Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

A beszédhibás gyermekek Bosszúból: jeles TIZENHÁROM év után egyik napról a másikra kilé­pett a munkahelyéről. Az egyik tarjáni gyárban töltötte le ezt az időt. Nem vezető ál­lásban, csak mint egyszerű munkásnő. Ez azonban nem gátolta abban, hogy a véle­ményét, ha volt, bárkinek megmondja, és egyes kérdé­sekben, a főnökeivel szemben foglaljon állást. Vannak még olyan munka­helyeik, ahol ezt nem szeretik, ő is tisztában volt ezzel. De nem gondolta volna, hogy egy — négy-öt tagból álló — va­lóságos maffiával kell majd ídegháborút vívnia. Először csak a hagyományos „kikés zi- tési módozatokat” alkalmaz­ták. Egyszer öt percet késett, ts közvetlen főnöke máris a kezébe akarta nyomni a mun­kakönyvét. Ha valami nem ment rendjén a műhelyben, az első, akit kérdőre vontak, 6 volt. Utóbb mindig kide­rült az ártatlansága, de hó­napokon keresztül rosszindu­latú rágalmak pergőtüzében élni — felőrli az idegeket. Egyelőre tartotta magát, el­lenfelei azonban kifogyhatat­lanók voltak a jobbnál jobb ötletekben. Bár, ha a kisze­Az az ember nem is járt a műhelyben — állították. Pe­dig később a férfi maga is elismerte, csak éppen az ő előadásában a nő volt az, aki „férfiúi bájainak” neirf tudott ellenállni, és ilyen rámenősen kezdeményezett. Mindebből annyi nyilvánvaló, hogy a műhely dolgozói nem mond­tak igazgat. Feltehetően meg­félemlítette őket valaki, vagy valakik. Az asszony azonban nem tudta elviselni, hogy „rossz hírbe” keverték, és hogy bárki — akár egy pil­lanatig i® — hitelt adjon a férfi megalázó állításainak. Kilépett a gyárból. Azóta olyan munkakörben dolgozik, amelyben kezdőnek számít. Órabére is annyi, amennyit egy kezdőnek fizet­ni szoktak. Elveszítette a sok- sok tisztességes munkában el­töltött éveit, negyvenéves ko- korában úgyszólván élőről kellett kezdenie mindent. Bí­rósághoz kellett volna fordul­nia, de az idegösszeroppanás nem olyan betegség, amellyel sújtva ezt meg lehet tenni Ezenkívül félt is. Az a tiszte­let, amit irántam tanúsított, mert „meg mertem írni” egy az övéhez némileg hasonló hogy volt látja, úgy érzi, melt áldozat nő, a bosszú esz­fzzhsts, -SS5 saJSBjftey-»;» szemben rendelkezésre áll. gasségban Mert olyan igaztalan vádak is^ fellelhetők benne, amelyekkel a nő nem veszi fel a harcot, Megfutamodik inkább, hogysem szembe kelljen néznie az ocs- mány gyanúsítással. Egy napon valaki azzal állt elő, hogy az asszony hozzá­vágott egy törékeny tárgyat. Nosza, összeült a „maffia”, hivatták a „bűnöst”. Persze bizonyítékok híján nem sokat tehettek, de találtak mást, amiből fegyelmi ügyet lehetett kovácsolni; az asszony felin­dulásában azt találta monda­ni, „megtépi” a vádaskodót. sérthetetlenek. Nyoma sincs már hajdani bátor, szókimon­dó természetének. Nem árt­hat nekem senki — mond­tam neki. — Csak ait írtam le, amit a bíróság is megálla­pított. Nem sikerült meggyőz­nöm. Az ellene folytatott had­járat a basáskodó kiskirályok­tól való misztikus félelemmel tölti el HOOT MIÉRT mondtam el ezt a történetet? Nem azért, hogy bárkit is leleplezzek. Mindaz, amit ennyi idő után be lehetne bizonyítani, aligha lenne elegendő a büntető igazságszolgáltatás • számára. De mert alapos okom van el­hinni a történteket, és mert nem kételkedtek azok sem, akiknek már elmeséltem, nem térhettem egyszerűen na­pirendre fölötte. Talán megértik mindazok, akikkel hasonló történik, hogy ha az igazság másfél év eltel­tével Is képes bizalmat kelte­ni maga iránt, akkor közvet­lenül az események után még érvényt is lehet szerezni ne­ki Nem egy bírósági ítélet tanúsítja ezt. Csak éppen le kell küzdeni az alaptalan fé­lelmet és szégyenérzetet. AZ ÉVENKÉNT óvodába és iskolába kerülő gyermekek között nem kis számban van­nak olyanok, akik kisebb-na- gyobb beszédhibával küzde­nek. A sikeres beszédjavítás legfontosabb feladata, hogy a pedagógusok (óvónők, tanítók és tanárok), de az iskolaor­vosok is időben felismerjék a gyermeknél a beszédhibát. A felismerés mellett nagyon je­lentős, hogy a beszédjavítás fontosságáról és lehetőségeiről a szülőknek megfelelő tájé­koztatást adjanak. A be­szédhiba javításának fontos­ságát azért is szóvá tesszük, mert a gyermekek magatar­tására, tanulmányaira alap­vető befolyással van. A be­szédhiba jelentkezhet általán nos pöszeségben, dadogásban, hadarásban stb. A kialakulása lehet Idegrendszeri, vagy a hangszálakat — esetleg az egész ■ beszélőapparátust — ért sérülésből. 'Az elmondot­takból is látszik, hogy a be­szédhiba javítása szakember, a logopédus feladata. Miután á beszédhibákat gyakran kísérő tünetek is sú­lés óta léteznek. Példaként említjük a farkastorkú, vagy> nyúlajkú gyermeket, akinek a gyógyításában egyaránt jelen- tős szerep jut mind a sebész­orvosnak, mind a logopédus­nak. De ezenkívül lehet a beszédhiba oka hallási fogya-. tékosság is, mint ezt a vizs­gálatok is gyakran bizonyít­ják. A beszédhibás tanulók leg­többször a tanulmányaikba« is elmaradnak, sokszor a bu­kott tanulók számát már áz első osztályban nagyon meg­növelik. Ennek felismerése. nyomán a Nógrád megyei Ta­nács VB művelődésügyi osz­tálya mind nagyobb intenzi­tással sürgeti — igen helye­sen — a nagyobb körzetekben a logopédus, pszichológus ne­velő alkalmazását. Ez egyéb­dése ezt meg is követeli —, de a nevelő ennél többet is te­het. Szükséges, hogy a közös­ség előtt is sokszor szerepel­jen a beszédhibás gyermek, de alkalmat kell adni arra is, hogy énekeljen, szavaljon. Bátran bízzanak rá olyan feladatokat, amelyeket sikere­sen old .meg, vagy meg tud oldani. Éz nagymértékben nö­veli a gyermek önbizalmát, s hozzájárul az esetek többségé­ben a teljes gyógyuláshoz. Gyakori tünete a beszédhibá­nak az irás-olvasás zavara is. A kiejtési hiba az írásban is jelentkezik. A helytelen hang­képzés sokszor a helyesírási és olvasási hibák egész sorát adja. A beszédhiba javításának fontos feltétele, hogy a logo­pédiai kezelés időpontját he­lyesen válasszák meg. Nyilván ként segíti az MSZMP Köz­könnyebb a hiba javítása, ha óvodás korban kezdik meg, mintha csak tíz—tizenhat éves korban fordulnak logopédus­hoz. lyosbítják, szükséges, hogy időben, minden késedelem az a probléma, hogy a nélkül logopédushoz fordul- szédhiba javítása sokkal SOKSZOR a szülők gondat­lansága súlyos károkat okoz­hat a gyermeknek. Nemcsak be- ne­Szöghy Katalin junk. A beszéd javítása bo- hezebb pubertáskorban, hanem nyolult feladat, még a szak- arról is, hogy a gyermek egész embertől