Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-23 / 18. szám
fl ItaaAl saffilgAVifk ma}f Sorozás Balassagyarmaton Mintegy ötven fiatal ült a den állampolgár kötelessége, tágas teremben és hallgatta ezt szem előtt tartva teszek mélem a két év alatt sikerül Tanácsok — *73-I»an AZ 1*71 TÁV ÁSZÁN megváltozott tanácsok megbízatása most kivételesen csak két esztendeig tart, s így rövidesen újabb ta- nácsválasztásra kerül sor. Most már válását kaphatunk, mennyiben vált be az új tanácstörvény, milyen eredménnyel jártak rendelkezései, s egyáltalán: kellő céltudatossággal, folyamatossággal tfa- lad-e az utóbbi évek egyik legjelentősebb Kaszás János alezredes szavait, aki arról beszélt, hogy az állam milyen támogatást nyújt a bevonuló fiataloknak. Az MHSZ-székházban tartották Balassagyarmaton a „katona- jelöltek” sorozását. Alapos orvosi vizsgálat után a sorozó bizottság' tagjai beszélgettek a fiúkkal. majd eleget én is kötelességemnek — mondja. Pénzügyi és számviteli főiskolára járt Budapestre, s azt elvégezve jött vissza szű- kebb hazájába. — Remélem, lesz rá lehetőség, hogy a két év alatt a hadseregben is tudom szakmám hasznosítani, vagy ha Tulajdonképpen én vagyok a családfő. Most leszek huszonkét éves. Az alkotmány értelmében a haza védelme min* Tv-előzetes Nemeth László: Győzelem (kedd, 20.00). A kétrészes színmű közvetítése a veszprémi Petőfi Színház eiőadásászetet a Magyar Televízió. Elsőként — Háromféle muzsika címmel — egy folklorisztikus hangulatú rövidfilmet láthaban felvételről. 1972. tavaszán tunk, amelyben a népi hangvitte színre a Petőfi Színház társulata Németh László 1941-ben írott művét, ami tnég további érdekességgel is párosult: e darab színpadra állításával mutatkozott be rendezőként Latinovits Zoltán. szerek játékosan tolmácsolják az ott élők ajkán született dallamokat. Ezt követően egy pedagógiai kísérletről számol be a dokumentumfilm; a harkovi 17. sz. kísérleti iskolából. Ezt a magyar televízíóRendezői felfogásában komi- sok készítette Kijevi kóstoló liura, pátosz, groteszk és tragi- című dokumentumíilm, majd kum ötvöződik, és a Németh egy ukrajnai tájakat bemuta- Bászlóra oly jellemző epikus tó rövidfilm követi. Az ukrán hangvétel helyett valóságosan jégtáncosok világkörüli útjá- nagával ragadó szenvedélyű ról is láthatunk szemelvénye- színházi előadás formálódott. A két, majd a Golaszejevi erdő főszerepeket Majczen Mária, Dobák Lajos, Dobos Ildikó, Harsányi János, Cserhalmi György és Göndör Klára ala- ■' Jutják. Az Ukrán Tv estje (szerda, címmel láthatunk egy ukrán tv-fllmet. Végül portréfilmet láthatunk a szép, csodálatosan tiszta hangú Bela Rudenko öpéraénekesnőről. Jean-Marc, vagy a házas17.25-től). A különböző orszá- élet (szombat, 21.10). A magok televíziós műsorait bemu- gyárul beszélő francia film 1. tató sorozat most sugárzásra, részének vetítése. (A második kerülő részben az Ukrán Tv részt vasárnap 20.45-kor lát- műsorából kínál keresztmet- hatjuk.) Mai kommentárunk Szakmunka »képző tanfolyamok A korszerű szocialista mezőgazdaság egyre nagyobb számban igényli a képzett szakembereket, köztük az olyan betanított és szakmunkásokat, akik a maguk területén ismerik a nagyüzemi termelés minden csínját-bínját. A mező- gazdasági munka jellegéből adódóan a tanulásra, a továbbképzésre gyakorlatilag a téli holtidényben nyílik lehetőség. Vajon a megyében kellő gondot fordítanak a szakemberutánpótlás biztosítására, az elméleti és gyakorlati tudnivalók minél sokrétűbb elsajátítására? Mert azon nem vitatkozik senki, hogy erre nagy szükség van, mint szomjas földnek az esőre, Ä tények mindennél szemléltetőbb bizonyítékul szolgálnak. A megyében az október végétől májusig tartó tanévben manapság 250-en tanulnak. Betanított és szakmunkás- oklevelet kívánnak szerezni. E szám korántsem lebecsülendő, hiszen évről évre nehezebb e tanfolyamokat megszervezni. Különböző gátló tényezők jelentkeznek. Nincs Nógrád- ban egy olyan intézet, ahol a tanfolyamokat folyamatosan meg tudnák rendezni. A dolgozók életkora, iskolai előképzettségük hiánya ugyancsak sok gondot okoz. Harmadsorban egyes munkaterületeken munkaerőhiánnyal küzdenek, így lehetetlenné válik a tanfolyamon való részvétel. Az érdekeltség fokozása, a korlátozott anyagi lehetőségek ugyancsak negatív tényezőként jelentkeznek. Mindezek ellenére a tanfolyamon résztvevőkkel szemben támasztott követelmények az utóbbi három évben növekedtek. A mostaniak új vonása, hogy általános iskolai végzettség nélkül nem vettek fel Jelentkezőket! A résztvevők átlagéletkora kedvező, alig éri el a 30 évet. Jelentősek a traktorostanfolyamok. Jelenleg Pásztón, Balassagyarmaton es Karancskesziben rendeznek ilyen tanfolyamot — mert traktorosból soha nincs elég. Sokan néhány év után hátat fordítanak ennek a szép szakmának. Pedig jó a kereseti lehetőség is. Ám az erő- és munkagépekkel bánni nem gyerekjáték. Az állattenyésztésben és növénytermesztésben szintén várják az új, szakképzett munkásokat. Litkén körzeti sertésgondozói tanfolyam indult, a 22 résztvevő közel két hóna- • pon át mindennap jelentős elméleti és gyakorlati képzésben részesül. A szarvasmarha-gondozók Tereskén és Nógrádkö- vesden vesznek részt téli tanfolyamon. A növényvédelmi betanított munkásjelöltek Salgótarjánban, a gépkarbantartószerelő szakmunkások képzése Balassagyarmaton folyik. A tavasz beköszönte előtt Eresztvényben növényvédelmi és állattenyésztési központi tanfolyamot terveznek beindítani. Szécsényben baromfigondozói, Salgótarjánban erdőművelő- es fakitermelő-tahfolyamot szerveznek. Az illetékes szervek tehát gondoskodnak a képzés és továbbképzés megfelelő formáiról. A szövetkezeteknek is jobban élniük kellene a lehetőség, kkel K. I. pár kilót magamra szednem, végrehajtása? Az előtérben már azok a fi* nem is, legalább szakiroda- atalok tartózkodtak, akik lom tanulmányozásával igyek- megtudták. hová ég mikor vo- szem majd esetleges szabad nulnak be. Köztük van a Ica- időmet kihasználni. Persze, ha rancssági Ujj János is. ' A lesz egyáltalán szabad idő. Nőgrád megyei Tanács pénz- Arról kérdezem, mit fog a ügyi osztályán dolgozik, üzem- bevonulásig hátralevő időben gazdász. csinálni. — Az én helyzetem különö- — Az osztályon nagy munka sen nehéz, mert édesapám ko- folyik, amíg lehet dolgozom, a rán meghalt, édesanyám kevés szabadságomat sem veszem nyugdíjat kap. Van egy hú- igénybe, az éves költségvetési gom, aki még tanuló, részére beszámolót készítjük. Sajnos, a árvasági segélyt folyósítanak, katonaság ideje alatt el kell szakadnom a hobbymtól, a lovaktól. Valamikor zsoké szerettem volna lenni, a testsúlyom ötvenhat kilogramm, remondja Ujj János. A sorozó bizottság figyelembe vette családi helyzetét, ezért közeli alakulathoz osztották be. Mellette Kelemen Balázs áll. Hollókői származású, ott laknak a szülei is. Apja vájár, édesanyja a műemlékek restaurálásánál segédkezik- Gyöngyösről utazott a sorozásra. — Gyöngyösön végeztem ipari iskolát, s ott is maradtam dolgozni. Utána repülőműszaki főiskolára jelentkeztem, de nem arra a szakra nyertem felvételt, ahová szerettem volna, fgy elektrolaka- tosként dolgozom villanyszerelő szakmában. Abban bízok, hogy alakulatomnál lesz alkalom a sportolásra. Gyöngyös labdarúgócsapatának a kapusa vagyok — sorolja. — Ezek után a saját kapud helyett a laktanya kapujára őrködsz majd — mondom. Elmosolyodik. A szalmatercsi Sörös Zoltán úgy áll a kályha mellett, mint akinek máris „vigyázz !”-t vezényeltek. — Hamarosan meg kell válnom tőle— mutat sűrű hajtincseire az ifjú gépész- technikus, majd folytatja: — A határőrséghez kerülök. Szerencsére a közeibe, így nem lesz probléma a hazalátogatás. Egyébként sincsenek nálunk utazási problémák, a távolságok miatt. Igaza van, „kis ország” vagyunk. Dénes János szintén káráncs- sági. ..Civilben” műszerész. — Már nem sokáig, mert februárban leteszem a fázis- keresőt, felváltom valami komolyabb „fegyverrel”. Remélem, jó kollektívába kerülök. Katonai ismeretekre már eddig is szert tettem az MHSZ keretében. Számtalan honvédelmi versenyen elért első helyezés van a tarsolyomban — mondja. A sorozásra ideális környezetben került sor. Ezt megerősítette Bartha Ferenc alezredes is. — Kevés ilyen MHSZ-szék- ház van nálunk — jegyzi meg, majd a sorozás tapasztalatairól beszél: — A mai napon a szécsényi járás fiataljai jelentek meg a bizottság előtt Általában a fiúk igénye megegyezik a lehetőségekkel, nem volt senkinek különleges ..óhaja”. Azt, hogy hová kerülnek, végül is a fiatalok a rátermettsége, alkalmassága és nem utolsósorban az iskolai végzettsége dönti el. A sorozó bizottság befejezte a munkáját. Már ami ezt a napot illeti. Az alkalmasnak talált fiatalok rövid idő múlva behívóparancsot kapnak, s elfoglalja ki-ki a maga helyét a haza szolgálatában. Szabó Gyula A törvény alapelvei kétségtelen helyesnek bizonyultak, rendelkezései, a közigazgatás korszerűsítését célzó intézkedései minden, eddiginél jobb feltételeket biztosítanak a különböző .szintű tanácsok működéséhez, amit jól példáznak a tanácsok 1972. évi eredményei. Ami a legszembetűnőbb: a párt X. kongresszusa határozatának megfelelően nőtt a tanáostestületek, a végrehajtó bizottságok meghatározó szerepe a lakosságot legközvetlenebbül érintő város- és községpolitikában, a területfejlesztésben, de a tanácsi szervek, intézmények irányításában is. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem, hogy a tanácstörvény által létrehozott, illetve szentesített új jogi intézmények is — az időközben még előbukkanó és tisztázásra váró problémák ellenére — kezdenek beérni. Mert, ki vonhatná kétségbe, milyen sokat jelentett például a szocialista demokrácia kibontakoztatásában a fadugyűlé-. sek rendszeresítése, vagy a községek felemelésében a nagyközségi kategória és a járási hivatalok létrehozása? Mindezzel természetesen kellő anyagi lehetőségnek és jó gazdálkodásnak is kellett párosulnia az eredményességhez. örvendetes jelenség volt az elmúlt esztendőben, hogy a tanácsok országosan teljesítették fejlesztési alapjuk és költségvetésük bevételi előirányzatát, ami lehetővé, tette a kiegyensúlyozottabb, tervszerűbb gazdálkodást. A tanácsok ily módon 1972-ben az előző évinél 20 százalékkal többet költhettek fejlésztési célokra. Érdemes néhány olyan konkrét eredményt is megemlíteni, amelyek ezekből aa. összegekből jöttek létre: például 25 ezer á Hinni lakás — annak ellenére, hogv ez még nem egyezik a teljes előirányzattal —, csaknem 000 általános iskolai tanterem, 15 ezer óvodai, 2200 bölcsődei és 500 szociális otthoni új férőhely, továbbá több mint 2000 kórházi ágy. noha ezen a téren is és a szakközépiskolák férőhelyednek növelésében is még lemaradás mutatkozik. Persze, a beruházási korlátozások is éré siették némiképp hatásukat A tanácsok 1972-ben több mint 2 milliárd forintot fordítottak fejlesztési alapjukból elsősorban az építőipari, valamint a sütőipari kapacitás növelésére, a szolgáltatások és a gyermekintézmények férőhelybővítésére. Mi várható 1973-ban? A tanácsok 1973- évi költségvetése megközelítően 26 milliárd forint, vagyis 8,5 százalékkal több az elmúlt évinél. Vajon, mire és mennyi telik ebből? A tanácsi költségvetés 31,6 százalékát — amely 9 százalékkal haladja meg az előző évit —, a szociális és egészségügyi; 36,2 százalékát — amely 9,5 százalékkal több az 1972. évinél — a kulturális feladatokra, 16,2 százalékát pedig a gazdasági és kommunális ellátásra fordítják. Ezekből az összegekből gondoskodnak a tanácsok az egészségügyi intézmények fenntartásáról — pl. 683 új gyógyintézeti ágyról és 2130 újabb bölcsődei férőhelyről —, a kultúra számtalan területéről, valamint az urbanizációval összefüggő gazdasági célkitűzése:: megvalósításáról. UGYANAKKOR a tanácsi fejlesztési alapok 1973. évi előirányzata összesen 17.2 milliárd forint, 2 6 miliiárddal több az előző évinél, s ennek 70 százalékát a célcsoportos. 30 százalékát pedig egyéb beruházásokra és feladatokra fordítják. Ezek. az összegek bizonyéra még növekedni fognak a vállalati koordinációs hozzájárulásokkal. E gazdasági feladatok végrehajtása azonban az eddiginél feltétlenül hatékonyabb és tervszerűbb tevékenységet Igényel a tanácsok részéről Németh Géza Mindanny iunk érdeke tökhely tisztás agának ára Az elmúlt évben hárommillió forintot fordított parkosításra, fásításra Salgótarján városa. Ugyanennyibe került a köztisztaság. A hatmillió forint a kifizetett munkabérekből, a felhasznált anyagok értékéből állt össze. ve ezzel a gyerekek mozgásigényét és megnyugtatva a szülőket, hogy csemetéik jó helyen vannak, nem az utcán, járművek között játszadoznak. Ezerkilencszázhetven- kettőben pontosan ugyanenv- nyit fordítottak fásításra. A A parkosításra, „kertészkedés- faültető-akciók nyomait a váré” fordított hárommillió forint tíz százaléka arra szolgált, hogy pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek a rongálók működése során keletkeztek Salgótarján zöldövezeteiben. Ebbe az összegbe nem számít bele azoknak a — sokszor vandál — pusztításoknak a kára, amelyeket különféle építési, közművesí- tési munkák során a dolgozók kellő körültekintés hiányában, vagy puszta vigyázatlanságból követtek el. Hatszázezer forint nem kis pénz. Két szép, nagy lakás ára. Kétszáz idősebb erdei fa áttelepítését lehetett volna fedezni belőle, amelyeket már nem tör ki a neki támasztott kerékpár, nem pusztíthatnak el virgonckodó gyerekek. Öt lakótömb-játszóteret hozhattunk volna létre belőle, lekötros területén mindenütt láthatjuk, ha megerednek a csemeték, dús lombű fasorok, kedves ligetecskék tarkítják majd Salgótarján betonrengetegét. Ha megerednek. De vajon ez év költségvetéséből hány százalék lesz majd a pusztítások, hiányok pótlása? Társadalmi munkában Napról napra jönnek a hírek, hogy különböző városaink lakossága társadalmi ösz- szefogással szépíti, gazdagítja szűkebb hazáját. Salgótarján sem kivétel. Húszezer munkanapot dolgoznak a városért a vállalatok dolgozói, A mozgalom eredményeképpen játr szóterek, parkok nőnek ki. Aa év végén, amikor városrendezési okokból több száz, már nem fiatal fát kellett sürgőben új helyre ültetni, újból a városi üzemok dolgozói segítettek. Ötszázötven munkaórában 140 fát ültettek el. Lehet, hogy a nem egészen szakszerű munka folytán — hiszen nem kertészek dolgoztak — nem ered meg minden átültetett fa, de a lakosság tanújelét adta. hogy hajlandó áldozatot vállalni, ha a városról van szó. A jövő évben újabb lehetőségekkel bővül a társadalmi munkaválaszték. Aszfaltozott, kis labdarúgó-pálya terveit kénagy része piszkosnak íartja a varost és nem egészen alaptalanul. A munkaerővel van baj, indokolja a helyzetet a Köztisztasági Vállalat. Nem mennyiségi, minőségi problémák adódnak. Különösen télen a köztisztasági emberek: nem hajlandók 3—4 óránál többet dolgozni, s nincs eszköz, amivel erre rászoríthr- tók. Ahogy egy ellenőr feltűnik, megy a munka, de nem lehet minden utcatakarító mellé ellenőrt állítani. Kicsi a bér, nem elégséges az ösztönzésre. A?ok, akik tisztességesebb munkát végeznének, inkább elmennek más vállalathoz, ahol több a kereset. Budapesten géppel tisztítják az úttestet. A vállalat is beszerezte a szükséges eszközöket, azonban azok a salgótarjáni utcákon hamarosan tönkrementek: Szemét, hulladék takarítására konstruálták őket, s nem használt a centrifugális dobba bekerülő féltégla, bazalttörmelék az érzékeny alkatrészeknek. A gépek nagy része használhatat- lanul hever. A város tisztaságának egyik akadályozója a nagymérvű építkezés. Szállí tása közben — főként, ha nem szabályosan terhelik meg a gépkocsikat, dömpereket — sokszor hullik az úttestre építési anyag a rakfelületről, lehetetlenné téve a korszerű gépek alkalmazását. Maradt tehát a seprű, a lapát. A szemétszállításban azonban már találtak megoldást. Megfelelő teljesítményértékelési rendszerrel sikerült elérni azt, hogy a munkások érdeke legyen a minél hatékonyabb tisztítótevékenység. szítik el. melyek a Hazafias r- » Népfront révén bármely vál- * IZGSS&Kin ü rongálok Ialati szerv, vagy intézmény rendelkezésére állnak, hogy amennyiben alkalmas területet találnak, megépíthessék maguknak. Az anyagot központilag biztosítják, és a lehetőséget akár lakásszövetkezetek is igénybe vehetik. A köztisztaság A megyeszékhely útjainak tisztán tartására, a zavartalan forgalom biztosítására ugyanannyit fordítanak, mint parkosításra. Nagy pénz a 3 millió. Sokkal nagyobb, mint a ka látszatja. A lakosság Messze még az az idő, mikor Salgótarján tiszta, virágos. szép parkokkal, fákkal bővelkedő város lesz. Ahhoz, hogy mégis minél előbb elérjük, szükség van a társadalmi munkaakciókon kívül a védelemben is az összefogásra. Nemcsak egyéni kezdeményezésekre gondolunk — ne csak a járókelők figyelmeztessék a szabálysértőket —, hanem a hatóság erélyes köz- beavatkozására. és arra. hogy a város tisztaságát, szépségét a vállalatok is tekintsék szívügyüknek. — 3 — Mitnkáspoi'trc — fodor IMÖGRÄD - 1973. jonuő» 23,, kedd
