Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
VI' AG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! OORA AZ MSZM.P NÓGRÁD MfGY'.fj BIZOTTSÁGA ÉS A ÄA É jS Y f I TANÁCS' IAPJA XXVIII. ÉVF., 296. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. DECEMBER 16., SZOMBAT Közös munkával jflligha akadt az elmúlt napokban izgalmasabb és érde- kesebb téma országszerte, mint az országgyűlés munkája. Három napon keresztül üléseztek a parlamentben képviselőink, hogy alaposan megvitassák az 1973. évi állami költségvetést és törvényt hozzanak a népgazdasági tervezésről. A televízió, a rádió, az újságok részletesen és érdekesen tudósítottak az országgyűlési beszédekről, felszólalásokról, hisz' országunk közös ügyéről, mindannyiunkat foglalkoztató és érdeklő témáról esett szó a tanácskozáson. Mindenki gyakorlatból tudja, milyen felelősségteljes feladat egy család költségvetésének megtervezése, a pénz elosztása, hogy jusson a legfontosabbakra, gyarapodjon, előbbre lépjen a kis közösség. A felelősség csak megsokszorozódik, ha az ország háztartásáról, a nagy közösség jövedelmének célszerű és okos felhasználásáról kell dönteni. A parlament mostani ülésszaka nemcsak azért fontos közéletünkben, mert lezárja egy esztendő parlamenti munkáját, hanem azért is, mert az 1973-as év tulajdonképpen a negyedik ötéves terv középesztendeje. Olyan feladatokat kell együttes erővel megvalósítanunk, amelyeket az ötéves terv indulásakor célul tűztünk magunk elé. Ez pedig nem kevés. Többször és joggal hangzott el az országgyűlésen — beszéltek róla a párt vezetői, a miniszterek, a vitában résztvevő képviselők — hogy gazdaságpolitikánk vonala egyenletes fejlődést mutat, és immár évek óta töretlen. Bizonyítják ezt a mindennapok eredményei, életszínvonalunk emelkedése, egyre javuló és szépülő életünk. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy gazdaságpolitikánk helytálló és irányitási rendszerünk alapelvei helyesek, a kezdeti bizonytalanságok és kétségek ellenére is. Ennek köszönhető, hogy a parlamentben az ország egyenletes fejlődéséről, előbbre lépéséről adhattunk számot és bizakodással tekinthetünk a néhány nap múlva beköszöntő új esztendő elé. A program, amit magunk elé tűztünk—és amelyet esak aláhúzott és megerősített a Központi Bizottság novemberi ülése —, határozott, egyenes és mindenki számára világos feladatokat határoz meg, nemcsak a nagyközösség, az ország számára, hanem minden kollektíva, gyár, üzem, vállalat közösségének is. Ha mindenütt és mindenki becsületesen, minden tudását, erejét és energiáját beleadva tevékenykedik, akkor nem lesz hiba a végrehajtásban. Tennivalónk pedig bőven akad. Ez sem lehet senki előtt kétséges. Gyakran hangzott el az is a parlamentben, hogy változatlanul gondot jelent a termelékenység és hatékonyság növelése, sok üzemünk nem eléggé gazdaságosan dolgozik. Szakemberek szólották felelősséggel arról, hogy tovább kell erősíteni az ország gazdasági, külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlyát. Vagyis magyarul: csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk, és úgy lehet jobban élni, ha ahhoz, az ország minden egyes polgára hozzájárul. Az 1973-as évi költségvetés részletesen taglalja az ország rendelkezésére álló anyagi erők felosztását, az ipar, a mezőgazdaság fejlesztését, a lakásépítések növelését, a művelődésre, egészségügyre és egyéb célokra szánt pénzek felosztását. Külön kiemelten foglalkozik a pénzügyminiszter expozéja azzal, mennyit költünk az életszínvonal emelésére, hogy társadalmunk két alapvető osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak a jövedelme párhuzamosan fejlődő és kiegyenlített legyen. Ha az életszínvonalról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a jövő évben nagy összegeket fordít államunk a munkások bérének emelésére. Igazságosabbá, az élet kövételményeinek megfelelőbbé válik a bérezés, mert még inkább figyelembe veszik a magasabb képzettséget^ gyakorlatot, a nehéz fizikai munkát. A béremelésnél előnyben részesülnek a több műszakban dolgozó üzemek, és azok a vállalatok, ahol főként nők dolgoznak. Ezekkel az intézkedésekkel minden becsületesen gondolkodó állampolgár csak egyetérthet. A következő évben még felelősségteljesebb szerep hárul árhatóságainkra, hogy az áruk egy részének elkerülhetetlen emelése ne haladja meg a tervezett mértéket. Mert bizonyos ármozgásokat nem lehet kiküszöbölni. Január 1-ével emelkedik a tej és tejtermékek, bizonyos italféleségek, a cigaretta, a gépkocsik és a motorkerékpárok adója. Viszont az állam évről évre nagy erőfeszítéseket tesz arra, hogy a családi jövedelmek kiegyenlítettebbé váljanak, a közösség részt vállal a gyermeknevelés terheiből és az öregek eltartási költségeiből. Csak humánus intézkedésként lehet üdvözölni, hogy az áremelések kiegyenlítéseképpen emelkednek a családi pótlékok, a gyermekgondozási segélyek, a nyugdíjak. Világosan és érthetően fogalmazódott meg: „A bérek és a jövedelmek tervezett növekedése, valamint az ár-, és bér- és szociálpolitikai intézkedések együttes hatásaként 1973- ban, az egy lakosra jutó reáljövedelem 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2.5 százalékkal emelkedik. A lakosság feszes fogyasztása 5—6 százalékkal lesz nagyobb, mint ebben az évben...” A Számok önmagukért beszélnek, és igen sokat mondanak. A költségvetést az országgyűlés elfogadta. Ez annyit is jelent, hogy még következetesebben kell alkalmazni a mindenkinek munkája szerint elvet. Ez pedig annyit is jelent, hogy minden dolgozónak olyan teljesítményre kell törekednie, amely alapjává válhat a tervek megvalósításának. Mert minden tervnek csak annyi értelme van, amennyit végrehajtanak belőle. Utunk, amelyen szilárdan haladunk, előbbrelépésünket jelenti. Erre a továbbhaladásra szavaztak képviselőink, amikor leadták voksukat az országgyűlésen. Csatai Erzsébet Helsinkiből jelentik: Hasznos és eredményes volt a munka Helsinki ben ez évre befejezte plenáris üléséit az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésével foglalkozó nagyköveti tanácskozás. A plenáris ülések január 15-iug szünetelnek, de a nagykövetek a szünet időszakában is fenntartják a két- és több oldalú konzultációkat egymással a tanácskozás napirendjén szereplő kérdésekről. Az utolsó plenáris ülésen csaknem valamennyi nagykövet röviden értékelte az eddig eltelt időszak munkáját. Felszólaltak a szocialista országok képviselői, köztük Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság nagykövete is. Mint megállapították, bár a jelenlegi szakaszban még nem jött létre megegyezés a biztonsági konferenciával kapcsolatos kérdésekről, a végzett munka hasznos és eredményes volt Valamennyi felszólalás kiemelte a nagyköveti megbeszélések konstruktív légkörét, s azt a tényt, hogy a vitában egészen a legutóbbi napig is igen sokoldalúan elemezték a biztonsaga konferencia kérdéseit A pénteki plenáris ütésről adott tudósításában, a TASZSZ a felszólalásokat összefoglalva megállapítja, hogy több ország képviselője hangsúlyozta: a konzultációk első szakaszában végzett munka lehetővé tette a konzultációk ügyrendjéről szóló dokumentum kidolgozásét. Megkezdték az eszmecserét néhány olyan fontos kérdést illetően is, amelyek az európai biztonsági értekezlet napirendjével és munkájának megszervezésével kapcsolatosak. (MTI) A szovjet-magyar barátság dala Ma a pásztói ünnepségen lép fél az együttes Második alkalommal mutatkozott be tegnap a Nógrád megyei közönség előtt a kuz- nyecki Lenin Kohászati Kombinát Művelődési Központjának művészegyüttese, Balassagyarmaton. a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ színháztermében, de már szinte az egész megye szívébe zárta a kemerovói művészeket, hírük jóval túljutott Rétsóg éS Balassagyarmat határán. S úgy hisszük, hogy műsorindító dalukat rövid itt-tartózkodásuk alatt meg fogják ismerni egész Nógrád megyében. A dal romantikus előzmények után született: magyar és szovjet fiatalok találkoztak Novokuznyeckben, közöttük szoros barátság, vidám hangulat alakult ki, s a feledhetetlen találkozásra a szovjet vendéglátók ma ugyanolyan szeretettel emlékeznek. S a dal befejezése azt a reményt fejezi ki, hogy bármikor és bármely körülmények között találkozzanak szovjetek és magyarok, a szoros barátság a gyakorlatban is mindig érvényesülni fog. Érdekessége a szerzeménynek, hogy a két alkotóművész az együttes tagja és közösen tolmácsolta a forró érzelmeket: zeneszerzője ugyanis Borisz Jemeljanov, az együttes öttagú zenekarának vezetője, szövegírója pedig Mihail Kursin, tanszéki asszisztens, aki a zenekar kíséretében énekelte js a gazdag ritmusú, optimista lendületű dalt. Chopin-keringő. Táncolja Va- lentyina Baradulina és Szer- gej Martusev De sokan emlegetik a csodálatos énekszámokat, táncokat és hangulatos zenei szólószámokat is. Tegnap például Balassagyarmat közönsége tapsolt lelkesen a hangulatos műsornak. Előzőleg azonban meghitt találkozás zajlott le az együttes tagjai és a Kábel Művek munkásai között a Magyar Kábel Művek balassagyarmati telepén, kora délután pedig a Palóc Múzeum kiállításait tekintették meg a kedves vendégek. Este hat órakor kezdődött a tizenöt műsorszámból álló. hangulatos előadás, amikor is a város lakossága nevében Lombos Márton, a Balassagyarmati városi Tanács elnöke köszöntötte a kedves vendégeket, s méltatta azt a szoros barátságot, amely a magyar és a szovjet nép, Nógrád és Kemerovo megye lakossága között széttéphetetlen. Ezt követően színpadra léptek a művészek, s a műsorszámok színvonala láttán bizonyéra sokan kétségbe vonták, hogy egy öntevékeny együttes bemutatkozását látják. Előadás után vendégeink Salgótarjánba utaztak, ahol az oktatási igazgatóság kollégiumában töltötték az éjszakát. A mai nap délelőttjén Benczúrfalvára látogatnak, s találkoznak idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészszel. Rövid hollókői tartózkodás után Pásztora utaznak, ahol a kora délutáni órákban a Béke Tsz-ben tesznek látogatást, majd a nagyközség fel- szabadulásának huszonnyolcadik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségen mutatkoznak be a közönség előtt a Lovász József Művelődési Központban. Sajátos eszközökkel segítik a terv megvalósítását A Szakszervezetek Országa» Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken a SZOT székházában megtartott ülésén a népgazdaság ez évi helyzetéről, a jövő évi népgazdasági terv irányelveiről és a szakszervezeti tennivalókról, feladatokról tárgyalt, A tanácsülésen, megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Részt vettek a tanácskozáson a SZOT-in- tézmények vezetői és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának képviselői is. Földvári Aladár, a SZOT elnöke köszöntötte az ülés részvevőit. Javaslatára a tanácsülés elfogadta azt az üdvözletét, amelyet a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója alkalmából ad át a Szovjet Szakszervezetek Központi, Tanácsának; a moszkvai ünnepségre utazó' SZOT-kűldöttség. A tanácsülés első napirendi pontjaként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára tartott referátumot azokról a tennivalókról, amelyek az MSZMP Központi Bizottságának novemberi határozata alapján, s ezen belül is elsősorban az 1973. évi terv megvalósításából a szakszervezeti mozgalomra hárulnak. Most az a feladat, hogy a szakszervezetek az egyetértésen túlmenően a maguk sajátos eszközeikkel, minden erővel segítsék a párt Központi Bizottsága határozatainak megvalósítását. A szakszervezeteknek mesz- szemenően támogatniuk kell az árhatóságokat és az árellenőrzésre jogosult állami szerNincs külön „nőpolitika" Tanácskoztak az ÁFÉSZ-nöbizottságok Egésznapos értekezletet tartott a .MÉSZÖV tagnap Salgótarjánban a nőbizottsági elnökök, titkárok, és az ÁFÉSZ- ek elnökei részére. Az értekezleten részt vett Bodor Lászlóné, a megyei pártbizottság vb-tagja, az MTSZ nőfelelőse, dr. Laky Zoltánná, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa nőbizottsági titkára és Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke is. A tanácskozáson a MÉSZÖV és az ÁFÉSZ-ek nőbizottságai munkáját Toronyi László, a MÉSZÖV elnöki titkárság vezetője értékelte. Elöljáróban a nőbizottságok helyéről, szerepéről, majd a hatáskörükbe tartozó feladatokról beszélt. A mintegy 17 ezer főnyi nőtagság ezen belül az 1456 főnyi nőalkalmazcrtt — a szövetkezetek gazdasági vezetői mellett — tőlük várja, hogy igényeiket, javaslataikat, sérelmeiket az igazgatósági üléseken tolmácsolják. A továbbiakban Toronyi László, az eddig elért eredményekről tájékoztatta a hallgatóságot, majd áttért a még meg nem valósított feladatok taglalására. Mint mondotta, a szövetkezeti nődolgozók élet- és munkakörülményeiben, a tett intézkedések sok helyütt még nem hozták meg a re- wU változást. Éppen ezért meg kell vizsgáim az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének gyakorlati alkalmazását, a bolti dolgozók munkaidő-beosztását, 1 az új szolgáltatási igényeket, az áruellátást, a zöldség-, gyümölcsfelvásárlás, -értékesítés problémáit. Mindezek megjavításában sokat tehetnek a nőbizottságok, különösen, ha munkájukat az eddigieknél tartalmasabban, fejlettebb módszerekkel végzik. Dr. Laky Zoltánná előadásában országos problémákról szólt. Hangsúlyozta, hogy elsősorban a gazdasági vezetők szemléletében kell változásnak történnie, mivel legtöbbjük nem érzékeli eléggé, hogy a kormányhatározat megvalósítása nem csupán „nőkérdés”. Az előadásokat követő hozzászólásában Bodor Lászlóné kifejtette, hogy a nőbizottságok munkáját sokszor azért nem értékeliK kellően, mert valamilyen helytelen meggondolásból a nőktől mindig többet várnak, mint a férfiaktól. Elhangzik az is, hogy a nők azért nem vállalnak vezető szerepet, mert nincs bennük ambíció. Felvetődik a kérdés: segítenek-e nekik ezeknek a funkcióknak az ellátásában, a magasabb iskolák elvégzésében? Mindehhez szabad idő, bizonyos tehermentesítés szűk. séges a családi, háziasszonyi teendők alól. Van-e elegendő óvoda, napközi, különösen vidéken, ahová gyermekeiket elhelyezhetnék? Szikói Oszkárné, a salgótarjáni ÁFÉSZ-től felszólalásában elmondta, hogy a nőbi- zottság javaslatára a női törzs, gárdatagokat megjutalmazták, segélyezik a nagycsaládos anyákat, és a nyugdíjasokat. Ősim Mária, a pásztói szövetkezet nőbizottsági titkára a bolti nődolgozók érdekében javasolta, hogy a kiskereskedelem számára a vállalatok ne nagy tételű, zsákos árut szállítsanak, hanem köny- nyen mozgatható, kisebb csomagolásút. Bakonyi József né Mátra ve- rebélyből azt sérelmezte, hogy sok helyütt húzódoznak a nődolgozók felvételétől, a szülési és a gyermeknevelési problémák miatt. A litkei nőbizottság képviselője elmondta, hogy náluk minden választott testület egyharmada nő, így nélkülük döntés nem születhet. Szirákról, a főként fiatal nőkből álló KlSZ-bizott- ság megalakulását jelentették; a náduj falui nőbízottság elnöke pedig arról számolt be, hogy a szövetkezet háztartási tanácsadást szervez a fehérneműgyárban a dolgozók számára. veket. Ezért sürgős feladat, hogy kialakí tsák a vállalati- társadalmi aKdlenőrzétsnek a jelenleginél jóval hatékonyabb rendszerét. A szakszervezetnek sajátos és fontos feladatuk: fejlesztem ni és erősíteni a kereskedem lem társadalmi ellenőrzések Az árak megfigyelésének . ki- terjesztésével egyi dobén fokozott gondot kell fordítani az olcsóbb cikkek mennyiségi és minőségi kínálatának vizsgálatára is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha valaki a keresett olcsó cikk helyett kénytelen ugyanarra a célra drágább árut venni, annak számára a többletkiadás lényegében áremelkedésként jelentkezik. A SZOT Elnökségének az a véleménye —. mondotta a továbbiakban —, hogy a mechanizmus reformjának megvalósítása érdekében a szakszervezeteknek a jövőben is részt kell venniük az érték- arányos árak fokozatos megteremtését célzó munkában. Azután a SZOT titkára arról szólt, hogy az életszínvonal-politikai tervek csak akkor valósulhatnak meg, ha gazdasági, termelési előirányzatainkat is valóra váltjuk. A jövő évi feladatok maradéktalan teljesítése nagyon fontos azért is, hogy á gazdasági folyamatokban idén megindult pozitív irányú változások megszilárduljanak, javítsák a népgazdasági egyensúlyt, s a tervvel összhangban számottevően növekedjék a gazdasági munka hatékonysága. Nagyon fontos tehát, hogy a vállalati terveket . a dolgozók megértsek, és a gazdasági vezetőktől, valamint a szakszervezeti téstületektől megkapják mindazt a támogatást, amely munkájuk jó elvégzéséhez, alkotókészségük kibontakoztatásához szükséges. A jövő évi szocialista munkaversenyben továbbra is na- gyop fontos feladat a gazdálkodás hatékonyságának, g munka termelékenységének növelése, a termelés minőségi mutatóinak javítása, és az, hogy a termelés széles területein csökkenjen az önköltség. Nemeslaki Tivadar beszámolója után a szakszervezetek jövő évi kulturális, ideológiai, tömegpolitikai feladatairól, a gazdasági tennivalók szubjektív tényezőiről beszélt korreferátumában Virizlay Gyula SZOT-titkár.
