Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-14 / 268. szám
*"• .... spy A Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az l. oldalról) lumen növekedését hátráltatta az egy munkás által teljesített órák számainak 0,5 százalékos csökkenése is. (Ez. év I—III. negyedévében 11,8 százalékkal kevesebb túlóra volt, mint 1971. hasonló időszakában.) A megyei székhelyű szocialista ipar 1972. I—III. negyedévi gazdálkodó sárnak pozitívuma, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva az értékesítés volumene 3,9 százalékkal nőtt. A több mint 80 "(százalékot kitevő minisztériumi ipar aránylag egyenletes árukibocsátása következtében az egyes negyedévek közötti eltérés jelentéktelen volt. . A megye szocialista iparában foglalkoztatottak munkabére 1972. I—III. negyedévében tízmillió forinttal haladta meg az előző év azonos időszakában kifizetett összeget, a szénbányászatban ugyanakkor a .hűségjutalom nélküli munkabérek összege 18,5 millió forinttal alacsonyabb volt a bázisénál. Az átlagkeresetek a szénbányászatban és a szocialista ipar egészében is növekedtek. A növekedés üteme a tanácsi ipar kivételével meghaladta a megyei szocialista ipar egészének növekedési százalékát, ami a magas keresetű bányászok részarányának csökken ósével magyarázható. Éfiltőipar A megye szocialista építőiparának szerződéssel való lekötöttsége ez év I—IÍI. negyedévében 95 százalékos volt — rosszabb mint egy évvel korábban' — és 1971. azonos időszakához viszonyítva csak a minisztériumi vállalatnál történt javulás. Az elutasított építési igény kevesebb, bár a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál meghaladta az egy évvel korábbit. A saját építési-szerelési munkák értéke 1972. III. negyedév végéig folyóáron 11,3 százalékkal haladta meg a bázisidőszak teljesítését. A saját építési-szerelési munkák nagyobb hányadát — 63 százalékát — az állami építőiparban, kissebb részét a szövetkezeti szektorban végezték. A nagyobb termelési értéket a létszám igen kismérvű (0,1 százalékos) emelkedésével érték el. Az összes foglalkoztatottak létszáma csupán 28 fővel nőtt, az építőipari munkásoknál azonban 90 fős létszámcsökkenés volt. Az építőipari szervezeteknél még mindig számottevő a munkaerő-forgalom. Az újonnan felvett dolgozók száma több mint egy évvel korábban. A létszámnál valamivel nagyobb mértékben (4 százalékkal) növekedtek a munkabérek. A megye építőiparában I—III. negyedévben az összes foglalkoztatott átlagos havi keresete elérte a 2482 forintot, építőipari munkásra jutó sa- A termelés nagyobb mérté- ját építési-szerelési munkák kű növekedését építőipari szer- értéke folyóáron ez év I—III. vezeteink a termelékenység negyedévében meghaladta a javulásával érték el. Az egy 175 ezer forintot. Hezőf>azda§ág A megye mezőgazdaságának termőterülete az 1972. május 31-í felmérés szerint az előző év azonos időpontjához viszonyítva alig változott. A legfontosabb kenyér-gabonánk, a búza termelése — a termésátlag 15,8 százalékos csökkenése miatt — 15,4 százalékkal maradt el a bázistól. A terméseredmények múlt évinél kedvezőtlenebb alakulását a többi gabonafélénél (rozs, tavaszi és őszi árpa, valamint a zab) egyrészt a kisebb vetésterületek, másrészt az 1971. évinél alacsonyabb termésátlagok okozták. Ez utóbbit viszont elsősorban a betakarítási időszak kedvezőtlen — esős, viharos — időjárása idézte elő. A nyári gyümölcsökből 1972- ben betakarított mennyiségek a kajszibarack és köszméte kivételével elmaradnak az 1971. évitől, mivel a tavaszi fagyok és a gyakori esőzések komoly károkat okoztak a gyümölcsösökben. A megye állatállománya 1972. szeptember 30-án az elmúlt év azonos időpontjához viszonyítva a szarvasmarha- állomány kivételével csökkent, az összes gazdaságot figyelembe véve a szarvasmarhák száma elérte a 43 ezer darabot, a sertésállomány ugyanakkor 1972. szeptember 30-án csak 111 ezer darab volt, számuk mind a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban, mind a háztáji gazdaságokban kisebb, mint az elmúlt év azonos időpontjában. Jelentős volt a szocialista nagyüzemekben a ló, a juh és baromfi számának csökkenése is. A lakosság pénzbevételei Megyénk lakosságának pénzbevétele a Magyar Nemzeti Bánik megyei Igazgatóságának adatai alapján 1972. I—III. negyedév folyamán 3,3 százalékkal, mintegy 52 millió forinttal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a lakosság bér- & bérjellegű pénzbevétele közel 3 százalékkal, a mezőgazdasági termelésből származó pedig 4,4 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelésből származó pénzbevétel alakulására a termelőszövetkezeti tagok számának fokozatos csökkenése mellett a kedvezőtlen időjárás miatti többlet- kifizetés is hatással volt. 1972-ben fokozódott a termék- értékesítés, különösen a közös gazdaságokon keresztül törtéfizetések közel nyolcszázalékos növekedése elsősorban a családi pótlékra vonatkozó központi intézkedésekkel kapcsolatos. A lakosság pénzjövedelméből az év elejétől mintegy 77 millió forinttal növelte a takarékbetét-állományt, ami 1972. szeptember 30-ig meghaladta a 870 millió forintot. A takarékpénztár és a takarékszövetkezetek év elejétől mintegy 70 millió forinttal többet hiteleztek a lakosságnak, minit amennyi .törlesztés befolyt, így a lakossági hitelállomány a III. negyedév végén meghal,adta a 740 millió forintot. Ezen belül az építési kölcsönök és egyéb hosszú lejáratú hitelek állománya emelkedett a legnagyobb mértékben, de számottevő a növekedés az áruvásárlási hiteleknél is. nő hízóállat-felvasariais. A 'társadalombiztosítási kiKereskedeSmi forgalom 1972. I—III. negyedévben megyénkben a kiskereskedelem fogyasztói folyóáron több mint 2,2 milliárd forint forgalmat bonyolított le, ami 5 százalékkal meghaladta az elmúlt évi hasonló időszak eladását. Ezen belül a legjelentősebb forgalomnövekedést az állami kiskereskedelem érte el a bolti élelmiszerek értékesítésével (7 százalékos), a szövetkezeti kiskereskedelemben pedig a vendéglátási forgalom-haladta meg a legnagyobb mértékben (6 százalékkal) az 1971. I—III. negyedévit. A ruházati forgalom 1972. I—III. negyedévében (az I. félévi 4,3 százalékos felfutástól elmaradva) mindössze 3 százalékkal nőtt az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. A vegyesiparcikk-iorgalom az elmúlt év I—III. negyedévéhez viszonyítva — vállalatonként és szövetkezetenként jelentős szóródással — átlagosan 4 százalékkal nőtt A bútorok forgalma 3,2 százalékkal haladta meg az elmúlt év I— III. negyedévi eladást. Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága Miért maradtak itt? Egy rövid múltra visszatekintő, de imponáló jövővel rendelkező fiatal üzemünk néhány alapító tagjánál arra kerestem választ: miért maradtak ott, miért tartottak ki a nehézségekben is? ★ Helyi Pálné az alakulás óta tagja a Híradástechnikai Anyagok Gyára romhányi telepének. Azt mondja: — Aki nem azzal a szándékkal jött ide, hogy itt marad, az már régen búcsút mondott az üzemnek. Én azért jöttem, mert kellett a pénz. Akkoriban 10—12 évesek voltak a gyerekek. Igyekeztem hamar megtanulni, amit rámbíztak, nehogy el- küldjenek. A munka nem volt nehéz, mert a tsz-ben hozzászoktunk a nehéz fizikai munkához. Csupán az egész ' napos ülést volt nehéz elviselni a kezdeti időszakban- Az első munkafolyamaton tíz hónapig dolgoztam, utána kerültem jelenlegi munkahelyemre, a trafóüzembe. Az előző reszort azért nem tetszett, mert nagyon fárasztotta a szememet. Itt a kézügyesség mellett erős kézre van szükség. A munkába bele lehet fáradni, no nem annyira, rr ‘ha kapálni kellene. Köze - a gyerekek is megnőttek, gimnáziumba járnak. Két műszakban dolgozunk, és ez jó dolog, mert jut idő a családra, a ház körüli munkák elvégzésére és az állatok ellátására. Én úgy érzem, jól választottam, nincs szándékomban továbbáll™. Ellenkezőleg: innen szeretnék nyugdíjba menni. — December végén lesz három éve, hogy ide járok dolgozni. Az új üzem létesítésének nagyon megörültem, mondván: legalább kereshetek egy kis pénzt. Egy szalagban dolgozom Helyi Pálnéval, egymástól függ munkánk és keresetünk is. Emlékszem, kezdetben a négyforintos órabérnek is nagyon örültem, bízva abban, hogy lesz még több is. Jelenleg 1400 forintot viszek haza havonta. Azzal a szándékkal jöttem ide, hogy mindenképpen itt maradok. Igaz, nem hívtak máshová, de minek is mennék, hisz’ annyira összeszoktunk és nagyon jól érzem itt magam. Férjem, aki a helybeli tsz- ben dolgozik, szintén örül annak, hogy itt találtam munkalehetőséget. Nemrégen hosszabb ideig beteg voltam, alig vártam, hogy dolgozni jöhessek. Hiányzott a megszokott környezet, a munka. Szívesen jövök be, mert rendesek a főnökök is, semmi rosszat nem modhatok rájuk. Jó ide járni azért is, mert csak 20 perc járásra lakom — vélekedik Gábriel Jánosné. Bertók Béláné volt hármójuk közül, akit legelsőnek vettek fel az üzembe. Ű így emlékezik: — Először forrasztó voltam, aztán a trafószereléshez kerültem, mivel erős kezű asz- szonyokra volt szükség. Azóta itt tevékenyekedem. Ennek több mint két éve. Aki nagyon akarja, ezt a munkát megtanulhatja, mert a vezetők mindent türelmesen és sokszor elmagyaráznak. Azok közül, akikkel annak idején kezdtem, többen elmentek, azzal az indokkal, hogy nem bírják elvégezni ezt a munkát. Én nem panaszkodható™ Igaz, a kéznek gyorsan kell mozogni, hogy a napi 344 trafó készen legyen, de még így is jut idő mindenre, ha akarjuk. — Volt-e beteg az elmúlt időszak alatt? A munkahelyeken dől el ELTÉRŐEK, többször ellentmondásosaik a vélemények az árak és a bérek alakulásáról. Különösen a szabad áraikat teszik szóvá az emberek. A salgótarjáni, kisterenyei, balassagyarmati vagy a pásztói piamegye zöldség-gyümölcs termelési adottságai — a bogyósokat kivéve — kedvezőtlenek, nem rendelkezünk megfelelő tárolási és árusítási kapacitással. Salgótarjánnaik és a környékbeli ipari centrumnak con miért olyan drága a zöld- nincs gyümölcs-zöldség termelő ség és a gyümölcs? A kérdést ki, hogyan teszi fel? Ez többnyire fegyelem és vérmérséklet kérdése. Igazuk van azoknak, akik a magas piaci árakat szóvá teszik. Azt se lehet elhallgatni, hogy a drága piac elsősorban a bérből és fizetésből élő munkásokat sújtja, ezek közül is leginkább a nagy családú munkásokat, azokat, ahol több gyereket nevelnek. Hogyan érvényesül ebben az esetben a miunkásérdék? Miért nem avatkozik be a párt-, az állam vagy - a helyi vezetés? Szeretném előrebocsátani, hogy megyénkben a fogyasztói árak alakulása az országos tendenciának megfelelő. A legnagyobb gondot a szabadpiaci árak, ezek közül is a zöldség és a gyümölcs árának emelkedése okozta. Ismeretes, hogy a salgótarjáni piac drágább a budapestinél és drágább több vidéki városénál is. Ennek oka az, hogy Nógrád — Kétszer két hétig. Amikor bejöttem szólás-mondás lett, hogy összeszedte az egész évi babot. Ugyanis egyesek azt hitték, hogy betegségem alatt babot szedtem. Azóta, aki nálunk betegj egyre megy, annak azt mondják: összeszedi az egész évi babot — válaszolja, majd így folytatja: — távolabbi szándékomat mi sem fejezi ki jobban, mint, hogy kislányomat is „elcsáltam” ide dolgozni. Jelenleg szülési szabadságon van. Ö is nagyon szeret itt, mert jó munkahely a miénk. Ha pedig elkészül az új nagycsarnok, akkor még jobb lesz. A fizetéssel is elégedett vagyok, csak ennyi legyen mindig, kevesebb soha. A jobb élet utáni vágyakozás, a gyerekek iránti felelősség, a biztos jövő igénye, a megalapozott elhatározás csendül ki az alapító tagok szavaiból, akik amikor beléptek, tudták azt, hogy egyik napról a másikra nem válhatnak valóra elképzeléseik, hogy sokat kell majd dolgozni, nehézségeken át vezet az út a fel- emelkedéshez. Ők mindezeket vállalták, nem íutamodtak meg- Részük van abban, hogy a rétsági járás e községében gyökeret vert egy új, fejlődés előtt álló, sokat ígérő iparág. háttere, kedvezőtlen a szállítás, de szűk és rendkívül elavult a megyeszékhely piaca is, a MÉK Közös Vállalat nem tudta betölteni piaci árszabályozó szerepét. Bár a vállalatok és a hatóságok erőfeszítéseket tettek, jelentős eredmények is mutatkoznak, de az elmúlt években sem sikerült rülményeinek javítására. Mikor és milyen intézkedések? Ez nemcsak a párt és a kormány elhatározásától, hanem a népgazdaság teherbíróképességétől, azaz mindnyájunktól függ. Akkor és olyan, mértékben lehet növelni a munkásak bérét, a parasztság és a többi réteg jövedelmét, amikor annak gazdasági fedezetét megteremtjük. Lehet-e a munkásérdek érvényesülését kizárólag az árak és a bérek alakulásának szempontjából megítélni. Nem, ez szűk látókörre vallana. A munkáisérdeket képviselte a nagyobb felhozatalt, szervezet- megye politikai és gazdasági bebb piacot és kiegyensúlyozottabb kereskedelempolitikát megvalósítani. Tudom, hogy hiába sorolnék további érveket, ettől még semmi sem lesz olcsóbb a helyi piacon. Az is tény, hogy a vezetése akkor, amikor új ipari üzemeket telepítettek a megyébe, a negyedik ötéves terv időszakában 11 000 embernek, köztük sok fiatalnak és nőnek biztosítottak munkahelyet, sok millió forintot költöttek a rélakosság szinte -naponként SeüM üzemek korszerűsítésére, kénytelen a piacon vásárolni “ 1 nés az árnövekedés kedvezőtlen hatását saját zsebén érzi és érthetően, joggal panaszkodik. Nem egy esetben magam is hallottam: miért .nem állítanak ellenőröket, miért nem törik le a magas árakat? Lehet-e minden kofa és árus mellé ellenőrt állítani? És ha ellenőröket állítanak? A kirívó árdrágítást meg lehet torolni, a jogtalan jövedelmet néhány esetben el lehet vonni, de sok ezer embernek ezzel nem jut több és olcsóbb zöldség, gyümölcs, tojás és baroma munkakörülmények javítására. A megye negyedik ötéves terve minden eddiginél több — összesen 8946 lakás építését irányozta elő. Az eddigi lakásátadások azt igazolják, hogy a tervet teljesítjük, és egyre több lakást kapnak a munkások. A rohamosan fejlődő technika egyre műveltebb, jól képzett munkásokat igényel. Ezért a közoktatási reform sikeres . végrehajtása fontos politikai és gazdasági érdek is. A munkásérdeket képviselik azok, akik segítik a hátrányos fi. Sőt, félő, hogy erőszakos helyzetű fiatalok sorsának beavatkozások után a piaci egyengetését, munkásérdek 0 felhozatal csökkenne és ennek pályaválasztás segítése, a szakv következtében az ártót még munkásképzés javítása. Mun- jobban emelkednének. Éppen kásérdek az egészségügyi _el- ezért helyes, hogy minél ha- hitás, a szolgáltatások javítá- marább meg akarják építeni 8s főleg a munkások lakta a salgótarjáni vásárcsarnokot, területeken, de az egész toe- A munkásság érdekeit szolgál- gyében, mert ma már nem csak ta az is, hogy az utóbbi évek- Salgótarján és környéke, haben főleg nagy alapterületű üzleteket építettek, a vállalatok és a szövetkezetek hálózatfej lesztés mellett hat év alatt 100 millió forintot fordítottak fenntartásra és felújításra, csökkentették az ellátatlan peremkerületek számát. AZ UTÖBBI években kormányintézkedésekkel növelték az építőipari dolgozók, a kohászok, öntők és más nehéz körülmények között dolgozó munkások bérét. Mi a garancia arra, hogy pártunk, kormányunk további intézkedéseket tesz a munkások életkörülményeinek javítására? Pártunk politikája és a munkáshatalom a biztosíték. Hangsúlyozni szeretném, meggyőződésem, hogy további intézkedések következnek a munkások élet- és munkakénem megyénk szinte minden részén ipari és mezőgazdasági üzemek működnek és mindenekelőtt megnőtt a munkások számaránya, a munkások vannak többségben. ÜGY ÉRZEM, nem szükséges további adatokkal bizonyítani, hogy szocializmust építő hazánkban következetesen érvényesül a munkásér- dek, noha vannak még gazdasági nehézségeink, gondjaink. A párt és a kormány programjából világos a szándék: elsősorban a munkások élet- és munkakörülményeit akarják javítani. Ehhez tettek szükségesek, először eredményes, jó munka az ipari üzemekben és a mezőgazdaságban, aztán a szándékot fent is tettek követhetik. Dr. Fazekas László ípaiag. (■ K. 1 I NÓGRÁD - 1972. november 14., kedd