- rozatalkotás, az ebből eredő nyereség fedezi az egyéni kí­sérletek költségeit. Szövetkeze­ti tagjaink tehát kettős alko­tó tevékenységet folytatnak? rendelésre szállítanak, és kiél­hetik egyéni fantáziájukat is. Ez utóbbira mindenkinek kor­látlan tehetősége nyílik, csu­pán arra nincs mód. hogy so­kan kizárólag ezzel foglal- kozzanqjt Sz. K. Kerekes Gábor 28,, vasárnap § A

Next

/
Thumbnails
Contents