is magas szintű peda- egyéniségét és tanulmányi gógiai és pszichológiai felké- eredményét, de a pályaválasz szültséget, nagy türelmet és felelősséget igényel. Bár lehet, hogy az eredmény csak évek múlva jelentkezik, attól füg­gően, hogy miből ered a be­szédhiba, ezért a logopédus tanácsait, utasításait be kell tartani. A kezelés időszaka alatt, mind a szülőnek, mind a pedagógusnak fontos teen­dői vannak. A szakszerűtlen­ség, a türelmetlenség súlyos következménnyel járhat. Ezért szükséges az osztályban — de az egész iskolában is — olyan légkör megteremtése, amelyben a beszédhibás gyer­meket nem éri újabb pszi­chikai terhelés, nincs kitéve bántalmazásnak, de a gúnyo­lódás lehetőségét is kizárják. A konfliktusok megelőzése tást is negatív módon befo­lyásolja. Az ilyen gyermek be­feléforduló, vagy ellenkezőleg hét falu rémévé válhat. Miután az olvasásban és írásban sokat hibázik, a nehézségek láttán reményt- vesztetté válik. Nincs kedve tanulni, ami az egyébként meglevő tehetségének kibon­takozását akadályozza. Súlyos hibát követnek el akkor is a szülők — de a pedagógusok is —, ha tartják szükségesnek a ponti Bizottságának 1972. jú­niusi közoktatás-politikai ha­tározatában megjelölt elvek gyakorlati végrehajtását. A határozat többek között meg­jelöli, hogy minden olyan kö­rülményt és helyzetet fel kell számolni, ami az első osztá­lyos tanulók nagy bukási ará­nyát növeli. A tapasztalat is igazolja megyénkben, hogy a logopédus nevelők már eddig is szép eredményeket értek el, ami a jövőre nézve is bíz­tató. Felvetődik a kérdés, hogy h beszédhiba felismerése után. mit csináljon a szülő? Erre azt a tanácsot lehet adni, hogy forduljon szakemberhez. De, hogy megyénkben hol dolgoznak logopédusok, a be­szédjavítás szakemeberei, ar­ra az óvodák vezetői, az is­kolák igazgatói tudnak felvi­lágosítást adni. AZ ISKOLAI élet és a szü­lői ház nevelési gyakorlata nem bizonyítja, hogy a hanyagság­be- ból eredően évek során a fontos feladat — a gyermek személyiségének helyes fejlő- kai, vagy fizikai), hanem szü siédhiba javítását azzal az gyermeket a beszédhibájáért indokolással, hogy „majd ki- — amiről egyébként nem te­növi”. Ez a felfogás azért is hét — sok pszichológiai sérü- hibás, mert a beszélóappa- lés éri. Mire a gyermek szak- rátus rendellenes fejlődése is ember elé kerül, legalább fennállhat, .de súlyosabb hely- olyan szükséges á gyermek- zetek is lehetnek, amelyek pszichiáter segítsége, mint a nem külső sérülésből (pszichi- logopédusé. Gyenes László AZNAP ÉJSZAKAI műszak­ban dolgozott. Éjfél tájban feltűnt a műhelyben a gyár egyik férfidolgozója, és-meg­környékezte, pontosabban megfenyegette. Azt mondta neki, ha nem hajlandó „jóba lenni” vele, „bemártja” a fe­gyelmi tárgyaláson, és akkor repül az üzemiből. Állítása szerint fűt-fát ígértek neki, ha az asszony ellen tanúsko­dik, aki azonban nem volt kapható a felkínált „egyezség­re”. A férfi dulakodni kezdett vele, de az agyongyötört ál­dozat pattanásig feszült ide­gei ekkor már felmondták a szolgálatot; elájult. Munkatár­sai térítették magához, akik másnap, amikor panaszt tett, mégsem emlékeztek semmire. %Afem kell komolyan venni Nem tudom, ki hogyan van vele, de én at­tól egyből ideges leszek, ha valaki azt mond­ja nekem, hogy ne legyek ideges. Engem ne próbáljon senki megnyugtatni Magam is tudom, hogy az élet szép és jó, a problémák rendszerint megoldódnak, a ne­héz napok elmúlnak, ha jönnek is újabbak, azok sem tartanak örökké. S végtére is sok­kal több ekünk van az örömre, mint a bán­it ódáéra. De ne nyugtatgasson senki, amikor háborgók. Majd megnyugszom magamtól. Legfeljebb elmegyek az orvoshoz, s fölíratok magamnak valami jó gyógyszert. Általában már ettől is rendbejövök. Nem is kell be­szedni. Az is elég, ha kiváltom. Ilyenformán néhány hónap alatt annyi or­vosság összegyűlik a lakásunkban, amennyi egy kisebb gyógyszertárnak bőségesen ele­gendő lenne. Teljesen f érthető, ha a gyógyszergyárak úgy védekeznek e veszedelmesen terjedő gyógyszergyűjtő járvány, ellen, ahogy tudnak. A leghatásosabb ellenszer természetesen az elrettentés. E téren az első lépéseket máris megtette a gyógyszeripar. Itt van mindjárt a Tavegyl nevű gyógyszer. A használati uta­sításról megtudhatjuk, hogy a kúra alatt al­koholt fogyasztani tilos, , mellékhatásaként szájszárazság, fáradékonyság, aluszékonyság, fejfájás, szédülés, székrekedés, hányinger és „Félrevezetett" vezetékek A felelőtlen kontárkodás sok keket a géphez vezette, maid gat hajtott a majorba, egye­beit okozott már. Két ilyen Kőrös rá is kapcsolta. A szá- nesen a földön fekvő drótok- ügyben is ítélkezett a napok- lakat azonban összekuszálta, ra. A lovakat azonnal halálra ban a Balassagyarmati Járás- így nem az ő körzetükben kö- sújtotta az áram. A kocsis se­bíróság. vetkezett be a robbanás, ha- gélykiáltására a helyszínre Ez év augusztusában a nóg- nem a másik munkahelyen, szaladt Takács Győző és édes- rádkövesdi kőbányában eev Csábi István leadta ugyan a apja, akik megdöbbenve lát­szik lafal lerobbantását készí- robbanás előtt a kürtjelzést. ez ták, hogy valamivel messzebb tették elő. A robbantásra két azonban nem intette kellő Takács Béla Is mozdulatlanul munkahelyet jelöltek ki. az óvatosságra a másik munka- fekszik a földön, testén a drót­egyiken Csábi István és Kő- helyen dolgozó két kőfejtőt, tál. rös Gábor dolgozott. Egyikük akik joggal hihették, hogy . A szakértői vélemények sze- sem rendelkezik a villamos nem nekik szól. Egyikük nyolc rlnt a trafó hibás volt. Ezt robbantáshoz szükséges képe- napon túl. másikuk nyolc na- Takács Győző nem tudhatta- sítéssel, engedéllyel. Ennek el- pon belül gyógyuló sérülése- de érdekes módon nem tudta lenére Valkó József robbantó- két szenvedett. az ÉMÁSZ sem. Arra hivat­mester a robbantógépet a Foglalkozás körében elköve- koznak, egyébként teljes iog- szükséges töltésekkel kiadta tett súlyos testi sértést okozó &al, hogy Takács nekik a Kőrös Gábornak, de ő maga a gondatlan veszélyeztetésért munkavégzést nem jelentette munkahelyre nem ment ki. A Valkó József szandaváraliai be. arra engedélyt nem kért két kijelölt munkahelyről Kő- lakost tízhónapi, Kőrös Gá- foty nem i* lehetett szó arról rös és Csábi a robbantóvezeté- bor. szandaváraliai lakost bogy a munkaterületet a biz­nyelchónapl, Csábi István tonság követelményeinek meg- szandai lakost pedig hathő- felelő állapotba hozva átadják, napi javító-nevelő munkára A szakértői vélemények egvi- ítélték. Az ítélet jogerős. J^ben is ilyen velemeny ta- A másik eset súlyosabb kö- l^Lható: „Ha az ÉMÁSZ ve- vetkezményekkel járt. A nos- volna a visszakapcsolást* ródgárdonyi tsz maiarudvará- szakemberei addig^ nem tettek nak darálóépületébe hét újabb volna ezt m.eg„ amíg a kint le- daráló és egy takarmánykeve- v® anyagot össze nem szedték, rő gép villanybekötését rendel- és a dolgozók a munkahelyről te meg a esi tár i tsz. A munkát tó nem vonultak”. ^ Takács Győző villanyszerelő Mindezek alapján a Balas- kisiparos vállalta, és öccse, Járásbíróság Ta­Takács Béla segédkezett neki. *acs Győ?ot foglalkozás koré- A vállalkozás sikeréhez a lég- *>en, elkövetett, halált okozó vezetékek cseréjére volt szűk- veszélyeztetésért ségi az új vezetéket pedig be hethónapi szabadságvesztésre kellett csatlakoztatni az ítélte, az ítélet végrehajtását ÉMÁSZ tulajdonában levő PediS háromévi próbaidőre transzformátorba. Takács felfüggesztette. Az ítélet nem Győző az új légvezetéket ki- jogerős, húzta a transzformátor tartó- A szakértői véleményekből oszlopáig, az oszlopra tartó- azonban az is kiderül, hogy a vasat szereltek, erre ‘ pedig transzformátor másfajta bal- felerősítő drótokat. Az úgyne- esetveszélyt is hordozott ma- vezett „árbockapcsolót”’ ki- gában, amelyet nem szüksé- kapcsolták, ugyanígy a trafó­szekrény főkapcsolóját is. A rövidre zárás és a földelés azonban elmaradt. Délután Takács Győző, újra bekapcsol­ta a kapcsolókat- és kérte öca- csét, hogy az új vezetéket, amelynek vége a trafószek­rény tartórúdján volt. tekerje össze. Ö maga azonban nem maradt ott. Négy óra után egy lovas fo­gyomorpanaszdk jelentkezhetnek. Kell ennél jobb ellenpropaganda? Kérem, én már attól beteg leszek, ha meglátok egy olyan gyógyszert, amitől eny- nyl bajom lóiét Inkább elviselem azt az egy bajt, amit feltehetően kiválóan orvosol, mint a fejem fájjon, kiszáradjon a szám, állan­dóén fáradt legyek, ne tudjam kialudni magam, panaszkodjak a gyomromra, esetleg hányjak is, ráadásul a nagydolgomat se le­gyek képes könnyedén elvégezni. S ha mind­ez nem lenne elég, akkor még az is előfor­dulhat, hogy véletlenül valamelyik hattonás teherautó alá szédülök. Ezzel az egyszerű módszerrel a legmeg- átalkodottabb ember kedvét is el lehet venni a gyógyszerevéstől. Akár jöhet is a legújabb nyugtató, aminek mellékhatásaként görög­dinnye nagyságú púp nő a páciens hátán, a haja égnek áll bal karja tőiből leválik, köz­ben dadog, esetleg félrebeszél, majd időnként elájul. Garantálom, hogy nem fognak érte sorbanállni a gyógyszertárakban. Most beveszem a kedvenc gyógyszeremből a szokásos délutáni adagot. Ennek mellék­hatása a fokozott ingerlékenység. Már kezd hatni. Még van 10—15 percem. Csendesen odaszólok a feleségemnek: — Kisöreg, nem tudod, hova tettem a kényszerzubbon yoma t ? —Is ges megtoldani emberi gondat­lansággal a baleset bekövet­keztéhez. A szóban forgó meg­állapítás szerint, ha nem terí­tettek volna semmiféle veze­téket a földre- a trafó hibája miatt az esőzés utáni átázott talajon akkor1 is bárki elpusz­tulhatott volna. Ügy hiszem, mindenki tó tudja vonni a kí­nálkozó következtetést. Sz. K. NÓGRÁD — 1972. decembet 10., vasárnap 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents