Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

„Ehető nitrogén” készül Az „ehető nitrogén’” nem más mint nitrogénműtrágya, az az anyag, ami nélkül a korszerű mezőgazdaság ma már el sem képzelhető, hi­szen minden tonna műtrágya felhasználása hat-hét tonna terméstöbbletet eredményez. A nitrogén tulajdonképpen • világ legolcsóbb nyersanya­ga, a levegő ugyanis 78 szá­zalékban nitrogénből áll. on­nan nyerik ki a műtrágya- gyártás „előzményeként”. A talajból csak úgy tudják a nitrogént felvenni a növé­nyek. ha számukra hozzáfér­hető formában van jelen. A nitrogénből először ammóniát állítanak elő hidrogénnel va­ló egyesülés révén. A hidro­gén is viszonylag olcsón ren­delkezésre álló nyersanyag, a földgáz az egyik leghozzá- Cérhetőbb forrása. Az ammó­niagáz és salétromsav reagál- . tatásával azután elkészíthető a leggyakrabban használt nit­rogénműtrágya, az ammóni- um-nitrát. A mezőgazdaság nagy mennyiségben ^ igényel egy másik nitrogénműtrágyát, a karbamidot is. amit viszont ammóniából és széndioxidból állítanak elő. „Dolgozni csak pontosan, szépen...” Kulcsár felv. Munka- és üzemszervezés gyáregységi szinten NEM PANASZKODIK Mi. minőség miatt. Az általunk az előző évi volt. Érthető, halovics Józsefné, a Budapes- gyártott termékeknél a minői mert a bázis-bérszínvonal — ti Finomkötöttárugyár balas- ségi kifogás jelentős volt. A2 amiben a természetbeni jutta- sagyarmati telepéneik gyár- idén alapvetően megváltozott tás is szerepel — 6,8 száza- egység-igazgatója, amikor á a helyzet. Jelen pillanatban lékkel nőtt az idén az elmúlt munka- és üzemszervezés le- az exportált termiékeik egy-két évhez viszonyítva, és az idei lie tőségeinek, adottságainak százalékára jelent be észrevé- nyereségből kell törleszteni az vitatása kapcsán a következő- telt a RAZNOEXPORT képvi- új beruházásokat is a kantá­két említi: — Valamivel na- selője. Ezek nem a termékek- tokkal együtt, gyobb az önállóságunk, mint ve, hanem a csomagolásra vo­az utasításai gazdaságirányí- natkpznak. Például nincs ben- HA AZ ELŐBBIEK megva- tási rendszerben volt. Adott- ne a jelzőcédula, hiányzik a lósuinak, akkor viszonylag ságaink, lehetőségeink azon- KRESZ-címke — folytatja az kedvező, de nehéz évet hagy- ban osak gyáregységi szintre igazgató, majd a változás ér- nak magiuk mögött a gyár korlátozódnak. Központtól zékeltetésére elmeséli a kő- vezetői és dolgozói. Addig kapjuk a programot, a léfszá- vetkező történetet: mot, ott írják elő a hatéko­nyabb gazdálkodás követeimé- HÁROM ÉVVEL ezelőtt nyeit. Ezeknek megvalósítása m1 “ gyermekgondozási se- nem jelent könnyű feladatot. gélyre az egyik ügyes kezű Előfordul, hogy néha döcög a asszony. Nemreg jött vissza. termelés, mert hiányzik a fo­lyamatos munkához szükséges anyag. — Anyaghiányuk van ? — Van is, meg nincs is. — Hogy értsem ezt? — Ügy, hogy anyaghiány r^setekben'is? miatt nem állunk, csupán annyi ideig, amennyit igénybe vesz az egyik termékről, a másikra való átállás. — Ez elég gyakori? — Van amikor kétnapon­ként, máskor naponta, de elő­fordul, hogy egy műszakiban többször is. Ezek az átállások zavarják a folyamatos mun­Szinte fizikai fájdalmat okoz neki a megnövekedett minő­ségi követelmények tudomá­sul vétele, elviselése, illetve teljesítése. — A minőségi követelmé­nyek kifejezésre jutnak a ke­•— Is... is. Ugyanis a szak­mai ismeretek mellett nagyon fontos a kézügyesség és a be­gyakorlottság. Ennek megfele­lően nagy szóródást mutatnak a keresetek. Azok, akik meg­felelnek a minőségi követel­ményeknek, ráadásul szorgal­masak is, ha minden jól megy, akkor 2000—2800 forintot is azonban még sokat kell ten­niük. A napi feladattok mara­déktalan elvégzése mellett elő kell készülniük a jövő év zök­kenőmentességének biztosítá­sára úgy, hogy közben meg kell oldani az átköltözést az új gyárba. Mindezekből lát­szik, hogy nincsenek irigylés­re méltó helyzetben. De ahogy megbirkóztak máról holnapra megnövekvő exportkövetelmé­nyekkel, valószínűleg itt sem vallanak kudarcot. V. K. Szociálpolitika — emberséggel HÁNY baleset történik munka közben? Sokan oetegség következtében válnak csök­kent munkaképességűekké. Mi történik ezek­kel az emberekkel? Amíg betegek, orvosi el­látásban, kórházi kezelésben részesülnek, kapják a táppénzt. A bajba jutottak ná­lunk nem kerülnek utcára, a kórház, az or­vosi kezelés ingyenes, de amikor ismét mun­kára jelentkezik a dolgozó, akkor kezdődik a probléma. Milyen munkát adjanak, hová helyezzék a csökkent munkaképességű dolgozót? Az emberséges vezető kötelességének érzi, hogy mindenképpen gondoskodjék a munkában megrokkantakról. A csökkent munkaképes­ségű dolgozókat jobban segítik, foglalkozta­tottságuk szervezettebbé vált. Ezt tapasztal­tuk a kohászati üzemekben, erről számolt be lapunk is. De azt is szóvá kell tenni, hogy egyik-másik vállalat ezeket a dolgozókat nem szakmai képzettségüknek megfelelő, vagy ezzel egyenértékű munkakörben foglalkoztat­ja. Az sem ritka eset, hogy nem is könnyebb munkára helyezik, csak alacsonyabb mun­kakörbe. A Minisztertanács októberi ülésén foglal­kozott a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetévei, utasította a minisztereket és az országos főhatóságok vezetőit, hogy na­gyobb gonddal, jobban törődjenek a csökkent munkaképességű dolgozók munkába állításá­val, a vállalatoknál szorgalmazzák a tény­leges, szakmai rehabilitáció továbbfejleszté­sét. A Minisztertanács 1973. január elsejétől az átmeneti segélyt, valamint a rendszeres szociális járadékot havi száz forinttal fel­emelte. Még egy fontos segítségre szeretném felhívni a figyelmet: a jövőben nemcsak egy évig, hanem a betanítás, az átképzés teljes idejére kapják a csökkent munkaképességűek a keresetkiegészítést. Ez utóbbi intézkedés le­hetőséget ad arra, hogy ahol eddig nem tet­ték, ott is nagyobb gondot fordítsanak a csök­kent munkaképességűek átképzésére, ahol lehet, alakítsák át a munkaeszközöket, olyan gépre tegyék a rokkant embert, ahol meg­felel, ahol hasznos munkát végezhet. Beteges lett az a munkás, aki hosszabb ide­je hűségesen dolgozott a vállalatnál, a gép levágta a szakmunkás ujját? Kétségtelenül beteg, vagy rokkant lett a munkás, de szak­mai tudása, szellemi képessége, megbízható­sága és főleg embersége nem csökkent. A megbízható, jó munkásra szükség van, segít­sük hozzá, hogy tudását, tapasztalatait hasz­nosítsa. Csökkent munkaképességű legyen a portás, kézbesítő és a liftkezelő. De a rok­kant munkás miért ne taníthatná a fiatalo­kat, miért ne lehetne kellő átképzés után anyagkezelő, raktáros, vagy más munkakör­be kerülhet. Nálunk, a mi társadalmunkban a csök­kent munkaképességűeknek szinte kivétel nélkül van állásuk, van keresetük. De meny­nyi bánat, lelki kín éri a rokkant embert. Szerencsétlensége alig leküzdhető kisebbségi érzést okoz, ezért fokozott figyelmet és gon­doskodást érdemel. Ne érezze azt, hogy fe­lesleges, egy rokkant se mondja, hogy nyűg a társadalom vagy a vállalat nyakán. Nem alamizsnát, hanem képességüknek megfelelő munkát kémek a csökkent munkaképességű­ek, ezt hangsúlyozza a Minisztertanács ren­delkezése. Salgótarjánban, Balassagyarmaton, és az ipari centrumokban egyre nagyobb gond a szolgáltatások hiánya. Meggyőződésem, hogy a szolgáltató iparba az eddiginél jobban be lehetne vonni a csökkent munkaképességű­eket, a nagyobb ipari üzemek külön részleget szervezhetnének, ahol megfelelő munkát kap­hatnának a rokkant emberek. A szükséges gépek, berendezések, átalakítások költségeire a megyei tanács anyagi támogatást adhat. Hallottam olyan véleményt, hogy a vállalat nem jótékonykodási intézmény, nem a szo­ciálpolitika, hanem a termelés a feladata, a vállalat vezetői nem a jótékonykodásért, ha­nem a gazdaságos termelésért felelősek. Szo­ciálpolitika — gazdaságos termelés csali lát­szólagos ellentmondások, aki ilyesmivel pró­bál érvelni, az eleve kibúvókat keres. Ép­pen a hatékonyság fokozásával, a gazdasá­gosság növelésével lehet megteremteni a szociális intézkedések gazdasági feltételeit. A mi társadalmunkban a vállalatoknak és veze­tőiknek szociális kötelezettségeik is vannak, gondoskodni kell a munkában megrokkant emberről. A KORMÁNY központi alapokból 100 mil­lió forintot utalt át a tanácsoknak a csök­kent munkaképességűek foglalkoztatottságát elősegítő kiadásokra, emelték az átmeneti szociális segély minimális összegét, és a rend­szeres szociális járadékot. De ezek a jelen­tős központi összegek sem pótolhatják a figyelmet és a személyes gondoskodást. A vállalatnál, a munkahelyen kell megoldani, hogy a csökkent munkaképességű ne érezze magát csökkent értékű embernek, hanem hasznos munkát végezhessen. Gondos szer­vezéssel, átképzéssel meg lehet oldani az egyéni képesség és a vállalati igény össze­hangolását, a szociális és a gazdálkodási fela­datokat egyeztetni lehet, a Minisztertanács erre kötelezi a vállalatokat. A bajba jutott emberről gondoskodni kell, ez vállalati és társadalmi érdek is. mert ez megnyugvást, jó közhangulatot kelt a munkahelyeken. Dr. Fazekas László Az úttörőév mérlege A közelmúltam elkészült statisz­tika szerint — tájékoztatták mun­katársunkat a megyei úttörőelnök­ségen — az idén közel öt és fél ezer Nógrád megyed kisdobos és úttörő töltött egy hetet, vagy en­nél hosszabb időt tálborokban. Ez a megye úttörő és kisdobos össz­létszámúnak 23,1 százaléka. Hu­szonkilenc úttörőcsapat szervezett önálló csapattábort, mintegy más­fél ezer résztvevővel. Huszonnégy csapat több mint ezer pajtása tá­borozott váltótáborban. Közel hét- százan — 13 úttörőcsapat — indul­tak a tanév befejeztével országjá­ró kirándulásra, túrára. Az elmúlt évhez viszonyítva tovább emelke­dett a külföldön táborozó úttörők száma. Az idei nyáron 177 Nógrád megyei úttörő és kisdobos töltőit felejthetetlen napokat a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában. Húsz úttörő szi­bériai testvérmegyénkbe Kemero- vóba látogatott el. A megyei szervezésű vezetőkép­ző táborokban közel Mű őrsveze­tőt, 185 ifjúvezetőt, mintegy száz rajvezetőt és 130 csapatvezetőt ké­szítettek fel az 1872 73-as feladatok végzésére. Az úttörőtáborokban rendszeressé váltak az úttörő hon­védelmi versenyek. A táborozok meglátogattak több üzemet, ter­melőszövetkezetet. A tábori éle­tet sport- és kulturális vetélkedők is színesítették. kát, kihatnak a hatékonyságra megkeresnek. Kevesebb gya- ás a minőségre is. Ugyanis a korlattal, de nagy szorgalom- dolgozok kiesnek a munka nt- és rnegfelelő szakmai tu- musáiból. Nem jó ez sem a dóssal el lehet érni havonta vállalatnak, sem a dolgozók- az ] ßoo—2000 forintos bért. A nak. A kevesebb termékért munkások átlagkeresete azon- termeszetesen kevesebb bei- ban 1500—1600 forint között jár. Tíz százalékkal többet váltakozik. Az alacsonyabb tudnánk termelni, ha úgy kap- keresetűek közül kerülnek ki nánk az anyagot, ahogy a azok a fiatalok akiknek nem nagyakönyvben meg van írva kell hazaad-niuk a fizetésüket, — érvel az igazgatónő.. maguk használhatják fel. Kö­— Más dolog nem okoz za- zuluk kerülnek ki a kevésbé vart a folyamatos munkában? szorgalmasait. Ügy is mond- Mondjuk a gépek gyakori hatnám: nem izgatja őket, meghibásodása? hogy mennyit keresnek. — Nem! Van megfelelő tan-- Egyébként az idén 5 száza- talókunk. Korábban az ener- lékos bérfejlesztésben része- giaellátással voltak gondjaink, sült a konfekcióé részleg 206 ma már ez is megoldott, nem dolgozója — mondja az igaz­meghatározó tényező a haté- gatónő. konyság alakulásában. — És a minőség? — Ez igen. Szinte máról "holnapra kellett tudomásul venni, hogy mennyire meg­— Vajon milyen év végi ré­szesedésre számíthatnak a dolgozók? — Ha tervünket — ami 105 millió forint és 5 százalékkal nőttek a piaci követelmények, nagyobb mint a tavalyi — tel- Még nehezebb volt ezeknek jesítjüik, a meglevő 26 millió eleget tenni. A hosszú lejáratú forint értékű félkész árut kész- államközd szerződések kereté- áruvá dolgozunk fel, tartjuk ben termékeink jó részét a az eddig elért 102,9 százalékos Szovjetunióba szállítjuk. Ta- eredménytervet és a 125,4 valy az évi termelés 15—20, százalékos egy főre eső ter- az idén már 56 és fél százaié- melést, akkor valószínű 15 kát. Az elmúlt évben vállalati napi bérnek megfelelő nyere- szinten a kiszállított termékek séget oszthatunk fel az elő- 10 száz' it reklamálta meg Írásoknak megfelelően. Ez a szovjet vásárló a gyengébb négy nappal kevesebb, mint A felnőttoktatás helyzete a ^LAMPART’ ZIM salgótarjáni gyárában A műveltség és a szakérte­lem nelkülözhetetlen az élet minden területén. Ezt szocia­lista fejlődésünk mindennapi tényei és jelenségei mind meggyőzőbben bizonyítják. Növekszik a műveltség sze­repe társadalmunk dinamikus gyártmányokkal jelentkez­zünk. A korszerűbb gyártmá­nyok bevezetése bonyolultabb és fejlettebb technológiát igé­nyel. Ez szükségessé tette, hogy a szakmai továbbképzés mellett az alapműveltséget mert dolgozóink 54 százaléka ____________ ___ ____ biztosító általános iskola el- vidéki dolgozó, akiket nem f ejlődésében, gazdasági és végzésére ösztönözzük dolgo- könnyű összefogni, meggyőzni vetlen környékén 197 fő azon tűzhelygyáriak száma, kik a beiskoláztatásnál számításba jöhetnek. Igen nehéz a helyzetünk. ultúrpolitikai céljainak meg­valósításában, s a közvetlen termelőmunkában is. Népgaz­daságunk szerkezetét, teljesí­tőképességét meghatározó ha­gyományos tényezők mellé — zoinkat. a tanulás fontosságáról. Több Nagyon helyesnek tartjuk dolgozó az elbeszélgetés során azt az év elején a művelődé- úgy nyilatkozott, hogy a se- sí és munkaügyi miniszter ál- gédmunkához és betanított tál kiadott rendeletet, amely egyértelműen kedvezménye­természeti adottságok, az ipa- két és lehetőségeket biztosít ri állóalapok kapacitása és az iskola elvégzéséhez. Gyá- fejlettsége — új tényezőként runknál a dolgozók 43 száza- zárkózott fel a tudomány. Fej- léka nem rendelkezik általá- lődésünk üteme a jövőben nos iskolai végzettséggel. Meg- nagyrészt attól függ, hogy állapításunk szerint évről év­milyen rövid idő alatt leszünk re újratermelődik azon fia­munkához különben sem szükséges az általános iskola elvégzése. A fenti tények azt bizonyítják, hogy igen komoly szervező, nevelő-, felvilágo­sító munkára van szükség an­nak érdekében, hogy dolgo­zóinkat meggyőzzük az iskola elvégzésének szükségességéről képesek a legújabb tudomá- talok száma, akik nem végzik . El kell érni, hogy a ielnőttok- nyos eredményeket átültetni el az általános iskolát és igy tatás a gazdasági irányítás szívügyévé váljék. Ez a „be­fektetés” megéri a népgazda­ságnak, a gyárunknak, termé­szetesen az egyéneknek is. hi­szen a műveltebb, képzettebb a gyakorlatba. Mindez szoro­san összefügg népünk művelt­ségi szintjével, a dolgozók szakmai képzettségének kor­szerűségével, az alkalmazott munka kultúrájával. A közelmúltban befejeződött lépnek be a termelésbe. A gyár gazdasági vezetése a szakszervezeti bizottsággal karöltve 1972. augusztuséban megkezdte az általános iskola elvégzésére való szervezést, dolgozókkal könnyebb a mun- Az 1972/73-as oktatási évre 2i ka, s magasabb színvonalon rekonstrukció révén gyárunk- fő jelentkezett 7—8. osztályba, tudjuk gyártani termékeinket, ban egy sor új berendezés, A következő évekre, felmérés gépek, szerszámok léptek be alapján intézkedési tervet ké- a termelésbe, hogy az export szítünk, mely a ’73/74-ben 25 és a belföldi piac igényei főt, ’74/75-ös oktatási évben alapján korszerűbb és észté- ugyancsak 25 főt iskolázha- tikailag is tetszetősebb új lünk be. Városunkban és köz­Molnár István ZIM salgótarjáni gyáregység A Nemzetközi Szemle A folyóirat november 7-1 évforduló és a Szovjetunió szövetségi állam megalakulá­sának 50. évfordulója alkal­mából ünnepi számot jelen­tetett meg. A szovjet politi­kát ismertető cikkek és ta­nulmányok mellett olyan írá­sokat is közöl, amelyek a szovjet álláspontot, fejtik ki Különb öző vi lágproblémák ka! kapcsolatban. Az első cikk­csoportban a Szovjetunió és a munkásosztály kapcsolatai­ról szóló cikkek, ismertetések szerepelnek: a szovjet mun­kásról. a munkásosztály for- radalmiságát általában taga­dó nézetekről, azok cáfolatá­tól, s a „menedzserforrada- !om” tőkés elméletének kri­tikájáról szóló írásokat olvas­hatunk. A Szovjetunió és a 'világproblémák rovatban a szovjet külpolitika nagy, stra­tégiai jelentőségű célkitűzé­seit elemzik az európai- és az ázsiai biztonsági rendszerrel foglalkozó írások. Külön fi­gyelmet érdemel a Szovjet­unió és a Vatikán diplomáciai kapcsolatainak történetét és jelenlegi állapotát isme, ,;tő j tanulmány. Egy további cikk­csoport a Szovjetunió és a leszerelés címen egyrészt a szovjet békepolitika ilyen irá­nyú erőfeszítéseit ismerteti, másrészt a szovjet véleményt i Kínai Népköztái'saság sze­repéről a lefegyverzési törek­vések problémáiban. Doku­mentumként Abr asz i mo v nak a Szovjetunió párizsi nagyköve- tének levelét közli a folyó­irat, Ez a levél válasz Mitte- rand francia szocialista párti vezető vádjaira, amelyekkel a szovjet kivándorlási intézke­déseket illette. Az MTI washingtoni tudó­sítója cikkében mélyrehatóan elemzi a jelenlegi amerikai választások politikai és gaz­dasági hátterét. NÓGRÁD t .1972. nevembei 11... szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents