Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

Ülést tartott a Mi ml »startoméi Kendőiét a nyugdíjak és különböző ellátások k i egészít éséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. A munkaügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, az egészségügyi minisz­ter és a pénzügyminiszter kö­zös előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a nyugdíjak és egyéb ellátások rendkívüli pótlékkal történő kiegészítéséről, valamint a családi pótlék és a gyermek- gondozási segély emeléséről. A rendelet szerint 1973. ja­nuár 1-ével a tej és a tej­termékek fogyasztói áremelke­désének részbeni ellensúlyo­zására egységesen havi 50 fo­rinttal fel kell emelni a nyug­díjak, a különböző járadékok, az egyéb, nyugdijjellegű rend­szeres ellátások, valamint a nyugdíjasokat megillető há­zastársi pótlék, a gyermeken­kénti családi pótlék és gyer­mekgondozási segély összegét. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi mi­niszter előterjesztését a szén- bányászatban és a villamos- energia-iparban történő bér- szabályozásról. A szénbányá­szatban és a villamosenergia­iparban a bérfejlesztést köz­pontilag kell szabályozni. A kohó- és gépipari minisz­ter előterjesztése alapján a kormány módosította a köz­úti járműgyártás központi fejlesztési programjáról ho­zott kormányhatározatok egyes előírásait. A program jelenlegi, má­sodik szakaszában a tovább­fejlesztést részben a közúti járműgyártó vállalatok hely­zetében, gazdasági környeze­tében bekövetkezett változá­sok, a gyártmányszerkezeti át­alakítások, részben a hazai te­hergépjárművek selejtezésére hozott intézkedések indokol­ják. Egyes termékek iránt csökkent a kereslet, ugyanak­kor az autóbuszokat, a hátsó- hidakat és más részegységeket mind idehaza, mind külföldön nagyobb mennyiségben is értékesíteni tudjuk. A kor­mány határozata előírja, hogy az illetékes miniszterek a program végrehajtásához szükséges intézkedéseket te­gyék meg. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi mi­niszter előterjesztését a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­je vállalatok, intézmények és más szervek, valamint szocia­lista brigádok, munkacsopor­tok részére történő adományo­zásának feltételeiről és rész­letes szabályairól. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete értelmében 1973. január 1-től szocialista brigádok és munkacsoportok részére is adományozható a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetés. A kormány határozata tartalmazza azokat a feltételeket, amelyeket a vállalatoknak, intézményeknek és más szerveknek teljesíte­niük kell e magas kitüntetés elnyeréséért. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnöké­nek előterjesztését a taná­csokról szóló törvény végre­hajtásáról. A Minisztertanács megálla­pította, hogy a törvény ren­Példa nélkül álló terrortámadások A Fehér Ház parancsára fel­újított Hanoi elleni légitáma­dások intenzitásuk szempont­jából példa nélkül állnak — írja a moszkvai Pravda csü­törtöki számában Alekszandr Szerbín, a lap hanoi tudósí­tója. A szovjet újságíró rámu­tatott, hogy a támadások so­rán első alkalommal vetettek be a VDK fővárosa ellen B—■ 52-es harcászati nehézbombá­zókat és először szenvedett el Hanoi ilyen hatalmas méretű éjszakai légitámadást. Szerbín elmondja, hogy a támadás egyik célpontja ismét Back Mai központi kórház volt. Az agresszor a támadások újrakezdésével két célt próbál elérni: az egyik a város nor­mális életének felbontása, il­letve a lakosság megfélemlí­tése, a másik a légelhárítás elnémítása — írja Szerbín. A szovjet tudósító kiemeli, hogy az agresszor egyik cél­ját sem érte el. Hanoi légite­rében újabb légierődöket lőt­tek le, Haiphong felett pedig szintén amerikai gépeket ért találat. delkezesemek következetes végrehajtása, elveinek a gya­korlatba történő átvitele az együttműködő szervektől to­vábbi, a népgazdasági és a he­lyi érdekeket összehangoló ha­tékony tevékenységet kíván. Ennek érdekében megfelelő intézkedéseket hozott. ‘ A kormány megtárgyalta ás elfogadta a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének az államigazgatási eljárással kapcsolatos költség- és ille- tókviselés szabályozására tett előterjesztését. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjesz­tése alapján a kormány meg­tárgyalta és elfogadta a ta­nácsi gazdálkodás körének meghatározására, valamint a tanácsok és nem tanácsi szer­vek kapcsolataira vonatkozó irányelveket. A Miniszterta­nács határozata tartalmazza a lakosság jobb ellátása, a he­lyi adottságok és lehetőségek jobb kihasználása, az irányí­tás és felügyelet, valamint a működés hatékonyságának fejlesztésére szolgáló elveket. A Fővárosi Tanács elnöke a kormány elé terjesztette a fő­város átdolgozott IV. ötéves fejlesztési tervét. A terv a legfontosabb feladatok megol­dására összpontosítja a fővá­ros pénzügyi forrásait. A Mi­nisztertanács 3z előterjesztést tudomásul vette. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány — a kiala­kult gyakorlatnak megfelelő­en — felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szer­vek vezetőinek figyelmét az országgyűlés decemberi ülés­szakán elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításának lehető­ségeit, és tájékoztassák erről az országgyűlés elnökét, va­lamint az indítványozó képvi­selőket. A Minisztertanács a kor­mány titkársága vezetőjének előterjesztése alapján megvi­tatta és elfogadta a saját, to­vábbá a kormány gazdasági bizottsága, Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Bizottsága, honvédelmi bizottsága és tu­dománypolitikai bizottsága, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság, valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási tanács 1973. első félévi mun­katervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Mikor lesz a gyáravatás? Kezdhetik a technológiai szerelést a FŰTŐBER űj gyárában Az irodaépület homlokzata már kész. A hatalmas üveg­falú gyártócsarnok messziről felhívja magára a figyelmet A konyhaépület tetején gő­zöl a forró szigetelőanyag. Építik a gyár belső útjait Kábelt fektetnék. Az űj, mo­dem, tágas gyárból egyre töb­bet látni. Fordulóponthoz érkezett a FŰTÖBER nagybátonyi új gyárának építkezése. Kérdés, mint eddig annyiszor már, lesz-e gyáravatás 1973. első fél évének végén? A válasz most is rövid és egyértelmű: igen. Igaz, vannak még gon­dok. Erőfeszítések nélkül alig­ha sikerülne, de az akadályok nem elháríthatatlanok. — Az úgynevezett fejépület sorsa hosszabb ideig vitás volt Az anyagi erő, illetve lehető­ség tisztázatlan volt Ezért csak később kezdhettük, és így három-négyhetes elcsúszás, késés van ezen a létesítmé­nyen — magyarázza Klonka József főépítésvezető, majd hozzáfűzi: — Ha szükséges lesz, akkor két műszakban szervezzük az épületen a munkát, de ezt a késést pó­tolni tudjuk. Számolnak tehát minden le­hetőséggel. Feltűnő, hogy ezen az építkezésen — bár jó né­hányszor jártam ott — soha nem találkoztam a kapkodás jeleivel. A földmunkák ide­jén sem, amikor az árvíz el­vonta egy időre a gépi erőt. Utána még több érkezett. Az épületek készítése során sem, bár néha úgy tűnt, talán ke­vesen vannak. A munka szer­vezetten, ütemesen haladt. Az átadott létesítményeknek hosszú sora van. A szociális épület, a fürdő és öltöző, a kazánház, kompresszorház, transzformátorház is készen 611. Elkészült és átadták az út feletti védőhidat, a szabad­téri darupályát, a vasúti ipar­vágányt, a térvilágosítást. A szennyvízelvezetés első lép­csőjét, a gázfogadó állomást, az ivó- és csapadékvíz-elveze­tő hálózatot. A csaknem 400 milliós beruházásból 180 mil- fiót tesz ki az építőmesteri munkák értéke. Ebből — ahogy tájékoztattak —, 30 millió értékű munka van még hátra. Az idén 100 millió fo­rint értékűt végeztek el. — A bejárati kerítés kivé­telével már valamennyi léte­sítményen dolgozunk. A da­ruzott nagycsarnokot április­ban kell átadnunk. Itt a terv­nek megfelelően elkészítettük a gépalapokat. A technológiai szerelést januárban megkezd­hetik. Ez párhuzamosan ké­szül a mi munkánkkal — mondja a főépítésvezető. — Az iroda, konyha és ét­terem épülete is teljesen té­liesített. Ezt májusban át­adjuk. A csapadékelvezetéssel kapcsolatos Zagyva-parti mű­tárgyak építése még hátravan. A belső úthálózat, a külső be­kötő út is épül és határidőre elkészül. A fűtési távvezeték építésénél van elcsúszás, de nem behozhatatlan. A Vegyi­műveket Szerelő Vállalattól még nem érkeztek-- meg a szükséges vasszerkezetek. Eze­ket várjuk. — A két ünnep között nem dolgozunk, mert ért a mun­kaidőt már letöltöttük. Az út szabad a technológiai szerelés számára. Januárban kezdhetik. *— A szükséges gépek most már folyamatosan érkeznék. Ezek felszerelését legnagyobb részben a FÜTÖBER végzi. A Csőszerelő Vállalat, a Vil­lamos Állomásszerelő Vállalat, a Ganz-MÁVAG vesz részt még a technológia szerelésé­ben. Rajtunk, úgy érzem, már nem múlik, hogy július 1-én induljanak a gépek. Ehhez még a technológiai szereléssel kell végezni — mondta Klon­ka József. Nem véletlen az a kialakult általános vélemény, hogy az ÉVM Nógrád megyei Építő­ipari Vállalat ilyen gyors ütemben még nem épített ek­kora gyárat. Az igazsághoz' tartozik, hogy a vállalat ve­zetősége is kiemeltén kezelte ezt a beruházást és minden­ben zöld utat biztosított az építkezésnek. Mégis, talán a legtöbb az itt dolgozó részle­geknek, brigádoknak köszön­hető. Csak az elismerés hangján lehet szólni Gömbica Sándor ácsbrigádjáról, Péter­vári Szilveszter és Lénárt Kálmán kubikosbrigádjároL, Deics László üveges, Csépe Sándor fűtésszerelő, Pusztai József tetőfedő- és szigetelő­brigádjáról. A jó előkészítés­sel és szervezéssel párosult a brigádok helytállása. Ez az eddigi siker alapja. A nehe­ze azonban még hátravan. Továbbra is ilyen összehan­golt, szervezett munkára lesz szükség ahhoz, hogy az 1973. fél év végén gyáravatás legyen Nagybátonyban. A technoló­giai szerelést megkezdhetik. Most már ennek ütemétől függ a befejezés, Bodó János Feltárták a Kárpát-medence legnagyobb avar kon temetőjét A Nemzeti Múzeum régé­szei hamarosan befejezik az 1972. kutatási évet. A gaz­dag eredmények közül kiemel­kedik a már 8 éve tartó Tisza II. vízlépcső térségében folyó leletmentő ásatás, amely fel­színre hozta a Kárpát-meden­ce legnagyobb avar kori teme­tőjét. Tiszafüred keleti hatá­rában, Majoroshalmon több mint száz avar sír került nap­világra. A Kárpát-medence legna­gyobb avar kori temetőjében felszínre került leletek: bronz övdíszek és öntött bronz dí­szítőkorongok. Máglya mellett született Á ^űi-patak völgyében ma­gasra csapatt a láng. Érsek- vadkert síkbafutó dűlője ez. Messziről látni a lángot és a füstöt. A tűz körül asszonyok rakták a rozsét a máglyára. A termelőszövetkezet növény- termesztő brigádja dolgozott a Sírj-patak völgyében. Arról döntöttek a tsz-ben, hogy a valaha igen hasznos háztáji gyümölcsöst megszüntetik. Földje kitűnő, gondosan ápolt, a benne levő gyümölcsfák vi­szont már semmit sem érnek. Megöregedtek. Ez a növény- termesztő brigád igen élelmes társaság. Érthető, hiszen asz- szonyok a tagjai. Ilyenkor, télen sem szeretnek tétlen­kedni. Brigádvezetőjüket, Ha- laj Ignácot, leltározni irányí­tották, a brigádtagok pedig elvállalták, hogy rendet tesz­nek a Sírj-patak völgyében. A traktorosok kidöntögették a fákat, kitépték a bokrokat, ők pedig nekiláttak, és amit ér­demesnek találtak azt méter­re fűrészelték, a haszontala­nabb gallyat pedig elégették. Ez a lángoszlop csalogatott minket is a völgybe. Pálinkás Jánosné fogadott. — Itt olyan szántó lesz, hogy teremni fog, akár a bő­ség szaruja... Az asszonybrigád úgy szá­mítja, ha a dűlőt rendbe te­szik, ők fognak dolgozni is abban. Mondták többen is, hogy ezután a Sírj-oatak völ­gyében csak a jókedvet isme­rik majd. Azt mondta Babik Lászlóné: — Ahol bő a termés, ott a jókedv járja.., Es folytatta: — Ügy is sok könny hul­lott ebben a völgyben valaha. Pálinkásné nagyon jártas a völgy történetében, amelynek bölcsője a legenda lehet. Me­sélte, hogy a legenda szerint a Sírj-patak völgyében II. Rákóczi fejedelem hullatta könnyeit. Csatát vesztve me­nekült, és megpihent a kis patak rejtekében, amely sí- rásszerfien folydogált a Lókos felé. Akkor sóhajtott fel dicső fejedelmünk könnyeibe temet­kezve: „Sírj patak, sírj, ve­lem sírj...” — és így tovább. Innen hát a dűlő neve. A kis pataknak csak sejteni lehet ma már a medrét. Az ország­út, minden megváltozott azon a vidéken. A föld viszont ki­tűnő maradt. Kivált gyümöl­csösnek, mert enyhe lejtője egész nap kelleti magát a fénynek. Szőlő, szilva, cse­resznye és minden más fi­nom, bőséggel termett benne. Art mondta Babitné: — Olyan bőséggel lesz eb­ben krumpli is. búza is, akár a gyümölcs volt... Az asszonyok megrakták » máglyát elszáradt gallyakkal, magasra csapott a láng. Sirj- patak völgyében hamuvá lett a régi, hogy megszülethessen az új, a közös gazdaság leg­fiatalabb termőföldje. B, Gy, A BRIGÁD ÉS A MÁGLYA Kulcsár felvétele MAI KOMMENTÁRUNK Az ellenőrző bizottság jelentése A termelőszövetkezeti zárszámadásra készülés komoly feladat elé állítja az ellenőrző bizottságokat is. Részletesén, az igazsághoz hűségesen tájékoztatniuk kell a tsz tagságát az egész évben tapasztaltakról. A termelőszövetkezet veze­tőségének körültekintően kell elkészíteni a jelentését, ha­sonlóan az ellenőrző bizottságoknak is. Ezt a bizottságot a tagság választotta meg, a tagságnak tartoznak felelósséggeL Azt követeli az ellenőrző bizottság minden tagjától, hogy őszinte, nyílt, a közösség érdekeit szolgáló jelentésük le­gyen. A termelőszövetkezetekben sorra kerülő zárszámadás időpontját az üzemek vezetői még nem tűzték ki Ez vi­szont nem jelenti art, hogy nem folyik — aszó legszorosabb értelmében — lázas munka annak érdekében, hogy az év végi közgyűlés minden tekintetben megfeleljen a követel­ményeknek. Az ellenőrző bizottságoknak is éppen olya» gonddal, körültekintéssel kell a közgyűlésre felkészülni, akár a tsz- vezetőségének. Munkájuk felelősségét növeli, hogy a tsz vezetőségétől függetlenül, nem ritkán azok elle­nére kell a jelentésüket elkészíteni. Ez viszont arra köte­lezi a bizottság minden tagját, hogy a közösség véleményét tükrözve készítse el beszámolóját, amit majd a bizottság elnöke ismertet a közgyűléssel. Mindezeket a tsz-törvény világosan kimondja. Miért kell tehát erről egyáltalán szót ejteni? Azért, mert né­hány üzemben még ma is szokás, hogy az ellenőrző bizott­ság i jelentését a jogászok . formálják meg, de csak amikor elkészült a vezetőség jelentése. Ez azt jelenti, hogy a be­számolóra a jogászok is csupán annyi időt fordítanak, amennyi arra még jut a közgyűlésig. Az ilyen jelentés az­tán semmitmondó, frázisokat hangoztató, a való életet mel­lőző, a tagok véleményét semmibe vevő, ezért csak pusz­tába kiáltott szó marad. Arról már nem Is szólva, hogy a bizottság elnöke valósággal kínlódva mondja el, ami kezé­be jut, hiszen nem az ő nyelvére, ismeretére fogalmazták meg. Ezt nem szabad megengedni, a termelőszövetkezetek­ben jelenlevő politikai erők akadályozzák meg! ' Nem arról van szó, hogy lebecsüljük a tsz-jogászok te­vékenységét Arról sem, hogy segítségüket ne igényeljék az ellenőrző bizottságok. Ezt azért sem lehet elképzelni, mert az ellenőrző bizottságok munkája legtöbb esetben bizonyos ponton a jogi kérdésekig ér. A jogászok adnak szakmai ta­nácsot azok megoldására Ez viszont nem jelentheti, hogy a beszámolót a jogász állítsa össze. Legfeljebb csak azt, hogy tanácsot ad a jelentés elkészítéséhez Ebből, természetszerűleg az is következik, hogy az el­lenőrző bizottságoknak már most el kell kezdeni a, gondos felkészülést. Sok tapasztalatot gyűjtöttek az egész évben végzett munkájuk során. Ezt hasznosíthatják. Az idei lel­tározások tanulságaiból is rendelkeznek olyan észrevételek­kel, amelyeknek szerepel tetőse hasznos lenne az év végi je­lentésükben. Nagyon jó, ha elgondolásaikat — anélkül, hogy befolyásolni engednék magukat — ismertetnék a tsz veze­tőjével. Mindennél fontosabb azonban, hogy a tagság vé­leményét nagyon jól ismerje az ellenőrző bizottság és az tükröződjön a jelentésében. Nem szabad sajnálni a fáradsá­got, fel kell keresni a tsz-tagokat és beszélgetni velük a jelentésről! Ez a tagokat is megnyugtatja, a beszámolói pedig így valóban a magukénak tekintik. Amellett vitázni fognak, ami mindenképpen a termelőszövetkezet javát szolgálja. , B— NÖGRÁD — 1972, december 22., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents