Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

Vf LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AI MSZMP NÓGRÁD M EGYEI BIZOTTSÁGA ÉS'Á MEGYEI TAKACSLÄP/Ä’­XXVIII. ÉVF., 282. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1972. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Dublin és az északír probléma (2. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal) Postai irányítószámok (Nógrád megye) (Ő. oldal) Kádár János és Leonyid Brezsnyey baráti megbeszélései Az SZKP főtitkára Budapest néhány új létesítményével ismerkedett Látogatás az Agárdi Állami Gazdaságban és a hernádi termelőszövetkezetben Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titká­ra és Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitká­ra között Budapesten november 28-án és 29- én találkozókra került sor. Megvitatták a ma­gyar—szovjet politikai, gazdasági és ideológiai együttműködés sokolda­lú fejlesztésének kérdé­seit. Különös figyelmet szenteltek az MSZMP és az SZKP közötti szoros, baráti kapcsola­tok továbbfejlesztésé­nek. Kádár János és Leo­nyid Brezsnyev kicse­rélték nézeteiket a test­véri szocialista államok közötti együttműködés elmélyítéséről, a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió aktív részvételéről a szocia­lista országok kollektív szervezeteiben valamint armak a harcnak a kér­déseiről, amelyet a szocialista közösség folytat a béke ■megszi­lárdításáért. Kapcsolataink szép példája a Metró A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormánykül­döttség szerdán is gazdag programot bonyolított le. Le­onyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a szovjet delegáció vezetője a főváros néhány új létesítményével ismerkedett. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának társaságában felke­reste a Metró rövidesen meg-/ nyíló kelet-nyugati szakaszá­nak Kossuth Lajos téri állo­mását, majd Óbudára látoga­tott el. Részt vett a látogatá­son Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, valamint Marjai József kül­ügyminiszter-helyettes is. A Kossuth Lajos téri Metró- állomásnál Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Nagy Richárd, a budapesti partbizottság titkára és dr. Várszegi Gyula, a Metró Bu­dapesti Földalatti Vasút igaz­gatója fogadta a vendégeket. A magas rangú látogatók meg­érkezésekor éppen a Lenin- grádból ideszállított mozgó­lépcső üzemelését ellenőrizték a szakemberek. A berende­zéssel — mint Szépvölgyi Zol­tán az állomás megtekintése közben megjegyezte — na­gyon elégedettek, kifogástala­nul működik. A most üzem­be állított berendezés csak­úgy, mint a Metró egész épít­kezése, egyik szép példája a szovjet és a magyar nép testvéri kapcsolatainak. Ki­fejezésre jutott ez az építke­zéssel kapcsolatos műszaki ta­nácsadásban; szakemberek kiképzésében, a különféle be­rendezések, fúrópajzsok, tü- bingek, kocsik szállításában. A most futó motorkocsik pél­dául egy Moszkva környéki gyárból származnak. Mintegy 18 millió rubel értékű szovjet berendezés,. felszerelés segí­tette és segíti a főváros új közlekedési vonalának meg­építését, működését. A Met­rónak a főváros közlekedésé­ben betöltött jelentőségét jól érzékelteti, hogy az új szakasz megnyitásával a korábbi fel­színi közlekedésnek mintegy 10 százaléka a földalattin bo­nyolódik le. Naponta mintegy 550 000 utast szállít majd a budapesti Metró. A vendégek megtekintették a mozgólépcső gépházát, majd a 35 méter mélyben levő ál­lomáson folytatódott a Met­ró működésével kapcsolatos közvetlen eszmecsere a szov­jet vendégek és a házigazdák között. Leonyid Brezsnyev több kérdést tett fel az épít­kezés, a működés egyes vo­natkozásairól, így az állomás magassági méretének megvá­lasztásáról, a talajviszonyok­ról, a föld alatti közlekedés további fejlesztésével kapcso­latos tervekről, munkálatok­ról. A vendéglátók elmond­ták, hogy az eltérő talajadott­ságok alaposan próbára tet­ték az építőket: hol agyagos, köves, hol homokos, vizes ta­lajjal kellett megbirkózniuk. Leonyid Brezsnyev megje­gyezte, hogy Moszkvában már sok tapasztalatra tettek szert az építőmunka közben jelent­kező nehézségek leküzdésében. A menetrend, a járatok gya­korisága ugyanúgy érdekelte az SZKP főtitkárát, mint az, hogy hány kocsiból állnak a szerelvények, s milyen sebes­séggel haladnak. Amikor hal­lotta, hogy 80 kilométeres a tempó, megjegyezte: az ala- gútban haladó kocsiban ül­ve, a tovatűnő fényeket látva bizonyára mindenki gyorsabb­nak gondolja az utazási se­bességet. Szépvölgyi Zoltán megjegyezte, hogy nálunk vi­szonylag sűrűn, egymástól át­lagosan egy kilométerre van­nak az állomások. Jelenleg 4 kocsiból álló szerelvények közlekednek, de később hat kocsira is kiegészülhetnek, hiszen eredetileg ekkora sze­relvények fogadására tervez­ték az állomásokat. A szov­jet fővárosban is tovább épí­tik a Metró hálózatát — fűzte hozzá Brezsnyev. Az építke­zés ugyan jelentős kiadások­kal jár, de ezek a nagy for­galom alapján gyorsan megté­rülnék. A vendégek megtekintették az állomás elektromos köz­pontját is, s amikor egy, az állomáson várakozó szerel­vényben folytatódott a be­szélgetés, Nagy Dénes, a moz­gólépcsőgépház szocialista brigádjának vezetője arra kér­te az SZKP főtitkárát, hogy írja be nevét a brigád napló­jába Leonyid Brezsnyev készséggel eleget tett a ké­résnek, s jó munkát kívánt a brigádnak, majd búcsúzáskor további eredményeket a rövi­desen új szakasszal bővülő Metró működéséhez. szintén a gyümölcsöző ma­gyar—szovjet gazdasági kap­csolatokat példázza: az itteni lakásokat a Szovjetunióból vásárolt házgyár termékeiből készítették, illetve szerelik össze. - Leonyid - Brezsnyev nyomban meg is állapította: „ismerősek” a házak, bár ar­culatukat a környezethez iga­zították a városépítők. Pékár István, a 43. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat ve­zérigazgató-helyettese és Pár­tos Györfry főépítésvezető ka­lauzolta a vendégeket, akik megtekintettek több, átadás előtt álló lakást, tanulmá­(Folytatás a 2. oldalon) Helyszíni közvetítés a magyar—szovjet barátsági nagygyűlésről A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormánykül­döttség csütörtökön Csepelen barátsági nagygyűlésen találkozik a főváros dolgozóival. A Telev ízió és a Kossuth rádió csütör­tökön 13 óra 30 perc, illetve 13 óra 25 perces kezdettel helyszíni közvetítést ad a nagygyűlésről, amelyen Kádár János és Leonyid Brezsnyev mond beszédet. A Rádió a 19 órakor kezdődő Esti Krónikában hangfel­vételről, a Televízió 20 óra 45 perckor képfelvételről ad részletes beszámolót a baráti találkozóról. Pullai Árpád megbeszélése Konsztantyin Katusevvel Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára szerdán az MSZMP KB székházában találkozott Konsztantyin Katusevvel, az SZKP KB titkárával. Beszél­getésük során, amely meleg, baráti légkörben zajlott le, eszmecserét folytattak a két párt nemzetközi tevékenységé­nek és együttműködésének néhány kérdéséről. Konsztantyin Katusev - és Pullai Árpád — ugyancsak szerdán — találkozott a be­tegszabadságon tartózkodó Ko­mócsin Zoltánnal, az MSZMP PB tagjával, a KB titkárával. Megkezdődött Helsinkiben as általános politikai vita Malcev szovjet nagykövet felszólalása A kedd délelőtti ülés mint­egy másfél órás volt Helsin­kiben, s azon hat ország nagykövete szólalt fel az ál­talános politikai vitában. A felszólalások sorát a Szovjet­unió nagykövete nyitotta meg, majd a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, a Lengyel Népköztársaság, Luxemburg és Hollandia nagykövete mondta el beszé­dét. Malcev szovjet nagykövet javasolta, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia színhelyéül — a finn kormány eredeti meghí­vásának megfelelően — vá­lasszák Helsinkit. A biztonsá­gi konferencia összehívásának időpontjára a szovjet delegá­ció véleménye szerint 1973. június vége lenne a legalkal­masabb. Ami a részvevőket illeti, az európai országokon kívül az Egyesült Államok és Kanada vehetne részt a biz­tonsági konferencián. A napirendet illetően 8 szovjet nagykövet kifejtette: a biztonsági konferenciának ki kell dolgoznia az európai biz­tonság és az államok közötti kapcsolatok alapelveit, a ke­reskedelmi, gazdasági, tudo­mányos-műszaki kapcsolatok elveit, a környezetvédelmi együttműködés kérdéseit, s meg kell határoznia egy olyan szervezet felállítását, amely az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglalko­zik. A szovjet nagykövet kifej­tette, hogy a biztonsági és együttműködési konferenciát, három szakaszban kell meg­rendezni: megnyitó szakaszá­ban a külügyminiszterek gyűlnének össze tanácskozás­ra, majd a munkabizottságok tanácskoznának, végül a befe­jező szakaszt a legmagasabb szinten tartanák meg. Ez a munkarend látszik a legin­kább hatékonynak és eredmé­nyesnek, (MTI) r Szovjet házgyár termékei Óbudán Á látogatás következő ál- székhaza előtt Hart J&nosné, a két, akik ezt követően tneg- lomása a nagyarányú épít- kerületi pártbizottság első tit- tekintették a közelben ellté- kezések nyomán mindinkább kára és Horváth Károlyné, a szült új lakótömböket, illetve megfiatalodó Óbuda volt. A kerületi tanács elnöke kő- a most folyó építkezést. Az 111. kerületi pártbizottság szöntötte a kedves vendége- épülő, szépülő új városrész Bérpolitikai intézkedésekről tárgyaltak a nógrádi Az idei bérpolitikai intéz­kedési terv végrehajtásáról tárgyalt legutóbbi ülésén a nógrádi szénbányák szakszer­vezeti bizottsága. Az idén 3,5 százalékos bérfejlesztési lehe­tőséget biztosítottak a válla­lat számára, bérfejlesztési be­fizetési kötelezettség nélkül. Ez mintegy 9 millió forintot jelentett, amelyet egyrészt az úgynevezett elkötelezett bér­fejlesztésre, másrészt a moz- góbérrész növelésére használ­tak fel. Többek között a kiszolgáló munkakörben foglalkoztatott dolgozók föld alatti pótlékát 5 százalékkal emelték. A gépi jövesztési frontfejtéseken az iránykeresetet 5 forinttal nö­velték. A rendszeresen pre­mizált alkalmazottak koráb­ban alapbéresített prémium­keretét az előző szintre egé­szítették ki. Ezenkívül kie­gészítették 1400 forintra a ki­sebb keresetűek havi bérét. A rokkant vájárok műszakbére 4 forinttal növekedett. Ezek je­lentették az úgynevezett elkö­telezett bérfejlesztést. A bérfejlesztésből a mozgó- bérrészre biztosított keretek felhasználása üzemenként vál­tozott. A termelést közvetlen irányító műszakiak részére megállapított keretet Szoros­patakon túllépték, Kányáson felhasználták, viszont ezzel a lehetőséggel a többi aknaüze­meknél nem éltek kellően. A kiszolgálók részére biztosított mozgóbér időarányos részét ugyancsak Kányáson túllép­ték, még a többi aknaüzem­nél megtakarítások vannak. Az értékelés szerint az akna­üzemek tehát nem éltek meg­felelően a leginkább ösztönző, a feladatok teljesítését leg­jobban elősegítő mozgóbérrész felhasználásával, bár az emelt bérszínvonal adta lehetőséget gyakorlatilag kimerítették. Nyilván alapbérekre, a több­let túlműszakokra használták fel a keretet. Vállalati szinten a bérpo­litikai intézkedések általában a kívánt mértéket érték el, azonban üzemi szinten ez a felhasználás nagyon eltérő. Helytelen az a gyakorlat, mely szerint egyes állomány­csoportok bérét más állomány - csoport terhére emelték meg. Ezzel kapcsolatban szó eseti a szükséges intézkedésekről is. Az 1973. évi bérfejlesztés lehetőségeiről is tárgyaltak. A tervjavaslatot azonban csak a már ismert lehetőségekre ala­pozhatták. A terv szerint az iránykereseteket elővájáson 5, gépesített fejtésen 10, egyéb fejtéseken pedig 5 forinttal kívánják növelni. Az üzemek javaslata alapján elsősorban a föld alatti, valamint a külszí­ni szállítók és iparosok, osz­tályozol és a kötélpályán dol­gozók bérfejlesztését kell a munkások közül elsősorban megoldani. Az alkalmazottak közül viszont a közvetlen ter­melést irányítók alapbéreme­lését kívánják megoldani. Az egyéb tevékenységeken to­vábbra is érvényesítik a bér- szabályozókat. A tervezet azt is tartalmazza, hogy a fiata­lok és a nők létszámának ará­nyában kell biztosítani a meg­felelő alapbérfejlesztést

Next

/
Thumbnails
Contents