Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-14 / 268. szám

*"• .... spy A Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az l. oldalról) lumen növekedését hátráltatta az egy munkás által teljesített órák számainak 0,5 százalékos csökkenése is. (Ez. év I—III. negyedévében 11,8 százalékkal kevesebb túlóra volt, mint 1971. hasonló időszakában.) A megyei székhelyű szocia­lista ipar 1972. I—III. negyed­évi gazdálkodó sárnak pozitívu­ma, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva az ér­tékesítés volumene 3,9 száza­lékkal nőtt. A több mint 80 "(százalékot kitevő minisztériu­mi ipar aránylag egyenletes árukibocsátása következtében az egyes negyedévek közötti eltérés jelentéktelen volt. . A megye szocialista ipará­ban foglalkoztatottak munka­bére 1972. I—III. negyedévé­ben tízmillió forinttal haladta meg az előző év azonos idő­szakában kifizetett összeget, a szénbányászatban ugyanakkor a .hűségjutalom nélküli mun­kabérek összege 18,5 millió forinttal alacsonyabb volt a bázisénál. Az átlagkeresetek a szénbányászatban és a szo­cialista ipar egészében is nö­vekedtek. A növekedés üteme a tanácsi ipar kivételével meg­haladta a megyei szocialista ipar egészének növekedési szá­zalékát, ami a magas keresetű bányászok részarányának csök­ken ósével magyarázható. Éfiltőipar A megye szocialista építő­iparának szerződéssel való le­kötöttsége ez év I—IÍI. ne­gyedévében 95 százalékos volt — rosszabb mint egy évvel korábban' — és 1971. azonos időszakához viszonyítva csak a minisztériumi vállalatnál történt javulás. Az elutasított építési igény kevesebb, bár a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál meghaladta az egy évvel korábbit. A saját építési-szerelési munkák értéke 1972. III. ne­gyedév végéig folyóáron 11,3 százalékkal haladta meg a bázisidőszak teljesítését. A saját építési-szerelési munkák nagyobb hányadát — 63 szá­zalékát — az állami építő­iparban, kissebb részét a szö­vetkezeti szektorban végezték. A nagyobb termelési értéket a létszám igen kismérvű (0,1 százalékos) emelkedésével ér­ték el. Az összes foglalkozta­tottak létszáma csupán 28 fő­vel nőtt, az építőipari mun­kásoknál azonban 90 fős lét­számcsökkenés volt. Az építőipari szervezeteknél még mindig számottevő a munkaerő-forgalom. Az újon­nan felvett dolgozók száma több mint egy évvel korábban. A létszámnál valamivel na­gyobb mértékben (4 százalék­kal) növekedtek a munkabé­rek. A megye építőiparában I—III. negyedévben az összes foglalkoztatott átlagos havi keresete elérte a 2482 forintot, építőipari munkásra jutó sa- A termelés nagyobb mérté- ját építési-szerelési munkák kű növekedését építőipari szer- értéke folyóáron ez év I—III. vezeteink a termelékenység negyedévében meghaladta a javulásával érték el. Az egy 175 ezer forintot. Hezőf>azda§ág A megye mezőgazdaságának termőterülete az 1972. május 31-í felmérés szerint az előző év azonos időpontjához viszo­nyítva alig változott. A legfon­tosabb kenyér-gabonánk, a bú­za termelése — a termésátlag 15,8 százalékos csökkenése miatt — 15,4 százalékkal ma­radt el a bázistól. A termés­eredmények múlt évinél ked­vezőtlenebb alakulását a többi gabonafélénél (rozs, tavaszi és őszi árpa, valamint a zab) egyrészt a kisebb vetésterüle­tek, másrészt az 1971. évinél alacsonyabb termésátlagok okozták. Ez utóbbit viszont elsősorban a betakarítási idő­szak kedvezőtlen — esős, vi­haros — időjárása idézte elő. A nyári gyümölcsökből 1972- ben betakarított mennyiségek a kajszibarack és köszméte ki­vételével elmaradnak az 1971. évitől, mivel a tavaszi fagyok és a gyakori esőzések komoly károkat okoztak a gyümölcsö­sökben. A megye állatállománya 1972. szeptember 30-án az el­múlt év azonos időpontjához viszonyítva a szarvasmarha- állomány kivételével csökkent, az összes gazdaságot figyelem­be véve a szarvasmarhák szá­ma elérte a 43 ezer darabot, a sertésállomány ugyanakkor 1972. szeptember 30-án csak 111 ezer darab volt, számuk mind a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek közös gazda­ságaiban, mind a háztáji gaz­daságokban kisebb, mint az elmúlt év azonos időpontjá­ban. Jelentős volt a szocialista nagyüzemekben a ló, a juh és baromfi számának csökkenése is. A lakosság pénzbevételei Megyénk lakosságának pénz­bevétele a Magyar Nemzeti Bánik megyei Igazgatóságának adatai alapján 1972. I—III. negyedév folyamán 3,3 száza­lékkal, mintegy 52 millió fo­rinttal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a lakosság bér- & bérjellegű pénzbevétele közel 3 százalék­kal, a mezőgazdasági termelés­ből származó pedig 4,4 száza­lékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés­ből származó pénzbevétel ala­kulására a termelőszövetkeze­ti tagok számának fokozatos csökkenése mellett a kedve­zőtlen időjárás miatti többlet- kifizetés is hatással volt. 1972-ben fokozódott a termék- értékesítés, különösen a közös gazdaságokon keresztül törté­fizetések közel nyolcszázalé­kos növekedése elsősorban a családi pótlékra vonatkozó központi intézkedésekkel kap­csolatos. A lakosság pénzjövedelmé­ből az év elejétől mintegy 77 millió forinttal növelte a ta­karékbetét-állományt, ami 1972. szeptember 30-ig meg­haladta a 870 millió forintot. A takarékpénztár és a taka­rékszövetkezetek év elejétől mintegy 70 millió forinttal többet hiteleztek a lakosság­nak, minit amennyi .törlesztés befolyt, így a lakossági hitel­állomány a III. negyedév vé­gén meghal,adta a 740 millió forintot. Ezen belül az építé­si kölcsönök és egyéb hosszú lejáratú hitelek állománya emelkedett a legnagyobb mér­tékben, de számottevő a növe­kedés az áruvásárlási hitelek­nél is. nő hízóállat-felvasariais. A 'társadalombiztosítási ki­KereskedeSmi forgalom 1972. I—III. negyedévben megyénkben a kiskereskede­lem fogyasztói folyóáron több mint 2,2 milliárd forint for­galmat bonyolított le, ami 5 százalékkal meghaladta az el­múlt évi hasonló időszak el­adását. Ezen belül a legjelen­tősebb forgalomnövekedést az állami kiskereskedelem érte el a bolti élelmiszerek értékesí­tésével (7 százalékos), a szö­vetkezeti kiskereskedelemben pedig a vendéglátási forga­lom-haladta meg a legnagyobb mértékben (6 százalékkal) az 1971. I—III. negyedévit. A ruházati forgalom 1972. I—III. negyedévében (az I. félévi 4,3 százalékos felfutás­tól elmaradva) mindössze 3 százalékkal nőtt az elmúlt év hasonló időszakához viszonyít­va. A vegyesiparcikk-iorgalom az elmúlt év I—III. negyed­évéhez viszonyítva — vállala­tonként és szövetkezetenként jelentős szóródással — átlago­san 4 százalékkal nőtt A bú­torok forgalma 3,2 százalékkal haladta meg az elmúlt év I— III. negyedévi eladást. Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága Miért maradtak itt? Egy rövid múltra visszate­kintő, de imponáló jövővel ren­delkező fiatal üzemünk né­hány alapító tagjánál arra ke­restem választ: miért marad­tak ott, miért tartottak ki a nehézségekben is? ★ Helyi Pálné az alakulás óta tagja a Híradástechnikai Anyagok Gyára romhányi te­lepének. Azt mondja: — Aki nem azzal a szán­dékkal jött ide, hogy itt ma­rad, az már régen búcsút mondott az üzemnek. Én az­ért jöttem, mert kellett a pénz. Akkoriban 10—12 éve­sek voltak a gyerekek. Igye­keztem hamar megtanulni, amit rámbíztak, nehogy el- küldjenek. A munka nem volt nehéz, mert a tsz-ben hozzászoktunk a nehéz fizikai munkához. Csupán az egész ' napos ülést volt nehéz elvi­selni a kezdeti időszakban- Az első munkafolyamaton tíz hónapig dolgoztam, utána ke­rültem jelenlegi munkahe­lyemre, a trafóüzembe. Az előző reszort azért nem tet­szett, mert nagyon fárasztotta a szememet. Itt a kézügyes­ség mellett erős kézre van szükség. A munkába bele lehet fáradni, no nem annyi­ra, rr ‘ha kapálni kellene. Köze - a gyerekek is meg­nőttek, gimnáziumba jár­nak. Két műszakban dolgo­zunk, és ez jó dolog, mert jut idő a családra, a ház körüli munkák elvégzésére és az ál­latok ellátására. Én úgy ér­zem, jól választottam, nincs szándékomban továbbáll™. Ellenkezőleg: innen szeretnék nyugdíjba menni. — December végén lesz há­rom éve, hogy ide járok dol­gozni. Az új üzem létesítésé­nek nagyon megörültem, mondván: legalább kereshetek egy kis pénzt. Egy szalagban dolgozom Helyi Pálnéval, egymástól függ munkánk és keresetünk is. Emlékszem, kezdetben a négyforintos óra­bérnek is nagyon örültem, bízva abban, hogy lesz még több is. Jelenleg 1400 forintot viszek haza havonta. Azzal a szándékkal jöttem ide, hogy mindenképpen itt maradok. Igaz, nem hívtak máshová, de minek is mennék, hisz’ annyira összeszoktunk és na­gyon jól érzem itt magam. Férjem, aki a helybeli tsz- ben dolgozik, szintén örül annak, hogy itt találtam mun­kalehetőséget. Nemrégen hosszabb ideig beteg voltam, alig vártam, hogy dolgozni jöhessek. Hiányzott a megszo­kott környezet, a munka. Szívesen jövök be, mert ren­desek a főnökök is, semmi rosszat nem modhatok rájuk. Jó ide járni azért is, mert csak 20 perc járásra lakom — vé­lekedik Gábriel Jánosné. Bertók Béláné volt hármó­juk közül, akit legelsőnek vettek fel az üzembe. Ű így emlékezik: — Először forrasztó voltam, aztán a trafószereléshez ke­rültem, mivel erős kezű asz- szonyokra volt szükség. Azóta itt tevékenyekedem. Ennek több mint két éve. Aki na­gyon akarja, ezt a munkát megtanulhatja, mert a veze­tők mindent türelmesen és sokszor elmagyaráznak. Azok közül, akikkel annak idején kezdtem, többen elmentek, az­zal az indokkal, hogy nem bírják elvégezni ezt a mun­kát. Én nem panaszkodható™ Igaz, a kéznek gyorsan kell mozogni, hogy a napi 344 trafó készen legyen, de még így is jut idő mindenre, ha akarjuk. — Volt-e beteg az elmúlt időszak alatt? A munkahelyeken dől el ELTÉRŐEK, többször ellent­mondásosaik a vélemények az árak és a bérek alakulásáról. Különösen a szabad áraikat te­szik szóvá az emberek. A sal­gótarjáni, kisterenyei, balas­sagyarmati vagy a pásztói pia­megye zöldség-gyümölcs ter­melési adottságai — a bogyó­sokat kivéve — kedvezőtlenek, nem rendelkezünk megfelelő tárolási és árusítási kapaci­tással. Salgótarjánnaik és a környékbeli ipari centrumnak con miért olyan drága a zöld- nincs gyümölcs-zöldség termelő ség és a gyümölcs? A kérdést ki, hogyan teszi fel? Ez több­nyire fegyelem és vérmérsék­let kérdése. Igazuk van azoknak, akik a magas piaci árakat szóvá teszik. Azt se lehet elhallgat­ni, hogy a drága piac elsősor­ban a bérből és fizetésből élő munkásokat sújtja, ezek közül is leginkább a nagy családú munkásokat, azokat, ahol több gyereket nevelnek. Hogyan ér­vényesül ebben az esetben a miunkásérdék? Miért nem avatkozik be a párt-, az ál­lam vagy - a helyi vezetés? Szeretném előrebocsátani, hogy megyénkben a fogyasztói árak alakulása az országos tendenciának megfelelő. A legnagyobb gondot a szabad­piaci árak, ezek közül is a zöldség és a gyümölcs árának emelkedése okozta. Ismeretes, hogy a salgótarjáni piac drá­gább a budapestinél és drá­gább több vidéki városénál is. Ennek oka az, hogy Nógrád — Kétszer két hétig. Amikor bejöttem szólás-mondás lett, hogy összeszedte az egész évi babot. Ugyanis egyesek azt hitték, hogy betegségem alatt babot szedtem. Azóta, aki nálunk betegj egyre megy, an­nak azt mondják: összeszedi az egész évi babot — válaszol­ja, majd így folytatja: — tá­volabbi szándékomat mi sem fejezi ki jobban, mint, hogy kislányomat is „elcsáltam” ide dolgozni. Jelenleg szülési sza­badságon van. Ö is nagyon szeret itt, mert jó munkahely a miénk. Ha pedig elkészül az új nagycsarnok, akkor még jobb lesz. A fizetéssel is elégedett vagyok, csak ennyi legyen mindig, kevesebb soha. A jobb élet utáni vágyako­zás, a gyerekek iránti felelős­ség, a biztos jövő igénye, a megalapozott elhatározás csen­dül ki az alapító tagok szavai­ból, akik amikor beléptek, tudták azt, hogy egyik nap­ról a másikra nem válhatnak valóra elképzeléseik, hogy so­kat kell majd dolgozni, nehéz­ségeken át vezet az út a fel- emelkedéshez. Ők mindezeket vállalták, nem íutamodtak meg- Részük van abban, hogy a rétsági járás e községében gyökeret vert egy új, fejlődés előtt álló, sokat ígérő iparág. háttere, kedvezőtlen a szállí­tás, de szűk és rendkívül el­avult a megyeszékhely piaca is, a MÉK Közös Vállalat nem tudta betölteni piaci árszabá­lyozó szerepét. Bár a vállala­tok és a hatóságok erőfeszíté­seket tettek, jelentős eredmé­nyek is mutatkoznak, de az elmúlt években sem sikerült rülményeinek javítására. Mi­kor és milyen intézkedések? Ez nemcsak a párt és a kor­mány elhatározásától, hanem a népgazdaság teherbíróké­pességétől, azaz mindnyájunk­tól függ. Akkor és olyan, mértékben lehet növelni a munkásak bérét, a parasztság és a többi réteg jövedelmét, amikor annak gazdasági fede­zetét megteremtjük. Lehet-e a munkásérdek ér­vényesülését kizárólag az árak és a bérek alakulásának szempontjából megítélni. Nem, ez szűk látókörre vallana. A munkáisérdeket képviselte a nagyobb felhozatalt, szervezet- megye politikai és gazdasági bebb piacot és kiegyensúlyo­zottabb kereskedelempolitikát megvalósítani. Tudom, hogy hiába sorolnék további érveket, ettől még semmi sem lesz olcsóbb a he­lyi piacon. Az is tény, hogy a vezetése akkor, amikor új ipa­ri üzemeket telepítettek a me­gyébe, a negyedik ötéves terv időszakában 11 000 embernek, köztük sok fiatalnak és nőnek biztosítottak munkahelyet, sok millió forintot költöttek a ré­lakosság szinte -naponként SeüM üzemek korszerűsítésére, kénytelen a piacon vásárolni “ 1 n­és az árnövekedés kedvezőtlen hatását saját zsebén érzi és érthetően, joggal panaszkodik. Nem egy esetben magam is hallottam: miért .nem állíta­nak ellenőröket, miért nem törik le a magas árakat? Lehet-e minden kofa és árus mellé ellenőrt állítani? És ha ellenőröket állítanak? A kirívó árdrágítást meg lehet torolni, a jogtalan jövedelmet néhány esetben el lehet vonni, de sok ezer embernek ezzel nem jut több és olcsóbb zöld­ség, gyümölcs, tojás és barom­a munkakörülmények javítá­sára. A megye negyedik öt­éves terve minden eddiginél több — összesen 8946 lakás építését irányozta elő. Az ed­digi lakásátadások azt igazol­ják, hogy a tervet teljesítjük, és egyre több lakást kapnak a munkások. A rohamosan fejlődő techni­ka egyre műveltebb, jól kép­zett munkásokat igényel. Ezért a közoktatási reform si­keres . végrehajtása fontos po­litikai és gazdasági érdek is. A munkásérdeket képviselik azok, akik segítik a hátrányos fi. Sőt, félő, hogy erőszakos helyzetű fiatalok sorsának beavatkozások után a piaci egyengetését, munkásérdek 0 felhozatal csökkenne és ennek pályaválasztás segítése, a szakv következtében az ártót még munkásképzés javítása. Mun- jobban emelkednének. Éppen kásérdek az egészségügyi _el- ezért helyes, hogy minél ha- hitás, a szolgáltatások javítá- marább meg akarják építeni 8s főleg a munkások lakta a salgótarjáni vásárcsarnokot, területeken, de az egész toe- A munkásság érdekeit szolgál- gyében, mert ma már nem csak ta az is, hogy az utóbbi évek- Salgótarján és környéke, ha­ben főleg nagy alapterületű üzleteket építettek, a vállala­tok és a szövetkezetek háló­zatfej lesztés mellett hat év alatt 100 millió forintot fordí­tottak fenntartásra és felújítás­ra, csökkentették az ellátatlan peremkerületek számát. AZ UTÖBBI években kor­mányintézkedésekkel növelték az építőipari dolgozók, a ko­hászok, öntők és más nehéz körülmények között dolgozó munkások bérét. Mi a garan­cia arra, hogy pártunk, kor­mányunk további intézkedése­ket tesz a munkások életkö­rülményeinek javítására? Pár­tunk politikája és a munkás­hatalom a biztosíték. Hangsúlyozni szeretném, meggyőződésem, hogy további intézkedések következnek a munkások élet- és munkaké­nem megyénk szinte minden részén ipari és mezőgazdasági üzemek működnek és minde­nekelőtt megnőtt a munkások számaránya, a munkások van­nak többségben. ÜGY ÉRZEM, nem szüksé­ges további adatokkal bizo­nyítani, hogy szocializmust építő hazánkban következete­sen érvényesül a munkásér- dek, noha vannak még gazda­sági nehézségeink, gondjaink. A párt és a kormány prog­ramjából világos a szándék: elsősorban a munkások élet- és munkakörülményeit akar­ják javítani. Ehhez tettek szükségesek, először eredmé­nyes, jó munka az ipari üze­mekben és a mezőgazdaság­ban, aztán a szándékot fent is tettek követhetik. Dr. Fazekas László ípaiag. ­(■ K. 1 I NÓGRÁD - 1972. november 14., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents