Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-31 / 307. szám

Ívj látja a hetet kommentátorunk, RÉTI ERVIN: Súlyos árat fizetnek a támadók Majjyar vezetők üdvözlete Kuba nemzeti ünnepén DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnökének; DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének. HAVANNA Kedves elvtársak! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a forradalom győzelmének napján, a Magyar Szocialista Munkáspár; Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, a Magyar Népköztársaság kormánya és az egész ma­gyar nép nevében forró elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Forradal­mi Kormányának és a testvéri kubai népnek. A kubai történelem e nagy napiának évfordulóján mély rokonszenvünket és őszinte baráti érzelmeinket fejezzük ki a kubai népnek, amely kommunista pártjának vezetésével történelmi jelentőségű eredményeket ért el. a szocializmus építésében, hazája függetlenségének és szuverenitásának vé­delmében, s az imperializmus és a neokolonializmus ellen folytatott harcával a világ népeinek elismerését váltotta ki. Nagy örömmel töltenek el bennünket a testvéri kubai népnek szocialista gazdasága megteremtésében, kultúrájának kibontakoztatásában elért eredményei. Szilárd meggyőződé­sünk, hogy Kuba és a szocialista országok közötti kapcso­latok' erősödése, Kubának a KGST-be történt belépése ked­vező hatással lesz egész nemzetgazdaságának gyors fejlesz­tésére. ' A magyar és a kubai nép testvéri barátsága, széles körű együttműködése új lendületet nyert és tovább mélyült a Fi­del Castro elvtárs vezette kubai párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásával A' marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alánján pártjaink és né­peink között egyre szorosabbá váló kaocsolatok egyaránt szolgálják a két nép, a szocializmus és az egész haladó em­beriség javát. Nemzeti ünnepükön szívből kívánunk önök­nek jó egészséget és sok sikert. A testvéri kubai néonek kívánjuk hogy újabb kimagasló eredményeket érjen el or­szága függetlenségéért, á szocialista társadalom felépítéséért vívott küzdelmében. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titká-a; LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsánál: elnöke; FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Újabb földmozgás Nicaraguában Megdöbbentő gyilkosság a fővárosban A KARÁCSONYI és újévi ünnepek között csonka mun­kahétnek a hagyományok szerint szélcsendesnek kellett volna lennie. A feltételes mód használatának szükséges­sége azonban hamar beigazo­lódott: az év utolsó napjai páratlanul mozgalmasak vol­tak, s a világpolitika csak­nem kizárólagosan egy té­mára, a vietnami háború kér­déscsoportjára összpontosult. Amikor karácsony hétfőjén, a francia stílusban épült Ha­noi katedrális előtt gyülekez­ni kezdtek a hívők — fel vij­jogtak a szirénák és az ünne­pi istentiszteletet sem tudták megtartani az újabb amerikai bombázások miatt. December 18-a óta az Egye­sült Államok légiereje 50 000 tonnányi bombát dobott le a Vietnami Demokratikus Köz­társaság lakott településeire, mindenekelőtt Hanoi és Haip­hong körzetére. A támadások fokára jellemző, hogy a fő­városban tizenegy diplomáciai intézmény szenvedett kárt, köztük a magyar kereskedel­mi kirendeltség épülete. A Fe­hér Ház úgy nyilatkozott, hogy listáján hatvannyolc célpont szerepelt, a részlete- aésből azonban nem derült ki, hogy a lerombolt Bac May kórház vajon köztük volt-e... S akadt egy hatvankilencedik is: a légi háború eszkalációja lehetetlenné tette a párizsi Vietnam-tárgyalások csütör­tökre esedékes, i72. ülésének megtartását. A TÁMADÁSOK sok száz halottat követeltek, jelentős az anyagi kár is. De a táma­dók minden eddiginél súlyo­sabb számlát fizetnek, az újabb rohamok megkezdése óta mintegy nyolcvan repülő­gépüket veszítették el, szá­mos pilótájuk fogságba esett. Egyedül a B—52-esek elvesz­tése két hét alatt hétszázmil­lió dollárral terhelte meg a vietnami háború költségeit. Washington erkölcsi károsodá­sát pedig nehéz lenne akár­csak felbecsülni is. A szocia­lista országok kormánynyilat­kozatai, a Szovjetunió ötven­éves évfordulója alkalmából kibocsátott felhívás, határo­zottan kifejezték a messzeme­nő szolidaritást a harcoló In- dokínával. De még a NATO- szövetségesek is. az olasz, francia, belga, holland kor­mány különböző megkeresése­ket intézett az Egyesült Ál­lamok címére. Mélypontra zu­hant a svéd—amerikai vi­szony, s aligha véletlen, hogy Finnország éppen ezen a hé­ten vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. A korántsem Amerika-elle- nes nagy nyugati lapok is ag­godalommal találgatják, vajon mi az Egyesült Államok veze­tésének valódi célja. Azt gon­dolnák, hogy a nyers erőpoli- tika eszközeivel Vietnamot „belebombázhatják”, ha nem is a kőkorszakba, de a kapi­tulációé tárgyalásokba? Hi­szen ezt mindenki ábrándnak tartja; a vietnami háború évtizedei barátot és ellenséget egyaránt meggyőztek róla, hogy a vietnami nép hőn óhajtja a békét, de még jobban a szabadságot és függetlensé­get. A keserű kijózanodás lesz úrrá az amerikai közvélemé­nyen is. egyre jobban távolo­dik az olyan közelinek tűnt béke. A hadifogoly-hozzátar­tozók titkon talán már arra számítottak, hogy az ünnepi vacsorákon együtt lehet a család, de valójában jelentő­sen tovább növekszik a fogoly pilóták száma, akik egyszerre eszközei és áldozatai a hábo­rús politikának. S a sors kü­lönös iróniájaként azok az amerikai tisztek, akiket a vietnamiak elsősegélyben, szükség esetén orvosi kezelés­ben részesítették, amerikai bombáktól sebesültek meg, amikor a „Hanoi Hilton”-nak nevezett fogolytábort is légi­támadás érte. JOGGAL LETTÜNK a hé­ten tehát erősen Vietnam­centrikusak. Megdöbbenéssel olvastuk a Managuát, Nicara­gua fővárosát összeroppantó földrengés hírét, ám nehéz nem arra gondolni, hogy a tő­késvilág legerősebb hatalmá­nak légiereje a pusztításban versenyre kel az elemekkel. Megnyugvással olvastuk, hogy a környezetvédelmi erőfeszí­tések nyomán nemzetközi szerződést írtak alá a héten a tengerek és óceánok tisztasá­gáról, de az amerikai nagykö­vet szignójánál megint kikí- vánkozott a kérdés: és Viet­nam földjének megóvása? Mindenesetre j973 köszöbet úgy lépi át a világ, hogy min­den eddiginél határozottabban követeli az amerikai agresszió beszüntetését. Kontinensünkön, Európában viszonylag csendben telt el a hét. A legérdekesebb mozza­nat, hogy Belgium, az első NATO-tagállam diplomáciai kapcsolatokat létesített a Né­met Demokratikus Köztársa­sággal. Más államok, így Pe­ru és Uruguay, ugyancsak el­ismerték az NDK-t, s a de­mokratikus Németország tel­jes jogú diplomáciai kapcso­latainak száma ezzel túlha­ladta az ötvenet. Közben foly. nak az előkészületek a bizton­sági konferencia ügyében megkezdett tanácskozások folytatására, s elegendő visz- szautalni a moszkvai évfor­duló ünnepségei során elhang­zott beszédekre, amelyekben fontos helyet kapott ez a té­makör. A KÖZEL-KELETEN egy Szadat-beszéd, valamint az egyiptomi harci bizottságok alakítása jelezték a helyzet kiegyensúlyozatlanságát. A Fekete Szeptember bangkoki akciója nyilván azt a célt szolgálta, hogy a szélsőséges palesztin szervezet újra be­széltessen magáról... Ami sajnos, bizonyos fokig új ele­met jelent, hogy néhány or­szágban felháborító terror- cselekmények történtek. In­donéziában szakszervezeti ve­zetőket ítéltek halálra, egy guatemalai börtönben pedig, az elnök utasítására, meggyil­kolták a kommunista párt főtitkárát, s több vezetőjét. A haladó erők ébersége nem lan­kadhat, meg kell bélyegezni a reakciós rézsűnek tetteit és fokozni kell a küzdelmet mindazok életéért, akik a bi­tófa árnyékában, börtönök é? koncentrációs táborok rácsai mögött senyvednek... Jelentés Vietnamból Isméi iskolát bombáztak Az amerikai külügyminisz­térium pénteki bejelentése szerint az Egyesült Államok azt javasolta, hogy jövő csü­törtökön tartson újabb ülést a vietnami helyzet rendezésé­vel foglalkozó párizsi négyes értekezlet. Mint ismeretes, a VDK kép­viselői csak akkor hajlandók a tárgyalások folytatására, ha az Egyesült Államok felhagy Észak-Vietnam fokozott bom­bázásával, és visszaállítja a december 18-i helyzetet. Az Egyesült Államok légie­reje pénteken a késő esti órákban újabb támadást inté­zett Hanoi térsége ellen. He­lyi idő szerint röviddel éjjel 11 óra előtt a VDK fővárosá­ban ismét felhangzott a légi­riadó, és röviddel ezután a légvédelem felvette a harcot az agresszorokkal. A bombá­zók terhüket a város közvet­len körzetében szórták le. A Hanoiban akkreditált külföldi sajtótudósítóknak pénteken délután megmutat­ták azokat a pusztításokat, amelyeket az észak-vietnámi főváros ellen csütörtök dél­után fényes nappal támadó amerikai bombázók okoztak Mai Houng negyedben. A Francia Távirati Iroda tudósí­tója megerősíti, hogy ebben a körzetben nem található semmilyen katonai objektum és légvédelmi rakétaállás sem. Az amerikai bombák lerom­boltak két élelmiszert előállí­tó üzemet, számos lakóházat és kioltották 25 ember, köztük 6 gyermek életét. A bombák a körzetben található kórház­tól alig 100 méterre is pusz­títást végeztek. Találat ért egy iskolát, a mintegy 2000 diák azonban szerencsére már korábban elhagyta az épületet. _ A dél-vietnami hadszíntér­ről a pénteki napon szórvá­nyos összetűzésről érkeztek jelentések. Ezek közül a leg­hevesebb a Da Nangtól mint­egy 40 kilométerrel délnyu­gatra fekvő Que Son -völgyé­ben zajlott le a felszabadító erők és a saigoni csapatok kö­zött. A saigoni rezsim külügymi­nisztériuma szombaton reg­gel közleményben jelentette be, hogy az új év alkalmából 24 órás tűzszünetet rendelt el. A tűzszünet december 31- én, helyi idő szerint 18 órától január 1-én 18 óráig tart. Mint ismeretes, a dél-vietna­mi népi felszabadító erők már korábban bejelentették, hogy az új év napjára beszüntetik a harci cselekményeket. (MTI) Ellentmondásos jelentések érkeztek Managuából, a kará­csony előestéjén történt föld­rengés sújtotta nicaraguai fő­városból. Míg a Vöröskereszt szóvivői azt állítják, hogy nem fenyeget járvány veszély az el nem takarított holttes­tek i miatt, addig a helyi hi­vatalos körök szerint növek­szik a tífusz és egyéb meg­betegedések száma. A sebe­sültek nem kielégítő ellátá­sa miatt az elmúlt hét so­rán sokan pusztultak el vér­mérgezésben. Pénteken egyébként Vene­zuelából egyelőre ellenőrizhe­tetlen, megdöbbentő hír érke­zett: DP A jelentése szerint a földrengést követően a rom­ba dőlt a managuai börtön 150 politikai elítéljét lemészárol­ták, mivel