Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

Változatlanul a legkedveltebb nappali viselitek közé tartozik a nadrágot* összeál­lítás. Újból diva­tosak a csíkos és kockás mintájú női nadrágok. Igen kényelme­sék és csinosak, a nadrághoz a háromnegyedes kabátkák is Az ISTÍ/TS-as Ssz, és tél legdivato­sabb színe ismét a fekete. Iámét dominálnak az egyszerű, sima vonalak. csinos kiegészítő garni­túrákkal. Képűn­kön ezekből a modellekből mű­fűnk be kettőt Horgolt sapka és kesztyű Kb. 20G B. fonalból 3 és feles tűvel, egyráhajtásos pálcával hor­goljuk. A sap­kát 72 lánc­szemmel kezd­jük, körbe zár­juk. I. sor: 3 láncszem (1 pálca) minden Láncszembe 1 pálcát öltünk, s végül szoros szemmel kap­csoljuk a kezdő 3, láncszem­hez. 2. sor: 3 láncszem (1 pálca) minden pálcára i egy­ráhajtásos pál­ca, de csak az első tagba ölt­ve, szoros szemmel zár­juk. 3. sor: 3 láncszem (1 pálca) minden pálcára 1 pál­ca, de most a hátsó tagba ölt­jük a pálcákat, szoros szemmel zárjuk. A 2. és 3. sorokat Ismételjük, míg 14 sorunk lesz. 15. sor: Min­den ötödik és hatodik pálcái egyszerre fejezzük be, ma­rad 60 pálca. 16. sor: Nincs fogyasztás. 17. sor: Minden 3. és 4. pálcát egyszerre fejez­zük be, marad 45 pálca. 18. sor: Nincs fogyasztás. 19. sor: Minden 2. és 3. pálcát egy­szerre fejezzük be, marad 30 pálca. 20. sor: Nincs fogyasz­tás. 21. sor: Mindig két pál­cát egybehorgolunk. 22. sor: Nincs fogyasztás. 23. sor: Min­den pálcából kb. 1 cm-es hur­kot hűzunk, és összehúzva, el- varrva fejezzük be a sapkát A kesztyűt 20 szemmel kezdjük és a sapka mintájá­val horgolunk 6 sort. A 7. sorban négy pálcára 2—2 pál­cát horgolunk. A 8. sorban ezt a szaporított részt horgol­juk olyképpen, hogy 2 pálcát még beleszaporítunk és a két oldal összefogásával 2 új pál­cát horgolunk, vagyis a hü­velykujjat 12 szemmel hor­goljuk kézméretünknek meg­felelően, s a szemeket úgy horgoljuk össze és fejezzük be, mint a sapkánál. A kesz­tyű fejének folytatásánál a hüvelykujjba beszaporított 2 pálcából is horgolunk 2 pál­cát. Ezzel zárjuk körbe mun­kánkat és kapcsoljuk a hü­velykujjat is. A kézfej kiala­kítását méret szerint a már ismert módon horgoljuk, s vé­gül 12—12 pálcát összehorgo­lunk, vagy -varrunk. Szegedyné M ? * is ír* r sgium - szülő es Minden családban izgalom és várakozás, ha a gyerek kollégiumba megy, kivált- ha általános iskolásról van szó. Igaz, az esetek többségében a szomszédos városban, a köze­li nagyközségben van a kollé­gium — tehát megoldható a hazamenetel is, a látogatás is —, de a család megszokott életrendjének a megbontása, a szülőd ház elhagyása mégsem könnyű sem a gyereknek, sem a szülőknek. így van ez akkor is- ha egyértelműen tudják, világosan látják, hogy saját érdekükről, a gyerek sorsáról, tanulásáról van szó. Féltésü­ket természetesnek, a szülőd és a gyermeki szeretet megnyil­vánulásának kell felfogni. Bajok akkor vannak, amikor a csalód nem képes felismer­ni a kollégiumi elhelyezés igazi értelmét, hasznát. A szocialista állam rengeteg pénzt költ a kollégiumok léte­sítésére és fenntartására. Je­lenleg mintegy nyolcezer általános iskolás és csak­nem negyvenezer közép­iskolás lakik minimális térí­tés ellenében kollégiumban. A közeljövőben azonban további jelentős kollégiumépítésd prog­ram bontakozik ki, s várha­tóan tetemesen növekedni fog a kollégisták száma. Fontos dolog ez- mert azoknak a ta­nyai gyerekeknek, akik ne­hezen, vagy egyáltalán nem tudják megközelíteni a jobb tanulási körülményeket biz­tosító