Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

Fiatalon - eredményesen

— Ugye nem haragszik meg, ha beszélgetés közben is dolgozom? — kérdezte Sándor Marika, amikor odatelepedtem mellé. — Normában vagyunk, és itt, a szalag mellett egymás kezére is kell dolgozni, ha lemaradok, nem várhatnak rám a többiek!

Salgótarjánban, a síküveggyár petri üzemé ben dolgozik a 21 esztendős Sándor Mária. Néhány évvel ezelőtt az öblösüveggyárban ismerte meg az üvegfestés tudományát, ott azonban több műszakba kellett járnia, de jött az iskola! Gimnáziumban tanul, így a váltakozó beosztás nem kedvezett a tanulásnak. Átjött a „sík”-,be. Itt fest, és olyan hamar beilleszkedett munkatársai közé, hogy őt választották meg a Martos Flóra Ifjúsági Brigád vezetőjévé. Ez annál nagyszerűbb, mert szocialista brigádban dolgoznak a festőlányok! De Marika már a párttagok szívébe is belopta magát, fiatal párttagként megbízták egy kis csoport vezetésével, pártbizalmi lett.

— Jaj, csak megússzam ezt a vizsgaidőszakot is! — sóhajtozott a festett kistányérok fölött. — Tudja, azért nehéz, mert fél év alatt teszek le egyéves anyagot.

— kulcsár —

A Napon övezetek

Az OSZO—7 szputnyik segítségével sikerült megállapítani, hogy a Napon, akárcsak a Földön és más bolygókon, északi és déli sarki körzetek vannak. A Földtől vagy a Marstól eltérően, a Nap sarki körzetei sötét színűek. A tudósok feltevése szerint a Nap sarki körzeteinek nagysága évadonként változó: mégpedig az égitest aktivitásától függően. Ezért a Nap sarki ,,sapkái’’ a legkisebb naptevékenység időszakában a legnagyobb méretűek, és teljesen eltűnnek pl- a legnagyobb naptevékenység idején. A Nap légkörének hőmérsékéghajlati

vannak?

lete sokkal alacsonyabb a sarkok körzetében és a sarkvidéki területeken, mint az Egyenlítő közelében. A napkorona hőmérséklete a- sarkvidéki területeken „csupán” 1,5 millió fok. Ugyanakkor az égitest egyenlítői részén a napkorona hőmérséklete eléri a 2 millió fokot.

Üzleti érdekességek

Fehér hetek Téli vásár Vevőankét

Milyen érdekességeket tartogat a vásárlóknak az év első negyedévében a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat? — tettük fel a kérdést Bartáhy Istvánnak, a Pécskő Üzletház igazgatójának.

— A Pécskővel kezdeném, ahol január 22-től 24-ig megrendezzük a fehér heteket. Feltöltött készlettel- külön osztályával várjuk a vásáriakat és a konfekciógarnitúrából olcsóbban vásárolhatnak vevőink.

— Ügy tudjuk, előbbre hozták a vállalatnál a téli vásárt.

— Jó az értesülés, valóban a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben Salgótarjánban, Balassagyarmaton. Nagybátonyban, Kistere- nyén és Mátranovákon január 29-én kezdődik a téli vásár, amely február 10-ig tart. Méteráru, konfekció, kötött- és divatcikkek, cipők és gyermekruházati cikkek —- hogy csak néhányat említsek — várják a vevőket szaküzleteinkben.

— Ez újdonságnak számít, az tudniillik, hogy a téli vásár januárban kezdődik és nem tavasszal, amikor már nincs ’ szüksége a vásárlónak téli holmira. Mi újság a Pécskőben?

— Februárban több rendezvényünk lesz. így mindjárt a hónap elején, 3-án a Bolyai Gimnázium klubtermében hanglemez-bemutatót rendezünk, lemezsorsolással egybekötve. Szövetvásár lesz február 26—március 17 között. A hónap legjelentősebb eseményének mégis azt a vevőankétot tartom, amelyet február 23-án kívánunk megrendezni. A téma a tavaszi divat lesz és a város lányainak, asszonyainak képviseletében 50—60 hölgyet hívunk meg az ankét- ra, ahol mintegy felmérjük a beszélgetés során, ki, mit szeretne tavaszra. Ezzel az ankéttal is szeretnénk a kapcsolatot még élőbbé tenni vásárlóink között.

— Mit terveznek márciusra, húsvétra?

— Ugyancsak a Bolyai Gimnáziumban tinédzserruhákból tavaszi divatbemutatót rendezünk március 24-én. Kozmetikai és kölnikiállítás várja a vásárlókat április 2—21 között. A kiállításkor két napon át kozmetikai tanácsadás is lesz. Ha már a húsvét is átnyúlt a negyedévi programba, hadd említsem meg a kölnivásárt, amelyet még egy mozgóárus is segít majd az áruház előtt — fejezte be a tájékoztatást a Pécskő igazgatója.

— ács —

Fejlődik a gyiar, tanulnak a dolgozok

MÁTRANOVÁKON a bányászatot felváltotta a vas- ipar. A Ganz-MÁVAG' gyáregysége fokozatosan épül, fejlődik. Két évvel ezelőtt 45 millió, tavaly 71,2 millió forint értéket termelt. Az idén már csaknem 94 milliós termelési érték elérését várják a gyáregységtől, amely az idén gyárrészlegből önálló gyáregységgé lépett elő- A gépek letelepítése, a termelés szervezése mellett tehát az önállósodásnak megfelelően az egész gyáregységet meg kell szervezni, úgy, hogy minden posztra megfelelő, hozzáértő emiber kerüljön.

— A gyáregység létesítésére tervezett 220 milliós értékből már 140 millió megvalósult — újságolta Molnár Mihály gyáregységvezető. — Az idén- tovább folyik az építés. Elkészül a végleges kompresszorház, a darumeehanikai forgácsolócsarnok. Az úgynevezett négyes telepen léte-' sül a központi raktár. Ezek azok a nagyobb objektumok, amelyek az idei tervben szerepelnek — mondta a gyáregység vezetője.

A technikai feltételek mellett a legfontosabb a munkaerő biztosítása. Volt bányászok válnak itt vasasokká és ehhez bizony idő kell. Milyen ma a munkaerőhelyzet? A kérdésre Vanó János munkaügyi csoportvezetőtől kaptuk a választ.

— Jelenleg már 610 fős létszámmal dolgozunk. A felvétel elsősorban szakmunkásoknál folyamatos. Zömében helybeliek, illetve a szomszédos Honiokterenyéről, Nádújfaluból járnak be, de van munkásjárat a környező községekből is.

— Milyen voH a tavalyi munkaerőmozgás?

— Tavaly felvettünk 337 dolgozót és eltávozott a gyáregységtől 143 ember. Ezek között volt 28 olyan nyugdíjas, akiknek letelt az engedélyezett munkaideje. Valószínű az idén is visszajönnek. Áthelyezéssel, főleg a vállalat más gyáregységéhez, 13 ember ment el. Az úgynevezett jogi állományba 33, öregségi nyugdíjba 3 dolgozónk került. Végső soron 66 személy távozott önszántából, vagy más okok miatt. Ügy gondolom. ilyen kedvező munkaerő, mozgással az anyavállalatnál is elégedettek lennének — folytatta a munkaügyi csoportvezető, majd arról is tájékoztatott, hogy most már folyamatosan térnek át. ebben a gyánegységben is a teljesítménybérezésre.

HOSSZÚ volt azonban az út. míg eddig eljutottak’ Annak idején. írtunk arról, hogy az első munkások Budapesten, a vállalat üzemeiben tanulják a munkafogásokat. Kisebb- nagyobb csoportokban tanították be a darukezelőket, daruköfcözőket, hegesztőket, lakatosokat, targoncakezelőket. Danyi István, a szakoktatás jelenlegi vezetője hirtelen nem is tudta megmondani, hányán járták meg ily’ módon a Ganz-MÁVAG budapesti üzemeit. Tavaly viszont már csaknem 200 ember átképzését, betanítását helyben végezték.

Amikor Csurgó-táróban megszűnt a bányászkodós, akkor kerültek át nagyobb csoportokban a bányászok, akikből lakatosokat, betanított munkásokat, hegesztőket, kazánkezelőket, darukezelőket képeztek.

Ä betanított munkásból később szakmunkás lehet — mondja Danyi István és még hozzáfűzi:

— Eddig 17 dolgozót jelentettünk be, akik lakatos-, illetve hegesztőszakmából kívánnak vizsgázni. Állami vizsgabizottság előtt kell ugyanis letenniük a szakmunkásvizsgát. Az elméleti felkészülés egyéni tanulással párosul. Részükre társadalmi

munkában; konzuffcáciőfiat szerveztünk. Erre a jövőben is szükség lesz. Jelenleg 96 szakmunkástanulójuk van. Közülüli 30 szerkezetlakatot; és 9 hegesztő az idén végez. A terv szerint az idén újabb 60 szerkezetlakatos- és 30 hegesztőtan utót iskoláznak be. Ezt a szintet azután hosszabb távon, évről évre biztosítani akarják. Ehhez jó feltételeket teremtettek. Tanműhely és megfelelő apparátus is van. A fiatalok számára a környező iskolákkal közösen gyár- látogtaást szerveznek. A szakmunkástanulóknak a szerződéstől függően ösztöndíjat is fizetnek. Jelenleg a tanulók féle résziesül 250—250 forint havi. ösztöndíjban.

Kevés túlzással megállapítható, hogy itt az egész gyáregység tanul. Középiskolába 19, főiskolára 2 személy jár. A dunaújvárosi műszaki főiskola szerkezeti kai-ára újabb két személyt kívánnak beiskolázni. A felmérések szerint 100 olyan dolgozójuk van, aki nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Róluk sem akarnak megfeledkezni. Több szakmai tanfolyamot szerveznek az idén is. Rajzolvasó tanfolyamét 25, hegesztőátképzőst 58. laka- tostanfolyamot 25 dolgozó számára. Lángvágó tanfolyamot 35 és ebből a szakmából ismétlőt 3o dolgozó számára szerveznek. Korrózióvédelmi betanított munkásnak 13 dolgozót képeznek ká. Autódarukezelő és futódarukezelő tanfolyamra Budapestre küldenek több dolgozót.

A GANZ-MÁVAG máíra- nováki gyáregységében, ahol a példa is bizonyítja, ne®» feledkeztek meg a legfontosabbról, az emberek felkészítéséről. Ahogy épül a gvár, ügy fejlődik, alakul és szakmai tudásban is napról napra gyarapodik a munkásgár- da.

Botió János '

Munkása rcok

Mintha saját gyermekei lennének

A garzonház huzatos földszinti részén szinte égeti az ember arcát a hideg szél. A Zagyi József vezette hét főből álló ácsbrigád úgy dolgozik, mintha nem is mínuszt mutatna a hőmérő higanyszála.

Az alacsony termetű, jó- kedélyű brigádvezető tréfásan mondja: — Nagyon jó idő van

__— Kérdezni szeretn

ém, hogy miért, de nincs rá módom, mert így folytatja: A disznóvágáshoz... — Később meg hozzáfűzi: — Ezt a munkát vállaltuk, ezt kell csinálnunk, hidegben, melegben, ha keresni akar az ember. Én a keresetemmel elégedett vagyok, a brigád fiatalabb tagjai viszont nem. Azt mondják: három évig taKéttonnás terheket emelő „kicsike

A B—104M típusú, Bulgáriában készített elektromos futómacska önsúlya 220 kilogramm. A csigasor pedig saját súlyánál majdnem tízszer nehezebb, 2000 kilogrammos terhet képes 3,2 méter magasságba emelni. Mégpedig eléggé nagy sebességgel — ez percenként 4 métert is elérhet. A mozgó villanymotoros csigasor futótargoncája egy perc alatt végighalad egy 20 méter hosszú, egyvágányú sínszakaszon. A „rekorder-kicsike” erőkifejtésének „költsége” pedig: 13 kilowatt áram maximális terhelésnél, illetve 0,5 kilowatt minimális terhelés esetén.

Miért esokhen ?

Tehén a

„A háztáji gazdaságok tehénállománya tíz év alatt az országban 130 ezerrel lett kevesebb.” (Üjsághír.)

Mátranovákon és környékén a keresők zöme az iparból él. Ezért nem csodálható, hogy errefelé a háztájiban kevés a tehén. Mátranovákon összesen 50—60. Ho- mokterenyén alig 10. Nádújfaluban ugyanennnyi tehén található a háztájiban. Két évtizeddel ezelőtt számuk még több száz volt. Miért e rohamos arányú csökkenés? E kérdésre kerestünk választ Mátranovákon.

Barna bársony nadrágot varr Szoó István Vincéné. amikor betoppanunk hozzá. Férje a termelőszövetkezetben brigádvezető. Mari néni a ház körüli tennivalókat, az állatokat látja el.

— Egy tehenünk van és egy üszőnk. Tavaly ősszel is eladtunk egyet, kaptunk érte

tízezer forintot. Az idén ósz- szel ismét értékesíteni akarunk. Érdemes-e a háztájiban tehenet tartani? Persze, hogy érdemes, ha bírja az ember munkával. Ám, ha rakoncát- lankodik a szervezet, akkor már nehezen megy.

A tehén bőséges táplálása alapvető feltétele a magas tejhozamnak. Miből etetik Szoóéknál ?

— Nyáron legelőre jár a teilen — magyarázza a háziasszony. — Május elsejétől november közepéig ott találja meg az ennivalót. Havonta 50 forintba kerül a csordás. Van egy hold háztájink, azon is terem kukorica, krumpli és egyéb. Emellett a szövetkezetben lehet vállalni részes kaszálást, így lucernából sincs hiányunk. Mindig akad anv- nyi takarmány, amennyi az állatoknak kell.

— Szegfű általában napi 18—20 liter tejet ad. Többen is járnak hozzánk tejért. Eddig 4 forintért adtam literjét, az árváltozás óta pedig 5 forintért. A megmaradó tejet feldolgozom. Emellett a férjem, de én is szeretem, a két leányom is.

— Véleménye szerint miért csökkent a háztáji állománv- ban a tehenek száma? — kérdezzük a háziasszonytól.

— Szerintem azért, mert elöregszenek a tehéntartók. Fogy az emberek ereje, nincs aki gondozza. A fiatalok meg nem bajlódnak ilyesmivel. Nem igaz, hogy nem éri meg, csak sok vele a munka. Korábban nálunk is volt mindig két-három szarvasmarha. Mivel a sok munkát már érzi a szívem, ezért tartunk most csak egyet.

Ezzel fejezi be házi közgazdasági fejtegetését Szoó István Vincéné Mátranovákon. Azután felkel, és elballag, megetetni a Szegfűt.

R 1.

nultak a szakmát és 9,20 forintot, vagy 9,50 forintot kapnak. A kubikosoknak viszont azonnal megadják a 10,50 forintot. Amikor én szabadultam, 1953-ban, akkor 5,40 forinttal kezdtük. Igen, itt tanultam a szakmát.

— Kik, voltak a tanítómesterei?

—, Többségük már nyugdíjba ment. Ketten maradtak a vállalatnál. Az egyik Nagy Berci bácsi, aki jelenleg művezetői beosztásban dolgozik.

— Mindig fiatalok voltak a brigádjában?

— Nem. Régebben idősebbek. is. Amikor erre az építkezésre kerültünk, többen azt mondták: nem bírják a magasságot, irtóznak tőle, szívesebben dolgoznának a központi asztalosműhelyben. Odahelyezték őket. De voltak olyanok is, akik itthagyták a vállalatot. Jelenleg egy szaktársam idősebb nálam, a többiek 18—20 évesek.

— Elégedett velük?

— Még gyakorlatlanok. Többségük azonban szorgalmas, nem kell őket noszogatni a munkára. Időnként, amikor sietek, azt mondom magamnak: minek töltesz el annyi időt a magyarázattal, inkább csináld meg. Ekkor eszembe jut az az idő, amikor én is kezdő szakmunkás voltam, és milyen jólesett a se- gítőkészség, a türelmes magyarázat, a megértés.

— Mindegyik fiatal szereti választott hivatását ?

— Erre nem merek, de nem is akarok egyértelműen válaszolni, mert felelőtlenség volna. Egyet azonban mondhatok. Sós Laci, akj tavaly szeptemberben szerezte meg a segédlevelet, sokkal jobban dolgozik, mint az a kollégája. aki öt évvel ezelőtt kapta meg a szakmunkásbizonyítványt. Laciból biztos jó ács lesz.

— Elfogadják tanácsát, észrevételeit, kifogásait? Tisz- telettudóak önnel szemben?

— Elég jól fogadják a segítséget, mert alapjában véve jó szellemű gyerekek. Szerintem nem azok közé tartoznak, akiknek csak a haver kell, és semmi más, de szívesen elmennének a munka temetésére is, mint sokan mások.

— A keresetüket hazaadják?

— Ügy tudom, hogy igen.

Zagyi József úgy beszél a

fiatalokról, mintha saját gyermekei lennének. Érthető, mert két gyermek édesapja.

— A nagyobbik fiam szobafestőnek készül. Sajnos, nem nagyon szeret tanulni. Mondtam neki: tanulás nélkül nem lesz belőled szakember. Ezért esténként, amikor hazamegyek, mindig kikérdezem tőle a másnapra szóló leckét. Muszáj, ha azt akarja az ember, hogy legyen valami a gyerekéből.

— Itt, a vállalatnál tesz majd tanuló?

— Még nem határoztunk, de nagyon hajlok afelé, hogy ide jöjjön. Legálább szem előtt lesz. Szeretem tudni, hogy hol van, mit csinál, merre jár, mivel foglalkozik a fi - am, és főleg: kik a barátai?...

Azt hiszem, a vállalat sem utasítaná vissza a fiú jelentkezését. Zagyi József hétévi távoliét után, 1968-ban jött újra vissza a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalathoz. Azóta becsülettel itt dolgozik. Előző munkahelyéről magával hozott egy Kiváló Dolgozó oklevelet és jelvényt, itt pedig az általa vezetett kollektíva élnyerte a szocialista brigádnak járó

oklevelet. Jelenleg a salgótarjáni garzonház építkezésén tevékenykednek, hogy mielőbb elkészüljön a városnak ez a legmagasabb, új. impozáns lakóépülete.

V. K.

NÓGRÁD — 1973. január 20., szombat