állítólag „szökést kíséreltek meg.” Szombatra virradóan ma­naguai lakosok ezred rohan­tak rémülten az utcára, ami­kor öt percen belül egymás után két alkalommal is meg­mozdult a föld. A földrengé­sek — a karácsonyinál kisebb erővel ugyan — kisebb-na- gyobb megszakításokkal tar. tanak, s ezek tanulmányozá­sára az ENSZ két tudóst irá­nyított Managuába, (MTI) Továbbra is feszült a viszony Mint a svéd kormány szóm- váltak feszültté a kapcsolatok, baton megerősítette, az Egye- hogy Olof Palme svéd minisz- sült Államok felkérte Svédor- terelnök múlt szombaton éle- szágot, hogy újonnan kineve- sen bírálta a VDK amerikai zett washingtoni nagykövete bombázását és a légitáma- ígyelőre ne utazzék állomás- dásokat a náci háborús bü- helyére. nösök cselekedeteihez ha­A két ország között azután sonlította. (MTI) Űj fejezet Európában Az SZKP XXIV. kongresz- ’.ut>án elfogadott békeprogram íeghirdette, hogy a Szovjet- nió kész elmélyíteni a köl- sönösen előnyös együttműkö- ési kapcsolatokat minden te- iileten mindazokkal az álla- íokkal, amelyek a maguk ré­séről erre törekszenek. Euró- ával kapcsolatban még hatá- ozottabban fogalmazódott leg a feladat: gyökeres for- ulatot kell megvalósítani zen a földrészen az enyhü- :s és a béke felé. A XXIV. kongresszus óta em sokkal több mint másfél v telt el Már most bizonyos- íggal mondhatjuk azonban, ogy pártunk és a szovjet ál- «r nem keveset tett a béke- rogram legfontosabb megál­lításainak megvalósításáért. !9«)etuniö Leonyid Bresssnyev, as SZKP KB fóti k ira as európai helysei tárlatairól Amilyen mértékben növek­szik a Szovjetunió és a test­véri szocialista országok ere­je és befolyása, amilyen mér­tékben, aktivizálódik békesze­rető politikánk és fejlődnek más fontos, a mai világban végbemenő haladó folyamatok, annál inkább jelentkeznek a realizmus elemei több kapita­lista állam politikájában is. Ez mindenekelőtt Franciaor­szágra vonatkozik, amelynek vezetői, De Gaulle tábornok, majd Pompidou elnök, már né­hány évvel ezelőtt határozot­tan hozzákezdtek a kölcsönö­sen előnyös együttműködés­hez a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Vonatkozik ez a Német Szö­vetségi Köztársaságra is. Az a reális külpolitika, amelyet Brandt kancellár kormánya folytat, jelentős hatást gya­korolt az európai légkörre. Ez vonatkozik az Amerikai Egye­sült Államokra is annyiban, amennyiben készség mutatko­zik, hogy lemondjon a hideg­háború időszakának sok dog­májáról, amely hosszú időn át NÓGR-AD •» 1972. decern be: 31., vasárnap meghatározta az egész ameri­kai külpolitika irányát Más szóval, a mi következe­tes, békeszerető politikánk és az események egész me­nete fokozatosan annak a szükségszerűségnek a felisme­résére késztetik a tőkésvi­lágot, hogy a békés egymás mellett élés talaján intézzék az ügyeket a szocialista ál­lamokkal. A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szer­ződés, amely rögzíti a fennálló európai határok sérthetetlen­ségét, a Nyugat-Berlinre vo­natkozó megállapodások ösz- szessége, valamint az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok alapjairól szóló szerződés, az NDK diplomáciai blokádjának végérvényes áttörése — ezek Európa fejlődésének hatalmas lépései a békéhez és a biz­tonsághoz vezető úton. És mindez nem valamiféle egyol­dalú győzelem, hanem az értelem és a realizmus nagy diadala a nemzetközi kap­csolatokban. Természetesen Európában vannak még megoldásra váró nemzetközi problémák. Ele­gendő például megnevezni olyanokat, mint a müncheni diktátum felszámolásának szükségessége, valamint az NDK és az NSZK felvétele az ENSZ-be. Ezeknek'a kérdések­nek a megoldása lehetővé ten­né, hogy Európában sikeresen megtisztítsuk a nemzetközi kapcsolatokat a háború után keletkezett terheiktőL Az európai történelemben űj fejezet nyitására hivatott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amelynek összehívásáért sok éven át küzdöttek a szocialista országok. Minden arra vall, hogy az értekezlet nem ké­sőbb, mint 1973. derekán meg­nyílik. A népek komoly reménye­ket fűznek az európai érte­kezlethez. Elvárják, hogy az értekezlet az európai béke meg­erősítésének alapvető problé­máival foglalkozzék majd, vé­get vessen a hidegháború kel­tette gyanakvásnak, félelem­nek, és a jövőbe vetett hitet adjon az európaiaknak. Ügy véljük, hogy az európai álla­mok és az értekezlet nem európai résztvevői — az Egye­sült Államok és Kanada — közötti kapcsolatokat hasznos és egészséges elemekkel gaz­dagítaná az értekezlet munká­jának sikere. A jövőben is ar­ra törekszünk, hogy az érte­kezlet meggyőző eredménye­ket hozzon valamennyi részt­vevőjének. Midenki előtt Ismeretesek azok a politikai elvek, amelye­ken a Szovjetuniónak és szö­vetségeseinek véleménye sze­rint az európai népek bizton­ságának nyugodnia kell. Ezek: az államhatárok sérthetetlen­sége, a belügyekbe való be nem avatkozás, a függetlenség, az egyenjogúság, valamint a lemondás az erő alkalmazásá­ról és a vele való fenyegetés­ről. Ügy véljük, eljött az ideje annak, hogy napirendre tűz­zük az európai gazdasági és kulturális együttműködési program kidolgozását is. Ez­zel kapcsolatban felmerül a kérdés: fellelhetők-e az ala­pok a kereskedelmi kapcsola­tok valamilyen formájához az Európában létrejött államközi kereskedelmi-gazdasági szer­vezetek — a KGST és a Kö­zös Piac között? Bizonyára igen, ha a közös piaci tag­országok tartózkodnak bár­milyen diszkriminációs pró­bálkozástól a másik féllel szemben, és előmozdítják a természetes kétoldalú kapcso­latok fejlődését és az európai együttműködést. Nem ritkán hallhatjuk, hogy Nyugaton jelentőséget tulajdo­nítanak a kulturális együttmű­ködésnek és különösen az eszmék cseréjének, az infor­mációk kibővítésének, a né­pek közötti kapcsolatoknak, Engedjék meg, hogy itt fél­reérthetetlenül kijelentsem: mi is emellett vagyunk. Magától értetődően akkor, ha az ilyen együttműködés valamennyi ál­lam szuverenitásának, tör­vényeinek és szokásainak tisz­teletben tartásával valósul meg, a népek kölcsönös szelle­mi gazdagodását, a kölcsönös bizalom növekedését, a béke és a jószomszédság eszméinek megszilárdítását szolgálja. Sík­ra szállunk az idegenforgalom bővítéséért. Síkra szállunk a különböző országok közvéle­ménye közti széles kapcsola­tokért, az ifjúság, a rokon­szakmák képviselőinek talál­kozóiért, az állampolgárok kollektív vagy egyéni utazása­iért. Egy szóval ezen a terüle­ten nem kis lehetőségek nyíl­nak, ha a kölcsönös tisztelet és az egymás ügyeibe való be nem avatkozás szellemében és nem a hidegháború álláspont­járól kiindulva cselekszünk. Mint ismeretes, előttünk áll­nak a tárgyalások a fegyveres erők és fegyverzetek csökken­téséről Európában, elsősorban Közép-Európa térségében. A Szovjetunió állást foglal ezek­nek a tárgyalásoknak a ko­moly előkészítése és hatékony lefolytatása mellett. Az erőviszonyok a. kontinen­sen a béke és a békés együtt­működés javára alakulnak. És mi--hisszük, hogy a háborúkat ki lehet iktatni az európai né­pek életéből

Next

/
Thumbnails
Contents