körzeti iskolákat, szük­ségük van a bentlakásos in­tézményekre. És a középisko­lás bejárók számát is csökken­teni kell, hiszen a hosszú uta­zások a diákok tanulásától, pihenésétől, szórakozásától ra­bolják el az időt. Az okos szülőknek tehát — bármilyen nehéz is a válás — örömmel kell kollégiumba küldeniük gyermekeiket Egyébként sző sincs arról, hogy elszakadnának a csalód­tól Sőt! A kollégiumok kife­jezetten igénylik a szülőkkel való szoros kapcsolattartást. A kollégiumi rendtartás pél­dául élőárja, hogy a lehetősé­gektől függően a kollégiumi nevelőtanárok végezzenek családlátogatást. Az ország legtöbb kollégiu­ma az első évben írásos tájé­koztatót küld a szülőknek a kollégiumi munkarendről. Ezenkívül levélben rendszere­sen ismertetik a családdal, a gyerekeket érintő fontos kér­déseket. A jó kapcsolatok ki­alakítása érdekében viszont azt kérik, hogy a szülők is juttassák el észrevételeiket a nevelőtanárokhoz, a kollégiu­mi igazgatóhoz. A gyerekek második otthona a kollégium, rendkívül fontos tehát, hogy ott jól érezzék magukat. En­nek érdekében össze kell fog- niok a tanároknak és a szü­lőknek. V'.'y > » ' ! ■ O'-: lÄl® v •• . , <■ ■; . OTTHOI N« ✓ "CSALJ ID .. W m ■ Hi M [>• ; A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy nem mindig kon­fliktus nélküliek a hazaláto­gatások. A gyerek a kollé­giumban előbb-utóbb hozzá­szokik egy egészséges élet­rendhez, amit otthon is tiszte­letben kellene tartani. A kol­légiumban nincs reggeli lus­tálkodás, szokássá válik a rendszeres tisztálkodás. — az étkezés előtti kézmosás, a fürdés, a fogápolás —, kiala­kul a tanulás, a pihenés és a szórakozás egyfajta időbeli ritmusa, kulturáltabb lesz az emberekkel való érintkezés, s ezeket bizony mint formá­lódóban levő tulajdonságokat magukkal, viszik a családba. Az esetek egy részében azon­gyermek ban nem értik, nem fogadják el otthon ezeket a változáso­kat, s a kulturáltabbá válás megnyilvánulásai fölött gú­nyolódnak. tréfálkoznak. Úgy fogják fel a rendszeres kéz­mosást, a gyerek étkezés utá­ni fogmosását, mint úrhat- námságot, mint a családból való kiszakadás jelét. Nagy baj ez! Az okos szülő nem ezt az utat járja, hanem ma­ga is tanul gyerekétől. Az év­százados megszokásokat, a konzervatívabb életvitelt job­bal, korszerűbbel kicserléni nem szégyen, hanem erény. Az is gyakori szülői panasz« hogy a gyerek nagyszájú, ha hazamegy. De miről van szó tulajdonképpen? Arról, hogy a gyerek időközben érettebb lett. Tanul, növekszik tudása, szélesedik látóköre, hiszen a kollégiumban kifejezetten azt' kérik tőle, hogy vegyen részt saját ügyeinek intézésében, esetenként az önkormányzat­ban is. Azután hazamegy, a amit a kollégiumban jónak látott, mindazt szeretné meg­honosítani otthon. A család azonban védi a megszokottat, s kész az összeütközés. Türe­lemmel kell lenni a vélemé­nye mellett erősebben kitartó gyerek iránt, hiszen végső so­ron nem akar rosszat. Sőt, eppen a család szeretete dik­tálja, hogy egyben, s másban változtatni akar a régin. Kollégistának lenni nagy dolog. Talán azért, mert az otthonból való kiröppenés egy kicsit mindig a felnőtté válás jele, vagy talán azért — s « mindig igazság volt — a kol­légium többletet ad tudásban, emberségben. Nem véletlen, hogy a régi világban a leg­gazdagabb emberek is igye­keztek gyerekeiket kollégium­ba adni. Most lehetővé vált, hogy a kétkezi dolgozók gye­rekei is élhetnek a kollégiu­mok előnyeivel. Jó lenne, ha e közösségekbe való beillesz­kedést érdeklődéssel és buzdí­tással jobban segítenék a szü­lők. — TŐM László Ismerkedés a fényképezőgéppel A zárszerkezet \ kor nem számít ^Abszurd dolog életkorról beszélni, a világot fiatalokra és öregekre osztani. Ugyan­olyan fajüldözésnek tartom, mintha a világot fehérekre és feketékre ósztják. Az élet­kor nem létezik, egyáltalán nem számít. Egyetlen dolog van, ami mindnyájunk szá­mára közös, és ez az élet." Ezt a nyilatkozatot az örök antikonformista, 44 éves Jean­ne Moreau tette a France Soir munkatársának egy interjú so­rán. A színésznő még ma is híres arról, hogy legtöbbnyi- re 20 éves fiúkkal tart fenn kapcsolatot. Jeanne, aki még mindig bízik varázserejében, nem rejti nagy, fekete szem­üveg mögé ráncait, az utcán vállára omló hajjal sétál, egy­általán nem tűnik sorsszerű jelenségnek. Fényképezőgépünket ke­zünkbe véve, nyitható hátfal esetén hátulról, csukott vázú gépnél az objektlvet kivéve, elölről nézve próbáljuk végig a megvilágítási időket. Ha a zárszerkezetünkön van hosszú időnk pl. 1 vagy 1/2 mp., ak­kor kezdjük azzal és azután állítsuk át fokozatosan a rö- videbb időkre. A rövidülés füllel is érzékelhető és szem­mel az 1/250, 1/500, vagy 1/1000 mp-nél csupán egy villanást látunk. Minden ex­ponálás előtt a zárszerkezetet fel kell húzni, ez legtöbb esetben össze van kapcsolva a filmtovábbítással, melyhez a fogasdobot el kell csavarni. Ebből a fényrekeszidő-táb­lázatból kitűnik, hogy nagy fényrekeszekkel rövid, kis fényrekeszekkel hosszú ex­pozíciós időkkel fényképezhe­tünk. A zársebességekkel kapcso­latban tudni kell, hogy kéz­ből biztonságosan 1/50—1/60 mp-t exponálhatunk, de itt is ügyelni kell a helyes kéz­tartásra. Nyugodt kezű ama­tőrök, ha valamilyen mozdu­latlan tárgyra pl. asztal sza­badban álló fa — támaszkod­nak, megpróbálkozhatnak az 1/15 mp-es expozícióval is. Ennél hosszabb expozíciós időket viszont csak állványról exponálhatunk. „Csupa szerétéiből teszik.. * — kísérlem mentegetni az édesanyákat, amikor az isko­laorvos fejét csóválva néz rám. Nemtetszésének oka: a kis Zsuzsikáról az egyenkö- peny alól még öt réteg került le. S amíg a doktornő a kis­lány nyirkosra izzadt testét vizsgálgatja, szemügyre ve­szem a kis alsótrikót, a nylon- kombinét, a műanyag pu­lóvert, a mellénykét és a kardigánt. Ezek füllesztették be annyira a gyerek testét. A tanterem jól fűtött, s ezek bizony mind műszálból ké­szült holmik. Magam is tűlöltözöttséget figyelek meg a testnevelésóra előtti vetkőzéseknél. Kell hát beszélni a szülőkkel a gyer­mekek ésszerű öltöztetéséről. A szülői értekezleten kide­rül, hogy igazam volt: csupa féltésből, csupa szeretetből te­szik. „Hogy meg ne hűljön!” — mondják. Nem gondolnak arra, hogy a túlöl töztetéstől megizzadt gyermek sokkal könnyebben megfázik, ha ki­megy az iskola folyosójára. A túlöltözött gyermek nyugta­lan, rosszul koncentrál, izzad a keze. piszkosan, maszatosan dolgozik. Helyes lenne, ha a fűtési idény kezdetétől úgy öltöztet­nék a gyermeket, hogy a tan­teremben ne legyen több hol­mi rajta, mint otthon a szo­bában. Az egyenköpeny alá elég, ha fiúknak egy alsóin- gecskét és egy inget vagy ingpulóvert adunk, leányoknak sem kell alsóing és kombi­né, elég az egyik. Egyszerű kis ruhák, kinőtt dolgok, jól elhordhatók az egyenköpeny alatt. A kardigánt, mellényt ne vegye fel a köpeny alá a gyermek, legfeljebb rá, hogy levehesse könnyen, ha melege van. Azt tapasztaljuk, hogy télen, a hóban, fagyban szinte min­den gyermek hosszúnadrág­ban és — az egyébként na­gyon praktikus — kiscsizmá­ban jön iskolába. így érkez­nek mínusz 8—10 fokos hi­degben. Levetik a kabátot, a sapkát, a sálat, a hosszúnad­rágban és csizmában ülnek a 21—23 fokos tanteremben. Sok iskolában — nagyon he­lyesen — le kell venni a csiz­mákat és a hosszúnadrágot. Bent tartanak az iskolai szek­rényben egy-egy pár könnyű cipőt, szandált, s abba bújnak bele. Amióta általánossá vált az egyenköpeny-viselés, azóta megszűnt a „Nekem szebb ru­hám van, mint neked!” — versengés, ami különösen a kislányoknál vált néha-néha már divatbemutatóvá. A helyes öltöztetésről szó­ló tanácsoknál meg kell em­líteni azt, hogy van néhány nap a tanévben: amikor még és amikor már nem fűtenek a tantermekben. Előfordul, hogy a korán érkező hűvö­sebb, őszi napokon, vagy az elhúzódó télutó napjain, bi­zony 20 fokot nem éri el a tanterem hőmérséklete. Ilyen­kor ennek megfelelően kell Öltözködni, a gyermekre réte­gesen felvehető, vagv levehető holmikat kell adni. Mint em­lítettem már: ne a köpeny alá, hanem a köpenyre. Eddig arról szóltunk, hogy milyen legyen a gyermek öl­töztetése a tanteremben. A mi eléggé változó időjárásunk mellett gond a korán mun­kába induló szülőknek a gyer­mek utcai öltözetének ös&ze- készítése is. Bármennyit ékelődnek is humoristáink a meteorológiai jelentések tévedéseiről, ne­künk mégis csak nagy segí­tőnk a tv, rádió esti előre­jelzése és a rádió Reggeli Krónikájának sűrűn jelentke­ző legfrissebb időjárásjelen­tése. A várható reggeli hő­mérséklet alapján készíthetjük össze a holmikat. Meg kell ta­nítani a gyermeket arra, hogy saját maga is gondoljon rá: a felmelegedett időben le­vegye a sapkáját vagy kendő­jét, a karján hozhatja a ka­bátját, az anorákját. ha a reggeli 6—8 fokból napsüté­ses, 20—22 fok lett délre, mi­re hazafelé bandukol. Erre már a legkisebb iskolás is képes, ha előre figyelmeztet­jük. Or. Gergely Károlyié A zárszerkezet feladata a negatívra eső fényhatás Ide­jének szabályozása. A jelen­legi zárszerkezetek idő- és pil­lanatfelvétel készítésére alkal­masak. Egyszerűbb zárakkal, régebbi dobozos gépeknél, egyfajta pillanat, pl. 1/25 és időfelvétel volt használható. A teljes idősor a régebbi zár- szerkezeteken: 1 2 5 10 25 50 100 250 500 1000. A jelenlegi l 2 4 8 15 30 60 125 250 500 1000. A régebbi és újabb be­osztás néhány közbeeső ug­rástól eltekintve azonos. Az idők úgy értendők, hogy az 1 jelzés kerek másodper­cet, a 2-es 1/2 a 4-es 1/4 má­sodpercet jelent. A zárszerke­zet időbeállító korongján ke­vés a hely, ezért a tört szám­lálójának 1/ értékét elhagyják. Az időegységek és fényrekesz- értékek összefüggéseinek meg­értése nélkül a megvilágítási időt nem tudjuk helyesen be­állítani, pl.: 1.4 2 2,8 4 5,6 1/1000 1/500 1/250 1/125 1/60 8 11 16 22 1/30 1/15 1/8 1/4 V-betű, amely a német Laufwerk, azaz előfutós: zet elnevezésből ered. , rak ezenkívül még a azaz villanóberendezéí szinkronizáltak. A szm: zálás azt jelenti, hogy teljesen nyitott állap van, mikor a villanóbei zés működik. A gyárak zetközi jelzéseket alkalm a különböző villanóbei zések csatlakoztatásán; szinkronizáltség miatt. jelzése: M — F _ FP e gyenesvaku készülék míg az úgynevezett örök nál egy X vagy egy t jelzes látható. A zárak kezete rendkívül finom érzékeny, ezért óvatos nasmódot igényel. Ame ben valami rendkívüli t tapasztalunk — lassú akadozik —, azonnal sza bérhez kell vinni, házilat ténő szétszedése nem aj tos. Wormser Antal NŐGRÁD — 1972, decembei 3.« vasárnap 11

Next

/
Thumbnails
Contents