Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-08 / 289. szám
Ülést tartott a Minisztertanács Tények és következtetések (Folytatói az 1. oldaról) A tárgyalásokon megvitatták » nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű problémáit. A megbeszélések ismételten megerősítették a két testvéri ország partjának és kormányának teljes, kölcsönös egyetértését az összes megvitatott kérdésben. A Min isztertanács a tájékoztatást jóváhagyólag tudomásul vette, és kifejezte meggyőződését, hogy a tárgyalások jelentősen hozzájárultak a testvéri Szovjetunió és hazánk eredményesen fejlődő kapcsolatainak elmélyítéséhez. A Minisztertanács elnöke a kormány elé terjesztette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülése határozatainak végrehajtásával kapcsolatos állami feladatokra vonatkozó javaslatokat. Az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására az elmúlt két évben már számos állami intézkedés született. A X. kongresszus határozataiban megfogalmazott teendők a Központi Bizottság ülésének állásfoglalása alapján kiegészülnék. A megoldandó feladatok egy részével kapcsolatban érvényes határozatok, az éves népgazdasági terv és az állami költségvetés már folyamatban levő intézkedéseket tartalmaznak, másrészt további állami határozatok is szükségesek. A Minisztertanács az MSZMP Központi Bizottsága november 14— lő-i ülése határozatainak végrehajtására vonatkozó állami feladatokat jóváhagyta., s felhívta az érdekelt szervek vezetőit, hogy azok megvalósítására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Di'. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar —csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság 1972. november 17. és 22. között Budapesten megtartott X. ülésszakának tárgyalásairól A tanácskozáson megállapították, hogy a . legutóbbi ülésszak óta eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együttműködése, különösen a gépiparban, a kohászatban, a vegyiparban, a könnyűiparban, valamint a szállítás terén. A tárgyalófelek hangsúlyozták a két ország 1975. utáni népgazdaság-fejlesztési tervei koordinálásának jelentőségét. A X. jubileumi ülés alkalmából értékelték az utóbbi tíz évben megvalósított széles körű gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésünk eredményeit, tapasztalatait. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1973. évi szocialista viszonyiatú árucsere-forgalmi megállapodások tárgyalási irányelveit. A szocialista országokkal folytatott árucsere-forgalmunk 1972-ben kedvezően alakult, a magyar vállalatok jelentősen növelték kivitelüket. Jövőre a szocialista viszonyiatú áruforgalomban hasonló folyamat várható, de az export- és importforgalmat kiegyensúlyozottabb. arányosabb növekedés jellemzi. A kormány az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vette, és utasította az érintett minisztereket, hogy fokozott figyelmet fordítsanak az export gazdaságosságának növelésére. A kormány megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének egyes beruházások műszaki-gazdasági normatívarendszerének kidolgozására és bevezetésére előterjesztett javaslatát. Az ütemtervbe elsősorban azokat a nem termelő jellegű beruházásokat vették fel, amelyek építésére gyakrabban kerül sor, s amelyek anyagi költségeit túlnyomórészt vagy teljes egészében az állam fedezi, mint például a lakások, az iskolák és az óvodák. A Minisztertanács utasította az illetékes minisztereket, hogy gyorsítsák meg a beruházások műszaki és gazdasági normatíváinak kidolgozását, gondoskodjanak azok bevezetéséről és ellenőrzéséről. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentést terjesztett a kormány elé az építőipari vállalatok hatékonyabb költséggazdálkodására tett intézkedésekről. Az elmúlt három évben az építőipar termelési költségeinek növekedését részben a felhasznált ipari termékek beszerzési árának és a fuvarozási költségek emelkedése, részben egyes adóterhek növekedése és az építőiparban fennálló termelésszervezési hiányosságok okozták. A kormány a jelentést tudomásul vette. Felhívta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az eddigieken túl, tegyen további hatékony intézkedéseket az építőipari, vállalatok önköltségének csökkentésére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari miniszternek az 1972/73. évi téli energiaellátási helyzetről előterjesztett jelentését. A népgazdaság tüzelőanyag-ellátása az év folyamán kiegyensúlyozott volt. A fogyasztók szükségletét teljes egészében fedezte és lehetővé teszi a téli időszakra való felkészülést, a folyamatos ellátást biztosító készletek felhalmozását. A kormány felhívta az érdekelt miniszterek és az országos főhatóságok vezetőit, hogy kísérjék figyelemmel az energiaellátás és a készletek helyzetét, s a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Minisztertanács a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnökének közös előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére kidolgozott új irányelveket. Hazánkban a korszerű öntözéses gazdálkodás az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődött. Az öntözhető terület az 1960. évi 144 ezer hektárról 426 ezer hektárra nőtt. A lehetőségeket azonban nem mindenütt használják ki. Ebben az évben az öntözhető területek 63 százalékán folytattak öntözéses gazdálkodást, ami az időjárási körülmények figyelembevételével, kielégítő. A mezőgazdaság vízigénye a következő években jelentősen növekszik, ugyanakkor a meglevő berendezések gyorsuló ütemben elavulnak. így a korszerű öntözéses gazdálkodás vízszükséglete, valamint az öntözés megfelelő műszakitechnikai berendezései csak tervszerű, az igényekhez és a népgazdaság lehetőségeihez egyaránt alkalmazkodó fejlesztéssel biztosíthatók. A Minisztertanács ennek értelmében határozta meg az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének új irányelveit. Az öntözést főként ott kell fejleszteni, ahol az a biztonságos, iparszerű mezőgazdasági termelési feltételek, és hatása a termésátlagok növekedésében közvetlenül megmutatkozik. A vízkészletet elsősorban a zöldségtermesztés fokozására és minőségének javítására, a nagyüzemi állattartó telepek takarmánybázisának létrehozására, a cukorrépa és burgonya terméshozamának növelésére, valamint a rizstermesztés fejlesztésére kell felhasználni- Gondoskodni kell arról, hogy a hazai ipar minél előbb sorozatban állítsa elő azokat az öntözőberendezéseket, amelyeket az alkalmassági vizsgálatok során a legmegfelelőbbnek ítélnek, s amelyeknek gyártását és üzemeltetését alapos műszaki-technikai fejlesztéssel előkészítették. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a kelet-nyugati metróvonal építésének befejezéséről szóló jelentést, valamint az Országos Tervhivatal elnökének és a Fővárosi Tanács elnökének az északdéli metróvonal építése meggyorsításáról előterjesztett javaslatát. A kormány hozzájárult, hogy a műszaki és a népgazdasági lehetőségek figyelembevételével a teljes vonalat a tervezett időpontnál két évvel korábban, 1982-ben, a Nagyvárad tér—Deák tér szakaszd: pedig 1976, végén helyezzék üzembe. A terv megvalósításához szükséges pénzügyi, műszaki feltételeket biztosítani kelL A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A belső tartalékok feltárásával Á Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalatnál már a jövő évre készülnek. Az idei számvetés, a lehetőségek mérlegelése az alap a tervezésnél. — Fejleszteni csak az üzem- és munkaszervezés további javításával tudunk — mondja Kelemen Gábor főmérnök és mindjárt hozzáfűzi: — Jövőre legalább hárommillió forinttal nagyobb termelési értéket szeretnénk elérni, anélkül, hogy a létszámot szaporítsuk. Ez nem kevesebb mint 9 százalékos növekedésnek felél meg. Milyen az idei számvetés? Bizakodóan várják a mérleget. A vállalat árbevételének 20 százalékát a lakossági és közületi szolgáltatás adja. Ügy mondják, vagy húszféle szakmában végzik ezt és éppen hogy eltartja magát a szolglátató ág. A bevétel 60 százaléka készárutermelés, a többi pedig ipari kooperáció, vagyis bérmunka. Az éves 32 milliós terv megvalósul. A tavalyhoz viszonyítva 4,5 százalékkal csökkent a létszám, a termelés viszont 8,5 százalékkal nőve-, kedett. Ezen belül a szolgáltatás 11 százalékkal nagyobb. A termelékenység, az egy főre eső termelési érték mintegy 19 százalékkal növekedett egy év alatt, tehát megalapozta az ésszerű bérfejlesztést. Kétségtelen, ezek a számok jól igazolják, hogy az üzem- és munkaszervezés milyen jelentősen befolyásolta a hatékonyságot. Az elmúlt években végrehajtott szervezeti korszerűsítés is hozzájárult, hogy célratörőbb, kiegyensúlyozottabb lett a vállalat gazdálkodása. A termelés előkészítése általában sokat javult. A tartalékok feltárása és hasznosítása is elősegítette a jobb gazdasági eredményeket. Az önköltség csökkentésére készült terv mintegy 20 feladatot tartalmazott, amely zömében megvalósult. Csak egy példa ezek közül az exportra készülő szerszámosládáké. Az év elején még gazdaságtalan volt ez a termék. A műszaki fejlesztéssel, a technológia tökéletesítésével a normaidőből 19 százalékot le tudtak faragni. Ma már 9 forint nyereség van egy-egy ládán, de az újabb intézkedések hatására ez a jövőben megduplázható. Ugyancsak egy egész sor intézkedést takar az is, hogy a vállalat rezsiköltségeit a tavalyihoz viszonyítva 15 százalékkal tudták csökkenteni. A létszámgazdálkodás, ahogy arról már szó volt, sokkal hatékonyabb lett, de ezt nem tartják befejezett tennivalónak. Felméréseket végeznek és ahol szükséges, újabb intézkedésekre kerül sor. A hosszabb ideje kialakult gyártási kooperáció megváltoy zik. Most ez okoz még gondot. A Budapesti Elektroakusztikai Gyár ugyanis megszüntette az eddigi, kooperációt. Űj gyáregységet létesítettek, ahol az eddig Salgótarjánban készült termékeket gyártják. A felszabaduló kapacitást viszont a BRG teljes egészében lekötötte. Jobb lehetőséget ígér az új kooperáció. Az előzőhöz hasonló termékeket kell gyártaniuk és jóval nagyobb szériákban, ami a termelékenység növeléVísszafogjuk a fejlődést. így vélekednek beruházási helyzetünkről azok, ak ik az összefüggések ismerete nélkül, vagy ezt figyelmen kívül hagyva, csupán néhány felszíni jelenséget általánosítva ítélnek. Egy tervezőmérnök ismerősöm panaszkodott nemrégen, hogy az utóbbi időben menynyire megcsappant az érdeklődés munkájuk iránt. Régebben nem győztek eleget tenni a megbízásoknak, újabb pedig saját maguk kényszerülnek felkutatni a tervezni szándékozókat. Ebből vonta le azt a következtetést, hogy a különböző intézkedések hatására olyannyira megcsappant a beruházási kedv,, ami már a népgazdaság egészséges fejlődését veszélyezteti. Mert szerinte gépi- és építési beruházás nélkül nincsen gazdasági előrehaladás. A hatékonyabb termelés egyedüli és nélkülözhetetlen előfeltétele az üzemek állandó korszerűsítése, a magasabb technika alkalmazása. Erre a gondolatmenetre az a jellemző, hogy tartalmazza ugyan az igazság egyes elemeit, állítani összességükben mégis félrevezetőek, hiszen szélsőségesen kiélezett, helytelen következtetéseken alapulnak. Először is tudni kell, s abból kell kiindulni, hogy a népgazdaság teherbírása nem kimeríthetetlen. Vajon mennyit lehet költeni a megtermelt nemzeti jövedelem minden száz forintjából gépekre, új épületekre? Vajon el lehet-e költeni hatvan, nyolcvan, vagy száz forintot? S mi maradna a fogyasztásra, ha ennyit felhalmoznánk? Mindenki tudja, hogy a társadalom csak akkor fejlődhet egyenletesen és zavartalanul, ha a fogyasztás és a felhalmozás aránya megfelelő. A megfelelés azt jelenti, hogy az arány akkor egészséges, ha a növekvő nemzeti jövedelemnek mintegy kétharmadát elfogyasztjuk, míg egyharmadát felhalmozásra fordítjuk. Ezt az arányt nem lehet bűntele- nül „felrúgni" se a fogyasztás, az életszínvonal, se a gazdasági gyarapodás rovására. K Központi Bizottság legutóbbi állásfoglalásában így fogalmazott: „A beruházások több éven át meghaladták a népgazdaság lehetőségeit ... 1970/71-ben a beruházások és a fogyasztás együttes összege meghaladta a megtermelt nemzeti jövedelmet...” Ezért: ......a b eruházásokat a továbbiakban is szorosan kézben kell tartani, hogy azok — külön-kü- lön bármennyire is indokoltak volnának —, összességükben ne haladhassák meg a népgazdaság tényleges lehetőségeit.” Tehát csak erről van szó, a lehetőségekhez való nagyobb igazodásról, nem pedig a fejlődés megállításáról. Továbbra is építünk, vásárolunk gépeket, de nem- erőn felül, hanem tényleges lehetőségeink határáig a fogyasztás és felhalmozás kívánatos arányának fenntartásával. Vagyis: nem lehet százból százhúsz forintot elkölteni, se ennek nagyját beruházni, aztán „éhkoppon” maradni. A népgazdaság egészséges fejlődését éppen az említett fogyasztás—felhalmozás egyensúlyának tartós megbomlása veszélyeztetné. Abban is sántít a tervezőmérnök állítása, hogy a fejlődés, a hatékonyabb termelés egyetlen mozgatóereje a beruházás, holott ez nem az egyedüli, hanem csak egyik előfeltétele a gazdasági haladásnak. Napjainkban egyre gyakrabban hallhatunk arról, hogy új gépek és épületek nélkül, csak az üzern- és munkaszervezés javításával, a belső tartalékok feltárásával milyen jelentősen sikerült növelni a termelést, a termelékenységei, egy-egy üzemben. Kétségtelenül a beruházások mérséklődésével a tervezési igény is kevesebb lett. De valóban olyan nagy baj-e, hogy a tervező ma nincsen annyira elhalmozva megrendelésekkel? Talán jobb volt. amikor sorbanálltak az ügyfelek és néha egy-két évet is vámiok kellett a tervek elkészülésére? K. S. Arcok a szövetkezetből I Visszatért falujába Mikor elvégezte az egyetemet, döntenie kellett, hogy az intézetben marad-e, mint tanársegéd, vagy a termelő- munkában helyezkedik el. Döntött: a hazai hívásnak tesz eleget. Így került 1967-ben a rimóci termelőszövetkezethez beosztott agronómusnak. Három éve az összevont termelőszövetkezet növénytermesztési vezetője. Percze Józsefnek nem ez volt az első válasz- útja. Mikor a szécsényi mező- gazdasági technikumban megkapta a kitűnő érettségi bizonyítványt, nem tudott dönteni, a pedagógiát, vagy a mező- gazdasági pályát válassza. — Ügy érzem, hogy jól választottam. Igaz, a mi munkánkban nincs kötött munkaidő, naponta nem nyolc, hanem sokszor 14 órát dolgozunk, de aki szereti a hivatását, az az idő padlását fel sem veszi. Percze József pedig szereti. Mikor a termelésről, a munkáról beszélgetünk, szeme felcsillan és lelkesen beszél az sét is elősegítheti. A technológiák .és eszközöli átvétele folyik és a gyártás is. A 2IM salgótarjáni gyára számára ic készítenek gáztűzhely-alkatrészeket. Az idén csak hatezer darabot, de jövőre ennek csaknem tízszerese az igény. A nagy széria előnyeit minden bizonnyal itt is hasznosítani tudják. A vállalatnál ma még éppen az adottságoktól függően van néhány veszteséges termék. A jelenlegi és a közeljövő munka- és üzemszervezési feladatát éppen ez határozza meg. Mit lehet gazdaságossá tenni, és mi az, aminek a gyártását meg kell szüntetni? A vállalattal szemben támasztott jövő évi igény szinte meghaladja a lehetősségeket. Ebből olyan következtetést vontak le a vállalatnál, hogy a fejlődésnek is meg kell haladnia a tavalyi ütemet. A felkészülést már megkezdték. Ebben támaszkodnak a termelést közvetlenül irányítók véleményére, javaslataira. Az üzem. és munkaszervezési tervet is e cél érdekében alakítják ki. A tartalékok további feltárásával, hasznosításával kívánják biztosítani a fejlődés dinamikus ütemét. falujában, elfogadják, minit vezetőt, hallgatnak rá. — Következetesnek és megértőnek kell lenni — summázta véleményét. A szécsényi járás legnagyobb szövetkezetében dolgozik. Naponta többször végigjárja. — A gyors intézkedésen és szervezésen sok minden múlik — vélekedik. — A nyárim előfordult, hogy Rimócon reggel esett az eső, ugyanakkor Sipeken nem. Ilyen a távolság ennek megfelelően kell dolgoznunk. Nyár és a szabadság? Elmosolyodik. — Bármennyire is furcsa, négy éve nem voltam szabadságon. Ügy éreztem, hogy szűk. ség van a munkámra. Talán majd jövőre. A döntőbizottság elnöke is. Emberekkel való beszélgetés, gondok, problémák meghallgatása, aztán Igazságos, megnyugtató döntés. Egész nap megy, szervez, intézkedik. Sajnos, kevés az idő, amit kétéves Attila fiának szentelhet. Pedig a kisfiú a legboldogabb, ha beülhet az apu autójába, még az elfogyasztja gyors reggelijét, vagy ebédjét. — Terveim? Mint magán* embernek, egy családi há2J Szeretnék lépést tartani a fejlődő magyar mezőgazdasággal. A termelőszövetkezetben magas fokú legyen a gépesítés. Elégedett tagsággal szeretnék dolgozni. Sz. E. Nógrádi gyermekrajzok Kubában A kubai magyar nagykövet- Intézet illetékeseivel, s a Nög- ség kulturális attaséja koráb- rád megyei Tanács művelő- ban megtekintette a nagybá- désügyi osztályával. Az óvo- tonyi Bányász Művelődési Ház- dás kortól az általános iskola ban rendezett megyei gyér- nyolcadik osztályáig készült mekrajz-kiallítást, s különö- témarajzok a gyermekek élesen megtetszettek neki Balázs tét, környezetét, népviseletét, József képei. Radics István valamint meseillusztrációit megyei rajzszakfelügyelővel mutatják be, változatos tech- kubai—magyar gyermekrajzok rákéval. A rajzokat a nagycseréjében is megállapodtak, bátonyi Bányász Művelődési egyetértésben a Művelődés- Ház gyűjtötte össze, s a külügyi Minisztérium főelőadójá- ügyminisztériumon keresztül val, az Országos Pedagógiai továbbították Kubába NÓGRÁD — 1972. decemhei 8„ péntek 3 idei termésátlagról. munkáról, emberekről. A gond, a felelősség ül az arcára, mikor jönnek jelenteni: a gép nem mehet ki, mert lerobbant. Mit tesz üyenkor a „főnök”. Gyorsan átcsoportosítja a gépeket, az embereket, mert a munkának menni kell. —1 Nem bánta meg, hogy nem a pedagóguspályát választotta? — Kérdeztem tőle. — Nem. Itt is van pedagógia. Felnőtt emberekkel való foglalkozás talán még nehezebb, mint a gyermekekkel való bánás. A falujába jött vissza. Nem volt könnyű a kezdet, az emberek először a Jóskát látták benne, aztán szakmai tudásával, emberekkel kialakult viszonyával, példás magánéletével, a Jóska mégis csak próféta lett saját a j.
