Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
Frontátvonulás Milyen a frontátvonulás hatása az emberi szervezetre, s az emberi lélekre? Nézzük, mi történik akkor, ha nincs frontátvonulás! Férfi érkezik az üzemi ebédlőbe. Leül egy asztalhoz, ahol már ül valaki. Pár pillanat múlva megszólal: — Bocsánat, meg sem kérdeztem, szabad-e a hely? — Persze, hogy szabad. Nyugodtan ide ülhet. De mi történik, ha frontátvonulás van? — Bocsánat, meg sem kérdeztem; szabad ez a hely? — Igazán nem azért néztem önre, mert ide ült! — Én meg nem azért kérdeztem, mert láttam, hogy ön idenéz, hanem azért, mert ilyen a természetem. — Hát éppen azért azt is megkérdezhette volna, amiért odanéztem, mert végeredményben foglalt is lehetett volna ez a hely! — Az a fontos, hogy mégsem foglalt! — Honnan tudja azt maga? Lehet, hogy én csak puszta udvariasságból nem mondtam önnek, hogy foglalt a hely, mert egyébként is any- nyira meglepett az, hogy ön csak úgy ukmukfuk idejön és levágja magát a székre. Anélkül, hogy megkérdezné, szabad-e a hely! — De hát ön mondta, hogy nem foglalt! — Persze, hogy mondtam, mert mit mondtam volna? Mondjam azt magának, hogy foglalt, álljon fel maga víziló, mert a hely foglalt, itt ül a legjobb barátom, csak éppen kiment, mert telefonhoz hívták, és most maga miatt nem tudunk zavartalanul beszélgetni? Ezt mondtam volna? — De kérem! Én fel is állítátok! — Ember, nem érti, hogy a hely szabad, de ennyi erővel foglalt is lehetne! Ha most feláll, akkor tudom, hogy átkoz engem, amiért felállítottam. Na hát. én nem szeretem, ha átkoznak, mert akkor nem tudok nyugodtan étkezni, és én nem szeretném, hogy az ilyen piszok alakok mint maga, csak úgy átkozod janak! Én nem akarok gyomorfekélyt kapni, márpedig, ha állandóan arra gondolok, hogy maga most miket kíván nekem, akkor előbb- utóbb kilyukad a gyomrom, és ennek maga lesz az oka. Maga, aki anélkül szemtelenke- dett ide, hogy megkérdezte volna, foglalt-e vagy szabad-e ez a hely! Gőz József A százhetvenöt éves Georgikon Százhetvenöt évvel ezelőtt, 1797-ben kezdte meg működését Európa első felsőfokú mezőgazdasági intézete, a Keszthelyen létrehozott Georgikon. Nevét Vergilius tankölteményéről és alapítója, a kimagasló haladó gondolkodású Festetics György keresztnevéről kapta. Különösen nagyra értékelhetjük ennek a főiskolának a megalapítását azért is, mert hazánk akkori urai, a feudális társadalmi és gazdasági rend sajátosságainak legféltékenyebb őrzői voltak. Ez az iskola pedig arra vállalkozott, hogy művelt mezőgazda- sági szakembereket képezzen, neveljen, akik képesek áttörni az elmaradottság korlátáit. S ha azt is tudjuk, hogy a Georgikon ösztöndíjasai javarészt nem a nemesek, hanem a jobbágyi sorban élt bocsko- rosok közül kerültek ki, akkor még teljesebb képet alkothatunk az intézmény haladó szelleméről, szerepéről. Ennek a főiskolának utóda a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, amelyet 1970-ben emeltek erre a rangra. Négy karán ma több mint háromezer hallgató tanul. A keszthelyit a növényvédelem és az agrokémia oktatási központjává fejlesztik, a mosonmagyar- óvárin állattenyésztési és tej- gazdasági szakembereket képeznek, a körmendin mező- gazdasági gépészeket, a nagy- kanizsai pedig az általános agronómusokon kívül vetőmagtermesztő és a gyepgazdálkodással foglalkozó szakembereket bocsát ki. Űj vonása az egyetem munkájának, hogy agrárkémikus mérnököket a veszprémi vegyipari egyetemmel közösen Is képez. Oktatásukban részt vesz több kutatóintézet és vegyipari termelőüzem is. Hazánk mai mezőgazdasága, illetőleg élelmiszer-gazdasága évről évre több, magas fokon képzett szakembert igényel. Igen sok új termelési módszert, korszerű technológiát kell bevezetnünk és alkalmaznunk nem csupán az állami gazdaságokban, hanem az ország szántóterületének 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezetekben is. További haladásunk a mezőgazdasági termelésben főleg annak a függvénye, hogy dolgozik-e benne elegendő szakember. Agráregyetemeinkre — köztük a keszthelyire is — igen nagy feladatok várnak. S biztató a tudat, az elismerésre méltó eredményekkel bizonyított tény, hogy Keszthelyen is megvannak a teendők jó elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek. A nagy múlt, a méltán ápolt hagyomány kötelez. Az oktatók és a kutatók elé azt a követelményt állítja, hogy mezőgazdaságunk további korszerűsítésének, műszaki fejlesztésének értő szakembereit neveljék az egyetemen. De úgy, hogy ne csupán a szűkén vett szakmai ismereteket sajátítsák el, hanem a társadalmi haladásnak is példamutató segítőivé, serkentőivé váljanak a végzett fiatal szakemberek. Miként 175 évvel ezelőtt célul tűzték az intézmény akkori vezetői: a Georgikon valóban elévülhetetlen érdemeket szerzett. Gulyás Pál Egyperces interjú Budapesten, a Népművelési Intézetben első alkalommal indul a fiatal népművészek stúdiója... Nógrád megyéből Egri Istvánt hívták meg az alakuló összejövetelre. Ebből az alkalomból kértem tőle rövid telefoninterjút. Egri István a balassagyarmati népművészeti szakkör egyik tehetséges fafaragója. Nyáron Fadd-Domboriban a KISZ vb és a NI által rendezett ifjú népművészek alkotótáborában is felfigyeltek rá, s hogy most a fiatal népművészek stúdiójába hívják, ez megbecsülést jelent. — Szívesen utazom Budapestre, hogy találkozhassam a népművészeti mozgalom elméleti és gyakorlati reprezentánsaival. A téma is érdekei és az ország minden részéből összesereglett ifjú népművészek. • — Mi a program? — Csőri Sándor költő, valamint neves néprajzkutatókkal és közkedvelt népdalénekesekkel: Faragó Laurával, Buday Ilonával találkozunk. Bizonyára érdekes lesz a beszélgetés is és feltétlen hasznos. Gondoltam is arra, hogy a következő stúdióösszejövetelekre jó lenne többedma- gammal felutazni, mondjuk hímző, fafaragó, csontfaragó, tojásfestő szakköri társakkal, hiszen mindannyiunkat érintő, érdeklő dolgok történnek ott.. — fejezte be a villám- interjút Egri István. Ezeket a gondolatokat csak azzal egészíteném ki, hogy a most bontakozó népművészeti mozgalomban, a balassagyarmatiaknak, illetve a palóc tájegységnek méltán ott van a helye. — elekes — »RW.. * J lit';,../, Jill!'!; /.fi,1 j,' öX:»£í Suli után hazafelé... Kapun ak ott a táska, labda meg elő került a szomszédból, máris együtt a csapat. Az utolsó nap sütéses napokban minden per cet ki kell használni — k — Szabályozták az abraktakarmány árusítását A szemes és ipari abraktakarmányok forgalmazásában alkalmazható árak 1972. október 1-től kezdődő hatály- lyal megváltoztak. Mit jelent ez a változás a vállalatoknál történő forgalmazásban? Az elmúlt évek során igen visszás helyzet alakult ki az abraktakarmányok piaci és bolti árusításában. A szabadpiaci árak jóval a hatóságilag maximált 310 forint felett voltak. A termelőknél és a magánkereskedőknél a kukorica 450—500, az árpa, a búza és a zab ára 380—420 forint körül mozgott az év minden szakában. Hasonló árakat alkalmaztak a termelőgazdaságok boltjaiban is. Emiatt az állami és a szövetkezeti kereskedelem a forgalamazásban nem volt versenyképes, sőt az árban sem tudta betölteni piacszabályozó szerepét. Az ármódosítás előtt a rendelkezés különbséget tett az állami, szövetkezeti és a termelőgazdaságok között oly módon, hogy az utóbbira nem volt kötelező a maximált ár. Ez a kettősség, azt eredményezte, hogy a vásárlók drágábban jutottak hozzá az abraktakarmányhoz. Fokozatosan visszaesett a MÉK-boltok terményeladása. Míg 1970-ben a MÉK összesen SÍ vagon takarmányt forgalmazott. ez 1971-ben már 20 vagonra csökkent. Nem mutat jobb eredményt 1972. első háromnegyed éve sem. ez idő alatt összesen 22 vagon volt a terményforgalom, s ebből az első fél évre csak 1 vagon jutott. Az új rendelkezés minden nyílt árusítást folytató kereskedőre kivétel nélkül kötelezővé teszi a maximált ár alkalmazását, ami a beszerzési ár, plusz maximum 30 forint árrés. Ez a 10 forintos árrésemelkedés máris megnövelte a MÉK terményforgalmát. A rendelkezés hatályba lépése óta alig két hét telt el, s ez idő alatt 7 vagon abraktakarmány talált gazdára. A termelőgazdaságoknál is megsokszorozódott a nagykereskedelmi eladás. A jelenlegi formában mind nagyobb a kínálat és az árrés alakulása is kedvezőbb. A vásárlóknak pedig nem kis örömére szolgál, hogy folyamatosan lehet kapni takarmánygabonát és minden boltban azonos a fogyasztói ár. Így a minőség kerül előtérbe, a vevők oda mennek, ahol jobb áruhoz jutnak. K. E. Üj tv-torony Ukrajnában A Kijevben épülő televíziós toromy magassága az antennával együtt eléri a 385 métert. A torony egyes elemeit a földön szerelik össze, méghozzá úgy, hogy először annak felső részét készítették el. fokozatosan emelve feljebb a konstrukciót. Az új televíziós torony váza már elérte a tervezett magasságot. APBOmOETSStH A NAGYLOci termelőszövetkezet juhászt felvesz. Jelentkezni lehet a termelőszövetkezet elnökénél, vagy Írásban. Fizetés kollektív szerint, felvétel esetén lakást biztosítunk. Levélcím: Munkás-Paraszt Szövetség Mg. Tsz Nagylóc, Nógrád megye. LIGETHEZ közel, 5 szoba + ebédlő, összkomfortos, 2 szintes családi ház (garázs a lakásban) beköltözhetően eladó. Cím: Balassagyarmat, Ady Endre út 18/a. ZAGYVÁI RÁKODON garázs eladó. Érdeklődni este 24-96 telefonon. Jö állapotban levő használt boroshordók eladók. Cím: Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalat központi raktára, Salgótarján, Salgo út 50. szám. Telefon: 19-63. HALASSAGYARMA TON eladó 2 szobás családi ház, nagy telekkel, Arany János u. 48. alatt. KETSZOBA-összkomfortos családi ház, telekkel eladó. Salgótarján, Zagyvapálfalva. Nagymező u. 27. ILÁGTililÉIOSSlGI NAP Október harmincegyediké évek 6ta szerte a világon — hazánkban is — a takarékosság napja. Ebből az alkalomból közölt lenti rejtvényünk vízszintes i. és a függőié- .;es 13. számú fősoraiban az Or- t/.i gos Takarékpénztár idei két erdekes jelmondatát helyeztük el, érdemes azokon elgondolkozni. Vízszintes: lő. Finn kikötőváros, az ország második nagyvárosa. 14. Közép-keleti császárság. 15. Csillagkép az ég északi felén. ic. folytonossági hiány, névelővel. 17. Normandiai város, amely a n. vi- ágháború idején (1944. jún.—jűl.) elkeseredett csaták színhelye volt. 19. Hegedűtartó. 20. Veszedelmesen szemlélődő ember. 21. Olyan háziállat, főként kutya, amelynek rendben vannak a leszármazási okmányai. 24. Egyiptomi napisten- sóg. 25. Rangjelző. 26. Írásjel. 27. Porruhát igényel. 28.. Kötőszó. 29. izmuskövetők. 30. Kiejtett oetű. 31. Mennyei, rendkívül finom, légies. 33. Áltadános fuvarozásra ügyenként feladott áruküldemények. 35. Jugoszláv nemzeti tánc. 36. Királyi szín. 37. Csonkakúp alakúra formált nemez, amelyből a kalap készül. 38. Gondolkodás, mérlegelés, vagy csak akadékoskodó vitatkozás. 40. Az indiánok könnyű, kivájt fatörzsből készült '•sónakja. 41. SA. 42. — léc, tolókas számolóléc. 43. Fegyver. 144. . Szívnivalók. 45. Kül- * földi gépkocsimárka. 46. Rónai Zoltán. 47. Májusban van. 49. Textilipari művelet: szálas anyagnak fonásra, sodrásra való előkészítése. 51. Kettes fele. 52. Irodai ka- docs. 54. Némely vaj jelzője. 55. Eldöntendő kérdésre adott, magától értetődő igenlő felelet. 50. A magyar ifjúsági irodalom egyik kiváló művelője (Mózes). 58. Nagyon szeretne. 59. Ma már ritkábban termesztett, laza fürtű korai csemegeszőlő. Függőleges: 2. Ritka férfinév. 3. Szőrme. 4. Kossuth-díjas festő és grafikus, az utolsó négyzetben utóneve első betűjével. 5. NU. 6. fjedt. 7. Vigyáznak rá. 8. Igen élénk szín. 9. Van, aminek nincsen közepe, it). Nagybecsű, röviden. 11. Éleszt, például tüzet. 12. Az az idő. amelyet általában az első írásos emlékek megjelenésétől kezdve rendszerint a Nyugatrómai Birodalom bukásáig számítanak. 17. Száz belőle egy dollár. 18. Vadászkutya. 21. Kis növésű lovacska. 22. Apróbb, ízeltlábú állat. 23. Több időt vesz igénybe. 26. A hajnal egyik igéje. 28. — dráma; zenekísérettel előadott költői vagy drámai mii. 29. Annak ellenére. 30. A burgonya föld alatti része. 32. A kövéredés egyik jele. 33. Oktatástan, tanítási módszertan. 34. Díszítoíráshoz használt különleges tolifajta. 36. Rovar. 39. Fátlan, kietlen. 40. A századforduló neves publicistája (Ivor). 43. Előteremt valamely eltemetett dolgot. 45. Ókori istennő, női név, de valamely terület növényvilága is. 46. Francia női név. 48. Itt pedig a párja: egy francia férfinév.! 50. Észak-afrikai kikötőváros. 51„ Az NDK miniszterelnökségi államtitkára (Michael), a két német állam közötti tárgyalások egyik vezetője. i3. Hegyaljai község. 55. A legelső szőlőtermelő. 57. Liter rövidítése. 58. — Capone. 59. Garai Béla. valló Emil Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 13. számú sorok megfejtése. Határidő: november 4. A megfejtők között értékes könyveket sorsolunk ki. A helyes megfejtést és a jutalmazottak névsorát a november i2-i számunkban közöljük. Művészlemezvasar Salgótarjánban november 1—15-ig a Pecskö Üzletházban ! 1 nagylemez vásárlása esetén 1 kislemezt, 2 nagylemez vásárlása esetén 2 kislemezt, 3 nagylemez vásárlása esetén 1 nagylemezt adunk ajándékba! Most 100 fajta művészlemezből választhat. Nógrád megyei Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat Ötvözetgyár felvételre keres 2 műszakos laboratóriumi munkára (délelőtt, délután) vegyésztechnikusokat. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán 6—14 óráig. Levélcím: Salgótarján, Pf. Telefon: 20—50. 6 NÓGRÁD - 1972. november 1* sierdo
