Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-21 / 300. szám
Bemutatjuk a szovjet köztársaságokat Lett Szov/et Szocialista Köztársaság A Lett SZSZK, a Balti-ten- ;er partján fekszik, Észtor- íág és Litvánia között. Terü- te 63 70o négyzetkilométer. _,k osság a csaknem két . és >1 millió. Fővárosa Riga. 1918. decemberében Lettor- zág északi részén győzött a zovjethatalom, a déli terüle- ák azonban német megszállás att voltak. 1920-ban inter- enciós csapatok szállták meg északi országrészt iß, s '.rehozták a lett burzsoá ..öztársaságot. A forradalmi tömegek 1940, Júniusában megdöntötték az ellenforradalmi rendszert, júliusban kikiáltották a Lett Szovjetköztársaságot, amely csatlakozott a Szovjetunióhoz. Ma a Lett SZSZK a Szovjetunió iparilag egyik legfejlettebb köztársasága. Legfontosabb iparága a gépipar, ezen belül is a rádiótechnikai ipar. a mozdony- és mikrobusz- gyártás. Fejlett a halászat és az állattenyésztés. Mggg|| Ajándék gyerekeknek — felnőtteknek Csengős mozdonyok Valentin Kata jer: Hajrái Képzeljük magunkat a hatalmas szibériai sztyeppe szélére. A látóhatár csak nyugaton határolt, az Ural fenséges, komor nyúlványain pihenhet meg a szem. A mező kiégett es sivár. Évszázadok óta. Éghajlata a legkeményebb kontinentális klíma: nyáron mindent felperzsel, télen mindent megdermeszt. Az ember csak sínylődött ezen a tájon Ázsia es Európa határán. A vad szélviharok zónája ez, ahol a történelem forgószelei is sokszor földig taroltak mindent. De hirtelen benépesül a táj- Emberek, gépek ezrei özönlenek a hegy keleti lábához, sátrak barakkok nőnek ki a földből, a gépek karja belemar a tájba. Gát épül a kis folyó útjába, tó kerekedik ott, a szél útjába hatalmas betonkolosszusok merednék. Vasutak, utak szalagjai in- dázzák be a gyér füvű mezőt, reflektorok fénypászmái, gépek robaja riasztja el a puszta egyhangúságát. Százezer ember gigászi küzdelme az elemekkel. a hővel-faggyal. széllel, vízhiánnyal, az IDÖ-vel. Épül Magnyitogorszlc városa. A semmiből, Ázsia és Európa határán. Az Ural több millió tonna vasércet rejt a gyomrában, erre épül a gyár. Gyorsan, hatalmas lendülettel, óriási lelkesedéssel. Erről a lendületről és lelkesedésről szól Katajev regénye. Műfaját tekintve „termelési regény”. Űj maga a műfaj is. Az irodalom mindig is ismerte a MUNKÁT. Homérosz kedvtelve írja le Achilles pajzsát, a kovácsok, ácsok és más mesteremberek munkáját. Dalok szólnak a munkáról — u legelső dalok. A munka, ' mint téma ősi, mint a szerelőm, halál, béke, háború, élet. Katajev tehát. nem e b- ben hozott újat- Eredetisége, frisesége (mert később az unalomig koptatták, szür- k tették a rossz epigonok a témát) abban van, hogy az író szemtanúként, krónikásként ki- (vagy be?) megy a termelésbe, a nagyüzemibe, a táj és történelemformálóba és leírja. Üj volt ez Tolsztoj epikus hömpölygése, Csehov bánata, Dosztojevszkij messianizmusa után. A harmincas évek elején vagyunk, az első ötéves tervek idején, amikor a polgárháborúból, intervencióból fellélegzett hatalmas ország egyetlen lendülettel be akarja hozni a történelmét. Ipart kell teremteni! Katajev remek fogással, egyetlen nap, egyetlen betonozóbrigád történetében ragadja meg az építkezés és a kor lendületét, lelkesedését. Egyszerre ír tudósítást —, sa regény mégis több mint riport, expresszív erejű prózát, ugyanakkor lírai vallomást is. Ez a kor még mentes a későbbi sztálini túlzásoktól torzulásoktól. A hatalmas ipartelep úgy robban bele a tájba, hogy vele, benne nőnek fel az emberek is a feladathoz- Az ember, a pajzsot kalapáló iparos hisz abban, hogy formálja a történelmét, acélt önt a sivó pusztában, leküzdve ázsiai elmaradottságát. Egy lendülettel kell olvasni' a regényt is, mert olvastatja magát. A fordítás Határ Győző míves munkája. Horpácsi Sándor Az ELZETT Fémlemezipari Művek győri gyáregységében ebben az évben 26 millió forint értékű közlekedési játékot gyártottak, köztük a közkedvelt elektromos csengős mozdonyokat, melyek a napokban „indulnak” az ország különböző játékboltjaiba MTI fotó Matusz Károly Az ajándékozni vágyó agyában így karácsonytájt kavargó gondolatok három központi kérdés köré csoportosulnak. Az első: mit vegyünk szeretteinknek? Éneklő barométert, kakukkos órát, rózsaszínű mohairkutyát, ezüst kandelábert, amelyek láttán repeshet a szunnyadó gyermekiélek, vagy hallgassunk a jobbik eszünkre, és a megajándékozott sanyarú arcával mit sem törődve tegyünk a fa alá pamutzoknit, meleg alsót, vagy unalmasan elegáns nyakkendőt? Ha sikerül dönteni a hasznos és felesleges között, az üzletek reklámtáblái még mindig képesek megzavarni az alig kitisztult gondolatokat. Hosszas tűnődésre készteti például az embert ez a tábla: „A japán mikroszkóp a legszebb, legcélszerűbb ajándék’’. Mindenesetre hasznos felvilágosítás azok számára, akik esetleg azt hiszik, mákot lehet vele darálni, vagy éppen tyúkszemet vágni. Nem, kérem, a mikroszkóp pontosan azt a célt szolgálja, amelyet minden tisztességben megőszült mikroszkópnak szolgálnia kell: nagyit. Emberek, emlékek Bankett A bankettre a tanácselnök, is eljött. Az egész hivatal körülötte tolongott, koccintásra, jó szóra várva. A jó szó késett, aikadt hát mindenkinek egy jó szava önmagáról. Az elnök derült, feloldódott, amihez egy kicsinység az elfogyasztott szesz is besegített. Évődött ás megkérdezte régi barátját, az igazgatót: — Kártyázol-e még, Pistám? — Nem, már rég nem játszom — válaszolta, az igazgató és rezignál tan hozzátette még: — Hiszen együtt fogadtuk meg veled, hogy többé nem veszünk kártyát a kezünkbe. Nem emlékszel? Ez akkor volt, amikor az a sipista kifosztott bennünket. — Édesapám, hogyne emlékeznék. Bár ennek már éppen. húsz éve — válaszolta az elnök nevetve és csorogtak a könnyei. Körötte mindenki nevetett. — Tudja, elnök elvtárs —, mondta a legdicsekvőbb —én most is játszom, de csak kis 6 MÓGRAO - 1972* docombw Ml, csütörtök alapon. Gyenge jellem va gyök, a feleségem is mindig ezt mondja. Még szerencse, hogy ilyen erős ember a mi vezetőnk, mint ön, aki még idejekorán abbahagyta,*» Illat Veronika, hivatalunk üdvöskéje fejfájás, mindenféle kínzó közérzet és izzadás ellen parfümöt hasznáL Idegen mozdulatokkal a halántékára, nyakszirtjére, mindenhová kenegeti az erős illatot. Az illat belegni az egész könyvelést, beissza magát a ruhák szövetébe, a szőke és barna, valamint ősz férfihajakba is. A feleségek odahaza idegzsá- bát kapnak az illattól és egy szót sem hisznek Veronika mániájából. Minden asszony mást sejt a gyanús illat mögött. Csak egy asszony volt közöttük, akit reál- és humorérzékkel áldott meg a Teremtő. Fogta magát és bejött a hivatalba, beleszippantott a levegőbe és megkérdezte Veronikát: — Naponként mennyit fogyaszt, szívem? A választ hallván halkan felkacagott és ennyit mondott még: — Hiszen ettől már egy Trabant is elkocogna, Öregúr Külvárosi hentesbolt, zárás előtt. Hárman vagyunk benn, a hentes, én és egy bácsi a jobbomon. A kolbászokat gusztálom, a bácsi is, a hentes az órát. Balról jobbra visz a szemem, a bácsi jobbról balra tottyan, összeütközünk. — Hogyan történt ez? Hogyan létezik ez? —- kérdezem felhorkanva, — Hiszen csu- pár ketten vagyunk a boltban, maga fogja magát és nekem jön. Vajon hogyan talált meg engem ebben a tumultusban? — Szellemeskedem dühösen. Az öregűr kedvesen felnyerít, bár hangja már néma csődöré. — Kedves fiatal barátom, ugyanazt mondhatnám én is. — Valóban — mormogom. A villamoson az ajtóban állok, és magamban eldöntőm: főzni kell ezt a kolbászt, nem sütni. — Leszáll, öregúr, vagy csak nézelődik? — kérdi nyerítve egy hang a hátam mögött és ez még a csikóé. — Nézelődöm, csupán —- válaszolok halkan, nehogy azt higyje a fiú, talán még kö- töztoödöm (soha) És hogy ajándéknak célszerű-e? Ha alkalmas a férj kabátján talált ismeretlen eredetű hajszálak tüzetes megvizsgálására is, feltétlenül. És egyébként? Hát istenem. Jó, ha van, mint a kőszáli sas. Nem kevésbé fontos kérdés, mennyit költsüníc, és ez szorosan kapcsolódik a harmadik kérdéshez; eláruljuk-e, mit veszünk, vagy okozzunk meglepetést. Teszem azt, nem hagyom, hogy piszkos, anyagi szempontok a hatalmukba kerítsenek, és átérezve az ünnep szimbolikus jelentőségét, csak egy díszes kulcskarikát veszek. Engem viszont, ne adj isten, meglepnek egy nercbundával, Roppant kínos. De mégsem vásárolhatok vaktában motorcsónakot, mert hátha nem kapok nercbundát, csak egy fapapucsot. Nehéz gond. Az egyetlen megoldás hetekkel előbb körülsöndörögni hozzátartozóinkat. hogy kipuhatoljuk, mit szeretne kapni. Elvonszolni valamennyi díszes kirakat elé és érdeklődni; „Tetszik neked ez az aranyozott kardmarkolat, drágám?” Vagy: „Mi a véleményed erről a kecses szamovárról?” És amikor hangot ad tetszésének, éberen vigyázni, nehogy meglássa szemünkben a diadalmas villanást, mert ha megsejti szándékunkat, vége a meglepetésnek, amire ugyanúgy igényt tart, mint a szamovárra. Arra is ügyelni kell, hogy körülbelül azonos értékű tárgyakra hívjuk fel a figyelmét, ez jól érzékelteti anyagi lehetőségeinket. Ha pedig minden körültekintésünk dacára a kapott ajándék kétszer értékesebb lesz az adottnál, magára vessen az ebadta tapintatlanja! Se. K. Csak 3 napig ! Balassagyarmaton a KERA VILL-boltban. Minden VIDEOTON televíziót 500 Ft-tai olcsóbban adunk! Nógrád megyei I parcikk-kiskereskedelmi Vállalat
