Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

Kultúra vagy kereskedelem? Xih part X. kongreszusa rálódást mindenki számára laini fs miért is vállalnak ad­nyomatékosan hangsúlyozta a kultúra szerepét a szocialista lehetővé tették, az állam csak- dig, amíg ezért fenyegeti őkel tudat, a közgondolkodás, a ajándékozott a kultúra ilyen közízlés alakításában és fej- vagy olyan házával. De nem ráfizetés kockázatát. lesztésében. Pártunk eddig is feneketlenek azok a zsebek, hirdette, most is kinyilvánít- amelyekből ezekre a kiadá­ja, hogy szocialista társadat munkban a művészeti alkotá- haladt, emelkedett sok, a kulturális szolgáltatá- színvonal, ^ , Vagyis: a lakosság részéről sokra futotta. Az élet pedig Jelentkezik a spontan igény, • - ■ ........... -- . py. az ifpnv pevhen íövedel­e z az igény egyben jövedel mezőséget jelent — tehát ki­sok^ általában a kultúra fon- igényei. Az otthon helyett Is ^^S'ftetik. A magasabb szintű *— j-i-~—hmm „táv,™* műveltséget terjesztő munka az élet­nőttek az emberek tos társadalompolitikai ügy otthont adó művelődési intéz­és nem kereskedelmi kérdés.” mények szűknek bizonyultak, p<!fig nem, vagy csak nagyon avultnak a berendezés, ver- ntkan kerul P°™ndra Jobba­senyképtelennek a tévével, rá- ra. rríegmar • . ev.es . koz" i_____________L.jz művelődési — intézményi ter­A z MSZMP Központi Bi­zottságának állásfoglalásából mi'támogatásból' futja, amire Idézett megállapítás egv azok futja. Meg lehet belőle őrizni közül, amelyek mai " tünk vitás kérdéseire dióval konkurálni nem tudó helyi rendezvények. Az álla­Persze van egy járható — ........ , , ...... - , - , ........ s ma már megyénkben is őr­kö zül, amelyek mai kozele- (úgy, ahogy) az epulet alia- vendetesen egyre gyakrabban tünk vitás kérdéseire adnak gát; mód van a világítás és taposott út; a közös fenntar- egyertelmu választ. Pontosab- fűtés megoldására, ki lehet t£s. az a megoldás, hogy a ban; hogy a kultúra nem ke- fizetni az intézmény állandó helyi lakosságnak munkát adó reskedelmi úgy szocialista tar- es időszakos alkalmazottjait. S gazdálkodó társadalmi és sadalmunkban, az egy pillana- valamennyi pénz még azon fe- tömegszervék közös kalapba tig sem volt vitás. De vitas lül is marad a tulajdonkép- ajánlják a kultúrára szánt fo- volt hogy a gazdálkodást kor- peni cél eléréséhez. Olyan rintjaikat. Maguk hasznosít­1 nc'/rtrilrLnirurn íoHnl Iri __1 J. „.'ÍZ : v ek lapjai között — tervnek. látok szorítógyűrűjéből ki-ki program megvalósítására, ják az úgyis, csak a koncent­merre csúszik ki. Nemes kul- amelynek — az elvek érteimé- ráiás folytán sokszorosan ha­«nlininlrni' IrriTToi-l _■____1___ _i .1 ^ tú rpolitikai céljainkat követi, ben — színvonalasan tartal­vagy a nem mellőzhető anya­gi megfontolásoknak hajt fe­jet. Hozhatnám példának a könyvkiadást; azt, hogy miért jelennek meg sáskarajként a silány, de sikerre számítható masnak, differenciáltan érdek­lődést keltőnek kell lennie. De az intézményeknek bevé­fércmunkák, miközben értékes teli tervet is kell teljesíteni könyvekre nem jut pénz és propaganda. Beszélhetnénk a filmszínházakat szorító kény- szerűségről, minek következ­tében a néhány látagotót von­zó művészi filmek gazdasági hátrányát ük; munkájuk során . pénzt hozni a konyhára. És itt kez­dődik a probléma, így vető­dik fel a kereskedelmi nem kereskedelmi dilemmája. Az ideális esetet feltételez­tékonyabban érezve áldásait. (Mert ezer cirokszállal sem lehet úgy seperni, mint egy seprűvel). S a több pénzből már természetesen jut igazán tartalmasán szórakoztató-mű- veltető kulturális élet megva­lósítására. De ez csak egyike a kiutaknak — s napjaink­ban első fokon a jóindulatú egyezkedés függvénye. Ami viszont most és itt szo­rít, s aminek felülvizsgálatát krimisorozattal ve ez a gond nem létezik; a Központi Bizottság állásfog­igyekeznek helyreállítani. Leg- arra tódul a művelődési ház lalása is megcélozza, az a mű­velődés intézményrendszere Inkább mégis a vidéki, a köz- ba a közönség, tehát az je­ségi művelődési házak, klub- lenti a maximális bevételt, esetében — a költségvetés. A könyvtárak helyzetének isme- amit céljaink szerint légin- művelődéspolitikai és keres- retében állíthatom; nagy, égé- kább üdvösnek tartunk. Csak- kedelmi érdekeket nem, vagy tő szükség volt már erre a hogy a gyakorlat erre igen fe- rosszul egyeztető intézményi ténymegállapításra, s az utána lemás módon mutat példát. S költségvetés. A gazdasági terv, következőre; A Központi Bi- ebből adódik, hogy olyan mér- amelyet minden körülmények zottság szükségesnek tartja e hetetlenül magas a — szín- között teljesíteni kell és a területen a gazdasági szabd- vonaluk miatt oly gyakran tartalmi terv, amelyet egy lyozórendszer felülvizsgálatát éles kritikát kiváltó — alkal- kis feddés árán figyelmen kí- azzal a céllal, hogy a növek- mi ORI-műsorok, valamint a vül lehet hagyni. vő állami támogatás egyértel- műsor nélküli táncestek szá­ntáén a szocialista társadalom ma művelődési házainkban. számára fontos és értékes al- Míg a nívót ígérő művészeti rendezvényekre alig akad megrendelő. Az intézményve­kotásokat segítse. A felszabadulást követő év­tizedek erőfeszítései a kultu- zetők ugyanis nem merik vál­A 22 es stúdióba készülnek A salgótarjáni Bányász Mű- meghívást kapott rádiószerep- velődési Ház férfikórusa a kö- lésre. December 18-án a 22-es zelmúltban két alkalommal Is stúdióban veszik majd szalag­szerepelt a Kóruspódium mű- ra a kórus műsorát. A Bá- sorában a Kossuth rádió hűl- nyász-kórus Maróti Gyula lámhosszán. Az Aranykoszo- karnagy vezetésével, Kurucz rús és Kiváló címmel kitünte- Imréné zongorista kíséretében tett kórus a napokban újabb vesz részt a rádiószereplésen Közös érdekek Kisterenyén nemrég megbe- minél színvonalasabb, sokol- szélést tartottak, az 1973. évi dalúbb, művelődési, szórako- művelődési terv előkészítésé- zási, önképzési lehetőségeket re. Részt vett ezen többek kö- találjanak. Egybeesik ez az zott a helyi művelődésügyi érdek a művelődési intézmé- felügyelő, a járási hivatal mű- nyék feladatával, temésze- velődésügyi osztályának vezető- tes tehát, hogy nem illetékte­je, ott voltak a község termelő- len beavatkozás, hanem ész­üzemeinek és intézményeinek szerű szervezés, ha a művelő­képviselői is. Első alkalom, dési terveket a helyi vállala- hogy ilyen kiszélesített plé- tok, intézmények igényeinek, num előtt vitatják meg a té- szempontjainak figyelembe- mát. vételével alakítják ki. A magyarázat kézenfekvő. Az üzemeknek, intézmények- Reméljük, még sok helyen nek érdekük, hogy dolgozóink követik a kisterenyei példát. Fi* ütőállvan nyál az országon át Litvánia ipari és kul túrái is központjában.. Kaunasban ak- varellkiállítás nyílt „Litvánia a baráti népek családjában” címmel, amelyen a szövetséges köztársaságokban járt nemze­tiségi művészek állították ki új alkotásaikat. A kiállítás anyaga a Szovjetunió népei­nek életéről és az 50 éves Szovjetunióról ad érdekes ké­pet. P. Porutyisz, az ismert lit­ván akvarellművész . több ezer kilométert tett meg, időnként gyalogosan járva az országot — hátán a festőállványával. Alkotásainak hősei: a szibé­riai lajga favágói, a Togliatti Autógyár munkásai, a közép­ázsiai mureki vízierőmű- komplexum szerelői, s az Ural kohás Vasasszín'áfszók ♦ fesztiválja özd város fennállásának 700 éves jubileuma alkalmá­ból a gyárvárosban december 9-én és 10-én rendezik meg a vasasszínjátszók országos fesztiválját. E jelentős kultú- rális eseményen fellép majd a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek Petőfi-színjátszó szakosz­tálya is. A patinás múltú szín­játszók ezúttal Galgóczi Er­zsébet: Aknamező című egy- felvonásos drámáját mutat­ják be. Bár a szakosztály tag­jai ezekben a napokban több községben szórakoztatják a falu lakosságát, igényes mű­sorokkal jut idejük arra is, hogy a vasasszínjátszók fesz­tiváljára régi hírnevükhöz méltóan készüljenek fel. NÓGRÁD - 1972. november26., vasárnap Nem értek az ilyesfajta gaz­dasági kérdésekhez, nem tu­dom, hogyan oldódik majd meg megnyugtatóan az a kér­dés. Bizonyos rendezvényfaj­ták célirányos dotálásával és mások megadóztatásával? Az illetékesek nyilván meglelik — meg kell, hogy találják — az optimális megoldást. Le­véve a lelkiismeret-furdalás terhét azok válláról, akik el­hivatottságuk és jóakaratú erőfeszítéseik ellenére is kép­telenek megvalósítani azt a tervet, amelyben ésszerűen egymáshoz kapcsolódik a tár­sadalmi haladás követelmé­nye és a lakosság igénye. Így vállalhatnak majd művelődé­si házaink, klubkönyvtáraink, könyvtárosaink — mindannyi­unk érdekében kulturális eleiünknek igazán csatát nyerni képes katonáivá. V. Kiss Márta Kiváló tincegj űttes megyénkben Az országban húsz öntevé­keny, művésze­ti együttes kép­viselői vették át a Művelő­désügyi Mi­nisztérium ki tüntetését no­vember 10-én Budapesten, a Fészek Klub­ban. Közöttük volt a kistere­nyei ÁFÉSZ Gimnázium néptáncegyüt­tese is, akik a tes” címet nyerték el. Ilyen kitüntetést megyénkbe^ tánc- csoport első ízben kapott. A kitüntetés itthoni széles körű megünneplésére Kistere- bői alakult táncegyüttes meg nyén került sor, amelyen a táncegyüttes tagjain és okta­nyükért egy ezüst- és három aranyérmet hoztak haza. Ez év augusztusában a szö­vetkezeti néptáncosok IV. or­szágos találkozóján „hagyo­mányőrzési” díjat kaptak; a Zakopanéban rendezett V. nemzetközi hegyvidéki folklór­fesztiválon pedig Krakkó me­gye küiöndíja mellett a III. kategóriában a második he­lyezést érték el. Nagy siker­rel léptek fel Csehszlovákiá­ban és Lengyelországban is. Sikereikben nagy szerepe van az együttes vezetőjének, Almásy Ferencné tanárnőnek, aki a „Szocialista kultúráért” érdemérem tulajdonosa. Neki köszönhető, hogy repertoárjuk nagy részét Nógrád megye Az ÁFÉSZ-tagok gyermekei- népi hagyományaiból merítik és, hogy a csoport tagjainak Próbál a kitüntetett tánccsoport Kiváló Egyöt- Művelődési Központ igazgató­ja és Katona Vince, a kiste­renyei ÁFÉSZ elnöke is. érdemelten kapta a kitünte- fegvelmezett, kulturált maga- tést, mert 1964-ben történt tartását mindenütt dicsérik, tóján Almásy Ferencnén ki- alakulása óta számtalan si- Az országos és megyei szer­vül ’részt vett Vásárhelyi keres fellépése volt. Azonfe- vek képviselői a háziünnep- Inté- lül. hogy a nagyközség poli- ségen értékelték a tánccsoport László, a Népművelési zet táncosztályának vezetője, tikai és társadalmi ünnepei- Böhle Dezső, a SZÖVOSZ nek fényét szereplésükkel mozgalmi osztályvezetője, Pi- emelték, az évenként megtar- linyi László, a MÉSZÖV elnö- tott sárospataki és egri diák­ke, Venesz Ernő, a Megyei napokon művészi teljesítmé­eddigi eredményeit azzal a reménnyel, hogy az együttes a továbbiakban is az elért ki­tüntetéshez méltóan dolgozik. K. E. Mit olvassunk? PARASZTOK A Magyar Népköztársaság balesetből kifolyólag élete lódik. Az első rész az ősz, a és a Román Szocialista Köz- végéig kártérítést kap, és ez, magvetés, a jövőre készülődés társaság közös könyvkiadási valamint írásaiért kapott tisz- ideje. Ekkor ismerkedünk meg megállapodása keletében Iá- teletdíjai, biztos megélhetést a falu első gazdájának szá- tott ismét napvilágot Wladys- nyújtanak neki, kis tanyát vá- mító Maciéj Borynával, aki a law Stanislav Reymont s^roi magának és ott él 1925- paraszti életvitel jellegzetes tí- méltán világhírű regé- bekövetkezett haláláig. pusa. Megvan benne a föld- nye a „Parasztok”. Ná- Két olyan regénye is van, hoz való ősi ragaszkodás és lünk utoljára 1960-ban jelent amely tagadhatatlan kapita- az ösztönös érzékiség is. Mind mee lomcsanm János fordi- llzmusellenességre vall: A a két vonás olyan, amely erő­„Komédiásnő” és „Az ígéret sebb még a vérségi kapcsolat- Különösen ez utóbbi- Éppen ezért támad \konfliktus a földjét V^Av'\\ 4 SZÖKEVÉNY A KIÁLTÁSRA MEG­TORPANT ES VISZ- SZAFORDULT. LANUL FELTL ________ M bs /DEREN A SZEMELÁT- FÖ'lDR£ \S IDEGEN A SZEMELÁT- VlDRE. —,---------T£$ VE­r cz a másikkal, mer­PED/R ÚRY. HORY NEM ; IS MERT A KÖZELÉBE. BABONÁS RÉMÜLET fór­ja EL. S HA CSAK LE­HET. A PUSKALÖVÉS MÉR,, :merve ~ ’ Ml FOR TÖRTÉNNI. RO CSAK FOKOZZA IJED7S, RET. REM ÉRV, VÁRJA. BINSON JELEKKEL PRÓ­BÁI JA Értésére adni. HORY NQ/CS OKA FÉLNI. INTEGETVE HÍVJA MARÁHOZ, JÉ FIATAL BENNSZÜLÖTT LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE. LASSAN KÖZELEBB MERÉSZKEDIK, AZTAN... meg Tomcsányi János fordi tásában. így fz az új kiadás ismét ráirányíthatja a figyel- «Idje .Konfliktus a földiét imádó sijrdarsg s * *- ts sfHs ■STZ,Kr“ -£ ­raszti élet regénye is." Lipce, val: „Reymont a bővérű szegényparaszt lányt, a kis lengyel település olyan, írója volt, es " aki iránt olthatatlan szerel­mim minden falul itt és az tálymxk hektóból kun- met érez Antek is, sok kese­amerikai Middle Westen és dúlva bírálta sajat V , okozva ezzel hűséges S árterületem. „Nem a sa- a burzsoáziát És meg a bur- & a munkában a £érfiakkal játos vonásokat emeli ki, ha- zsoozto so^an ts él egyenértékű feleségének, Han­nem azt ami mindenütt lonbseget tett a lengy l kának. Antek nem hagyja ma­agyart Verhetetlen egye- mazású eredetű gát, szeretőjévé teszi az asz­temesséae teszi nemzetek fö- kapitalisták kozott. szonyt, és ettől kezdve gyü­lötti közös irodalmi értékké.” A parasztok." című regé- löIi az apját. i sR7-ben született nye, amelyet 1904—1909 ko- a Tél, zord és küzdelmes Radom melletti Kobiele zott írt, egy olyan korszak időszak — a földesúrral folyó Wmáében. Apja a hiedelem- legjelesebb terméke, amikor a harc jegyében telik el. A harc ellentétben nem paraszt- paraszti életet idealizálni igye- azért tör ki) tnert a földesúr Imbpr volt hanem a falu or- kezdek, amikor ebben a tér- a parasztok közös birtokának Revmo^t scaédleve- mészettel és földdel összenőtt tekintett erdőt kezdi vágat- rÄÄr,fl. társadalmi osztályban látták ni. A parasztok harcba száll­óin de nem folytatja tanult a nemzet felemelkedésének nak E küzdelemben a szegé- c7-akmáiát hanem előbb szí- zálogát. nyék a gazdagokkal összefog­nésznek csap fel majd vasúti A regény lírai szépséget az va, minden ellentétüket fe- munkás lesz, rövid ideig no- a szerkezeti keret adja meg, lejtve küzdenek a hatósági ' icius eev Pálos kolostorban, amelyben az író a négy ev- emberek ellen. Ez a harc még Csavargásai során távol az szak: az ősz, Tél, Tavasz es az apa és fia közötti ellentét­irodalmi központtól, elhagyott Nyár színpompás művészi ben is nyugvást hoz: Antek vasútállomásokon születnek megjelenítését adja. megöli az apját halálosan mee első írásai. Egy vasúü A mű is ezek szerint tago- megsebesítő csőszt, meg eiso ir«xu. bj- Megtorlásul előbb az egész falut el akarják vinni, de a nagy felháborodástól vissza­rettenve csak a férfiakat csuk­ják börtönbe. Nem marad más férfi a faluban csak a bíró, a kovács és egy félkegyelmű le­gény. A Tavasz ilyenformán csak rosszat hoz, nincs, aki rende­sen megművelje a földet, Maciej Boryna magatehetetlen vergődik élőhalott állapotá­ban. Bár a férfiakat Antek kivételével hazaengedik, a nyugalom nem áll helyre, meg kell ütközniük a német telepesekkel is. Ezt a harcot is győzelmesen vívják meg. A Nyár sem hoz megbéké­lést. A sok nélkülözés és nyo­mor, a tehetetlejnség minden elkeseredett haragot egy sze­mélyre Jagnára zúdít. A szép, szerencsétlen sorsú nőt ki­hurcolják a faluból egy trá- gyás szekéren, örök időkre megcsúfolva ezzel lehetséges emberi méltóságát. Még An­tek sem áll pártjára, mert aki vétkezett, vegye el bün­tetését — mondja, hisz’ min­dennek a maga rendje szerint kell mennie a világban. A „Parasztok” irodalmi ér­tékét és maradandóságát az a realizmus adja, amellyel először térképezte fel a kelet­európai társadalmak fejlődé­sét jellegzetesen meghatározó parasztság életét és előfutára tudott lenni a később kibon­takozó népies irányzatoknak. Csuk# László SHANV __ Ro binson mit sem l... . MÉGIS BOLDOG. \ ELŐSZÖR HALL EMBER! I HANROT-HUSZONÖT ÉV] ÓTA. OEFOI irtás CS. HOEVATB TIBOK,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents