Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-30 / 282. szám
AZ OLVASÓK -------- FÓRUMA A „Zrínyi Ilona" brigád Példát mutatnak Karaneskeszi központjában takaros, tiszta élelmiszer-önkiszolgáló bolt fogadja a mindennapos, s az alkalmi vásárlót. Az ÁFÉSZ üzletházában jól megfér együtt a három bolt — iparcikk, élelmiszer és bisztró —, de a legjobb benyomást mégis az élelmiszerbolt adja. Ennek egyszerű a magyarázata: az önkiszolgáló boltban szocialista brigád dolgozik. Negyedik éve már, hogy a kis kollektíva tagjai Zrínyi Ilona nevét felvéve, névadójukhoz méltóan küzdenek a kitüntető cím újbóli és újbóli elnyeréséért. Lantos Józsefné brigádvezető megítélése szerint a csupa nőkből álló négytagú brigád az idén is helytáll. Vállalásaikat maradéktalanul akarják teljesíteni, s bizony ez nem könnyű. A legnagyobb erőfeszítést az áruforgalmi terv teljesítése jelenti. A községben egy magánkereskedői bolt megnyitása zavarta egy ideig áruforgalmukat, de most már helyre állt az egyensúly. Ahogy mondják, a régi vevők sorra jönnek vissza az élelmiszer-önkiszolgáló boltba. Visz- szajönnek, mert itt nagyobb választékot és több udvariasságot találnak. A bolt kollektívája nagy körültekintéssel végzi az árubeszerzést, s a szezonális időszakokra is minX jótállással forgalomba hozott áruk közül meghibásodás esetén a rögzített bekötésű (elektromos tűzhely, kettős főzőlap, bojler stb.) árukat, valamint — a járművek kivételével — a 10 kilogrammnál súlyosabb, vagy a helyi közlekedési eszközökön kézi csomagként nem szállítható termékeket a vásárló lakásán, azaz az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás a vevő lakásán, illetve az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a készülék le- és felszereléséről, valamint az el- és visszaszállításáról a szerviz vagy a kereskedelem köteles gondoskodni. Az olyan aruk eseteben, amelyek nem a vásárló lakásán javítandók, illetőleg a beszállításról nem a szerviz gondoskodik, a javítás végett történő szállítás a vevő feladata. Ilyen esetben az árut a vásárló szállítja be: dig jól felkészülnek. A karácsonyi ünnepekre már most felkészültek, s várhatóan az éves tervüket december közepére teljesítik. Zrínyi Ilona „lányai” nagy gonddal ügyelnek a bolt gazdaságos működésére is. A kirakatot mindig önállóan, költségráfordítás nélkül rendezik, s jelentős társadalmi munkával enyhítik a karbántartási költségeket. Az idén a bolt villanyszerelese és raktárainak festése után végezték el a nagytakarítást társadalmi munkában. A kis kollektíva az önművelésben is előbbre lépett. Közösen olvastak el szépirodalmi könyveket, s munkaidő után brigádértekezleten értékelték a könyvek mondanivalóját Az is dicséretükre válik, hogy rendszeresen részt, vesznek a községben folyó politikai oktatáson. A brigádélet szépsége nyilvánul meg egymás iránti közeledésükben is. Ha beteg a brigád valamelyik tagja, akkor együtt látogatják meg, s együtt vigasztalják, de együtt vigadnak, ha annak ideje van; névnap, születésnap, vagy éppen lakodalom alkalmával. Nemrég a brigád egyik tagjának Cseh Erzsébetnek a lakodalmán vettek részt. A kollektív kirándulások sem ritkák a brigád életében, amikor szinte megújulnak, és — a lakóhelyén működő javítószolgálathoz (szervizbe). — a javítószolgálat által a vevő lakóhelyén fenntartott gyűjtőhelyre, vagy — ha a vevő lakóhelyén nincs javítószolgálat. Illetőleg gyűjtőhely, úgy a lakóhelyéhez legközelebb eső javítószolgálathoz, vagy ahhoz a kereskedelmi egységhez, amelyben az árut vásárolta. A megjavított készülék visszaszállításáról — személygépkocsik és motorkerékpárok (rogobók) kivételével — a vásárló kívánságára a szerviz köteles díjmentesen ondoskodni. Az esetben, ha a észüléket a szerviz nem köteles a helyszínen javítani, és annak a szervizbe történő beszállításáról a vásárló gondoskodik, a szerviz köteles a készülék jellegének megfelelően a leggazdaságosabban igénybe vehető szállítási mód díjszabás szerinti összeget megtéríteni. (Vége) friss erőt visznek másnap a pult mögé. Minden valószínűség szerint ez évi munkájuk elismeréséül elnyerik a bronz brigádérem kitüntetést, mely erkölcsileg igen rangos cím. de anyagilag sem megvetendő, hiszen az ÁFÉSZ kollektív szerződése a tagoknak egyenként 700 forint jutalmat biztosít a „bronz” fokozatra. Igaz, hogy Zrínyi Ilona „követői". még ennél a fdkozatná’ sem állnak meg. Jövőre még többet szeretnének tenni, s magasabb mércét állítanak maguk elé. A napokban tartott értekezletükön arra kérték Ruskó Istvánt, az ÁFÉSZ igazgatóságának uj elnökét tegye lehetővé, hogy az iskolában is végezhessenek árusi tást a tíz órai nagyszünetben. A brigád egy tagja mindennap friss péksüteménnyel, szendviccsel és egyéb jó falatokkal kínálná a gyerekeket, ha az iskola lehetővé tenné, hogy ott egy kis raktárt kapnának. ahol a tartós cikkeket (cukorka, csokoládé stb.) tárolhatnák. A Zrínyi Ilona Szocialista Brigád Karancslapujtő és Vidéke ÁFÉSZ brigádmozgalmának egyik serkentője, s a jövő évben már bizonyára a szövetkezet több munkahelyi kollektívája is követője lesz. Dudás Pál Emberségét köszönöm... November 22-én volt az első nyugdíjfizetési nap, amikor a kézbesítők mindent megtesznek azért, hogy a nyugdíjasok gyorsan és nagyon előzékeny kiszolgálásban részesüljenek. A nyugdíjkifizetési napokon a kézbesítők rendszerint kétszer is bemennek a kézbesítési területről a postára, hogy mielőbb a címzett kezéhez juttathassák a küldeményt. Így történi meg, hogy ez egyik kézbesítő az elszámoláskor 200 forint hiánnyal zárt volna, ha a jóindulatú és segítőkész Juhász Lászlóné nyugdíjas (Nagybátony, Népköztársaság útja 14. alatti lakos) az őt túlfizető kézbesítőnek vissza nem hozza a 200 forintot. Juhászné elmondta, hogy a nyugdijat a férje vette át, s mivel szemüveg nélkül nem lát jól, s a pénzt sem számolta meg, nem vette észre hogy több pénzt hagyott náluk a kézbesítő. Szép, nemes cselekedet ez, s az emberségen túl azt is bizonyítja. hogy jó a kapcsolat a lakosság és a posta között. — a kézbesítő — „Ezek is' a mi fiaink! (VIII.) Általános tudnivalók a jótállással kapcsolatban Baleset és életveszély...! Ez év július, augusztusi lapszámunkban két esetben is írtunk a salgótarjáni Bajcsy-Zs. utcai változásokról, az 53—58- as bányakolóniai lakások lebontásáról. Ekkor úgy gondoltuk, hogy se híre, se hamva nem marad az épületeknek. A környék lakói később találgatásokba kezdtek: lebont- tották, vagy csak a hasznos anyagért elbontották? Mindkettő találó. Az épületet széttúrták és a munkát augusztusban befejezettnek tekintették. A visszamaradt sivár területből két romfal emelkedik ki, melyeken magasfeszültségű villanyáramot tároló kapcsolószekrény van. Az egyik szekrényen még ez is olvasható: „A vezeték érintése életveszélyes!” Nos, ezen a romfalon békésen játszadoznak háborúsdit a környékbeli gyerekek. A romok és a szalak nem a „háborúhoz” vezetnek. De mielőtt baleset következne be, jó lenne, ha az illetékesek az általunk oly gyakran sürgetett bontást befejeztetnék. Ezt kérjük, melyet ezúttal meg is köszönünk. Tóth Gyula HNE-elnök Jogi tanácsadó JÁR-E MUNKABÉR AZ IGAZOLTAN ORVOSI VIZSGÁLATON TÖLTÖTT IDŐRE? Kovács Józsefné (saígóiarjáná) olvasónk tette fel a fenti kérdést olyképpen, hogy levonhatják-e. vagy le kell-e dolgozni ezt az időt akkor is. ha a vizsgálat, vagy gyógykezelés csak két-három órát vesz igénybe? Olvasónk kérdése nem eléggé pontos. Az Mt. 44. § értelmében ugyanis a dolgozót csak végzett munkájáért illeti meg díjazás, amelyet a végzett munka mennyiségét, minőségét és társadalmi hasznosságát figyelembe véve kell meghatározni. Az orvosi vizsgálaton, vagy gyógykezelésen töltött idő nem számít munkavégzésnek, így tehát amennyiben erre az időre munkabért nem fizetnek, azt munkabérből való levonásnak tekinteni nem lehet. Más kérdés viszont, hogy meghatározott esetekben a munkában nem töltött időt, vagy egyszerűen csak igazolt távollétként, vagy átlagmunkabérrel fizetett igazolt távoliéiként veszik figyelembe. Az erre vonatkozó szabályokat a 7/1967. (X. 8.) Mü.M. sz. rendelet 5. §-a határozza meg részletesen, olyképpen, hogy átlagmunkabért csak a kötelező orvosi vagy rendőrorvosí vizsgálat esetén keil fizetni a dolgozó részére. Az Mt. V. 79. §-a értelmében kötelező orvosi vizsgálatnak kell tekinteni azt az orvosi vizsgálatot, amikor a munkakörülményekre tekintettel a dolgozó egészségét veszély fenyegeti, valamint, ha a forgalom biztonsága, vagy egyéb közérdek kívánja meg. hogy a dolgozót meghatározott időközönként orvosi vizsgálatra kell küldeni. Ezeket a munkaköröket az Egészségügyi Minisztérium külön rendeletben határozta meg. A kollektív szerződés ezen túlmenően is rendelkezhet azonban úgy, hogy a dolgozó egészségének megóvása érdekében olyan rövidebb időt Igénybe vevő orvosi vizsgálat idejére is fizetnek átlagmunkabért, amikor a dolgozó betegsége a táppénzes álományba vételt nem indokolja, de orvosi vizsgálaton, vagy kezelésen való részvétele indokolt és szükséges volt. JÁR-E CSALÁDI PÓTLÉK A TANULOOTTHONBAN ELHELYEZETT GYERMEK UTÁN? ŐZT. p. Józsefné (Nasybátooy) három gyermekéből a legidősebb 1? éves, építőipari szakközépiskolában tanul, a középső US éves pedig másodéves ipari tanuló, mindketten tauulóotthontHin vannak elhelyezve. A harmadik gyermek általános iskolás és otthon van.Levelírónlk sérelmezi, hogy az október 3-1 fizetéskor 2S0 forint esaladi pótlékot levontak tőle, mert középső fia már másodéves ipari tanuló. Sérelmezi továbbá azt is, hogy munkabérfizetéskor Kitől, mit kérdezne? TESSÉK, ITTA VÁLÁSÉ Szombat délután két és három óira között jár az óra mutatója. Az idő olyan, hogy a ,ió kutyát is kár kiverni. Erős széllökésekkel kísért eső hull a járókelőkre. Alá teheti, fut az utcán, hogy minél előbb fedél legyen a feje felett. Az ügyvédi munkaközösség ablakából nézek le az autóbusz-pályaudvaron fel- és leszálló utasokra, a várakozó, dideregve ázó emberekre. Nézelődés közben megragadja a tekintetem, hogy egy 17 év körüli fiatalember mászik keresztül a patak korlátján. Első gondolatom; „nahát, még ilyen zord időben is a rosz- szaságon töri a fejét!”. S ahogy szemmel kísérem mozdulatait, rosszalló gondolatom eloszük. Ugyanis a patak gödréből egy másik hasonló korú fiú nyújtja felé a kezét. Talán azt mondja: „segíts, hogy kijöjjek!” Tőlük pár lépésre egy hölgy. Most a hölgyhöz fordul a patakgödörből sárosán kijövő fiatalembeír, s átad neki valamit. Az ablaküvegen át látom, egy kalap, női kalap. A hölgy átveszi, négyszer-ötször kicsapja belőle a vizet, táskájába gyűri és folytatja útját. A fiúk — szemmel láthatóan — nem tartoztak a hölgyhöz. Sáros cipőjükön, nadrágjukon végignézve, egyet legyintve, de már nevető arccal tovább várakoznak az autóbuszra. Hogy melyikre szálltak fel, nem lényeges. * Várakozásom további részében megfejtettem a rejtélyt. A hölgy kalapját az ítéletidő lesodorta a fejéről, s a szél meg sem állt vele a patak sárga vizéig. A két barát egyike — látva a „kalapos hölgy” kétségbeesését —, uccu a kalap után. Nem gondolt arra, hogy besüpped a sárba, sáros lesz a nadrágja is. Nem, erre nem gondolt. Csak a kalapot látta, hogy sodorja a víz... És kihozta! Hát ezek is a mi fiaink! Ne csak szidjuk őket! B. Á. Nagybátony, Lenin út 24. * HELYESBÍTÜNK Közöljük, hogy lapunk november 2-1, csütörtöki számában, Az olvasók fóruma rovatban ..Divatos és hagyományos áruválaszték” címmel megjelent közleményünk, miszerint: „Szécsényben szinte valamennyi téli ruházati cikk lényegesen olcsóbb áron szerezhető be, mint például a városokban, ahol az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat áruházai vannak” téves tájékoztatáson alapult. öze László, a szécsényi járási művelődési ház igazgatója kérdezi: — Régen kinőttük már a művelődési központ épületét Szécsényben, várható-e, hogy újat kapunk? Domonkos Alajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának intézményi főelőadója válaszol: — Teljes mértékben egyetértünk a kérdezővel, amely szerint a jelenlegi művelődési házukat kinőtték. Tudomásunk szerint ebben az ötéves tervben csak az építendő intézmény tervei fognak elkészülni. Jelenleg a helyi tanács anyagi lehetőségeit leköti a váro- siasítós. a lakásépítés, a csatornázás stb. Várhatóan — és mi is reméljük —, a következő ötéves tervben olyan lehetőség áll majd a szécsényi- ek rendelkezésére, amely minden igényt kielégít. Ehhez azonban elsősorban a helyi erőforrásokat kell mozgósítani. Jánosi Pál, az őrhalmi termelőszövetkezet termelésfejlesztési előadója kérdezi: — Miért 5200 forint egy darab D—4 KB traktor külső gumiköpenye? Lőrinc Károly, az AGRO- KER megyei kirendeltségének vezetője válaszol: — Nyilvántartásaink szerint 5200 forintos áron D—4 KB traktor külső gumiköpenyt sem a múltban, sem jelenleg nem árusítunk, Ez évben értékesítési — eladási — áron számolva minőségtől függőén a D—4 KB traktor külső gumiköpenyeget 4268, illetve 4726 forintért értékesítünk. A birtokukban levő érvényes árjegyzékünkben és nyilvántartásainkban 5200 forintos egységáron D—4 KB gumiköpeny nem szerepel. — íj — semmiféle papírt nem kap munkabéréről. Jogosan jár-e el munkaadója? A családi pótlók felemeléséről szóló jogszabály értelmében felemelt összegű, vagyis gyermekenként 270 forint, három gyermek után 810 forint családi pótlókra jogosult a dolgozó akkor, ha családjában három, vagy ennél töibb gyermek van, akinek eltartásáról gondoskodik. Eltartott gyermeknek számít a középiskolás gyermek 19. életévének betöltéséig és a szakmunkástanuló gyermek is a második tanulmányi év befejezéséig. A középiskolában, illetve ipari tanuló-iskolában tanuló gyermek családi pótlékra való jogosultságának elbírálásánál azonban különbséget kell tenni, olyképpen, hogy míg a középiskolás gyermek után fenti életkorának betöltéséig akkor is jár a családi pótlék, ha történetesen tanulóotthonban van elhelyezve, addig az ipari tanuló gyermek tanulóotthoni elhelyezése esetén csak a gyermekek számába számítható be, de utána családi pótlék nem jár. Olvasónk tehát két gyermeke után. vagyis az otthon levő általános iskolás és a szakközépiskolás gyermeke után jogosult a felemelt összegű családi pótlékra, azaz: havonta 540 forintra, mert a gyermekek számába harmadik gyermekét a tanulóotthonban elhelyezett ipari tanulót is be kell számítani. Olvasónk családi pótlékából ezek szerint, amennyiben az 540 forintot megkapta, nem vontak le 260 forintot, hanem jogszerűen két gyermek után fizették a felemelt összegű családi pótlékot. Jogszerűtlen viszont munkaadójának az a módszere, hogy munkabérfizetéskor munkabéréről elszámolást nem adnak. Az Mt. 49 § (2) bekezdése ugyanis egyértelműen előírja a munkaadó azon kötelességét, hogy „A dolgozó részére a munkabéréről és egyéb díjazásáról részletes írásbeli elszámolást kell adni”. Feltételezhetően nem egyedül részesül ilyen sérelemben, ezért javaslom, hogy a munkaadó helytelen gyakorlatának megváltoztatásához a szakszervezeti bizottság segítségét kérjék. Dr. J. S. NOGRAD - 1972. november 30., csütörtök 5
