Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

Szerkesztői üzenetek S. S. (Salgótarján): Levelét, melyben közérdekű problé­mát vet fel, áss illetékes ható­sághoz továbbítottuk Intézke­dést kérőén. Az eljárás ered­ményéről tájékoztatni fogjuk. * K. M. (Pásztó): A huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi ju­talom jár — írja elő a Mt. 48. § (2.) bekezdése. Eddig olva­sónk ismerete helyes. Az vi­szont téves értelmezés az ön részéről, hogy a jubileumi ju­talom a dolgozó egyhavi át­lagkeresetét kell tartalmazza. A Mt. V. 06, §. (I) bekezdése határozottan kimondja, hogy a jubileumi jutalom a dolgozó egyhavi alapbére. Tehát mun­kaadója a szabályok ér­telmében járt el. * i B. L (Szécsény): A nyere­ségrészesedés kifizetésének szabályait vállalatonként, üze­menként stb. az érvényben le­vő kollektív szerződés tartal­mazza. Erre tehát általános ..receptet” nem adhatunk, ja­vasoljuk —- bá,r a kifizetések • ideje még elég messze van —, ! nézze meg saját vállalata kol* ! lektív szerződésének ide ver ; natkozó fejezetét. H. G. (Salgótarján): Annak a dolgozó nőnek és gyerme­keit egyedül nevejő apának, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza ~ kérelmére —, a háztartás ellátása érdekében Havonként egy fizetés nélkü­li szabadnapot kell engedé­lyezni — írja elő a Mt. V. f50, 5 ra. Olvasónk értesülése te­hát pontos. Nincs akadálya annak, hogy a jövőben igény­be vegye a havonként esedé­kes egynapos kedvezményt. AZ OLVASÓK ===== FÓRUMA Szívesen segítettek A Hazafias Népfront bá­nyaterületi bizottsága is fon­tosnak tartja az ifjúságpoliti­kai határozat végrehajtását, különös tekintettel arra. hogy területünkön önálló KISZ- szervezet nem működik. Ép­pen ezért még az elmúlt év elején felmértük fiataljaink — akik eléggé szétszórtan, különböző vállalatoknál, üze­meknél, hivataloknál és in­tézményeknél dolgoznak, és ott élik mozgalmi életüket is — problémáit és tevékenysé­gét. Ennek során megállapí­tottuk, hogy különböző mun­kabizottságokban végeznek munkát, s ezek alapján kap­csolódnak a népfrontmozga­lomhoz. Bizottságunk az ifjúságért érzett felelősséget nagyon fontosnak fogja fel, melynek szellemében személyes kap­csolatot teremtettünk a Stromfeld Aurél Gépipari Technikum és Szakközépis­kola kollégiumi tanáraival, il­letve tanulóival. Hasonlókép­pen a Fürdő utcai szakmun­kásképző intézet tanulóival is. — Elsősorban utcáink tiszta­ságénak és rendjének megőr­zésiében vállaltak társadalmi munkát, s vállalásukat pél­dásan teljesítették fiatalja­ink. Találkozásaink és be­szélgetéseink arra irányultak, hogy az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsunk terüle­tünk ifjúsági mozgalmának erkölcsi és tárgyi feltételei­nek megteremtéséhez. Segít­séget nyújtsunk társadalom- politikai, párt- és munkás- mozgalomra kiterjedő irodai­mi és történelmi ismereteik bővítésében. Intézeti elhelye­zésüknél fogva messzemenően segítsük az iskolán kívüli testnevelést. mozgásigényük, területi problémáinak meg­oldását. „ A jövőben is cél­tudatosan törekszünk a fiatal­ság szocialista világnézetének kialakítására, illetve megtar­tására. Nevelőmunkánk so­rán az eddigieknél is többet szeretnénk tenni az interna­cionalista szemlélet formálá­sán belül a tettekkel mért hazafiság ismereteiből. Bizottságunk szervezésében került sor a felszabadulás előtti illegális kommunisták (veteránok) egy csoportjának az ifjúsággal történő találko­zójára. Az előbbiekben emlí­tett két iskola minden osz­tálya tanulóinak tartottak él­ményt nyújtó, de nevelést is célzó közös beszélgetéseket, diákszemináriumokat. ösz- szességében csaknem 300 fia­talnak gyarapodott ismerete a munkásmozgalomról és füg­getlenségi küzdelmekről. Az antifasiszta és ellenállási moz­galmakról, az Illegális és le­gális pártmunka veszélyeiről és örömeiről. E beszélgetések során ismerkedtek meg a fa­sizmus elleni harc idején vál­lalt kockázatos munkával. A veteránokhoz intézett kérdé­sekből megállapíthattuk, hogy ifjúságunk nélkülözhetetlenül kapcsolódik a múlt megisme­réséhez. Megnyugtatóan hatott rájuk, hogy az elméletileg ta­nult és tudott kérdéseikre, most azoktól kaphattak vá­laszt, akik a munkásmozga­lom cselekvő részesei voltak. Említést érdemel, hogy bi­zottságunk közbenjárásával a kollégíumkert az elmúlt év végével újból a sportolni vá­gyó fiatalok rendelkezésére- áll. Az ifjúság körében végzett munkánk az elmúlt évben, úgy érezzük, elérte a kívá­nalmakat, teljesítettük célki­tűzéseinket. Ez alkalomból fejezzük ki köszőnetünket a két intézmény vezetőinek, ta­nári karának, a városi párt­ós népfrontbizottság tisztség- viselőinek. Külön kőszönetün- ket fejezzük ki Hankó János, Kádas! István. Andó István és Oroszi István elvtársaknak, mint munkánk legbuzgóbb segítőinek. Tóth Gyula HNF-elnök Varrónő Térítési díjak a gyermekintézményekben Már van fűtés az 54-es házban Bejelentse, érkezett szer- k esz tőségünkhöz a salgótarjá­ni Budapesti út 54. számú ti­zennyolc lakásos ház lakóitól, hogy a központi fűtéssel fel­szerelt lakásaikban fáznak. A i'űtósd idény kezdete óta még meleget nem éreztek. A fű­tést pedig még ideiglenesen sem tudják másként megol­dani, mivel a központi fűtés­re épült lakásokban eure nincs mód. Viszont a villany­nyal működő hősugáraók na­gyon sok áramot, így sok fo­rintot fogyasztanak. Kérték, nézzük meg, mjért húzódik ily soká a fűtés bekapcsolása. A salgótarjáni síküveggyár gondnokságánál kértünk vá­laszt olvasótok által feltett kérdésre, mellyel kapcsolat­ban a következőket tudtuk meg, A fűtési idény beállta előtt jóval korszerűbb kazánt vá­sároltunk az említett lakások fűtése céljából. Sajnos, a beszereléskor nem helyeztük a kazánt próba alá, így csak az első fűtési napon derült ki, hogy bizony sok hibája között olyan is jelentkezett, hogy több helyütt szivárgott belőle a fűtőanyag. így hoez- szú időt vett igénybe a javí­tás, de örömmel közölhetjük, hogy a mai napon már elké­szültek a javítással, és a pró­Kedves Szerkesztőség! .Szeretnem a segítségüket kérni sok kismama és sok há­rom éven aluli kisgyermek édesanyja nevében. Kistoro­nyét nem is olyan régen nagy­községgé avatták és sok hoz­zá tartozó kis települése van. Szeretnénk megtudni, hogy ilyen nagy községben miért nem adnak tejjegyet? Miért tesznek város és község kö­zött ilyen nagy különbséget, hisz’ addig, amíg Salgótarján­ban a csecsemőtej litere 1,50 forint, addig mi falun öt fo­rintért vásároljuk a tejet gyer­mekeinknek. Kérjük, orvosol­ják a mi panaszunkat, hisz’ önök mér oly sok esetben .segítettek a rászorulóknak. Sok kisgyermekes édesanya nevében: KI. Istvánná, Kistoronyé * Hasonló panasszal, kéresse! az utóbbi időben egyre gyak­rabban találkozunk. S hogy az ezzel kapcsolatos kérések teljesítése — noha teljes mér­tékben közérdeklődésre tarta­nak számot — nem megold­ható nagyközségi, városi vagy megyei szinten, annak magya­rázatára idézzük az ide vo­natkozó rendeletet. A belke­reskedelmi miniszter az 10341 1951. (XII. 2.) Nt. számú ha­tározatában, majd ezt követő­en a 10—643/14/1965. számú le­iratában „A kedvezményes tej­utalvány kiadásáról és elszá­molásáról szóló utasításában” szabályozta, hogy mely megyei jogú, és járási jogú városok részesíthetők kedvezményes tejben. E felsorolásból kitű­nik, hogy Nógrád megyében egyedül Salgótarján, mint já­rási jogú város kapta meg ezt a kedvezményt, mint .,ki­emelt” város. A gyermekintézményekben, az iskolai napközi otthonok­ban elhelyezett gyermekek szüleinek, mórt ismeretes, ne­gyedévenként kereseti igazo­lást kell benyújtani, amely­nek alapján megállapításra kerül a napi térítési díj mér­teke. Érdekes esettel talál­koztam a minap. Egy külön háztartásban élő édesanya keresett fel, aki elmondta, hogy az év elején, mint min­den szülőt, őt is felszólították az iskolában, hogy hozzon, új kereseti igazolást munkahe­lyéről, de a vele egy háztar­tásban élő nagykőn!, önálló keresettel rendelkező leány- gyermeke munkaadójától is csatolja a tényleges keresetet igazoló dokumentumot Mert a jövőben a kettőjük kerese­tét egybevetve fogják megái" lapítani az iskolai napköziben elhelyezett kiskorú fia után esedékes térítés összegét. Tekintve, hogy nem egyedi esettel állunk szemben, e té- makőrben több kéx-dés is fii­merült, úgy véljük, nem art most idézni a gyermekintéz­ményekben elhelyezett gyer­mekek után fizetendő térítési díjak mértékét, s külön hang­súlyozottan kiemelni ebből is, hogy a különváltan élő és külön háztartásban élő szü­lők esetében csak a gyerme­ket eltartó szülő keresetét, il­letve a bíróság által megálla­pított tartásdíj összegét lehet figyelembe venni a kereset bevallásakor, és semmiképpen nem a családban önálló ke­resettel rendelkező gyermek keresetét. Ha a szülők együttes havi jövedelme A napi térítési díj forintban 1 2 3 4 és en­nél több gyermekes családoknál, gyermekenként 1000 Ft-ig terjed 2,— 1,50 1,30 1,— 1001—1600 Ft-ig terjed 3,— 2,50 2,—­1,50 1601—2200 Ft-ig terjed 4,— 3,20 2.80 2,50 2201—3000 Ft-ig terjed 5,— 4,— 3,50 3,— , 3001—3800 Ft-ig terjed 7,— 6,— 5,­4,— 3801—4600 Ft-ig terjed 9,— 7.— 6,— 5,— 4601—5600 Ft-ig terjed 10,— 8,— 7,­6,— ■ 5601—7000 Ft-ig terjed 12,— 10,— 8,— 7,— 7000 Ft felett 15,— 13,— 11.— 9,— A négynél több gyermekes fczáma négynél. A csökkentett családoknál a gyermekek utá­ni térítési díjat annyiszor 1 forinttal kell csökkenteni, amennyivel több a gyermekek térítési díj azonban gyerme­kenként és naponként egy fo­rintnál kevesebb nem lehet.- tj ­ioqi t a _ acsGine A termelőszövetkezeti tag nyugdijának kiszámítása \ salgótarjáni városi kertészei üveghazaiban az egzotikus virágfajták széles skálája található. A tél „slágere” azonban most is a szegfű, melóból tízezer szál kerül a közeljö­vőben piacra, Bibók L. íelv, Sz. Ferenc (Balassagyarmat) termelőszövetkezeti tag 1970. január 9-től részesül nyugel­látásban. Sérelmezi, hogy nyugdíjának megállapításénál az 1969. évi jövedelmét nem vették figyelembe, annak elle­nére, hogy nyugdíjkérelmét 1970. április 10-én adta be, a nyugdíjmegállapító határozatot pedig csak 1970. július 10-én kapta meg. Tekintettel arra, hogy 1969. évben több mint 4000 forint volt a havi átlag- jövedelme, ennek az évnek a figyelmen kívül hagyása miatt körülbelül 300 forinttal keve­sebb nyugdíjat kap. Szeretné tudni azt, hogy utólag kérhe­ti-e, hogy nyugdíját az új sza­bályok által bevezetett három legjobb év alapján állapítsák, meg. A termelőszövetkezeti tagok évi jövedelme csak az év tel­jes lezárása, vagyis az évi zár­számadás elkészítése után ál­lapítható meg pontosan. Ezért rendelkezik úgy az 1966. évi 30. tvr. és végrehajtási rende­letéi, hogy a termelőszövetke­zeti tagokat az előző évben elért jövedelmük alapján minden év elején havi átlag- jövedelmüknek megfelelő nyugdíjosztályba kell besorol­ni. Ez azt jelenti, hogy a be­sorolás évében a havonta ki­fizetésre kerülő jövedelemtől függetlenül, minden hónapban azonos összegű nyugdíjjárulé­kot kell leróni. A nyugdíjjá­rulékot tehát a termelőszövet­kezeti tagok az előző évi jö­vedelmük után fizetik, a be­sorolás teljes évében havonta azonos összegben. Jogszabály határozza meg azt is, hogy nyugdíjmegál­lapításánál csak azokat a jö­vedelmeket lehet figyelembe venni, amely jövedelem után a nyugdíjjárulék befizetése is megtörtént. Olvasónk 1969. évi jövedelmét tehát semmikép­pen sem lehetett figyelembe venni nyugdíjának megállapí­tásánál, mert ezután a jöve­delem után olvasónk csak 1970. évben fizetett volna nyugdíjjárulékot, amennyiben nyugdíját" nem január 9-től, hanem később állapították volna meg. A fent idézett jogszabály szerint ugyanis a termelőszö­vetkezeti tag nyugdíját arra a nyugdíjosztályra meghatáro­zott jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani, amelyben a nyugdíjjogosult­ság elérésének évében a jogo­sultság elérését megelőző hó­nap utolsó napjáig, valamint az ezt közvetlenül megelőző négy naptári évben be volt sorolva. Tekintettel arra, hogy 1967. év előtti évekre minden termelőszövetkezeti tag egysé­gesen nyolcszáz forint után fi­zette a nyugdíjjárulékot, a Tsznyr. 35. § lehetővé tette, hogy annak a termelőszövet­kezeti tagnak a nyugellátását, aki 1967. január 1-től a nyug­ellátás megállapításáig meg­szakítás nélkül termelőszövet­kezeti tag volt, akkor is az 1967. január 1. napját követő besorolásnak megfelelő nyug­díjosztályra meghatározott jö­vedelem havi átlaga alapján kell megállapítani, ha az át­lagjövedelem számítása szem­pontjából irányadó időszak ezt a napot megelőzően kezdődött. Olvasónk esetében ez azt je­lentette, hogy nyugdíját 1970. január 9-től az 1966. évi jö­vedelme alapján történt 1967, évi besorolás, az 1967. évi jö­vedelme alapján történt 1968. évi besorolás, és az 1968. évi jövedelme alapján történt 1969. évi besorolás havi átlagjöve­delme alapján állapították meg. Amennyiben nyugdíját nem január 9-től, hanem mondjuk július 10-től állapí­tották volna meg, úgy az előbb felsorolt jövedelmekhez az 1969. évi jövedelemből még hozzá vették volna a nyugdí­jazást megelőző hőnap utolsó napjáig, vagyis a hat hónapra érvényes nyugdíjosztálynak megfelelő átlagjövedelmet is, és nyugdíját nem 36 hónap, hanem 42 hónap nyugdíjosz­tályainak átlagjövedelme alap­ján állapították volna meg. . Az új módosító szabálynak, amely szerint lehetőség van arra, hogy (amennyiben ez a jogosultnak előnyösebb) nyug­díjazást megelőző öt év közül annak a három évnek a be;- sorolása alapján állapítsák meg a nyugdiját, amelyik jö­vedelem szempontjából a leg­jobb volt, visszaható hatálya nincs. Ezt a szabályt csak az 1973. január 1-ét követő nyug­díjmegállapítások esetében le­het alkalmazni. Az új szabály azonban olva­sónknak is módot ad arra, hogy legalább 36 hónap ledol­gozása után ez idő alatt elért jövedelme alapján, kérje nyugdíjának megállapítását. Amennyiben erre a harminc­hat hónapra utólag még a nyugdíjjárulékot is befizeti, úgy a három évet még nyug­díjeveihez is hozzászámít­ják. Or. J. S. NÓGRÁD - 1973. Január 25,, csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents