Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

A kötőgép mellett Kulcsár felv. Jó szörpnek is kell a cégér KELLEMES illatok terjen­gjenek a drégelypalánki mál- uatizemben, az otthoni nagy uefőzések emlékét idézik fel. Nagy kádakban áll a jó szagú málna; üvegbe töltésre vár. Negyvenen dolgoznak a ..szörpgyárban”, közülük har­mincán fiatalok. Az üzemben dolgozók átlagéletkora nem haladja meg a 25 évet. az üzemvezető, Kapós József Is mlndösze két esztendővel hagyta el az átlagot. — Szívesen jönnek ide a fiatalok, mert nem nehéz a munka, keresni viszont lehet. Havi 1700—1800 forintot visz­nek haza a borítékban. Szükség is van itt az ügyes kezekre, mert évről évre na­gyobb igényeket kell az üzem­nek kielégítenie, öt évvel ez­előtt még csak 37 vagonnyit termeltek, tavaly már 110 va­gonnal, az idei terv pedig 200 vagont megtöltő szörp. De nemcsak a mennyiség emelkedik folyamatosan, gon­dolnak a választékbővítésre is. Az idén kezdte el az üzem a esipkeszörpöt, az új terméket most vizsgálja a KERMI. Ez­zé1 együtt már hétre gyarapo­dott a termékfajták száma. Az üzem egyik csarnokában bosszú aszta; mellett állnak az asszonyok és a fiatal lányok. X .ezárják a megtöltött üvege­ket, címkét ragasztanak rájuk, majd az asztal végén csoma­golják, dobozba teszitc. 3álint Józsefné most a cso­magolásnál szorgoskodik. 18 éves, tavaly nyártól dolgozik itt. — Először Bemecére men­tem felszolgálónak, de nem nagyon tetszett a hely — mondja. — Meg aztán minden­nap buszozni kellett, s az bi­zony nagyon fárasztó. Jobb itthon dolgozni. Helyben van, keresni is lehet. Most már csak a férjem eljáró, de elég O'cső és tartós Építőanyag A hőerőművekben -keletke­ző hamut eddig csupán gondot okozó hulladéknak tekintet­ték. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegé­nek munkatársai most eredeti módszert találtak hasznosí­tására. A kutatások során ki­tűnt, hogy a szénből maradt hamu igen finom üveggom­bocskákból áll, amelyek bel­sejében kalciumoxid és más olyan anyagok találhatók, «mik vízre reagálnak és így az eljáróból a családban egy is. Fiatal kora ellenére nyáron megkeresi a 2200 forintot is. — Télen sem adjuk alább az 1600-nál. Jó a kollektíva, so­kan vagyunk fiatalok. Csak az a baj, hogy egész nap állni kell, de beszélgetve azért job­ban elmegy az idő. — Milyen munkakönnyítési javaslattal állna az üzemveze­tő elé? — Szerintem az üvegmosón kellene alakítani, mert egész nap a kád fölé görnyedve kell dolgozni. Az a legfárasztóbb munkaterület. Bálintné javaslata azonban nyitott kapukat dönget. Meg­vásárolta az üzem az új üveg­mosó gépet, csak a keféket kell felszerelni rá. Ezzel aztán megszűnik a hátgörnyesztő, fárasztó munka. GÉPESÍTÉSRE egyébként is jócskán költenek itt. Tehetik, hiszen 'jövedelmező az üzem, van miből fejleszteni, gyara­pítani. Mostanában vették meg az új üvegtöltő gépet 50 ezer forintért. Jó befektetés lesz, jelenleg egy műszak alatt öt­ezer üveget tudnak megtölte­ni, a gép ugyanennyi idő alatt 12 ezres teljesítményre képes. — Szeretnénk még egy du­góhúzó gépet beszerezni — mondja az üzemvezető. — Nem is túl drága, 17 ezerbe kerül, pillanatnyilag azonban nem lehet kapni. Csósza Margit már a régi dolgozók közé tartozik. Igaz, még csak 20 éves, de már 1968-tól az üzemnél van. — Én is a fiatalok brigád- lába tartozom, jó közösség ez. A normát mindig teljesítjük, fgy aztán a pénzzel sincs sem­mi hiba. Meg aztán sok kö­zös témánk van, munka köz­ben jól kibeszélhetjük magun­kat. — hamuból kötőanyagot képeznek. A ha­mu finom porából kisebb mennyiségű adalékanyaggal előállított habarcs úgy meg­szilárdul, mint a cement. A „hamubetonból” készült első blokkokat tavaly ősszel a no- voszibirszki hőerőmű épüle­tébe építették be, az utak egy részét pedig hamubeton­lapokkal burkolták. A közel­múltban végzett ellenőrzés során kitűnt: az új anyag tar­tós és jól állja a légköri ha­tásokat, — Például miről? — Hát... a fiúkról, meg mindenről — mondja és egy kicsit bele is pirul. Persze, akad azért más té­ma Is. A jövőjükre is gondol­nak a lányok. Most négyen ta­nulnak gimnáziumban. Jó pél­dával maga az üzemvezető jár elöl, ő a kertészeti egyetem másodéves levelező hallgatója. A szörpüzem termékei rend­szeresen szerepelnek a kiállí­tásokon, árubemutatókon. Ma már nem érvényes a mondás, hogy jó bornak nem kell cé­gér. Kell bizony, hiszen hiá­ba jó egy termék, de ha nem Ismerik, nem is kereshetik a vevők. Legközelebb Moszkvá­ba utaznak a palánki szörpök, tavasszal pedig a BNV-n lát­hatjuk az itteni termékeket. — HAMAROSAN az Inter­frukt rendez egy kiállítást, ott leszünk azon is. Meghívják a kereskedőszerveket, így aztán csak nyerhetünk a részvétel­lel. Szendi Márta I A CÍM megtévesztő. Nem ökölvívó-mérkőzés utolsó perceiről van szó, hanem egy emberről, aki most vívja „harmadik menetét”. Az ben­ne a külünös, hogy nincsen csupaizom ellenfele, barátok veszik körül. A „ringet” az egri MEZŐGÉP Vállalat pász­tói gyáregységének szobája jelenti. Itt dolgozik Prezenczki Mi­hály, mint szállítási előadó, ■immáron tizennyolc éve. Nem ült ő mindig irodában, mint ahogy nem is szállítási elő­adóként kezdte. i936-ban szü­letett, Heves megyében. — Bár hevesi származású vagyok, mégis tősgyökeres nógrádinak érzem magam. Kétéves voltam amikor Job­bágyiba költöztünk. A közép­iskolát is Balassagyarmaton végeztem. Mint ifjú mezőgaz­dász, gyakornokként kezdtem kenyeret keresni, majd a pásztói gépállomásra kerültem traktoros brigád vezetőnek. Tizennégy évvel ezelőtt Kuta­sóra nősültem, onnan költöz­tünk be Pásztora. Van két lányom — foglalja össze tö­mören életének eddigi szaka­szát Prezenczki Mihály. Említette még, hogy egy évig az MSZMP Pásztói Já­rási Bizottságán dolgozott. Akkortájt instruktorként jár­ta a cserháti községeket. Egy. év leforgása után került visz- sza a Gépjavító Vállalathoz. Megválasztották a termelő- egység pártalapszervezeti tit­kárává. Ekkor még két alap?, szervezet dolgozott a vállalat­nál Amikor egyesült á két Megtalált áh Kölcsey Ferenc ismeretlen végrendeletét! NAGY KÖLTŐNKNEK, Köl­csey Ferencnek, a reformkor vezéralakjának most megtalált kézirata feltehetően még a múlt, század közepén került a Kölcsey családdal női ágon ro­kon Miskolczy család iratlá­dájába. A végrendeletet az utóbbi évtizedekben dr. Mis­kolczy József, patriótához mél­tó módon őrizte a második világháború viharában is. A bi­hari Bakonyszeg község csa­ládi okmányai között ép álla­potban hagyta azt 1969-ben az elkövetkező nemzedékekre. A kéziratot özvegye találta meg. Az ő bizalmából, először haj­lékában láthattam Kölcsey Fe­rencnek saját kezével megirt száznegyvenhét sornyi végren­deletét- mely 138 éven át mos­tanáig lappangott. A családi hagyomány szerint a végren­deletet egy íratköteggel Köl­csey Ferenc sógornője, Köl­csey Ádámné halálakor kopor­sójába helyezték. Onnan azt a múlt század közepén exhu­málás alkalmával emelték ki. A tudomány ma már mindezt igazolhatja. A „feleség és gyermek nél­kül” élt költő végrendelkező soraiban „halála után mara­dó” javait számba vette. Min­denre kiterjedő módon kívánt gondoskodni 1827-ben elhünyt testvérének gondjaiba vett „maradéka” jövőjéről. Ez által világos kép alkotható vagyoni és birtokviszonyairól. Még en­nél is fontosabb a végrendelet­nek jelentékeny életrajzi in­formációértéke. Kölcseynek autográf végren­delete, vagy amint ő írta: „végintézete” saját kezű alá­írásával, s a kor szokása sze­rint, családi címeres, piros szí­nű viaszpecsétjével zárul. Az író akkor 44 éves 0 790-1838). A végrendelet „Kölv Pozsony­ban, az Országgyűlés alatt, Május 25 dik napján, 1834 dili esztendőben.” Épp abban az évben, melynek decemberében, mint Szatmár vármegye or­szággyűlési követe, a nemes­ség többségéből kiábrándulva lemondott követi megbízatásá­ról. EZ A KÖRÜLMÉNY külö­nösen érdemes a Kölcsey élet­művét kutatók figyelmére: a költő halálérzetét jelzi-e a végrendelet dátuma, vagy — lemondása előzményeinek is­meretében — inkább súlyos válságnak mélységét sejteti? A negyedik oldal alján, a hi­telesítő záradék alatt öt tanú — köztük elsőként Zala vár­megye ország- űlési követe, a rtíormellenzék egyik vezére, a pályát kezdő Deák" Ferenc — saját kezű aláírása, a hiteles­séget bizonyító pecsétje kö­vetkezik. Az okiraton tanú­ként szereplő Deák Ferenc ne­ve Kölcsey és Deák kölcsönös bizalmát is tanúsítja, akik az egy év múlva megindított Wesselényi-pörben. illetve a politikai erőszak elítélésében hasonló nézetet vallottak. A Kölcsey soraival ellátott borítólevélbe helyezett magyar nyelven tintával írott egyfólió (= összehajtva négy oldal) mérete 398x247 milliméter. A kéziratot Debrecenben, 1972. január 8-án megvizsgálta a felkért bizottság. Tagjai: dr. Barta János tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagja, dr. Bán Imre tanszék­csoportvezető egyetemi tanár, a tudományok doktora, dr. Dankó Imre megyei múzeum- igazgató, kandidátus, dr. Ju­low Viktor egyetemi docens, kandidátus, Módy György tör­ténész, főmunkatárs, Szőllősi Gyula, a Hajdú-Bihar megyei Tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője, a Kölcsey csa­lád leszármazottja Uray György és e sorok írója. A bizottság tagjainak jegyző­könyvbe foglalt véleménye csak megerősítette állításun­kat: a végrendelet kétségtelen eredeti, a szakirodalomban is­merétlen és kiadatlan. A Hajdú-Bihar megyei Ta­nács illetékes osztályai, a me­gyei műemléki albizottság, s a Déri Múzeum egy évtized alatt, nagy áldozattal több iro­dalmi emlékházat hívtak élet­re. Az álmosdi Kölcsey Em­lékházra épülő kultusz érde­kében most is támogatták özv. dr. Miskolczy Józsefné elgon­dolását. ö az egyedi értékű kéziratot megyei közgyűjte­ménybe kívánta juttatni. Kul­turális örökségünk, a Nemzeti Himnusz megalkotójának iro­dalmi és történeti ereklye­értékű kéziratával gazdago­dott. A magyar műemlékvédelem 100. évfordulóját ez évben' ün­nepli az ország és a műemlék- védelem nemzetközi szervezete budapesti III. kongresszusán az egész világ. A KIADVÁNYBAN is meg­jelenő ,.testamentom!’ közeli bemutatása Álmosdón, majd Debrecenben — ahol az ifjú Kölcsey, mint kollégiumi diák is lakott — nemcsak az iroda­lomtudomány ügye és kiemel­kedő eseménye. Szép elismeré­se lesz a műemlékeinket vé­dők sok irányú tevékenysé- nek is, méltó nyitánya az ün­nepi évnek. Másíts László Több országban szabadalmazták... Az ólomtermelés egyik leg­inkább munkaigényes folya­matát, az agglomerációt fö­löslegessé teszi egy újszerű, oxigénnel működő, termikus berendezés, amelyet ka­zahsztáni tudósok szerkesztet­tek. Ez a termelékenységet másfél—kétszeresére növeli. Az ólomkoncentrátumok feldol­gozásának új technológiai el­járása széles körű alkalmazás­ra talált a színesfémkohá­szatban. Sok országban sza­badalmaztatták. Üjévi bárányok... A balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz-bea 300 bárány született az új évben. Ha elérik a 30 kg-os súlyt, mint pecsenyebárányokat exportálják A harmadik menet alapszervezet. tapasztaltabb kommunista váltotta fel. — Tavaly a volt párttit­kárunk elment az üzemtől, magasabb beosztásba került. A tagság újra nekem szava­zott bizalmat. így lettem har­madszor is pártfcitkár. Elfelej­tettem mondani, hogy Kuta­sén a községi alapiszervezet­ben is hasonló funkciót töl­töttem be — mondja. / Bő tapasztalatokkal rendel­kezik. — Melyik alapszervez Jt élén volt a legnehezebb? — kérdezem tőle. — Egyik sem volt könnyű — vágja rá habozás nélkül, majd így folytatja. — Nehéz összehasonlítani egy községi és egy üzemi pártalapszerve- zetet. Itt más a helyzet. Na­gyobbak a lehetőségek a jő pártmunkára Az emberekkel többet tudok foglalkozni, mert Itt vannak a közelben, nap mint nap látjuk egymást, mindjárt megtalálnak, ha va­lami probléma akad. Alig több mint egy hete tar­tották a tavalyi év munkáját értékelő taggyűlést. A párt­titkár eredményes esztendő­ről számolhatott be. — Egyetlen negatív vonása munkánknak talán az, hogy a pártcsoportok még nem elég önállóan dolgoznak, sokszor noszogatni kell őket. Ezen próbálunk most javítani. Nagy figyelmet szentelünk a tag­epítő munkára. Tavaly négy új tagot vettünk fel. Mind a négy fiatal fizikai munkás, s mindnyájukat a KlSZ-alap- szervezet ajánlotta a pártta­gok soraiba. Erősödött a munkásjelleg. A tagság csak­nem nyolcvan százaléka két­kezi munkás — sorolja. Beszélgetésünk nem folya­matos. Állandóan jörrnek- mennek az irodában. Egy nő bélyegzőért kopogtat be, egy fiatalember a pártkiadványok terjesztésével kapcsolatban keresi Prezenczki Mihályt. Ö pedig készséggel áll rendelke­zésükre. — Ha látná, hogy mi' van itt egész nap. Tíz gépkocsit irányítok és a szállítással összefüggő feladatok tartoz­nak hozzám. Van bőven ten­nivaló. Különösen a vasúttal gyűlik meg a bajom, annyira ragaszkodnak „szakállas” tör­vényeikhez. A falon Magyarország tér­képe, kis zászlócskafélék vannak rajta, rendszámokkal. — Erről tudom, hol tartóz­kodnak a gépkocsik. Ha min­den autónk úton van, még akkor is van egy tartalék — mondja és elővesz a zsebéből egy mini, lendkeres járművet. Arról kérdezem, mire em­lékszik vissza a legszíveseb­ben. — Szívem szerint azt mon­danám, hogy a bujákl lá­nyokra, csak az nagyon ré­gen volt már, no meg a fele­ségem a szomszéd szobában van, s minden bizonnyal rossz néven venné — vála­szol hamiskásan, majd hozzá­teszi —, voltam én már min­den ennél a vállalatnál, fő­könyvelő és igazgató kivételé­vel. Így tele vagyok emlé­kekkel, Talán arra az öreg bácsira gondolok vissza leg­szívesebben, akihez annyit jártunk a termelőszövetkeze­tek szervezése idején és se­hogy sem akart belépni a kö­zös gazdaságba. Ma meg, ha találkozunk a termelőszövet­kezetben, messziről integet, régi ismerősként köszönt. Va­lóban régóta ismerjük egy­mást. AZ IDŐ NAGYON elsza­ladt. Búcsúzom Prezenczki Mihálytól. Még elmondja, hogy a pártvezetés kapcsola­ta jó a gazdasági vezetőkkel, s a KISZ-alapszervezet ugyancsak eredményes évet. zárt. Filozófiát tanul a mar­xista egyetemen, de szakmai tanfolyamra is jár. Kétszeres Kiváló Dolgozó, tavaly a mi­niszter a „Mezőgazdasági Ki­váló Dolgozója” címet adomá­nyozta neki. Olajos a keze, a szállítmány lerakodásánál segédkezett, nem volt elég rakodó. így telnek a napjai, élete „harmadik menetében”. Szabó Gyula NŐGRÁD — 1973. január 27., szombat 5

Next

/
Thumbnails
Contents