Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-30 / 306. szám

Dí§xllnnep«eg: aw Erkel Sxinházban !■% A * mm Romama ünnepe Románia népei ma iinneplik köztársasági rendszerű«: megteremtésének negyedszázados évfordulóját. A köztársa ság kikiáltása a román nép történelmi felemelkedésének út­ján az egyik legjelentősebb mérföldkő volt. A szovjet had sereg győzelmes előrenyomulása talaján kirobbant 1944. év; fegyveres felkelés teremtette meg a tényleges lehetőséget a felszabadulásra. A román munkásosztály élcsapata, a kom­munista párt — maga köré tömörítve a legszélesebb nép­rétegeket —, szétzúzta a német fasiszták és romániai csatló­saik uralmát. A mélyreható gazdasági és társadalmi átalakulást azon­ban gátolta a monarchia rendszere, amelynek védőpajzsa mögött gyülekeztek a társadalmi haladást fékező, a törté­nelem fejlődését gátolná igyekvő, hatalmukban már megren­dített, de még mindig jelentős tartalékkal rendelkező el­nyomó rétegek. 1946 őszén, az országos választásokon megsemmisítő vereséget szenvedtek a reakciós polgári pártok. Napirendre került az elavult monarchia megdöntése. 1947. december 30- án Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RKP Központi Bizottságának főtitkára és Petru Groza miniszterelnök előtt a király alá­írta a lemondó okmányt. A köztársaság kikiáltásával lezárult az a folyamat, amely a munkásosztályt, s a vele szövetséges parasztságot a hatalom birtokosává tette, megvalósítva a román nép tel­jes szuverenitását, megnyitva az utat a román nép évszáza­dos álmainak megvalósítása előtt. A köztársaság kikiáltása óta eltelt negyedszázad ékes­szólóan bizonyította a szocialista társadalmi rend magasabb- rendűségét. A baráti Románia Európa egyik leggyorsabban fejlődő országa: az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme 13 százalékot ért el és 1972-ben értékben 21-szerese' volt az 1938. évinek, a háború előtti időszak gazdasági csúcsesztendejének. A szövetkezetesítés végrehajtásával szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság megindult a gyors, nagyszabású fejlődés útján. Az elmúlt években létre­jöttek a feltételek ahhoz, hogy átalakuljon a hagyományos román falu. Románia fejlett Iparral rendelkező ipari agrár- állammá vált. Az országépítés történelmi folyamatéban a román nép mindig maga mögött tudhatja a szocialista államok, minde­nekelőtt a Szovjetunió testvéri támogatását. Ez a támogatás Románia előrehaladásának legfőbb biztosítéka. Nagy nem­zeti ünnepén azt kívánjuk Románia népeinek, hogy érjenek el minél nagyobb sikereket a szocialista építőmunka előt­tük álló jelentős feladatainak megoldásában, a szocialista országok egysége, barátsága, a proletár nemzetköziség erő­sítéséért folytatott harcukban. Gy. S. Kommunista minisztert támad a chilei reakció (Folytatás az 1. oldalról) Az antifasiszta koalíciót kezdeményező és erősítő szov­jet külpolitika Lenin szelle­mét követve vált a II. világ­háború' fontos tényezőjévé. A Szovjetunió, mint szocia­lista államszövetség, mint szi­lárd politikai, gazdasági és katonai egység, egyben a le­nini nemzetiségi politika tes­tet öltött valósága, fényesen kiállta e kegyetlen és véres próbatételt. A szovjet népek hősi önfel­áldozása tette lehetővé azt is, hogy nemcsak kiűzték az or­szágból a betolakodókat, ha­nem a Szovjetunió döntő sze­repet játszott az egész hitleri fasizmus szétverésében, az eu­rópai népek egy részének, köztük hazánk felszabadításá­ban, a szocialista világrend­szer létrejöttében, a béke és a haladás pozícióinak nemzet­közi megszilárdulásában, az új világpolitikai realitás kiala­kulásában. A Szovjetunió győzelme nyomán létrejött népi demok­ratikus országok, a szocialista világrendszer kialakulása egy­ben azt is eredményezte, hogy széthullott a kapitalista államok gyűrűje, amely több mint 3 évtizedig bekerítette a Szovjetuniót, mint akkor egyetlen szocialista országot. A Szovjetunió áldozatvállalá­sa, győzelmes harcai lehetővé tették, hogy a szocializmus már a mi generációnk életé­ben világrendszerré vált. A szovjetunió népeinek a szocializmus, a kommunizmus építésében, a szovjet haza vé­delmében elért sikereit nem valamiféle csoda, vagy törté­nelmi véletlen teremtette meg, hanem az a következe­tes, elvhű politika, amelyet a Szovjetunió Kommunista Párt­ja a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelme óta napjainkig folytat. A Szovjetunió Kommunista Pártja valamennyi nemzetiség együttes pártjává vált. Most újabb megtisztelő, nagy feladatok állnak a szovjet nép előtt. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXIV. kong­resszusa világosan rámutatott, hogy az új győzelmek záloga továbbra is a gazdasági építő- munka marad. Kimagasló eredmények Miként a nemzetközi mun­kásosztálynak, a magyar mun­kásosztálynak, pártunknak is mélységes meggyőződése, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely 1917-ben meg­szervezte és győzelemre vitte a forradalmat, teljesen új uta­kon vezette, szervezte a 6Z0- (fializmus felépítését, győze­lemmel fejezte be a Nagy Honvédő Háborút és nap­jainkban kimagasló eredmé­nyeket ért el a kommuniz­mus építésében az a párt, amelynek most közel 15 millió tagja van, a lenini útmutatá­sokkal és az egyedülálló ta­pasztalatokkal felvértezve, a kommunizmus építésének új, nagy feladatait is sikerrel fog­ja megoldani. Mi. a Szovjetunió barátai és szövetségesei rendkívül nagy­ra értékeljük azt az áldozatot é6 felelősséget, amelyet a szovjet emberek vállalnak a béke, a haladás, a szocialista országok és minden, a társa­dalmi felemelkedésért küzdő nép érdekében. Aki szüleit vagy gyermekét adta a győzelemért, aki véré­vel fizetett más nép szabad­ságáért, aki egyéni sorsának göröngyös útján járva is ön­zetlen internacionalista, Igaz hazafi, hűséges barát maradt, olyan ember, aki személyében élő példája a szovjet jellem­ként emlegetett magatartás­nak. Ez nagy erkölcsi vívmá­nya a félévszázados Szovjet­uniónak. Testvéri kapcsolatok Tisztelt ünneplő kzönség! Kedves elvtársak! A sok nemzetiségű szovjet- állam megalakulásának, har­cainak történelmi tanulságai, a szocializmus építésének szov­jet tapasztalatai mindig a nemzetközi kommunista mun­kásmozgalom — köztük a magyar munkásmozgalom — érdeklődésének középpontjá­ban állottak. Most, amikor a Szovjetunij népei a kommu­nizmus építésén munkálkod­nak, nemcsak sajátos nemzeti feladatot oldanak meg, hanem tapasztalataikkal segítik a többi szocialista országot is, mert a szocialista társadalom építésében sok a közös vonás, a közös törvényszerűség. Mi, magyarok, most az 50 éves Szovjetunió ünneplése alkalmából is visszagondo­lunk nempsak az újabb kori, hanem a régebbi történelmi kapcsolatainkra is. Több mint fél évszázaddal ezelőtt ala­kultaik ki az oroszországi és a magyarországi forradalmi mozgalmak testvéri kapcso­latát A fiatal szovjetállam védelmében, testvéri kötele­zettségüket teljesítve, 50 év­vel ezelőtt százezernyi ma­gyar internacionalista is ott harcolt a polgárháború kü­lönböző frontjain az interven­ciósok elleni küzdelemben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját elsőként a magyar proletariátus követ­te. Sajnos, 1919-ben megdön­tötték a Magyar Tanácsköz­társaságot. De a horthysta el­nyomatás legnehezebb évei­ben is, az oroszországi forra­dalom sikerei és a szovjetál­lam építőmunkájának hírei kölcsönöztek új erőt a hor­thysta elnyomatás, az osztály­kizsákmányolás ellen, a fa­sizmus kísértetével, demagógiá­jával szembeszegülő magyar forradalmároknak. S bár a népelnyomó uralkodó osztá­lyok Magyarországon mindent elkövettek azért, hogy minél kevesebbet tudjunk a Szov­jetunióról, az oroszországi forradalom szellemét, a Szov­jetunió példaadó hírét nem sikerült kirekeszteniök a gon­dolkodásból Magyarországon. Ugyanakkor tudjuk, hogy nem maradhatott teljesen nyom és hatás nélkül az a rengeteg rágalom, félrevezető híresztelés sem, amely igye­kezett minden erővél befeke­títeni az októberi forradalmat, és a Szovjetunió hétköznapjai­nak eseményeit. Felszabadulásunk óta ha­zánkban örökre letűnt ez á korszak. A magyar társadalom jelen­leg a szocializmus teljes fel­építésének útján halad előre. Mindazt, amit az elmúlt több mint negyedszázad során sa­ját erőfeszítésünk mellett el­értünk, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal va­ló együttműködésünknek és baráti szövetségünknek kö­szönhetjük. Ez záloga volt és marad a szocialista Magyar- ország további fejlődésének. A Szovjetunió segítette az új, demokratikus magyar ál­lam kialakulását és nemzetkö­zi elismerését. Gazdasági talp- raállásunk és fejlődésünk is elsősorban a Szovjetunió tá­mogatásával valósult meg. A legutóbbi magyar—szov­jet legfelsőbb szintű párt- és kormánytalálkozón — amely nagy jelentőségű állomása volt mindenoldalú testvéri kapcso­lataink továbbfejlődésének — mindkét fél aláhúzta és meg­elégedéssel állapította meg: „töretlenül fejlődik a ma­gyar—szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködés, növekszik az áruforga­lom a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között”. Pártjaink, állartiaink közötti testvéri jó viszony alapján, széles körű tudományos, kul­turális, oktatásügyi együttmű­ködés van. Büszkék vagyunk arra, hogy kulturális értékeink, nemzeti kultúránk kincsei nagy és egyre fokozódó érdeklődésre tartanak számot a Szovjetuni­óban és örömmel tapasztaljuk azt is, hogy kulturális értéke­ink szovjetunióbeli népszerű­sége egyben újabb ablakot nyit a világ felé is. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! A világ minden részéről, 116 országból jöttek össze vendé­gek legutóbb Moszkvában, hogy köszöntsék az 50 éves Szovjetuniót. A felszólalók nagy elismeréssel nyilatkoztak a Szovjetunió eredményeiről, nemzetközi érvényű tapaszta­latairól, következetes inter­nacionalista politikájáról és arról a történelmi szerepről, amelyet a Szovjetunió fenn­állása óta betölt. Az ünneplés napjai, hetei mindig elgondolkoztatnak, számvetésre késztetnek ben­nünket. Brezsnyev elvtárs be­szédében az elért eredmé­nyek, a szovjet nép nagy si­kerei mellett beszélt a békés épftőmunkát zavaró nehéz­ségekről is. Megemlítette kü­lönösen azokat a gondokat, amelyeket az amerikai im­perializmus okoz esztelen há­borújával, mindenekelőtt Vietnamban. Tudjuk, hogy most, amikor az 50 éves Szovjetuniót ün­nepeljük, a világ más térsé­geiben is háborús feszültsé­gek vannak. De azt is tudjuk, hogy a napjainkban zajló kül­politikai események, a világ sorsát befolyásoló sok irányú tárgyalások, diplomáciai lé­pések a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország által folytatott lenini építómunka és békepolitika hatásaként a szocialista országok gyors gazdasági és politikai súlyuk növekedése láttán derűlátók lehetünk. Megváltozott erőviszonyok A Szovjetunió és a többi szocialista ország fejlődése, az erőviszonyoknak javunkra történő kedvező alakulása, a békéért folyó harc nemzetkö­zi erősödése mind-mind a ja­vunkra változtatja az erővi­szonyokat. A világon mindenütt nagy­ra értékelik az 50 éves Szov­jetunió eredményeit, azt, hogy elsőnek építette fel a szocialis­ta társadalmat. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság El­nöksége és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ne­vében az elmondottakban kí­vántam megemlékezni az 50 éves SzovjetunióróL . A ma­gyar dolgozó nép, pártunk és kormányunk, a Szovjetunió minden őszinte hívével együtt további sikereket kívánunk felszabadítónknak, barátunk­nak, szövetségesünknek, a vi­lág első és legnagyobb szo­cialista államának, az 50 éves Szovjetuniónak. ményeit tartja ön az európai béke és biztonság megszilárdí­tása szempontjából a legfon­tosabbaknak, különös tekintet­tel a szocialista országok egy­behangolt és egységes fellépé­sére? — Az 1972-es év bővelkedett az európai béke és biztonság megszilárdítása szempontjá­ból különleges jelentőségű eseményekben. — A Moszkvában kötött szerződések a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok rendezéséhez ve­zettek, ami a különböző rend­szerű államok békés egymás mellett élésének alapelvét iga­zolta. Általában javult a po­litikai légkör; az enyhülésnek a vitás nemzetközi problémák fokozatos rendezésének számos jelét lehet tapasztalni, habár még sok a gyúlékony tűzfé­szek és a rendezetlen kérdés a világban. — Európa az enyhülés és a normalizálódás folyamatában jelentősen megelőzte a világ többi részét. Az 1972-es év Európa számára az országok közötti kapcsolatokban egy Ülést tartott az E'aöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet alkotott az egységes ingatlannyilván­tartásról. Törvényrejű rendelettel mó­dosította az államigazgatási általános eljárásra, valamint a szabálysértésekre vonatko­zó törvények egyes rendel­kezéseit abból a célból, hogy megteremtse, ezek összhangját a bíróságokról és az ügyész­ségről szóló törvényekkel. » A bíróságokról szóló tör­vény által elrendelt, 1973. ja­nuár 1-én életbe lépő bírósá­gi szervezeti reformmal össz­hangban az EUnöki Tanács törvényerejű rendelettel mó­dosította a Munka Törvény- könyvének, valamint más jog­szabályoknak a munkaügyi jogvitákra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Eszerint az el­ső fokon eljáró munkaügyi döntőbizottságok határozata ellen a felek — a dolgozók és a munkáltatók — minden esetben keresetet nyújthatnak be a most létrejött munka­ügyi bíróságokhoz. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott a népi ülnöki fel­adatok ellátásáról a munka­ügyi és a katonai bíróságok­nál. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Grecsko marsall napiparancsa Andrej Grecsko, a Szov­jetunió marsallja, honvédelmi miniszter napiparancsban üd­vözölte a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta kato­náit és tengerészeit, altisztje­it, és tiszteseit, tisztjeit, tá­bornokait ég tengernagyait abból az alkalomból, hogy 50 esztendeje alakult meg a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. A Szovjetunió honvédelmi minisztere további sikereket kívánt a hadsereg és a flot­ta személyi állományának a hadművészet tökéletesítésé­ben, a fegyelem ég a szerve­zettség fokozásában. sor történelmi jelentőségű esemény eredményeképpen a fordulat éve lett. ’— 1972. júniusában életbe léptek a Szovjetunió és Len­gyelország szerződései az NSZK-val, valamint a négy nagyhatalom megállapodása Nyugat-Berlin ügyében. No­vemberben megkötötték az NDK és az NSZK közötti alapvető kapcsolatokról szóló szerződést. Ezek a szerződések a mai közép-európai határokat megkérdőjelező, az NDK elis­merését elutasító revanststa nyugatnémet körök által szí­tott sokéves nyugtalanság időszakát zárták le. Európa életébe az enyhülés és a szi- lárdulás elemeit hozták, az európai államok és határok általános tiszteletben tartásá­nak elvét rögzítették. Ezek a szerződések a szocialista ál­lamok politikájának óriási vív­mányai. Egységünknek köszön­hető, hogy a jogos követelése­inkért folytatott nehéz harc­ban képesek voltunk olyan politikai eredmények kivívá­sára, amelyek országainknak tartós, békés fejlődést bizto­sítanak az általánosan elis­mert határok között, együtL A chilei reakció láthatóan nem nyugodott bele a no­vemberi jobboldali sztrájk- mozgalom során a Népi Egy­ség kormányától elszenvedett vereségbe. A márciusi válasz­tások előtt a keresztényde­mokraták által vezetett jobb' oldal újabb kísérleteket tesz a kormány politikájának alé- ásására. Az ellenzék módsze­re továbbra is az „alkotmá­nyosság”, látszatának fenntar­tásával „övön aluli” ütések osztogatása a törvényhozás­ban, ahol tudvalévőén a jobb­oldal van többségben. A jobboldal legújabb cél­működésben valamennyi érde­kelt állammal. — Európa viszonylatában egyáltalában nem mindennapi jelentőségű esemény volt az európai biztonsági és együtt­működési konferencia sokolda­lú előkészítő megbeszéléseinek megkezdése 1972. novemberé­ben Helsinkiben. Ennek a 'konferenciának az eszméje évekkel ezelőtt merült fel 1972-ben értek véget a viták magáról az értekezés gondo­latáról, amelyet 34 európai ál­lam, az Egyesült Államok és Kanada végül is elfogadott. Ezután kezdődött el a nagy vállalkozás konkrét előkészíté­sének időszaka. Mit vár ön az 1973-as év­től? — Mindenekelőtt az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikerét. Ügy gon­doljuk, hogy a konferencia ta­nácskozásainak már 1973. jú­niusában meg kell kezdődniök. Óhajtjuk, hogy a konferencia munkája megfelelően alakul­jon és pozitív eredményeket hozzon. Ehhez, úgy véljük, a konferenciát össze kell kap­csolni a külügyminiszterek konstruktív megbeszéléseivel és a szakbizottságok munká­jával, végső akkordként pe­dig magas szintű állami képvi­selők találkozójával. Mindez hangsúlyozná a konferencia rendkívüli jelentőségét a je­lenlegi európai együttműködés és a jövőbeli békés fejlődés számára. Ahhoz, hogy az euró­pai konferencia valóra vált­hassa e reményeket, ki kell dolgoznia a biztonsági politi­ka minden vonatkozását a megfelelő megegyezés számá­ra. Ebben a megegyezésben le táblája Orlando Millas a kom­munista pénzügyminiszter. A kormány politikáját követke­zetesen megvalósító Millas: csütörtökön a képviselőház Eelfüggesztette állásából: mondván „törvénytelenül” járt el a vállalkozók sztrájkjában részt vett személyekkel szem­ben. A képviselőház 75:42 arány­ban hozott döntése csak a szenátus hozzájárulásával lép életbe, de a szenátorok egy hónapon belül kinyilvánítan­dó véleménye sem kétséges: Itt is a jobboldal van több­ségben. (MTI) kell rögzíteni és meg kell erő­síteni a fennálló európai hatá­rok általános tiszteletben tar­tásának, a fegyveres erőszak alkalmazásáról való lemondás­nak, és a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének alapelveit. Az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferencia tanácskozá­sainak természetesen eredmé­nyezniük kell a széles körű gazdasági-tudományos együtt­működést és a nemzetközi csere más formáinak fejlődé­sét, továbbá nagy vonalakban a természeti környezet védel­mének kidolgozását. Arra szá­mítunk, hogy 1973-ban a konferencia megfelelő határo­zatokat hoz az említett kér­désekben és létrehozza azt az állandó szervet, amely tovább folytatja a munkát az össz­európai biztonság és együtt­működés rendszerének kiépí­tésén. Az 1973-as év másik eseménye lesz a fegyveres erők és a fegyverzet Európá­ban végrehajtandó csökkenté­sével foglalkozó tárgyalás-so­rozat. Az e téren mutatkozó haladást — az európai bizton­ság egyensúlyának egyidejű fenntartása mellett — nagy megelégedéssel fogadnánk. % NÓGRAD - 1972. deeembe« 30.,-szómba! (TASZSZ) Űj fejezet Európában 1972 „nagy esztendő volt” Európa életében. 1973 pedig a „nagy várakozások éve”. A Központi Sajtószolgálat megbízásából Varga József, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztője földrészünk sorsának alakulásával kapcsolatos kérdéseket intézett — részben sze­mélyesen, részben levélben — az európai szocialista orszá­gok politikai és társadalmi életének néhány jelentős képvi­selőjéhez. Lengyelország Válaszol: S. Olszowskl külügyminiszter — Az 1972-es év mely ese-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents