Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-27 / 22. szám
A kötőgép mellett Kulcsár felv. Jó szörpnek is kell a cégér KELLEMES illatok terjengjenek a drégelypalánki mál- uatizemben, az otthoni nagy uefőzések emlékét idézik fel. Nagy kádakban áll a jó szagú málna; üvegbe töltésre vár. Negyvenen dolgoznak a ..szörpgyárban”, közülük harmincán fiatalok. Az üzemben dolgozók átlagéletkora nem haladja meg a 25 évet. az üzemvezető, Kapós József Is mlndösze két esztendővel hagyta el az átlagot. — Szívesen jönnek ide a fiatalok, mert nem nehéz a munka, keresni viszont lehet. Havi 1700—1800 forintot visznek haza a borítékban. Szükség is van itt az ügyes kezekre, mert évről évre nagyobb igényeket kell az üzemnek kielégítenie, öt évvel ezelőtt még csak 37 vagonnyit termeltek, tavaly már 110 vagonnal, az idei terv pedig 200 vagont megtöltő szörp. De nemcsak a mennyiség emelkedik folyamatosan, gondolnak a választékbővítésre is. Az idén kezdte el az üzem a esipkeszörpöt, az új terméket most vizsgálja a KERMI. Ezzé1 együtt már hétre gyarapodott a termékfajták száma. Az üzem egyik csarnokában bosszú aszta; mellett állnak az asszonyok és a fiatal lányok. X .ezárják a megtöltött üvegeket, címkét ragasztanak rájuk, majd az asztal végén csomagolják, dobozba teszitc. 3álint Józsefné most a csomagolásnál szorgoskodik. 18 éves, tavaly nyártól dolgozik itt. — Először Bemecére mentem felszolgálónak, de nem nagyon tetszett a hely — mondja. — Meg aztán mindennap buszozni kellett, s az bizony nagyon fárasztó. Jobb itthon dolgozni. Helyben van, keresni is lehet. Most már csak a férjem eljáró, de elég O'cső és tartós Építőanyag A hőerőművekben -keletkező hamut eddig csupán gondot okozó hulladéknak tekintették. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegének munkatársai most eredeti módszert találtak hasznosítására. A kutatások során kitűnt, hogy a szénből maradt hamu igen finom üveggombocskákból áll, amelyek belsejében kalciumoxid és más olyan anyagok találhatók, «mik vízre reagálnak és így az eljáróból a családban egy is. Fiatal kora ellenére nyáron megkeresi a 2200 forintot is. — Télen sem adjuk alább az 1600-nál. Jó a kollektíva, sokan vagyunk fiatalok. Csak az a baj, hogy egész nap állni kell, de beszélgetve azért jobban elmegy az idő. — Milyen munkakönnyítési javaslattal állna az üzemvezető elé? — Szerintem az üvegmosón kellene alakítani, mert egész nap a kád fölé görnyedve kell dolgozni. Az a legfárasztóbb munkaterület. Bálintné javaslata azonban nyitott kapukat dönget. Megvásárolta az üzem az új üvegmosó gépet, csak a keféket kell felszerelni rá. Ezzel aztán megszűnik a hátgörnyesztő, fárasztó munka. GÉPESÍTÉSRE egyébként is jócskán költenek itt. Tehetik, hiszen 'jövedelmező az üzem, van miből fejleszteni, gyarapítani. Mostanában vették meg az új üvegtöltő gépet 50 ezer forintért. Jó befektetés lesz, jelenleg egy műszak alatt ötezer üveget tudnak megtölteni, a gép ugyanennyi idő alatt 12 ezres teljesítményre képes. — Szeretnénk még egy dugóhúzó gépet beszerezni — mondja az üzemvezető. — Nem is túl drága, 17 ezerbe kerül, pillanatnyilag azonban nem lehet kapni. Csósza Margit már a régi dolgozók közé tartozik. Igaz, még csak 20 éves, de már 1968-tól az üzemnél van. — Én is a fiatalok brigád- lába tartozom, jó közösség ez. A normát mindig teljesítjük, fgy aztán a pénzzel sincs semmi hiba. Meg aztán sok közös témánk van, munka közben jól kibeszélhetjük magunkat. — hamuból kötőanyagot képeznek. A hamu finom porából kisebb mennyiségű adalékanyaggal előállított habarcs úgy megszilárdul, mint a cement. A „hamubetonból” készült első blokkokat tavaly ősszel a no- voszibirszki hőerőmű épületébe építették be, az utak egy részét pedig hamubetonlapokkal burkolták. A közelmúltban végzett ellenőrzés során kitűnt: az új anyag tartós és jól állja a légköri hatásokat, — Például miről? — Hát... a fiúkról, meg mindenről — mondja és egy kicsit bele is pirul. Persze, akad azért más téma Is. A jövőjükre is gondolnak a lányok. Most négyen tanulnak gimnáziumban. Jó példával maga az üzemvezető jár elöl, ő a kertészeti egyetem másodéves levelező hallgatója. A szörpüzem termékei rendszeresen szerepelnek a kiállításokon, árubemutatókon. Ma már nem érvényes a mondás, hogy jó bornak nem kell cégér. Kell bizony, hiszen hiába jó egy termék, de ha nem Ismerik, nem is kereshetik a vevők. Legközelebb Moszkvába utaznak a palánki szörpök, tavasszal pedig a BNV-n láthatjuk az itteni termékeket. — HAMAROSAN az Interfrukt rendez egy kiállítást, ott leszünk azon is. Meghívják a kereskedőszerveket, így aztán csak nyerhetünk a részvétellel. Szendi Márta I A CÍM megtévesztő. Nem ökölvívó-mérkőzés utolsó perceiről van szó, hanem egy emberről, aki most vívja „harmadik menetét”. Az benne a külünös, hogy nincsen csupaizom ellenfele, barátok veszik körül. A „ringet” az egri MEZŐGÉP Vállalat pásztói gyáregységének szobája jelenti. Itt dolgozik Prezenczki Mihály, mint szállítási előadó, ■immáron tizennyolc éve. Nem ült ő mindig irodában, mint ahogy nem is szállítási előadóként kezdte. i936-ban született, Heves megyében. — Bár hevesi származású vagyok, mégis tősgyökeres nógrádinak érzem magam. Kétéves voltam amikor Jobbágyiba költöztünk. A középiskolát is Balassagyarmaton végeztem. Mint ifjú mezőgazdász, gyakornokként kezdtem kenyeret keresni, majd a pásztói gépállomásra kerültem traktoros brigád vezetőnek. Tizennégy évvel ezelőtt Kutasóra nősültem, onnan költöztünk be Pásztora. Van két lányom — foglalja össze tömören életének eddigi szakaszát Prezenczki Mihály. Említette még, hogy egy évig az MSZMP Pásztói Járási Bizottságán dolgozott. Akkortájt instruktorként járta a cserháti községeket. Egy. év leforgása után került visz- sza a Gépjavító Vállalathoz. Megválasztották a termelő- egység pártalapszervezeti titkárává. Ekkor még két alap?, szervezet dolgozott a vállalatnál Amikor egyesült á két Megtalált áh Kölcsey Ferenc ismeretlen végrendeletét! NAGY KÖLTŐNKNEK, Kölcsey Ferencnek, a reformkor vezéralakjának most megtalált kézirata feltehetően még a múlt, század közepén került a Kölcsey családdal női ágon rokon Miskolczy család iratládájába. A végrendeletet az utóbbi évtizedekben dr. Miskolczy József, patriótához méltó módon őrizte a második világháború viharában is. A bihari Bakonyszeg község családi okmányai között ép állapotban hagyta azt 1969-ben az elkövetkező nemzedékekre. A kéziratot özvegye találta meg. Az ő bizalmából, először hajlékában láthattam Kölcsey Ferencnek saját kezével megirt száznegyvenhét sornyi végrendeletét- mely 138 éven át mostanáig lappangott. A családi hagyomány szerint a végrendeletet egy íratköteggel Kölcsey Ferenc sógornője, Kölcsey Ádámné halálakor koporsójába helyezték. Onnan azt a múlt század közepén exhumálás alkalmával emelték ki. A tudomány ma már mindezt igazolhatja. A „feleség és gyermek nélkül” élt költő végrendelkező soraiban „halála után maradó” javait számba vette. Mindenre kiterjedő módon kívánt gondoskodni 1827-ben elhünyt testvérének gondjaiba vett „maradéka” jövőjéről. Ez által világos kép alkotható vagyoni és birtokviszonyairól. Még ennél is fontosabb a végrendeletnek jelentékeny életrajzi információértéke. Kölcseynek autográf végrendelete, vagy amint ő írta: „végintézete” saját kezű aláírásával, s a kor szokása szerint, családi címeres, piros színű viaszpecsétjével zárul. Az író akkor 44 éves 0 790-1838). A végrendelet „Kölv Pozsonyban, az Országgyűlés alatt, Május 25 dik napján, 1834 dili esztendőben.” Épp abban az évben, melynek decemberében, mint Szatmár vármegye országgyűlési követe, a nemesség többségéből kiábrándulva lemondott követi megbízatásáról. EZ A KÖRÜLMÉNY különösen érdemes a Kölcsey életművét kutatók figyelmére: a költő halálérzetét jelzi-e a végrendelet dátuma, vagy — lemondása előzményeinek ismeretében — inkább súlyos válságnak mélységét sejteti? A negyedik oldal alján, a hitelesítő záradék alatt öt tanú — köztük elsőként Zala vármegye ország- űlési követe, a rtíormellenzék egyik vezére, a pályát kezdő Deák" Ferenc — saját kezű aláírása, a hitelességet bizonyító pecsétje következik. Az okiraton tanúként szereplő Deák Ferenc neve Kölcsey és Deák kölcsönös bizalmát is tanúsítja, akik az egy év múlva megindított Wesselényi-pörben. illetve a politikai erőszak elítélésében hasonló nézetet vallottak. A Kölcsey soraival ellátott borítólevélbe helyezett magyar nyelven tintával írott egyfólió (= összehajtva négy oldal) mérete 398x247 milliméter. A kéziratot Debrecenben, 1972. január 8-án megvizsgálta a felkért bizottság. Tagjai: dr. Barta János tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, dr. Bán Imre tanszékcsoportvezető egyetemi tanár, a tudományok doktora, dr. Dankó Imre megyei múzeum- igazgató, kandidátus, dr. Julow Viktor egyetemi docens, kandidátus, Módy György történész, főmunkatárs, Szőllősi Gyula, a Hajdú-Bihar megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, a Kölcsey család leszármazottja Uray György és e sorok írója. A bizottság tagjainak jegyzőkönyvbe foglalt véleménye csak megerősítette állításunkat: a végrendelet kétségtelen eredeti, a szakirodalomban ismerétlen és kiadatlan. A Hajdú-Bihar megyei Tanács illetékes osztályai, a megyei műemléki albizottság, s a Déri Múzeum egy évtized alatt, nagy áldozattal több irodalmi emlékházat hívtak életre. Az álmosdi Kölcsey Emlékházra épülő kultusz érdekében most is támogatták özv. dr. Miskolczy Józsefné elgondolását. ö az egyedi értékű kéziratot megyei közgyűjteménybe kívánta juttatni. Kulturális örökségünk, a Nemzeti Himnusz megalkotójának irodalmi és történeti ereklyeértékű kéziratával gazdagodott. A magyar műemlékvédelem 100. évfordulóját ez évben' ünnepli az ország és a műemlék- védelem nemzetközi szervezete budapesti III. kongresszusán az egész világ. A KIADVÁNYBAN is megjelenő ,.testamentom!’ közeli bemutatása Álmosdón, majd Debrecenben — ahol az ifjú Kölcsey, mint kollégiumi diák is lakott — nemcsak az irodalomtudomány ügye és kiemelkedő eseménye. Szép elismerése lesz a műemlékeinket védők sok irányú tevékenysé- nek is, méltó nyitánya az ünnepi évnek. Másíts László Több országban szabadalmazták... Az ólomtermelés egyik leginkább munkaigényes folyamatát, az agglomerációt fölöslegessé teszi egy újszerű, oxigénnel működő, termikus berendezés, amelyet kazahsztáni tudósok szerkesztettek. Ez a termelékenységet másfél—kétszeresére növeli. Az ólomkoncentrátumok feldolgozásának új technológiai eljárása széles körű alkalmazásra talált a színesfémkohászatban. Sok országban szabadalmaztatták. Üjévi bárányok... A balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz-bea 300 bárány született az új évben. Ha elérik a 30 kg-os súlyt, mint pecsenyebárányokat exportálják A harmadik menet alapszervezet. tapasztaltabb kommunista váltotta fel. — Tavaly a volt párttitkárunk elment az üzemtől, magasabb beosztásba került. A tagság újra nekem szavazott bizalmat. így lettem harmadszor is pártfcitkár. Elfelejtettem mondani, hogy Kutasén a községi alapiszervezetben is hasonló funkciót töltöttem be — mondja. / Bő tapasztalatokkal rendelkezik. — Melyik alapszervez Jt élén volt a legnehezebb? — kérdezem tőle. — Egyik sem volt könnyű — vágja rá habozás nélkül, majd így folytatja. — Nehéz összehasonlítani egy községi és egy üzemi pártalapszerve- zetet. Itt más a helyzet. Nagyobbak a lehetőségek a jő pártmunkára Az emberekkel többet tudok foglalkozni, mert Itt vannak a közelben, nap mint nap látjuk egymást, mindjárt megtalálnak, ha valami probléma akad. Alig több mint egy hete tartották a tavalyi év munkáját értékelő taggyűlést. A párttitkár eredményes esztendőről számolhatott be. — Egyetlen negatív vonása munkánknak talán az, hogy a pártcsoportok még nem elég önállóan dolgoznak, sokszor noszogatni kell őket. Ezen próbálunk most javítani. Nagy figyelmet szentelünk a tagepítő munkára. Tavaly négy új tagot vettünk fel. Mind a négy fiatal fizikai munkás, s mindnyájukat a KlSZ-alap- szervezet ajánlotta a párttagok soraiba. Erősödött a munkásjelleg. A tagság csaknem nyolcvan százaléka kétkezi munkás — sorolja. Beszélgetésünk nem folyamatos. Állandóan jörrnek- mennek az irodában. Egy nő bélyegzőért kopogtat be, egy fiatalember a pártkiadványok terjesztésével kapcsolatban keresi Prezenczki Mihályt. Ö pedig készséggel áll rendelkezésükre. — Ha látná, hogy mi' van itt egész nap. Tíz gépkocsit irányítok és a szállítással összefüggő feladatok tartoznak hozzám. Van bőven tennivaló. Különösen a vasúttal gyűlik meg a bajom, annyira ragaszkodnak „szakállas” törvényeikhez. A falon Magyarország térképe, kis zászlócskafélék vannak rajta, rendszámokkal. — Erről tudom, hol tartózkodnak a gépkocsik. Ha minden autónk úton van, még akkor is van egy tartalék — mondja és elővesz a zsebéből egy mini, lendkeres járművet. Arról kérdezem, mire emlékszik vissza a legszívesebben. — Szívem szerint azt mondanám, hogy a bujákl lányokra, csak az nagyon régen volt már, no meg a feleségem a szomszéd szobában van, s minden bizonnyal rossz néven venné — válaszol hamiskásan, majd hozzáteszi —, voltam én már minden ennél a vállalatnál, főkönyvelő és igazgató kivételével. Így tele vagyok emlékekkel, Talán arra az öreg bácsira gondolok vissza legszívesebben, akihez annyit jártunk a termelőszövetkezetek szervezése idején és sehogy sem akart belépni a közös gazdaságba. Ma meg, ha találkozunk a termelőszövetkezetben, messziről integet, régi ismerősként köszönt. Valóban régóta ismerjük egymást. AZ IDŐ NAGYON elszaladt. Búcsúzom Prezenczki Mihálytól. Még elmondja, hogy a pártvezetés kapcsolata jó a gazdasági vezetőkkel, s a KISZ-alapszervezet ugyancsak eredményes évet. zárt. Filozófiát tanul a marxista egyetemen, de szakmai tanfolyamra is jár. Kétszeres Kiváló Dolgozó, tavaly a miniszter a „Mezőgazdasági Kiváló Dolgozója” címet adományozta neki. Olajos a keze, a szállítmány lerakodásánál segédkezett, nem volt elég rakodó. így telnek a napjai, élete „harmadik menetében”. Szabó Gyula NŐGRÁD — 1973. január 27., szombat 5
