Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-23 / 18. szám

Pártszervezés pártirányitás Nemcsak a gyárért — az országért Az egyik nagyüzem szocia­lista brigádja értekezletet tartott, amely ezúttal eltért a szokásos megbeszélésektől. A kollektíva vezetője kijelentet­te: ebben az évben ismét harcba szállnak a szocialista címért, hogy megszerezzék az ezüstkoszorús jelvényt is. A brigádvezető ezután részlete­sen kifejtette, milyen felada­tokat kell ennek érdekében megoldaniuk. A pártcsoport útmutatása A feladatok felsorolása köz­ben a brigádban levő négy párttag egyre többször össze- nezett, majd halkan néhány szót is váltott. Szemmel lát­hatóan nem tetszett nekik valami. Amikor aztán a bri­gádvezető befejezte mondani­valóját, egyikük szót kért és kijelentette, hogy nem egé­szen ért egyet az elhangzot­takkal. Kissé váratlan ellen­vetését azzal támasztotta alá, hogy ezek a vállalások — legalábbis a tartalmat illető­en— lényegében megegyezné­nek az előző évben végzettek­kel. Találóan hozzá fűzte, hogy az ezüst koszorús jelvény egy fokozattal jobb a bronzkoszo- rúsnál, s ebben az esetben „egy fokozattal” nekik is töb­bet, jobban kell dolgozniuk. Miért említettük ezt az ese­tet? Mert a kommunisták fel­adata tulajdonképpen itt kez­dődik a szocialista brigádok­ban: a lehetőségekhez mérten egyre színvonalasabb teljesít­ményekre ösztönözni. Azt ter­mészetesen, hogy milyen fela­datok elvégzésére van szükség, a helyi körülmények döntik el. Ezért játszanak itt oly nagy szerepet a pártcsopor­tok. E kollektívák tagjai ott­hon vannak az adott munkahe­lyen, az ott dolgozó emberek között, a szocialista brigádok­ban, egyszóval „a termelés sűrűjében”, ök szereznek tu­domást először a munkavég­zés során felvetődő problé­mákról, s a vitás kérdésekre akonnal reagálhatnak, ellát­hatják tanácsaikkal dolgozó­társaikat. A napi tevékenység végzése közben mostanában gyakran felmerülő kérdés a vállalások mennyisége. Hogyan lehet eb­ben állást foglalni? Nem sok a vállalás akkor, ha a reális lehetőségek határain belül mozog, azaz emberközelben marad. Sok viszont, ha az erőket, lehetőségeket megha­ladó, irreális célokat tűznek maguk elé. Ez csak arra jó, hogy ha bárki beletekint a brigádnaplóba, elégedetten esettintsen, hogy „ez igen”! Hogy azután mi valósul meg belőle, az más kérdés. A ver­senymozgalom azonban nem valamiféle dekoráció, hanem olyan tevékenység, ami a munkaköri feladatot megha­ladja és magas színvonalon segíti a vállalati érdekek, megvalósítását. A tervvel összhangban A vállalásoknak ezért össz­hangban kell lenniük az egész műhely, üzemrész vagy gyár­egység feladtaival, a gyári tervvel. Ehhez már a pártcso­portokon kívül a pártszerve­zetek vezetőségeinek is segít­séget kell adniuk. Hiszen ők tartják a közvetlen kapcsola­tot a gazdasági vezetőkkel, tehát elsősorban ők látják az összefüggéseket is. A pártszervezeteknek ugyan­akkor fel kell figyelniük ar­ra a nem egyszer bírált nega­tív jelenségre, hogy a vállalá­sok olykor a gazdasági veze­tők mulasztásának pótlására szolgálnak. Némely üzemben a gazdasági vezetők többek között ezért pártolják oly na­gyon a különböző kommunista műszakokat, mondván; végre itt az alkalom a lemaradások behozására. Csak azt hallgat­ják él, hogy a lemaradások éppen az ő szervezési hibá­jukból származnak. Politikai jelentőségű kérdés, hogy gátat vessünk az ilyen tendenciáknak. S , a kommu­nistákban kell lennie elegen­dő bátorságnak, hogy személy­re való tekintet nélkül szót emeljenek ellene. A szocialista brigádvezetők idei országos tanácskozása óta egyre gyakrabban hangzik el, hogy e mozgalom igen jó táptalaja a pártmunkának. Ez így igaz. Ebben azonban a személyes példamutatás is eleng'édhetetlen. A kommunis­ták ugyanis nemcsak agitáto­rai, hanem motorjai is a mozgalomnak. Történt egyszer, hogy egy brigádból egyik napról a má­sikra kilépett egy dolgozó. Mivel az illető gépe így ki­használatlanul mardt, veszé­lyeztetve volt a brigád terve. A tőlük nem messze levő másik szocialista brigád kom­munista vezetője — alá a műhely legjobb szakmunkásá­nak hírében állt — ekkor na­pokon keresztül erejét megfe­szítve a sajátján kívül a má­sik gépen is ellátta a mun­kát, mindaddig, amíg nem ta­láltak másik szakmunkást. S mivel a kisegített brigád ve­zetőjének kézszorításán kívül semmilyen más elismerést nem kapott, néhányan meg­kérdezték tőle: „Ezért hajtot­tál ennyit?” „Ezért!” — hang­zott a rövid, de nagyon ha­tározott válasz. Ebből a példából azonban egy negatív tanulságot is le­vonhatunk. Igaz, hogy a kom­munisták élenjárói a mozga­lomnak, tevékenységük azon­ban mégsem szűkíthető le annyira, hogy bármit is tesz­nek, kötelességük. Ez az em­ber egyetlen vezetőtől nem kapott sem anyagi, sem er­kölcsi elismerést, pedig tette nemcsak a kisegített brigád, hanem az egész vállalat érde­két is szolgálta. A következte­tés kézenfekvő; a pártszerve­zeteknek mindenkor őrködni kell azon, hogy az ösztönző elismerés ne maradjon el. Sok vagy kevés? A kommunisták személyes példamutatása nagyban hoz­zájárul a mozgalom számsze­rű növekedéséhez. Ma már mintegy százezer szocialista brigádban egymillió-kétszáz­ezer ember dolgozik. Vannak, akik veszélyt látnak ebben. Azt fejtegeti, hogy vagy kevés brigád legyen, de azokra az­tán büszkék lehessenek, vagy pedig ám alakuljanak brigá­dok, de akkor ne várjanak jó eredményeket. Félautomata ha jó A fenékháilős halászba jók gépi berendezésének automa­tikus ellenőrzése a közeljövő­ben megszokottá válhat. Az Egyesült ^llaimOkban kipró­bálás alatt álló halászhajó ellenőrző rendszere egy kom­puteres központi blokkot fog­lal magában, amely a hajó különböző szerkezeti egy­ségeiben elhelyezett, mintegy 650 adókészülék adatait re* gisiztrálja állandóan. Hiba keletkezése esetén a rendszer élőbb rögzíti a vég­bemenő folyamatot, „fenyege­tő fejlemény” esetén pedig vészjelet ad. Valamennyi szer­kezeti egység normális műkö­dése esetén a komputer meg­terhelése csekély és ilyenkor más feladatok megoldására is használható, pl. arra, hogy az időjárási körülmények figye­lembevételével megállapítsa, a fogás körzetéhez vezető legrövidebb útvonalat. A tervez®?: véleménye sze­rint a próba befejezése után egyáltalán nem lesz szükség kezelőre, és akikor, a rendszer teljesen automatikussá válik. A politikai felvilágosító­munkában vitába kell szállni ezzel a felfogással. Megma­gyarázva, hogy nincs szüksé­günk „kiral?at”-brigádokra, másrészt a gyarapodás egyál­talán nem zárja ki a minősé­gi fejlődést. Mindig az a kér­dés, hogy megérett-e az em­berekben az együvé tartozás gondolata, és az a tudat, hogy együtt többre, jobbra képesek. Ha nem, akkor egyetlen bri­gád is túl sok lehet. Ha vi­szont igen, akkor szükségtelen őket számolgatni. Mert ez esetben eredményeiket ^nem­csak a gyár, hanem az egész ország élvezi. Grallai László GVAKRAN hallunk arról, hogy milyen óriási lépésekké) halad előre a tudomány, a technika* s milyen gyorsan el­avulnak megszerzett ismerete­ink. Azt is valamennyien tud­juk, hogy dinamikusan fejlő­dő népgazdaságunknak egyre több jól képzett, művelt szak­emberre van szüksége, s aki nem akar lemaradni a fejlő­désben, annak időről-időre meg kell újítania tudását és ismereteit. Talán aránylag keveset be­szélünk arról, hogy ez a kö­vetelmény fokozottan vonat­kozik azokra, akik felelős munkakörben» vezetői poszto­kon dolgoznak, hiszen jórészt hozzáértésükön, rátermettsé­gükön múlik egy-egy gazdasá­gi egység „sorsa”, jövője, a kisebb és nagyobb kollektívák boldogulása és állandó gyara­podása. A tanulás a vezető­nél nem lehet egyszerűen bel­ső igény és elhatározás dolga» nem egyszerű társadalmi óhaj és ajánlás, hogy rendszeresen képezze magát, frissítse és Tanulnak bővítse ismereteit, hanem alapvető követelmény, köte­lesség, ami alól nem lehet ki­bújni. A vezetőképzés és a vezetők továbbképzésének hazai „gaz­dája” immár öt éve az Orszá­gos Vezetőképző Központ, amely nemrégen számvetést készített és tájékoztatást adott az eddig eltelt időszak mun­kájáról, eredményeiről és ta­pasztalatairól. Már csak azért is érdemes a figyelemre ez a tájékoztató, mert meggyőzően bizonyítja, hogy társadalmunk valóban egyre nagyobb köve­telményeket állít a vezetők elé. Követelményül állítja a továbbfejlődés képességét, az állandó szellemi készenlétet- s megteremtve a feltételeket, a szervezett formát a tovább­képzéshez, valóban következe­tesen törekszünk a vezetés színvonalának folytonos eme­a vezetők lésére és módszereinek gazda­gítására. Hadd álljon itt néhány számadat, jelzésszerű mondat az Országos Vezetőképző Köz­pont munkájának érzékelteté­sére. Az a cél, hogy legalább ötévenként valamennyi felső szintű gazdasági vezető részt vegyen valamilyen továbbkép­zési formában, így valósult meg. A múlt év őszéig az el­ső száz tanfolyamnak 2600 hallgatója volt, s 1976-ig to­vábbi 3500—4000’ vezető „is­kolapadba”, hogy mindennapi munkájához segítséget kapjon a tudományoktól, a számítás- technikától, hogy megismerje a korszerű vállalatvezetői, sze­mélyzeti, munkaügyi, terme­lésszervezői stb. munka leg­újabb módszereit. Nem áll rendelkezésemre er­ről kimutatás, de minden bi­zonnyal megyénkből is szép számmal vett®? részt vezetők, Emlékezetes egységgyűlés Salgótarjánban Esküt tesznek az új munkásőrök Salgótarjánba« (F oly tatán az 1. oldalról.) A gondosan szervezett, im­pozánsan megrendezett Sal­gótarján városi Kun Béla munkásőregyiség ünnepi gyű­lésén miután lezajlottak a katonai formaságok, elfoglal­ta helyét az elnökség. Az elnökségiben ott volt dr. Bo­ros Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, Devcsics Mik­lós, a városi pártbizottság el­ső titkára, Abraham Zoltán, a muofcárőrség országos pa­rancsnokságának képviselője, Bógyin József, a munkásőrség megyei parancsnokának he­lyettese is. Ott voltak az ál­lamhatalmi szervek megbí­zottai, a város ipari üzemei­nek pártbizottsági titkárai, igazgatód, a társ fegyveres testületek küldöttei. Pécsi Róbert egységpa­rancsnok jelentésében ki­emelte, hogy a munkásőrök becsületesen eleget tettek és tesznek önként vállalt köte­lezettségeiknek. Magukévá tették az MSZMP X, kong­resszusán hozott határozato­kat. Aktív hirdetői és végre­hajtód a párt politikájának. Becsületesen helytállnak a termelésben és példamutatói a közösségig életnek. Az egy­ség személyi állományáinaik 86 százaléka bekapcsolódott a pórt- és tömegszervezeti poli­tikai oktatásba. A parancsno­ki állomány is az előírtak szerint fejlesztette politikai ismereteit Az egység paranesnolía büszkén jelentette: a forra­dalmi kohókban, amelyben három nemzedék ötvöződik, a munfcásőrök jól érzik magu­kat. Az egység soraiban sok édesapa van a fiával. Külön üdvözölte idősebb Macsuda András salgód munkásért, "akinek János és Tivadar fia után András is ezen a napon tett esküt. A műn későről? példás helytállásának bizonyítására említette meg, hogy az el­múlt kiképzési évben 86,9 százalékos volt a megjelenés. szakemberek a*z eddig megren­dezett különböző tanfolyamo­kon. S feltehetően azóta még inkább mindennapi segítőtár­sukká vált az OVK kiadvá­nya, az immár havonta meg­jelenő „Vezetőképzés”, amely rendszeresen közli a vezetés elméletével és gyakorlatával foglalkozó kutatások eredmé­nyeit» s ízelítőt ad a nemzet­közi irodalomból. E vezetőink a tanfolyamon szerzett isme­reteiket azóta a gyakorlatban kamatoztatják, kiegészítik és továbbfejlesztik. , A TANULÁS tehát a vezető alkalomszerű elfoglaltsága helyett a napi munka rangjá­ra emelkedett. Az Országod Vezetőképző Központ most már ott tart, hogy elég felké­szültnek érzi magát a megyei szintű továbbképzés rendsze­rének kidolgozására. Ennek előkészületei már megkezdőd­tek. Elsőként Tolna megyében kerül bevezetésre, de remélhe­tően nem kell sokáig várni, hogy hozzánk is eljusson. Kiss Sándor Közel háromezer Mában se­gítették a rendőri és társa­dalmai szervek munkáját, ren­dezvényeit. Az egység sorai­ból 81 szocialista brigádveae- tő, 270 brigádtag jelentős erőt képvisel a termelési mozgal­maikban, Az elismerés sem maradt el. A kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó munkás­őröknek eddig csaknem négy­száz kitüntetést nyújtottak át. Értékelte az egységben fo­lyó szocialista verseny ered­ményeit. Ennek alapján az „Egység Legjobb Százada” cí­met a kohászati üzemek szá­zada (I) nyerte el, parancs­noka: Fájd Károly. Az „Egy­ség Legjobb Szakasza” címet immár harmadszor és végleg az I. század második szakasza nyerte el. Parancsnoka: Vág- völgyi Tivadar. Továbbá is­mertette a négy legjobb ered­ményt elérő rajt is. A vei-senytoen élenjáró al­egységek, kiváló munkás őrök, valamint a 15 éve fáradhatat­lanul tevékenykedő milicis- táíknak átnyújtották a kitün­tetéseket. A leszerelek és tar­talékba vonulók nevében Prouza Tibor búcsúzott él a parancsnoki és személyi állo­mánytól. Az ünnepi egység- gyűlést Devcsics Miklós, a városi pártbizottság első At­kára köszöntötte. Az egységgyűlés ünnepi percéhez érkezett, amikor a csapatzászló előtt esküt tel­tek az előképzős mumkásőröik, A párt nevében Devcsics Mik­lós fogadta az eskütételt Megható pillanatok követ­keztek. Milled István idős miunkiásőr lépett a mikrofon­hoz és tizenhat éves kemény szolgálat után jelképesen át­adta fegyverét ifjú Macsuda András mumkásőrnek. Ünnepeltek Szécsényben Vasárnap tartotta gyűlését a munkásőrség szécsényi egy­sége. A gyűlésen jelen volt Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága vég­rehajtó bizottságának tagja, a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának első titkára. Szelcsik Pál, az MSZMP Szécsényi járási Bizottságának titkára, Bara Albert az országos pa­rancsnokság és Molnár Tibor a megyei parancsnokság ré­széről, továbbá a járás párt­ós állami vezetői. Az elmúlt kiképzési év ta­pasztalatairól Kanyó Balázs, az egység parancsnoka be­szélt. Elmondta többek kö­zött, hogy a kitűzött felada­tokat sikerült végrehajtani. A tavalyi év mindkét lőgyakor­latán kiváló eredményt értek el az egység munkásőrei. Si­keresen zajlott le a harekí- képzés is, a műszaki kikép­zéshez hasonlóan. Eeredmé- nyesnek ítélte a megtartott rádiósgyakorlatokat is. Nőtt a törzs önállósága, melyet a MOSZ központi iskoláját vég­zett munkásőrök nagymér­tékben segítették elő. Nem volt könnyű dolguk a mun­Megjelent a Delta Az öngyógyítás kockázatos vállalkozás, s az ellenőrizet­len gyógyszerszedés sok ve­szélyt rejteget. A gyógyszer nélküli autogén tréning azon­ban olyan öngyógyító eljárás, amit az orvosok is helyesel­ne!?. A jóga eredményeit hasznosító módszert és ered­ményeinek élettani magyará­zatát részletesen ismerteti a Delta Magazin új száma. Ve­zető cikkében beszámol a KGST-államok részvételével kiépített egységes számító­géprendszerről, a további­akban ír az optikai adattá­rolás fejlődéséről, az autóipar 1973-as újdonságairól és a növénytermesztésben forra­dalmat jelentő mikrobiológiai eljárásokról. Bemutatja a mű­holdakról készült legszebb NÓGRÁD — 1973. január 23., kedd 3 kásőröknel? az elmúlt évben sem. Összesen tizenhatezer órát fordítottak a kiképzésre, illetve töltöttek el szolgálat­ban, Ennek hetvenkét száza­léka társadalmi jelleggel tör­tént, s csupán egész hetes ki­képzések ideje alatt kellett a munkából kivonni az egység tagjait. A kiképzéseken való megjelenés kilencvennégy es fél százalékos volt. Ezek után Kósik János pi- linyi munkásőr 15 éves. Bá­béi Károly szécsényi. Viza- viczki Bertalan rimóci mun­kásőrök 10 évi szolgálatért kaptak kitüntetést, míg tizen­két munkásőr ötéves szolgá­lati időt ért el. A kitüntetet­tek nevében Bábel Károly mondott köszönetét, további helytállásra biztatva. Négy munkásőr magas kora miatt tartalékállományba került. Az eredményes előképzés után az egységgyűlésen hét új munkásőr tett esküt. Az új munkásőrök nevében Mó- csány László vette át a fegy­vert jelképesen Gáspár József hetvenkét éves munkásőrtöl, aki tizenhat évet szolgált. Magazin áj száma Föld-fotókat, valamint az új nemzetközi „képnyelv”, a köz- érthetőségre törekvő új stí­lusú jelzőtáblák sok érdekes változatát. Cikket közöl a neolitikus kor emlékeit feltá­ró bulgáriai ásatásokról, az ejtőernyőugrás technikájában elért új eredményekről, vala­mint a sportoló nők szex­vizsgájáról és a vizsgálatot szükségessé tevő fejlődési rendellenességekről. A lapot a szokásos, módon a hírek, in­formációk," tudományos újdon­ságok serege, Lexikon és Ta­lálmány rovat, valamint száz­nál több — javarészt színes — fotó teszi teljessé. Az 1972- es számok részletes tartalom­jegyzékét külön mellékletben csatolják az idei első szám­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents