Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

íparszerű sertéshúsleriMlcs Ha belelapozunk a század­forduló táján megjelent sza­kácskönyvek valamelyikébe, a marhahúsból készítendő ételek túlsúlyát fedezhetjük fel ben­ne a sertéshúsból valókkal szemben. Időközben az arány visszájára fordult: napjaink­ban csaknem kétszer annyi sertéshús fogy, mint marha­hús. De összességében is je­lentősen emelkedett az egy főre jutó húsfogyasztás: a második világháború előtti 30 kilogrammal szemben most közel 70 kilogramm az évi faj- adag! Ennek kb. 50 százaléka sertéshús, a másik 50 százalék marha-, baromfi-, birka-, hál­ós vadhús. A következő évek­ben a húsigény további növe­kedésével kell számolnunk. A húst azonban nem kömy- nyű megtermelni, hiszen az allattenyészités bonyolult, 6ok éves előrelátást megkívánó, komplex feladat. A hazáink­ban meghirdetett húsprogram keretein belül először a ba­romfitenyésztés ügyét „tettük sínre”, majd a sertéshústerme­lés megjavításához fogtunk hozzá, s ezzel párhuzamosain a sokkal munkaigényesebb és nagyobb kitartást igénylő szarvasmarha-tenyésztés fel­lendítésére tettük meg a kez­deti lépéseket. Kiszámították, hogy a ser­téstenyésztésben 1980-ban kb. 6,4 milliós átlagos állatállo­mánnyal lehet majd biztosíta­ni az évi 900 ezer tonna vágó­sertés-termelést. Figyelembe véve a sertésállomány ciklikus változásait — ilyen okokból süllyedt a sertéshústermelés 1970-ben az 1965 évi szint alá —, nagy „előretartással” kell számolni, hogy ki tudjuk elé­gíteni a belföldi és az export­igényeket. Fajta és takarmány A fentiek érdekében kutató- intézeteink telepein tovább nemesítik azokat a hibridser- tóseket, amelyek a jelenlegi fajtáknál kedvezőbben termel­nek majd jobb minőségű húst. Régen kedveltük ugyan az igénytelen mangalicasertést, de ma már nincs helye a nagy­üzemi hizlaldákban. Az intenzív sertéshizlalás napjainkban elképzelhetetlen állati fehérjékkel — hal-, hús-, vérliszttel — dúsított keveréktakarmány nélkül. Csak így érhető el, hogy az ál­lat 190—210 napos korára kb. 100 kilós súlyban, kiváló hús- ininőségben kerüljön ki a hiz­laldából. Tapasztalati tény, hogy minden élőlényt fiatal korában jobban fejlődik. Ezt kihasz­nálva az élelmet szolgáló élő­lények életterjedelmét ma már TUBOMAMY­TECHNIKA Kulcs a sarkvidék kincseihez Automatizált, 25 ezer sertés hizlalására alkalmas sertéstelep a Szovjetunióban. Évi 4.5 ezer tonna húst biztosit a nép­gazdaságnak azok fiatal, növekvő életsza­kaszára korlátozzák, s ekkor egy adott tápanyagegységgel több élelmet lehet előállítani. Ennek alapján a hizlalt mala­cot (bacon) 90—100 kilós súly. bán ideális levágni. Minél nagyobb, annál gazaaságosabb A korszerű sertéstelepekre az egyre nagyobb befogadóké­pesség és az egyre tökélete­sebb gépesítés jellemző. Néz­zük például az Agárdi Állami Gazdaság „Clay” rendszerű sertéstelepét, amely 61 dolgo­zó közreműködésével évi 11 ezer hízott sertés előállítására alkalmas. A süldőik 70 napos korukban kerülnek a hizlaló­ba, a hizlalás! idő 140 nap, így összesen 210 nap alatt „készül el” egy kb. 100 kg-os vágósertés. Az épületekben sö­téttartás van, a hizlalókban a világítást csupán az etetési idő alatt kapcsolják be. A ta­karmányozást „Clay” rendsze­rű automatizált gépsor végzi, amelyről érdemes részleteseb­ben is szólni. A hizlaldái gépsor program szerint adagolva végzi a ta- karmánykiosztásit. Az előtáro- lo tartályból csigák szállítják az eleséget az ejtődobozokba. Az automatika vezérlőegysé­gén beállított időben történik a takarmány padlóra ejtése. A trágya a rácspadozat alat­ti trágyacsatormába gyűlik össze, ahonnan az öblítőtartá­lyok vizével hígítva, gravitá­ciós úton jut el a telep trá­gyakezelő rendszerébe. A telep minden épületében mestersé­ges szellőztetés van. Az agárdi sertéstelepen — a Mezőgazdasági Gópkísérleti Intézet egy tanulmánya sze­rint — 1971-ben 21,14 Ft volt az 1 kg élősúly előállítására eső bruttó önköltség (1970-ben 19,64 Ft). Egy kg élősúly elő­állításhoz összesen 3,7—3,8 kg takarmányt használ fel a ser­téstelep. összehasonlításul nem lesz érdektelen két másik sertés­telep néhány jellemzőjét is számba venni. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Lohmann-Bábolna rendszerű sertéstelepe évi 13 ezer darab hízott sertés és te- nyészanyag kibocsátására al­kalmas. A telep teljes sze­mélyzete 45 fő. A malacok 84 napos korukban kerülnek a fiaztatóból a hizlalóba, súlyuk ekkor 28—30 kg. A hízók 121 nap elteltével, összesen tehát 205 nap alatt érik él a 95— 105 kg-os súlyt. E telepen 4,6 kg az egy kg élősúly előállítá­sához felhasznált összes ta­karmány, az X kg élősúlyra vonatkoztatott előállítási költ­ség pedig 18.62 Ft volt 1971- ben (1970-ben 21,91 Ft). A Hosszúhegyi Állami Gaz­daság AGROTERV rendszerű pavilonos sertéstelepe 221 nap alatt termel meg egy 101 kg- os átlagsúlyú sertést. A tele­pen 40 fő dolgozik. A legma­gasabb költségtényező, a ta­karmányfelhasználás kedve­zőbb — 4,0 kg —, mint az előbbi esetben, de valamivel rosszabb az agárdi eredmény­nél. A szakemberek megállapítá­sa szerint a sertéshústermelés programja jó úton halad. Am a jövőben is számolni kell az­zal, hogy a korszerű sertéshiz. lalá-shoz szükséges fehérjeta­karmányok egy részét impor­tálnunk kell majd. Ez azon­ban az exportcikkek — son­ka. szalámi, húskonzervek stb. — növekvő forgalma ré­vén bőségesen kifizetődik, megtérül. TÖBB MINT fél évszázad telt el azóta, hogy először in­dult szovjet akadémiai expe­díció a Kóla-félszigetre. Az Alekszandr Ferszman akadé­mikus vezette kutatócsoport a sarkkörön túl, a Hibini- hegységben hatalmas apatit- és nefelintelepekre bukkant. Ezek a készletek fontos nyersanyagbázist jelentettek a szovjet foszfát- és műtrá- gyaipar számára, komoly se­gítséget nyújtva a mezőgaz­daság kemizálásához. Később nefelinből alumíniumot, lú­got és cementet is előállítot­tak. Az új nyersanyagfajták hasz­nosítására teljesen lakatlan vidékekre indult tudományos dolgozóknak, mérnököknek, szakembereknek és munká­soknak mindent elölről kel­lett kezdeniük. Több éven át geológusok, kémikusok és ásványkutatók vizsgálták a hatalmas területet, ismeret­len és alig tanulmányozott kőzeteket gyűjtöttek, kiderí­tették eredetűket és felbe­csülték az készleteket. Az érc­bányászok és az ércdúsító szakembereik a kitermelés és az osztályozás, valamint a nyersanyag további feldolgo­zása kérdését tanulmány óz­ta k. Külföldön a Hibinl-hegy- ségben talált nagy apatit- telepek hírét szkeptikusan kommentálták. 1930-ban, a nemzetközi 6zuperfoszfát-kon- ferencia egyik szaktekintélye, bizonyos dr. Krügel így nyi­latkozott: „A készletek elő­fordulási körzetében az ég­hajlat kedvezőtlen, ember aligha élhet meg arrafelé... Szerintem a szovjetek büszke reményei erősen megcsappan­nak majd.” A kolini vegyi­gyár képviselőj így írt: „Ezek a foszforotok egyáltalán nem alkalmasak szuperfeoszfát előállítására.’' És akkoriban nem volt ritka a fentiekhez hasonló vélemény. AZ APATIT koncentrá­tummá, majd szuperfoszfáttá való feldolgozására alkalmas technológiai séma azonban a a kedvezőtlen viszonyok el­lenére is elkészült. Sőt, ha­marosan elemi foszfort, fosz­forsavat, kettős szuperfosz­fátot, ammonium- és nátrium­foszfátot, takarmány- és éti­foszfátokat, orvosi preparátu­mokat és sok más foszforve- gyületet is előállítottak, ily módon szilárd helyzetet ví­vott ki magának a szovjet apatlt a vilápiacon. Az apadtban található fosz­foron kívül más kísérőeleme­ket is felhasználnak. Először létesültek komplex nefelin- feldolgozó sémákat alkalmazó gyárak, amelyek alumínium- oxidot, szódát, lúgot és ce­mentet állítottak elő. Az Apa­tit nevű ércdúsító vegyikom­binát bányáit korszerű tech­nikával szerelték fel, az érc­kitermelés valamennyi műve­letét gépesítették, a szállítást pedig villamosították. A Centralnij nevű nagy bányá­ban nyíltszíni fejtés folyik, A dúsítóüzem minőségi foszfát­alapanyagot szolgáltat, az apatitot és a nefelint pedig apróra zúzva állítják elő. A kombinát állandóan fej­lődik; az utóbbi években nagy teljesítményű ércbányá­kat nyitottak, növelték az apatitkoncentrátum-terme- lést. Kirovszk mellett Apati­ti néven újabb ipari központ létesült — itt dolgozik az érc­dúsító gyár. A kutatás első éveitől kezd­ve fejlődik az akadémia ko- la-félszigeti részlege is. Ferszman akadémikus sze­rint a félszigeten 59 gyakor­latilag hasznosítható kémiai elem fordul elő. FEJLŐDIK az energetika, vízierőművek épülnek. A ki­lencedik ötéves tervidőszak­ban atomerőmű létesül a Kó­la-félszigeten. Nagyarányú út-, lakás- és kulturális léte­sítményépítés is folyik ezen a fejlődő északi vidéken. Szemjon Volfkovics akadémikus (APN) Lézervezcrlésű fegyverek A lézervezérlésű bombák elvét, melyeknek különleges találatbiztonságát az ameri­kaiak Észak-Vietnamban Is­mételten kísérletezik, most más fegyvereknél, gránátok­nál és repülőtesteknél is alkalmazni akarják. A lézervezérlésű bombák mozgatható iránysíkkal és elektrooptikai érzékelővel vannak ellátva és bizonyos határokon belül önműködő­en haladnak a lézersugár által megvilágított célpont felé. A célnak ilyen módon való jelzése túlnyomórészt repülőgépekről történik és ez természetesen a pilóta számára nem veszélytelen. Az amerikai hadsereg most olyan pilóta nélküli minia­tűr repülőgépet akar kifej­leszteni, melyet .távvezérlésű televíziós kamerával és lé­zerrel szerelnek fel. A repü­lőgépek súlya mindössze 150 kg lesz és olyan kicsire ter­vezik, hogy egvkilométeres távolságból szabad szemmel alig legyen kivehető. A gépet olyan bevonattal látják el, amely elnyeli a radarsugarakat, tehát csök­kenti annak valószínűségét, hogy a radarberendezések felfedezzék. Zsiguli — a nemzetközi munkamegosztás gyermeke Mielőtt megkezdték volna a Zsiguli gépkocsik sorozatgyár­tását, az egyik kísérleti kocsi­val érdekes próbát tettek. He­likopterrel a magasba emelték és úgy ejtették le, hogy a négy kerekére essen. A várakozá­soknak megfelelően ez a kis űrméretű kocsi kiállta a próbát lágyan rúgózott és sértetlen maradt. A kísérlet híré eljutott a lengyel Krosznoba is, ahol örömmel és büszkén vették tudomásul a sikert, hiszen ók gyártják a lökésgátlókat a Zsigulik számára. A Zsiguli kocsik sikerei a nemzetközi autóversenyen a KGST-tagor- szágok egy részében — Ma­gyarországon, Bulgáriában, Lengyelországban és Jugosz­láviában is — megörvendez­tette a szakembereket. Ezek az országok ugyanis részt vesz­nek a Zsiguli gyártásában és a siker az övéké is, A Moszkvics—412 és a Zsi­guli sikeres nemzetközi szerep­lése egyébként számos ország kereskedelmi kpreiben felkel­tette az érdeklődést. Moszkvá­ban szerződéseket írtak alá Moszkvicsok és Ladák — ez a Zsigulik exportneve — szállí­tásáról Franciaországba, Bel­giumba, Algírba, Kuwaitba, Dániába stb. Nyugatnémet, osztrák és iráni cégekkel foly­nak tárgyalások. Mivel járulnak hozzá a KGST-onszágok a Zsigulik gyártásához? Lengyelország a lökésgátlő- kon kívül egyéb alkatrészeket Is szállít. Bulgária dinamókat, önindítókat, akkumulátorokat, olaj- és légszűrőket szállít Togliattiba. Ezekből évről év­re többet gyártanak és a nö­vekvő igények kielégítése ér­dekében korszerű üzemeket létesítenek bolgár városokban. A KGST-tagországok szoci­alista gazdasági integrációjá­nak egyik legfrappánsabb példája az igen aktív szovjet- magyar Zsiguli-kooperáció. Magyarország szerelvényfa­lakat, rádiókat, gyújtáselosz­tókat, ablaktörlőket motorral, összesen 18 féle alkatrészt szállít Togliattiba, ahon­nan kéáz kocáikat kap cséré­be. A múlt évben tizenhá­romezer, az idén 21 500 Zsigu­li lépte át a magyar határt. A közeli időszakban, a Vol­gái Autógyár kapacitásának növekedésével a kölcsönösen előnyös szovjet—magyar szál­lítások jelentős mértékben megnövekedtek. Togliattiban most készítik elő az új. VÁZ 21—03 típusú személygépko­csik sorozatgyártását, ame­lyekhez további alkatrész- szállításokra kerül sor. A ma­gyar üzemek már megkapták a szükséges alkatrészek mű­szaki dokumentációját. A nemzetközi munkamegosz­tás és kooperáció előnyei nyil­vánvalóak. Egy-egy ország meghatározott kocsitípusok és alkatrészek gyártását vállalja magára, ezáltal lehetősége nyílik tudományos-műszaki erőinek összpontosítására, a legkorszerűbb megoldások al­kalmazására, a minőség to­vábbi javítására. Egy tehergépkocsigyár ese­tében a szovjet közgazdászok kiszámították, hogy a Diesel­motorok gyártásának évi 80 darabról 800 darabra való növelése a termelékenységet megkétszerezi. Ezenkívül az anyagfelhasználás 6,5 száza­lékkal, az önköltség 50 száza­lékkal csökken. A kapacitás további növelése fokozza a termelés gazdaságosságát. Mindebből az következik, hogy a nemzetközi szocialista kooperáció a munkamegosztás egyik leghatékonyabb formá­ja és jelentős mértékben fej­lődik a KGST-tagországok kö­zött. 'Anatolij Bormotov, az APN tudósítója Analízis — percek alatt IffFi í . MM* .... ■ 1 W’***|Í|P iflH A modem Ipar elképzelhe­tetlen az anyagok minőségét, összetételét nagy pontossággal megállapító eljárások és a feladatokhoz rendelt korszerű műszerek nélkül. Ezek sorá­ban fontos helyet foglalnak el a gázkromatográfok. A gázkromatográfia a mint­egy két és fél évtizeddel ez­előtt kibontakozott tudomá­nyos-technikai forradalom szülötte. Szinte valamennyi gáz, folyadék és igen sok szi­lárd anyag meghatározására alkalmas. Jól megfelel a szak­emberek azon igényének, hog;< minél több vegyületet, minél pontosabban és lehetőleg mi­nél rövidebb idő alatt azono­síthassanak. A gázkromatog- ráf működése azon a felispie résen alapszik, hogy bizonyoi folyadékokban különböző mi­nőségű gőzök (gázok) nagyor eltérő mértékben oldódnak. A gázkromatográfiának a: Is nagy előnye, hogy csak kit mennyiségű minta kell hozzá amit a képen látható módor „táplálnak be” a készülékbe Csukcsi atomerőmű Megkezdték a csukcsi atom­erőmű első turbinájának sze­relését. A komplex kutatások felderítették, hogy ebben a körzetben nincs más energia- forrás, amellyel kitermelhet­nék a gazdag lelőhelyek ás­ványi kincseit. Jelenleg Szovjetunióban, az OSZSZK ban, Ukrajnában és az ör mény SZSZK-ban épül mé nagyteljesítményű erőmű. Ti év múlva az erőművek öss-z teljesítménye eléri a 30 mii lió kilowattot. NÓGRÁD — 1972. nevembe; 26,, vasárnap 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents