Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

Pataki József rajza CSALÁDI ÜNNEPEK Két esztendővel ezelőtt hívták életre Salgótarjánban a Családi és Társadalmi Ünnepet Rendező Irodát. Majdnem egyidőben azzal, hogy a családi és társadalmi ünnepek meg­szervezésének fejlesztéséről először kormányhatározat, majd ennek folytatásaként a művelődésügyi miniszter rendelete látott napvilágot. Azóta szerte az országban létrejött a szer­vező Intézmények hálózata. Megyénkben két helyen, Sal­gótarjánban és Balassagyarmaton nyitották meg az irodát. Mindannyiunk belső igénye, hogy az élet kiemelkedő eseményeit szertartásokkal, ceremóniákkal emlékezetessé tett rendezvényeken ünnepeljük meg. Jólesik ilyenkor öröm1 ben, bánatban osztozni a hozzánk legközelebb állókkal. Ezeknek a rendezvényeknek stílusos, tartalmas megszerve­zésére, lebonyolítására hivatottak a két éve létrehozott iro- fiák* A szocialista családi szertartások mai intézményháló­zata azonban még korántsem kielégítő. Egyaránt vonatkozik ez mennyiségi és minőségi szempontokra. Megyénknek is még csak viszonylag kis területét vonták hatásuk alá az Iro­dák. A salgótarjáni iroda alakulása óta csaknem 200 gyer­mek névadóját rendezte, 107 alkalommal pedig a házasság- kötést tette emlékezetessé. Polgári gyásszertartást 87 alka­tommal szervezett. A* elkövetkező időben azonban elsősorban nem a szám­szerűség javítása lesz a cél. A legfontosabb feladat olyan minőségű, vonzó hatású ünnepségek rendezése, amelyek már önmagukban hordozzák az ügy propagandáját. Módszerei­ben, stílusában kell tökéletesíteni a munkát, Az irodák tevékenységének egyik gyenge pontja a sok résztvevővel lebonyolított ünnepségek szervezése. Nem rit­kák a tízes, tizenkettes névadók, pedig ez a „tömegszerű­ség” éppen bensőségességétől, családiasságától fosztja meg »* ünnepet. Igaz, több munkával jár, de a legszebb az egyes névadó, ahol az apróságnak és a hozzátartozóknak nem kell psztozniok a gondoskodásban, figyelmességben, sseretetben. Korántsem lehetünk még elégedettek a házasságkötő­termek berendezésének esztétikusságával. Sokszor hiányoz­nak a vonzó külsőségek, amelyek nélkül pedig nem elég ünnepélyes az esküvő. Bőven van mit tenni az ilyenkor el­hangzó beszédek javításában is. Bizony visszatetsző dolog, ha az egymásnak örök hűséget fogadó ifjú pár frázisokkal zsúfolt, kötelességszerűen ledarált sablonszöveget hall. Szerencsére nem vagyunk híján azoknak a kezdeménye­zéseknek, amelyek eredményeképpen a szocialista szertar­tások megkapják önálló arculatukat és méltó környezetüket. Ezónokképző tanfolyamokat, módszertani bemutatókat ren­deznek, s a tanácsok is gondot fordítanak már műalkotások­kal, virággal, drapériával szépen díszített házasságkötő tér­ltíftlfilíjtásöFíj Bár a megyénkben működő családi irodák is készítettek már propagandaanyagot, az ügy népszerűsítéséért ennél többet kell tenni. Űjabb kiadványokkal, tájékoztató füze­tekkel kell megkeresni az embereket, hogy megismerjék a családi Irodák munkáját, tudják, hol, hogyan lehet igény­be venni szolgáltatásaikat. Két év eltelte alatt a családi irodák bebizonyították létjogosultságukat, az emberek széles táborát állították a szocialista tartalmú ünnepek megszervezésének fejlesztése mellé. Munkájuk szép, feladatuk nemes. Hiszen a tartalmá­ban és formájában Is szépen, ízlésesen rendezett ünnep megsokszorozza az örömet, könnyebben elviselhetővé t»gzt © gyász okozta fájdalmat. Sit M. Szünnapi program Korábbi időben nagy gond volt a szécsényi általános is­kolák pedagógusainak ideoló­giai továbbképzési napján a napközis gyerekekkel való fog­lalkozás. Legközelebb decem­ber hatodikén lesz ilyen szün- nap az általános iskolákban. A járási könyvtár és mű­velődési ház kezdeményezésé­re megoldódott a probléma. A művelődési házban délelőtt Margittal Ági lép a gyerekek elé „Ákom-bákom" című ösz- sseállításával. Délután pedig a közelmúltban, Salgótarján­ban lezajlott bábjátékfesztlvá- Ion részt vett ludányhalászl és szécsényi bábjátszók szóra­koztatják őket műsorukkal. A járási könyvtár ugyan­csak érdekes programot bizto­sít * gyerekeknek. Ttz-tagok sz/nháziátogatása A kishartyáni Egyesült Erő Termelőszövetkezet a múlt évben színházbérlettel lepte meg a jól dolgozó tagokat, akik rendszeresen látogatták a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban ren­dezett színházi előadásokat. Az idén a szövetkezetnek nem volt anyagi lehetősége bérlet- vásárlásra, de a tagok annyi­ra megszerették a színházat, hogy erre az évadra huszonöt bérletet vásároltak. A terme­lőszövetkezet vezetősége támo­gatni kívánja továbbra if# a dolgozóit, ezért az előadások látogatását szállítás biztosítá­sával segíti elő. Emlék«« faf Alt Mártírra emlékezünk... TÉLAPÓ- CSOMAGOK ingyenes házhoz szállítását december 5-én este vállalják élelmiszerboltjaink: Salgótarjánban: 201. sz. (városi tanács mellett), 170 sz. (Le­nin tér, megyei tanáccsal szemben), Balassagyarmaton: 141. sz. AŐC, Nagybátonyban: 100. sz, (Bányaváros). „Stoben a községben született Mravik Ferenc elvtárs, »kit a német fasiszták illegális kom­munista tevékenységéért 2.944- ben meggyilkoltak, Emlékét kegyelettel őrzik a község dolgozói. , t*9 EZ A SZÖVEG olvasható azon az emléktáblán, amelyet december 6-án avatnak Bér­ceién, a mártírhalált halt Mravik Ferenc szülőfalujában. Az emléktábla-avatást Bércéi felszabadulásának évforduló­jával kötik össze. Ki is volt Mravik Ferenc? Miért került Horthy, majd Szálas! börtönébe? Miért hur­colták Németországba, s kí­nozták halálra? Megyénk nagyszerű szülöt­téről ma már keveset tudunk. Életét nehéz hűen végigkísér­ni. Alig marad olyan harcos­társ. aki a mártírra tudna emlékezni. Hiszen Mravik Fe­renc illegalitásban dolgozott,# amikor a németországi kon­centráció»# táborba hurcolták, közülük senki sem maradt életben. Mégis az élőket hív­juk segítségül, hogy mégis- merjük Bércéi szülöttét. — Napszámos ember volt az apja. Mi együtt nőttünk fel. Együtt gyerekest ed tünk, együtt töltöttük a katonai időt 1922. máujsától 1924. májusá­ig Salgótarjánban, a hetes kerékpáros zászlóaljnál. Ren­des, nagyszerű ember volt a Feri. Virgonc volt gyereknek, ügyes volt felnőttnek. Jó fel­lépésű férfi volt. ű is nap- számosként dolgozott egy ide­ig a faluban. A katonaságnál szerette bajtársait, szerette az embereket. Aztán elment a faluból, Budapestre került, rit­kára járt haza. Mikor eljött Bercelre a híre, hogy letartóz­tatták, elvitték a németek, sajnálta a falu. Hát még én, hiszen nagyon jó barátok vél­tünk. A kivégzésének a híre pedig megdöbbentette az egész környéket — vallja most a 72. évét taposó Molnár József Bar célén. DE MIÉRT IS került a Horthy-fasizmus, a Szálasi börtönébe, miért került a né­met fasiszták kezére? Erről egykori harcostársa, a Buda­pesten élő, a Szocialista Ha­záért Érdemrend kitüntetettje, Szalai Pál így emlékezik viaz- wa. — Mravik elvtárs 1935-ben került Budapestre. Rövid Ide­ig a MÁV-nál dolgozott, fél év után a BESZKART-hoz ke­rült, villamosvezető lett. Itt lett szakszervezeti tag is, 1920-ben. Ekkor került közel a munkásmozgalomhoz. A he­lyi csoport vezetőségi tagja, aktivistája lett, feladata a szervezés volt, Az illegális pártmunkába 1940-ben kap­csolódott be, de úgy, hogy er­ről a munkájáról még a csa­ládja sem tudott, A konspirá­ció sok mindent megkövetelt, főleg a fegyelmet.., Ennek ellenére 1942. áprilisában a BESZKÁRT-nál dolgozó moz­galom felszámolásáért mint­egy kétszáz szakszervezeti ta­got, vagy kommunistát vittek ei, Munkaszázadban dolgoz­tatták őket. Kivitték az első vonalba, ahol aknákat szed­tek Ezzel szinte az egész ve­zetést likvidálták.,. Mravik elvtárs még „meg­úszta” ezt a letartóztatást. To­vább dolgozott az illegalitás­ban. Júniusban azonban rá Is sor került. Mint kommunistát letartóztatták, s az Andrássy laktanyába cipelték. Két hé­ten keresztül vallatták, kínoz, ták, verték, még enni sejp ad­tak neki. Két hét után aztán kiengedték.., Nem sokáig élvezhette a „szabadságot",,. JÓI emlékszem, 1948. mérd»- sóban újabb idézést kapott. Zárt tárgyalást rendeltek éL„ Hat évet kapott... — A Margit körúton volt =— veszi át a szót özvegy felesé­ge, aki ma is Budapesten éL — Amikor beszélőt kaptam, mindig arról érdeklődött, hogy merre jár a felszabadító Vörös Hadsereg. Mindig bízott a fel- szabadulásban. Soha sem csüggedett, a börtönből még bennünket is vígasztalt, ki­tartásra biztatott... Aztán be­következett a tragédia. 1944. október 24-én, Szálasi ura­lomra jutása után azonnal az összes politikai foglyot, köz­tük a férjemet is Németor­szágba szállították. Szállítás közben a vonatról még érte­sített bennünket, hogy útban vannak Németország felé.,. Ez volt az utolsó üzenete, Ezt követően semmi hir sem róla, sem a többiekről. Egyetlen ember sem menekült meg.. - Éreztük, hogy ez lesz a vé­ge, hiszen egészsége a börtön­ben nagyon megromlott.,, Nem érte meg a felszabadu­lást, mártírhalált halt. Emlé­két eddig is őrizték. 194B-ban a BESZKÁRT-nál emlékmű­vet avattak a vállalat huszon­négy mártírja emlékére. Köz­tük szerepel a férjem in, Az­óta minden év április negye­dikén megemlékeznek a hő­sökről. ., — MOOT A KÖZSÉG fel­szabadulásának évfordulóján emléktáblát helyezünk el a tanácsháza falára, A falu szí­vesen fogadja, hiszen megér­demli. Életét áldozta a mai, a jobb világért — mondja * bereeli Molnár József. A munkásmozgalom nagy­szerű alakjának állít emlék­táblát Bércéi lakossága. Homogyvári László A téli könyvvásár újdonságaiból Az 1973. évi téli könyvvásár november 25-én nyitotta és december 24-ért zárja kapuit. Jelképes kapunyitásról és zá­rásról van szó, hiszen vég­eredményben az egy hónapra időzítetten, éppen most nagy sokaságban és választékban megjelenő könyvek csalogató kínálata nem szűkül meghatá­rozott városokra, könyvesbol­tokra. Az ez évi könyvvásár alkal­mából megjelenő kiadványok minden településen, minden olvasni vágyó ember számára elérhetőek. Egy blokkot képeznek az 1973. évi Petőfi-évforduló tisz­teletére kiadott könyvek: Pe­tőfi életútja, Petőfi szerelmes versei; Petőfi összes költemé­nyei; a költőt visszaemlékezé­seken át bemutató Petőfi ko­szorúi és a kortárslrodalom tükrében nagyságát láttató így élt a szabadságharc köl­tője, A klasszikus irodalomból kirakatokba kerül a Hét év­század magyar versei 1—111., Radnóti Miklós összes versei és műfordításai, Shakespeare összes művei, Dickens és Wal­ter Scott egy .egy műve. A kiskorú és fiatal olvasók számára la bő választék áll rendelkezésre. Megjelenik a Lányok, és a Fiúk Évkönyve; a legkisebbeknek örömet nyújtó Hóember és a kisisko­lásoknak szórakozást ígérő évkönyv, a Kincskeresők. A mai magyar irodalmat kedvelők Déry Tibor (Alko- nyodik, a bárányok elvérez­nek), Illyés Gyula (Haza a magasban), Mesterházi Lajos (Bánatos bohóc), Bor Ambrus (Űtlevélkép háttérrel), Né­meth László (Irgalom) és Szathmári Sándor (Kazohi- nia) műveit választhatják töb­bek között. Szép számban képviseltet’ magát a külföldi szépiroda­lom, az irodalom- és művelő­déstörténet is. Megvásárolható az öt világrész kortársíróit bemutató Égtájak 1972; Jev­tusenko újabb kötete, az Éb­redő város; a filmről már is­mert Sacco és Vanzetti: Kas­sák Lajos; Az izmusok törté­nete és Vérkonyi Nándor haj­dan nagy sikert aratott köny­vének új kiadása: a Szíriát oszlopai. •• v. Végül, de nem utolsósor­ban a Kossuth Kiadó két ia- galmasan tanulságos kiadvá­nyára hívjuk fel a vásárlók figyelmét. Fock Jenő (A szo­cializmus építésének gazda­ságpolitikája) legjelentősebb beszédeivel, cikkeivel és Ko­mócsin Zoltán (Nemzeti ér­dekek, internacionalista célok) cikkeivel, tanulmányaival is­mertetnek meg a fenti című könyvek. A könyvkiadás tehát látha­tóan „kitett magáért”. A könyvvásár teljes sikerének kulcsa most már a könyvba­rátok kezében van. Karácsonyi vásár a pásztói áruházban / December 4-től 23-ig minden VIDEOTON gyártmányú tv vá­sárlása esetén SOO Ft-os ajándékutalványt adunk vevőinknek. Most vásároljon televíziót, érdemes 1 Az öreg mester A salgótarjáni piacon egy Ki esi háíJkóban található a salgö tarjáni Ciné,* Ktsz egyik Javító részlege. Ebben a „mini1' műhely ben beszélgetek Olajoz nála ba csival, az idős mesterrel. Mióta cipész és hol kezdte i munkáját? 1 — A Szabolcs megyei Nyír bú tonybol való vagyok, ott töltőt tem a tanoncidőt, majd Vt évig mint segéd dolgoztam ott. S ami „Jr*mí,L“8y ére!tem' hogy .lég g* •»áHé , vagyok, egyedin i boldogulhatok, önállósítottam ma gamut. 1951-ben léptem be a ktsz be NyírbAtonyban. Később min reszlegvezető végeztem a munká mat. — Hány éve á! Salgótarjánban — Huszonegy éve vettem itt ««< kis házat. Feleségem, s hárul] lányom van. őket már itt adtul férjhez. E» szeretünk ebben i mindig épülő és szépülő városba! lakni. — Klslparosideje alatt ismer volt az a fogalom, hogy „minősé gi reklamáció”? — Nem. Nem, ez nem volt Is meretes. Az énáltalam készítet cipőkben, csizmákban 8—10 évii is eljártak az emberek. De nem csak * elpő és a csizma vol tartós, hanem a szabolcsi papuei is. Rengeteget készítettem belő lük, ez volt ám Igazán a vásá rok slágere. Több színben, szebb1 nél szebbek kerültek ki a kezeit alól. De még most Is meg tudós csinálni, ha bérnek rá. Most Is nagy a forgalom, sní( beszélgetünk Is sokan jönnek h. a kis műhelybe, Hozzák a betel lábbeliket. Es Béla bácsi hűségei segítőtársával, feleségével osztja meg a munkát. Negyvenhárom éve dolgoznak együtt a szakmá­ban. Most a munkafelvevő, kia­dó és pénztárosi munkát látja el. Mindketten nyugdíjasok. Csen­desen dolgoznak. Szorgalmas em­berek. — „Dolgozni csak ponto­san, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes ". — vallják munkájukról a küllő szavaival. K, ¥era

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents