Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-16 / 296. szám

Ifjú párttagok „Szilágyi Dezsőt keresi? Tessék, ott szerel egy világítótes­tet! Nagyon dolgozik, már a gyerekek miatt is!” —- igazítot­tak útba a Salgótarjáni Kohászati Üzemek villanyszerelő• műhelyében. A 23 éves fiatalembert azért kerestem meg, mert dicsérték főnökei, kollégái és mondták, hogy párttag. Megérdemli, hogy hallasson magáról. A Nógrádi Sándor Szo­cialista Brigádban dolgozik — kiválóan, „A gyerekeket még mindig furcsállják; otthon van két csöppségem és az asz- szony. Kofán kezdtem, de én örülök neki!” — meséli elé­gedetten a fiatalember A Budapesti Kötőipari Szövetkezet salgótarjáni részlegében dolgozik Molnár Mária és Bacsó Júlia. Mindketten nem­régen léptek a párttagok sorába, s azóta pártmegbízatásként az üzem KISZ-szervezete felett védnökséget is vállaltak. Persze, megbízás nélkül is szívesen tennék feladatukat. Ma­rika KISZ-titkárként, Julika szervező titkárként serényke­dik. Még csak annyit, hogy mindketten érettségizettek, ennek ellenére Bocsó Julika fizikai munkásként kötőgép mellett dolgozik, Molnár Marika pedig számviteli főiskolára szeret­ne kerülni —, s ha igyekszik, mért ne kerülne? Nagyorosziban, a Szondi Ktsz helyi részlegénél Bodor János és Oláh Péter már második esztendeje párttagok. A Ságvári Szocialista Brigád tagjai, sőt Péter a brigád vezetője is. Szer­számkészítő lakatosként igen komoly szakmunkákat végez­neka napokban szovjet exportmegrendelést teljesítettek brigádjukkal. Igyekeznek, mert fiatal családfenntartók mind­ketten: kell a pénz odahaza írta és fényképezte; Kulcsár József Napjaink Ifjúsága Hová lettek a nógrádmegyeri Mit fiatalok? ajándékozzunk? I ingpongasztal a kultúrház udvarán A KISZ-alapszervezet titká­ra háromhónapos katonai szol­gálatra vonult be. Az új tit­kár kellő mozgalmi ismeret hiányában nem tudta a veze­tőséget összefogni, s a tagság passzivitása is elkedvetlení­tette. Gál László, hazafias kö­telességének eleget téve újra átvette a vezetést. — Az akcióprogram messze­menően figyelembe vette a fiatalság érdeklődését, ennek ellenére sem sikerült tervsze­rű folyamatos munkát végez­ni. Gátló tényezők Nógrádmegyerben két KISZ- alapszervezet van. A községi negyvenhét, a Vastömegcikk Ktsz-beli harmincöt fővel dol­gozik. A községi csak dolgoz­na, ha nem lennének a KISZ- vezetők munkájának akadá­lyozó tényezői. — A kultúrházban tavasz- szal beindítottunk egy ifjúsá­gi klubot, aztán le kellett áll­nunk a klubmunkával. Nincs önálló helyiségünk, s előfor­dult, hogy rendezvényünk ide­jére a községi tanács tudtunk nélkül más szerv részére adta oda a klubot. így saját prog­ramunkat, a fiatalokét kellett elhalasztanunk, — mondja a KISZ-alapszervezet titkára. A fiatalok szavai ezt így il­lusztrálják: „pofára esés”. Erős a vallásos befolyás a falúban. Még beatmisét is rendeztek — volt rá lehetőség. — Egyetlen szórakozásunk a mozi mellett a pingpongozás. A kultúrház előcsarnokából a gondnok kidobta asztalunkat az udvarra azzal az indoklás­sal, hogy ez nem játszótér. A nagyterembe, a színpadra nem engednek bennünket, mert az­tán takarítani kell. A klubfog­lalkozásokat zavarja, hogy az épületben italkimérés folyik, különösen akkor jelentkezik ez, amikor egyéb kereskedel­mi egységek zárva tartanak. A részeg ember látványa nem hiszem, hogy nevelő hatással lenne a fiatalokra — panasz­kodik Gál László. Félév táján a vezetőség új­jászervezésével egyidejűleg a KISZ-szérvezet tagjaival el­beszélgettek. Azok elmondták: továbbra is szeretnének részt venni a mozgalmi munkában. A klubnak nincs gazdája. Ez Bokszor vitára ad okot a köz­ségben levő két KlSZ-alap- szervezet között. Botos Attila, a ktsz KISZ-titkára mondja: — Legutóbbi közös rendez­vényeink bizonyítják, tudunk együttműködve egymás mel­lett dolgozni. Sokszor azonban olyan alapvető gondokkal kell találkoznunk, mint a fűtés, vi­lágítás biztosítása. Nekünk sincs helyiségünk, bár a ktsz vezetői tervezik, hogy megold­ják. Népi tánccsoportunk or­szágos hírnévre tett szert, de nem tudjuk elérni, hogy leg­alább a kultúrház hátsó bejá­ratához kulcsot kapjunk. Pró­bákra pedig szükség van. A hegy nem megy Mohamedhez A művelődési otthon tanácsi Igazgatás alá tartozik. Veze­tője tiszteletdíjas, de a könyv­táros függetlenített. Felvető­dik a kérdés, nem lenne-e cél­szerű más megoldást keresni? Már azért is, mert a kulturá­lis intézmény vezetőjét néha­napján látni a kultúrházban. A tanács vezetői évek óta nem vettek részt a KlSZ-szer- vezet taggyűlésén, meghívás ellenére sem. A KISZ-titkár, egyben tanácstag is, az ifjú­sági alap felosztásáról nem tud semmit. A tanáccsal együttműködési megállapodá­suk nincs. Ezek után már ke­vésbé lehet csodálkozni azon, hogy a tüzelő biztosítása is gondot jelent A közmondás jut eszembe: „Ha a hegy nem megy Moha­medhez. ..”. Ki legyen a kez­deményező? Tudjuk, az ifjú­ság nevelése, a velük való tö­rődés nemcsak a KISZ-fel- adata. Rend a le'ke mindennekl A nógrádmegyeri állapot megérett egy alapos, elemző értékelésre. Több dolgot is a helyére kell tenni elsősorban a község vezetőinek. Kelemen Gyula, a községi pártszervezet vezetőségének tagja vetette fel: — A kultúrigazgató úgy kapja a tiszteletdíjat. ahogy munkáját végzi! Ez is egy megoldás, de meg­oldódik-e ezzel minden? A KISZ-alapszervezet év vé­gi taggyűlés előtt áll, ahol a vezetőknek számot kell adni munkájukról. Ahhoz, hogy a KISZ-nek a községi fiatalokra való tömegbefolyása megfele­lőképpen alakuljon, mindenek előtt Nógrádmegyer állami és társadalmi szervezetek veze­tőinek segítségadása szükséges. — szabó — Karácsony közeledtével egy­re inkább foglalkoztatja a fia­talokat mit ajándékozzanak, mivel lepjék meg rokonaikat, közeli ismerőseiket. A jól meg­választott ajándék kétszeres örömöt okoz az ajándékozott­nak. Az ajándékozás különö­sen a diákoknál, ipari tanu­lóknál „zsebreszabott”. Baráti Istvánt, a salgótarjáni Pécskő Üzletház igazgatóját kerestük meg azzal a kérdés­sel, mit ajándékozzanak a fiatalok. — Ajándékbutikunk minden^ fiatal rendelkezésére áll. Né­hány ötlet, hogy lányok fiúk­nak mivel kedveskedhetnek, férfipipere és kozmetikai cikkek, arcvizek, zsilettkészle­tek, bélyegberakókönyv, nap­tárak, töltőtollak, nyakkendő- és zsebkendőkészletek között válogathatnak. Fiúk, lányok részére ugyancsak kozmetikai cikkeket, díszdobozokat, fésű-, manikűr-, neszesszerkészlete­ket, fényképalbumot, modem vonalú retikült, kézi táskát, játékkabalákat ajándékozhat­nak. Fiatalok felnőtteknek nemtől és kortól függően, fő­leg családtagoknak kötött- divatáruval, dobozolt pizsamá­val, harisnyával, kesztyűvel, kalappal, matlaszé-féríikön- tössel, inggel kedveskedhet­nek. Mindenkinek ajándékoz­hatok olyan cikkek, melyek lakásdíszítési célt szolgálnak, mint például népi motívum;: kispárnák, szettek. Ajánlat van bőven. Most mar csal? azt kell eldönteni ki mit érdemel, na meg, hogy a zsebünk mát enged. (Félre) Értelmező Eszter — kalapáccsal kezében diákszótár POLOSKA: lengyel bogárfajta, magyar nyelvű lexikonokban lásd Polski Fiat címszó alatt. Olasz licenc alapján tenyésztik, főleg szuperbenzinnel táplálkozik. Ro. vargyűjteménybe, a preparálás nehézségei miatt nem ajánljuk. CIKLON; földrajzórák előtt és alatt tomboló természeti jelenség. Áldozatait röpdolgozatírás alkal­mával szedi. OSZTÁLYZAT: filozófiai tétel, a szubjektivitás ékes bizonyítéka. „KITÖRÉS”; filmesztétikái ta­nulmányok során találkozhatunk vele, gyakorlati alkalmazására csengetés után kerül sor. KARTYA: harminckét darabból álló tesztlapsorozat. Logika órán az utolsó pad \kelléke. SZALAGAVATÓ: jelzés, mély szerint már csak egy félévet kell a padok alatt „klbekkelnl”. EV ELEJE: siagerszőveggel le­het jellemezni — „Most kéne ab. bahagyni...” INTO: enyhe célzás arra, hogy az élet, a technika és a tanári kar kifürkészhetetlen. Félszegen és kicsit fázósan foglalt helyet a kályha mel­lett, mintha csodálkozott vol­na, miért akarok róla írni. Nem KISZ-titkár, nem volt tanácstag, a pártba sem je­lentkezett, semmiféle társadal­mi funkciója nincs. Szinte kiolvasom a tekintetéből — „Én is érdekes lehetek?”. Név: Paulovics Eszter. Tizenkilenc éves, a rétsági Fém- és Vastömegcikk Szö­vetkezet dolgozója. — Korán álltam munkába. Az általános iskolai tanul­mányaim befejezése után a dunakeszi konzervgyárban he­lyezkedtem el. Három évig ott dolgoztam. Kevés fizetés, albérlet, teljes önállóság. Kö­rülbelül ezt jelentette Dunake­szi. Két évvel ezelőtt jöttem a szövetkezetbe, akkor alakult. Mégis közelebb van, s nem utolsósorban anyagilag is jobban jövök ki. Fodrász szakmát szeretett volna tanulni, de kereskedelmi iskolára jelentkezett. Akkor nem indult évfolyam, most pedig már lemondott a tanu­lásról. — Nem bántam meg. Csak abból indulok ki, hogy érett­ségizett barátnőim ezer forint­nál alig keresnek többet. Né­ha nekem a duplája is meg­van. Igaz, furcsa volt eleinte, lány létemre kalapáccsal a ke­zemben dolgozni. Megszoktam — mondja és kendője alól ki­bújó szőke hajtincseít helyezi vissza. Bánkon lakik, onnan jár be naponta Rútságra. — Kilenc órát dolgozunk és minden szombat szabad. Sze­rencse, hogy Bánk közel van Rútsághoz, így nem kell túl­ságosan korán kelni. „Ifjú Gárda” brigádban dolgozom. Célgépen hajlítom a camping- székek kereteit. A normát mindig száz százalékon felül teljesítjük. Beneveztünk a szocialista brigádok mozgal­mába is. — A szabad időt mivel töl­tőd? — kérdezem E&ztertőL — Szombatonként vár a há­zimunka. Esténként mindig a televízió előtt ülök, ritkán megyünk el a barátnőkkel szórakozni, táncolni. Régebben Bánkon voltam KISZ-tag, da nincs kedvem a klubba lejár­ni, amikor hazaérek a napi munkától fáradtan, jólesik a pihenés. Közelebbi terveid? — Szeretnék férjhez menni. — vágja rá nevetve. — Nem nehéz a fizikai mun­ka? ES AS ää.vtitötifb satfNofC /I — Annak nehéz, aki nem szokta meg, nem szereti. Mun­kaidő alatt, fiatalok között szinte szállnak az órák és ész­re sem veszem, hogy megint letelt egy műszak. Szeretem azt, amit csinálok — más­kép nem is tudnék dolgozni. Ahogy a rövid beszélgetést befejezve, elhágyom a szövet­kezetét önkéntelenül is arra gondolok, hogy Paulovics Esz­terek ezrei dolgoznak megyénk: üzemeiben, gyáraiban. S ta­lán a sorokat olvasva, sokan magukra is ismernek. Két­kezi munkával keresik, meg kenyerüket. Sajnálom, hogy nem volt nálam fényképező­gép, mert kalapáccsal a kezé­ben mutathattam volna be Esztert, egy lányt „napjaink ifjúságá”-ból. — sz. gy. — Az oldalt összeállította: Szabó Gyula (Deák Kázmér karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents