Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-28 / 304. szám

EsmuMjuk a szovjet köztársaságokat Grúz Szövget Szooialista Köztársaság A Grúz SoSzK a Kauká­zus nyugati részén, a Feke­te-tenger pártján fekszik. Te­rülete 69 700 négyzetkilométer, lakossága csaknem 5 millió fő. Grúzia fővárosa Tbiliszi. 1917-ben Grúziában is a szovjetek vették át a hatal­mait, ám a többségiben leve mensevikek 1918. májusában kikiáltották a „független grúz 1 emokratiícus köztársaságot' amely később német, majd angol megszállás alá került. 1921. februárjában fegyveres felkelés döntötte meg amen- sevik kormányt, s megalakult a Grúz SzSaK. Grúzia 1922. tavaszán Azerbajdzsánnal, és Örményországgal létrehozta a Kaukázuson túli Szovjet Fö­derációt, amely alapító tagja lett 1922. decemberében a Szovjetuniónak. Ipairan belül a villamosener- gia-termelés, vaskohászat, gép­gyártás, mezőgazdaságában a gyümölcs-, szőlő-, zöldség-, tea- és dohánytermesztés ját­szik fontos szerepet. Üzemi demokrácia „Hozzám bárki odajöhet...” AZ IGAZGATÓI utasítás úgy rendelkezik a Magyar Kábel Művek balassagyarmati kábelgyárában, hogy a műsza­ki tanácskozást követően üzemrészlegenként kell meg­tartani a termelési tanácsko­zásokat. S a tanácskozásokról készült jegyzőkönyveket lég­ii ó6Őbb öt napon belül két pél­dányban kell elkészíteni, majd egyet a titkárságon, a másikat a szakszervezeti bizottságon kell leadni. Kovács Sándor, a szakszer­vezeti bizottság titkára azt mondta: . — Ezzel « igazgatói utasí­tással teljes egészében egyet lehet érteni A baj csak az, hogy korábban egy-két jegy­zőkönyvet, legutóbb, a novem­beri termelési tanácskozások után pedig eddig csupán há­rom jegyzőkönyvet kaptunk, holott öt helyen tartottunk termelési tanácskozást. A dol­gozók által felvetett gondok­ra, javaslatokra, észrevételek­re általában azonnal intézke­dés történik. A szakszervezet írásban erről nem kap min­dig tájékoztatást, az intézke­dések végrehajtásáról is leg­feljebb’az igazgatói megbe­széléseken szerzünk tudomást. Hiába is szerettem volna be­tekinteni a termelési tanács­kozások jegyzőkönyveibe, a szakszervezeti titkár ezekkel nem tudott szolgálni. — Meg kell mondani, hogy többnyire rövid úton megol­dódnak a problémák — tette még hozzá Kovács Sándor. — De a szakszervezetnek nincsen megfelelő módja arra, hogy számon tartsa az észrevétele­ket, ellenőrizze az intézkedé­sek megtételét és végrehajtá­sát. Fennáll annak a veszélye, hogy esetleg egy-két javaslat „elfelejtődik”. Hirtelen két dolgozói észrevétel jut az eszembe. Ventillátort kértek az acélorsózóhoz, s egy idő­ben akadozott a melegvízel­látás a fürdőkben. Az utóbbi gond azóta megoldódott. Ven­tillátor még a mai napig sin­csen. Pedig van ilyen a raktá­ron, ha nem is erre a célra. Csak fel kellene szerelni Per­sze, kezdő üzem vagyunk, még tart a beruházás, a karban­tartók minden idejét leköti a géptelepfté6, közben termelni is kell, nem is keveset, talán ezért nem került eddig erre sor. A fiatál párttitkár, a nem­régen termelési csoportvezető, nek kinevezett Imre István nagyon „diplomatikus”: — Természetesen, arra nagy szükség lenne, hogy ezek a formai dolgok is rendben menjenek. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy Kovács elvtárs minden hétfőn részt ■ vesz a „haditanácson”, ahol módja van tájékozódni, figye­lemmel kísérni a problémák megoldódását. Mit kellene tenni, hogy az üzemi demokrácia mindennapi gyakorlata formailag Í6 meg­feleljen a követelményeknek? Képes-e betölteni feladatát a szakszervezet a dolgozók ér­dekvédelmében, a termelést segítő munkájában? — Csak az igazgatón múlik, hogy mennyire követeli meg a saját utasításainak betartá­sát — mondta Kovács Sán; dór. Esedékes a kötelező gépjármű biztosítás Magyarországon — a gépjármű- felelősségi biztosításon kívül ■— valamennyi biztosítás önkéntes jellegű. Ez a kivétel fontos köz­érdeket szolgál: egységes védel­met a közlekedésben résztvevő gyalogosoknak, a gépjármű uta­sainak és a karambolban vétlen gépjármű-tulajdonosoknak egya­ránt. A kötelező gépjármű-felelősségi biztosítás 1973. évi díja január elsején válik esedékessé. Az Ál­lami Biztosító valamennyi ma­gánautó- és motorkerékpár-tula:do nos részére megküldi a felelőssé­gi biztosítási díj rendezésére szol­gáló átutalási postautalványt. A s »mélygéokocsik évi biztosítási díja változatlanul 460 forint, amely két egyenlő részletben, ja­nuár és július 1-én fizethető, a motorkerékoárok évi biztosítási d*«a 100 forint, amely január 1-én (: .v összegben esedékes. A biztosí­tási díj kiegyenlítését a posta- utalvány postai keletbélyegzővel ellátott feladóvevénye igazolja­A postautalványok kiküldése folyamatban van. Azok a gépjár­mű-tulajdonosok, akik december 31-ig nem kapták meg az érte­sítést és a postautalványt, az ál­landó lakóhelyük szerint illeté­kes ÁB-fióknál, vagy Igazgatóság­nál vehetik át az 1972. évi díj kiegyenlítését igazoló feladóve­vény bemutatása mellett. A postautalvánnyal együtt a gépjármű-tulajdonosok űrlapot is kaptak, amelyen az esetleges vál­tozást (járművét nem üzemelteti, a járművet eladta, elajándékozta, vagy a közlekedésrendészet a forgalomból kivonta) 30 napon be­lül be kell jelenteni az állandó lakóhely szerinti illetékes AB-fi- óknái, vagy Igazgatóságnál. Személyes reklamáció esetén gyorsítja az ügyintézést, ha a gépjármű-tulajdonosok bemutat­ják a kiküldött átutalási posta- utalványt, valamint az 1972. évi rtíi átutalását igazoló postai fel­adóvevényt. A változások közlése minden gépjármű-tulajdonos ér­deke? Géczi Imre iga aga tő nem híve a „kertelésnek”: — Ha valóban nem kapja meg a jegyzőkönyveket a szakszervezet, akkor teljesen jogos Kovács elvtárs észrevé­tele. Ennek utána fogok néz­ni. Azért azt is meg kell mondanom, hogy nem vagyok a papírmunka híve. Az „üze­mi négyszög” — párt-, szak- szervezet, KISZ-, gazdasági ve­zetés — minden hétfőn tart megbeszélést. Itt minden „te­rítékre” kerül, az előző heti problémák, a heti feladatok, a megteendő intézkedések. Erről még csak emlékeztető sem ké­szül, Feleslegesnek tartom. Persze, magam is úgy vélem, hogy rendnek és fegyelemnek kell lenni. Ezt meg is követe­lem. Van is rá példa. A cso­portvezetők, a részlegvezetők kötelesek negyedévenként be­számolót készíteni a gazdasági munka értékeléséhez. Ezt a je­lentést ketten nem csinálták meg. Az „eredmény” igazgatói figyelmeztetés és 20 százalék prémiummegvonás. Az éjszakai műszakban dol­gozóknak tartott legutóbbi ter­melési tanácskozás még éjfél után is tartott, olyan élénk volt az érdeklődés és a vita­kedv. S másnap már minden felvetett, jogos észrevételre megszületett az intézkedés. Nem sikkadhat el hát egyet­len értékes ötlet, javaslat sem, Már csak azért sem, mert nemcsak egy-egy dolgozó, ha­nem az egész gyár érdeke, hogy a termelést gátló, a köz­érzetet rontó tényezők minél hamarabb megszűnjenek. S NEM IS olyan nagy baj, ha az összetartozás, az együtt­működés szálai nem annyira formálisak, sokkal inkább tar­talmas, emberi kapcsolatok. Ahogyan az igazgató mond­ta: — Ha felmegyek az tizem­be, hozzám bárki odajöhet... Kiss Sándor Jogssobflly-magyapdsat Hfl.1 A munkaviszonyban álló dolgozókra és az ipán szövetkezetek tagjaira vonatkozó nyugdíjrendelkezések módosítása A dolgozók társadalombizto­sítási nyugdíjrendszerében az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár a férfiaknál a 60., nőknél az 55. életév. Ehhez a korhatárhoz képest korked­vezményt kapnak azok a dol­gozók, akik hosszabb időt töl­tenek el olyan — úgynevezett korkedvezményes — munka­körben, amely az emberi szervezetet fokozottabban igénybe veszi. MENNYI SZOLGALAT1 EV SZÜKSÉGES KORKEDVEZMÉNYBEN VALÓ RÉSZESÜLÉSHEZ? Ez év december 31-ig hatá­lyos rendelkezések szerint a Korkedvezmény egységesen öt év és a férfiak csak akkor jo­gosultak erre, ha legalább 25, a nők pedig, ha legalább 20 évet dolgoztak korkedvez­ményre jogosító munkakörben. Kivételt képeznek az egy lég­köri nyomásnál magasabb nyomású légtérben dolgozók, mert ezek 15 évi ilyen mun­ka után kapják meg az ötévi korkedvezményt. A jelenlegi szabályok min­dent vagy semmit elve alap­ján, ha a dolgozó kevesebb időt töltött el korkedvezmé­nyes munkakörben, például férfi 24 évet, vagy nő a 20 év helyett csak 19 évet, kor­kedvezményt nem kaphat. Az 1973. január 1. napjától érvényes rendelkezések ezt a kategorikus szabályt olykép­pen változtatják meg, hogy kétévi korkedvezményre jo­gosult az a férfi, aki legalább 10 évig és az a nő, aki lega­lább 8 évig korkedvezményes munkakörben dolgozott és minden további 5, illetőleg nő 1 évi ilyen korkedvezményes munkakörben ledolgozott idő után további egy-egy év kor- kedvezményre válik jogosult­tá. így például az a férfi, aki vájár munkakörben 30 évet dolgozott le korkedvezményes munkakörben, vagy az a nő­dolgozó, aki 24 évet dolgozott a vonaton jegyvizsgálói munka­körben az már 54, illetőleg a női dolgozó 49 éves korban jogosulttá válik öregségi nyug­díjra. Megfelelően módosulnak az egy légköri nyomásnál na­gyobb nyomású légtérben fog­lalkoztatott dolgozók korked­vezményeinek a szabályai is. Itt azonban már 6 évi mun­kavégzés 2 évi, minden to­vábbi 3 év pedig l—l évi kor- kedvezményt biztosít a dol­gozónak. Nézzünk egy másik példát is: a nő dolgozó 51 éves és 20 év szolgálati ideje van, amelyből 12 évet vala­zést sorol fel. Tartalmazza továbbá a munkakörök mű­szaki leírását is és megjelöli, hogy ar munkakör a népgazda­ság egész területén vagy me­lyik ágazatában ad jogot kor- kedvezményre. Mindezeken túl, a régi kor­kedvezményes munkakörök mellett új munkakörökkel is bővült a korkedvezményes munkakörök száma. Megyénk­re jellemző iparágakban pél­dául a bányászatban új kor­kedvezményes munkakör a melyik textilgyárban fonónő- bányaiparosok, szakmunkások, ként dolgozott. Ennek alapján csapatra telepített vagy csa 3 év korkedvezmény illeti Patokat közvetlenül kiszolgáló iparosok munkakörei, ameny- nyiben teljes munkaidejüket a föld alatt töltik ki. Űj, továbbá csapatokat kiszolgáló, vagy a csapatra telepített betanított és segédmunkások munkakö­rei, valamint a műszaki mun­kakörök, ha munkaidejének legalább háromnegyed részét föld alatt tölti. Melegüzemben végzett mun­kák közül új korkedvezmé­nyes munkakörnek számít az A jelenleg korkedvezményre öntödei segédmunkás, ön­jogosító munkaköröket több tödéi rámoló, öntödei kőmű- mint 20 éve állították össze, vés, öntödei föld alatti mun- A 20 év alatt a népgazdaság kás, pácoló, horganyzó, ko- szerkezetében számos változás vács (amennyiben gépi ková­meg, vagyis az 55 éves kor­határ helyett már 52 éves korában, tehát már 1973. év­ben nyugdíjba mehet, függet­lenül attól, hogy mikor dol­gozott fonói munkakörben. MILYEN VÁLTOZÁSOK LESZNEK A KORKEDVEZMÉNYRE JOGOSÍTÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKÉBEN? történt, új iparágak keletkez­tek, de lényegesen megváltoz­tak a technolkógiai eljárások, az egyes munkakörök is. Ez a jegyzék tehát nagyrészben korszerűtlenné vált, elavult. Az új jegyzék, amely a Magyar Közlöny 1972. no­vember 2-i, Illetőleg a Mun­kaügyi Közlöny november 16-1 számában a 35/1972. (XI. 2.) MT. sz. rendelet melléklete­ként került közzétételre, eze­ket a hiányosságokat pótolja. Ez a jegyzék a munkakörök­nek nem csak az általános, ha­nem a különböző üzemekben használatos elnevezéseit is feltünteti, így például a hengerész általános megjelö­lés mellett, mintegy 70, a vá­jár általános megjelölése mel­lett 44, a kovács általános megjelölése mellett pedig kö­csolást folytató üzemben dol­gozik) stb. munkakörök. Tel­jesen új iparágnak számít a sütőipar, ahol a magyar, gő­zös és platnis kemencénél la­pátos vető és kisütő munka­köröket vették fel a korked­vezményes munkakörök köze, amennyiben ezek a munkakö­rök napi hét tonna/16 óra feletti kapacitású üzemekben vannak. Járművezetők közül a men­tőgépkocsi-vezetők kivételével, csak a BKV, illetőleg jogelőd jenéi ilyen munkakörben le­dolgozott időre terjed ki a korkedvezmény. Ezzel szem­ben a MÁV és a Győr—Sop­ron—Ébenfurti Vasút területér korkedvezményes munkakör­nek számít a mozdonykfsérő (mozdonyvezető stb.), vonatkí­sérő stb. kalauzok, étszolgálati. zel 60 különböző — a gya- dolgozók, kocsirendezők, moz- korlatban használt — elneve- gópostások stb. munkakörei Is. Kozárdi pásztor A Cserhát csak messziről kelti a szelídet. Amikor a tövébe ér az ember, hirtelen kapaszkodók, sziklák állják útját. Kis József, a kozárdi pásztor naponta nekirugasz­kodik, hogy megmássza a hirtelen emelkedőket. Nem a fáktól megszelídülteket, ha­nem ahol a sziklák kibújnak a földtakaró alól. Ezeket jár­ja, mert ő a falu kecske­pásztora és ez a jószág a sziklás részeket szereti. Kü­lönleges. állatok. Hasított kör­mük rátapad a csúszós szir- tekre, hogy elérjék az ott élő mohákat. Kis József fentről, a magasból, tekintetével kí­séri a nyáj útját. A pásztor­ember nem szokott a nyilvá­nossághoz. A kora sem kí­vánja a szereplést. Mosoly- talan arccal, röviden, nem sok beszédhez szokott természet­tel válaszol S kérdésre. — Nálunk még szeretik az emberek a kecskét... Nyája tarka akár a rét. Fe­hérek, fekete foltosak, itt-ott szürke is akad, csak a sze­mük egyforma. Kíváncsisko­dók és okosak. Az öreg pász­tor nem emlékszik, hogy va­laha mélybe zuhant volna jószágaiból, akár a gyámolta­lan kecskekölykökbői is. Ak­kor riadoznak, ha idegen em­A Kortárs Petőfi-száma A Kortárs című folyóirat decemberi száma nagyszabá­sú ünnepi kiadással emléke­zik meg Petőfi Sándor szü­letésének 150. évfordulójáról. A több mint 80 szerzőt fel­vonultató összeállítás Közép- és Iíelet-Európa 11 nemzete irodalmának Petőfi előtti hó­dolatát tolmácsolja. A beveze­tő ‘magyarul, csehül, szlová­kul, lengyelül, németül, oro­szul, románul, szerbül és hor vátul foglalja össze a szer­kesztői célkitűzéseket, s ugyanezeken a nyelveken ol­vashatók az Egy gondolat bánt engemet fordításai, va­lamint a Világszabadság je­lentésű rovatcímek. A repre­zentatív ünnepi számot Mar- tyn Ferenc Petőfi-rajzai te­szik még gazdagabbá. bér szagát észlelik. Most Is a pásztor körül tömörültek. Kis József mondta is: — Okosabbak minden jó­szágnál .., Amikor találkoztunk a ko­zárdi neves kecskepásztorral, szokatlan terhet, egy elejtett vaddisznó tekercsbe göngyölt bőrét cipelte hátán. Gondjai­ra bízott tarka jószágai kí­váncsian tolongtak körülöt­te. Azt mondta a pásztor. — Nem uram, nem a kí­váncsiság, hanem a félelem, az tereli körém őket.,. Az egyik karcsú, rikítóan fehér kecskének belekapart a homlokába. Simogatta a má­sik hátát, de nem is győzte már, úgy tolongtak körülötte az állatok. Az történt, hogy reggel, amikor elindultak, a pásztor és jószágai, a Cserhát sziklásaira, nem sejtették mi vár ott reájuk. Zöldell ilyen­kor a moha az északra te­kintő kövön, kedvence a kecskének. Ezért indult Kis József a Tepke felé, amely uralja a Cserhátot. Előtte egy szerényebb emelkedő áll­ja az utas útját. De csak messziről látszik szerényebb­nek. Mikor megközelíti az ember, éles kövek mardosnak bokájába, sűrű bozótok áll­nak útjába. Kecskének ked­venc vidék ez. A pásztor ke­rült egyet, hogy járható úton érjen a jószágok elé. Már fent volt a csúcson, amikor körülötte dörögni kezdtek a fegyverek. A jószágait féltve kiáltotta: — Haaaj! Itt ember, házi­állattal!... — túlharsogta a fegyverropogást a nyáját fél­tő pásztor, Aztán két ujját szájába, jószágai által jól ismert füty­Haaafelé tyel jelezte tartózkodási he­lyét. Megriadt nyája rohant hozzá. Védelmet kérve búj­tak köréje. Szerencsére nem volt ok a riadalomra. Vadá­szok űztek vaddisznócsordát a Szirtesen. Jelentkeztek is Kisnél, aki nem azért kozár­di ember, hogy ne legyen élelmes. Azt mondta: — Az ijedségért nekem fi­zetség jár. A jószágnak a másik... Ezért, este, amikor lassan nyájától körülvéve ereszke­dett a völgybe, védett falujá­ba a pásztor, tehertől vállán lépkedett, övé lett az egyik disznó szép téli bőre és a csa­ládnak is elegendő hús. Ko­rai alkony ülepedett a Cser­hátra, amely mindig rejteget valamit a hegyet-völgyet já­ró pásztornak és nyálának. B. Gj. N0GRÄD -= f?72, december 2S.t csütörtök 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents