Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-25 / 278. szám

Hét végi sportműsor SZOMBAT: LABDARÚGÁS; VB in. Északi csoport: Sal­gótarjáni KSE—Edelényi Bá­nyász. Salgótarján, SKSE-sta- dion, 13.30, v.: Putz. VASÁRNAP: KOSÁRLABDA: NB II. Keleti csoport: Sal­gótarjáni BTC—Tipográfia. Salgótarján, gépipari techni­kum, 11 ó. LABDARÚGÁS: NB I. Salgótarjáni BTC— Csepeli Vasas. Salgótarján, SKSE-stadion 13.30, v.: Bi- rocziki (Egervári, Halász M.) NB I. tartalékcsoport: SBTC—Csepeli Vasas. Salgó­tarján, 11.30, v.: Paksi. NB III. Eszakközépcsoport: Pa'otási Tsz SK—Gázművek MTE. Palotás. 13.30, v.: Ke­lemen. St. Síküveggyár—Cin- kota, Zagyvapálfalva, 12.30, v.: Szabó I. St. Öblösüveggyár- Lehel SC, Salgótarján, 13.30, v.: Szűcs. NB-s tartalékmérkőzések: St. öblösüveggyár II.—Éger­csehi II 9—11 ő. v.: Klement. Bgy. SE II.—SKSE II. 9—11 ó. V.: Saár J Nagybátony II.— St. Síküveggyár II. 10—11.45 ó. v.: Koós. Pásztó II.—Pető- fibánya II 9—11. ó., v.: Mar- tinkó, SBTC III.—Ape II., 9— 11 ó.. v.: Kakuik, Mátranovák II.—Hatvan II. 9—11 6., v.: Szabó M. Megyei L osztály: Vörös Cs. SE—Romhány, v.; Fodor, ötvözet MTE—Mátraverebély. v.: Séber, Bgy. Volán—St. Volán, v.: Simkó, Karancske- gzi—Kazár, v.: Bures, Mohó­ra—Karancslapuitő, v.: Újhá­zi. Dejtár—St. Bányagépgyár, v.: Benkő, Somoskőújfalu— Egyházasgerge. v.: Nagy J., Hugyag—St. ZIM, v.; Jancsó. Az elöl állók a pályaválasztók, a mérkőzések 13.30 órakor kezdődnek. SAKK: A salgótarjáni járás úttörő­olimpiája Salgótarján, ZIM- kulitúrotthon, 9 óra. TEKE: A megyei szövetség II—III. osztályú minősítő versenye. Salgótarján, SÜMSE-pálya 14 óra. Sportolók könyvespolca A magyar sport évkönyve alkalommal kerül a sport 1972. Összeállította a Magyar iránt érdeklődő olvasók, spor- Testnevelési és Sport Szövet- tolók, sportvezetők kezébe, ség Országos Tanácsának Táblázatokban, összeállitások- Módszertani Osztálya. A ma- ban tartalmazza versenyspor- gyar Sport évkönyve. 1972. c. tunk hazai, valamint nemzet­kiadvány ezúttal tizenötödik közi eredményeit. Megnyíltak aa Ültetvény- tervező és Szaporítóanyag• forgalmazó Vállalat JXógrád megyei lerakatai: Salgótarján, Városgazdálkodási üzem, Kertész u. 3. Mihálygerge, Lenin n. 31. Balassagyarmat, Temető u. 23, Szőlő-gyümölcs oltványok és bogyósok kaphatók. FONODÁI munkára felvessünk fonó szakmunkásnőket és 10 SVET BETÖLTÖTT nőket beta- nulónals. Betanulási idő I hónap Bérezés- betanulási időre 1200 Ft Betanulási Idő után: 1900—2500 Ft kereseti lehetőség. Kéthetenként szabad szombat Vidéki dolgozók részére szál­lást és ágyneműt biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben adunk. Cím: Pamuttextil Művek Fonógyára, Budapest XI., Bocskai u. 90. munkaügyi osztály. Kérdeztek a tarjádnak lllovszky: Nem ismerek fővárosi, vidéket, csak magyar válogatottat! Az SBTC-klubban edzők, sportköri elnökök ültek az aszta­loknál és várták a két jeles vendéget, Pálfai Jánost, az MLSZ edzöbizottságának tagját, és lllovszky Rudoli szövetségi kapi­tányt. A hét kétségtelenül legrangosabb „sporteseményét” meg- neszelte néhány szurkoló is, és belopódzott a terembe. Nyílt az ajtó és Juhász Imre, az MTS Nógrád megyei Tanácsának elnök- helyettese és Molnár Béla, a megyei labdarúgó-szövetség elnö­ke kalauzolta a két sportembert, akik közül elsőként Pálfai Já­nos emelkedett szólásra. Két témát említett másfél órás előadá­sában, Először az utánpótlás neveléséről beszélt, majd a lab­darúgók téli felkészítéséhez adott jó tanácsokat. A teremben csend volt, mindenki feszülten figyelt, a szövetségi kapitány pe­dig felpillantott jegyzeteiből és karfelnyújtással. üdvözölte az egyik asztalnál ülő Szojka Ferencet és Túrán Istvánt. Pálfai János nagyon aktu­ális kérdést feszegetett, ami­kor ahhoz adott gondolatokat, hogyan kell foglalkozni a nyolc—tizennégy éves gyere­kekkel, mennyire fontos az általános iskolák között a bajnokságok megszervezése. Alkalmazkodni kell a helyzet­hez, meg kell találni a mód­ját, hogy előbbre lépjünk, akkor is ha évről évre keve­sebb a grundok, az olyan te­rületek száma, ahol futballoz­hatnak a srácok. Megemlítet­te, hogy Kispesten a Bp. Hon­véd kezdeményezésére 22 ál­talános iskola részvételével bajnokságot szerveztek és 200 nebuló kergette a lábdát, akik közül 30 igen tehetséges, a szakemberek is felfigyeltek rájuk. Pálfai János sok helyen járt, érdekes volt, amikor néhány külföldi példát említett, hol, hogyan törődnek az után­pótlással. Mindenki azt gon­dolná, hogy Brazíliában — mi­hogy nyolc-kilenc évesekből nem volt válogatott, de... És mindez három évvel ezelőtt történt. Mi lehet azóta? Közös munka, közös ‘ fela­dat segíteni a labdarúgást a legkisebb községben is, mert soha nem lehet tudni, hol célt teljesíteni tudja, az adott ellenféllel fel tudja ven­ni a versenyt Sok elv van, de a két legfontosabb: le­gyen összhang a csapatrészek között, rutinos játékosok le­gyenek a pályán, akiknek van kilencven percig akaratere­jük. Tavaly az Újpesti Dó­zsára építettem a válogatottat, ebben az évben a Ferencvá­ros játékosait vettem elsősor­ban figyelembe. Keresem az egységes csapatot. Kovács? Nem csak őt említeném, ha­nem Fazekast, vagy Benét is. Hányszor kérem az edzőket, hogy a válogatott szempont­jából megfelelő poszton ját­szassák a klubban is a játé­kost. Nem csinálják! Kény­szermegoldásokhoz kell fo­lyamodnom. Ami van, abból kell megélnem. Emlékeznek, — itt ül Szojka Feri —, jó néhány évvel ezelőtt négy olyan fedezete volt a magyar sabb cél: a legjobb csapattal álljunk ki! Kötelezett a két olimpiai aranyérem. Ismerős a hármas célkitűzés: az EB-n, az olimpián jól szerepelni és bejutni a VB legjobb tizen­hat csapata közé. Nem állunk olyan jól erőkkel, hogy meg­oszthattuk volna a játékoso­kat. Az olimpiai keretbe a B-együttesből került fel Vépi, Bálint, Dunai III., Kocsis, Kű, Váradi... Folytassam? — Tavaly kitűnően szere­pelt az SBTC csapata, jeles­kedtek a középpályások és valamelyik nem tétre menő mérkőzésen feltétlen ki kellett volna próbálni őket. — Melyik ment tétre? mérkőzés nem akad egy tehetség. Számok csapatnak — Bozsik, Szojka, Igazolják, hogy elsősorban vi- Kovács Imre, Bundzsák —, dékről jönnek a tehetségek, akik közül, ha csak egy ma bizonyította Pálfai János, ami- rendelkezésemre állna, sőt, kor statisztikailag igazolta, tudásának csak a fele, már nogy a válogatott labdarúgók más lenne, nagyon örülnék. 59 százaléka vidéken kezdett Szűcs? Juhász? Csak küzdő­focizni és a jelenlegi NB X. játékosállományának 60 szá­zaléka sem a fővárosban is­merkedett először a labdával. A vegyes felkészítés a leg- jobb télen is! — állapította soli‘ meg Pálfai, aki előadása so- _ rán a még erősebb, intenzív edzések mellett tört lándzsát és elmondta, hogy jó lenne elérni, hogy egy-egy magyar labdarúgó mérkőzésenként 110—120 gyors futást végez­zen, ami 1700—1800 méternek szellemről beszélhetek. Kit mondanának nyugodt szívvel balhátvédnek? Szélsőket so­rolok: Fazekas, Zámbó, Sző­ke, Tóth András! Vannakszél­— Olvassuk, hogy Eszter­gomban mindig a kapitány dolgozik a legtöbbet. És a já­tékosok? ' lyen romantikus - a tenger- ^ öss2esen. A magyar parton a gyerekek ezrei kér­getik a labdát. Nos, nem így van, hanem az igazság az, válogatott keret játékosainál felmérést végeztek és kiderült, hogy 101 volt játékosonként a — Az én ötven éveníre és Kocsis huszonöt évére gondol? A játékosok szorgalmasak, nem is egyszer hozták a si­kert. Ők többet dolgoznak, mint én. hogy nyolc—tíz olyan csapát „Zl" J 2, Wi ZZTi-Z , futások szama. Az élvonalról van, ahol hat—kilenc eves gyerekek rendkívül komolyan foglalkoznék a labdarúgással, és ismert, nagynevű játékosok oktatják őket. Lengyelország­ban az NB I-ben szereplő csapatok kötelesek mérkőzé­senként egy ifjúsági játékost szerepeltetni. Svédországban, például Malmőben, a városi stadion mellett kilenc edző­pálya van és a pályákat »an szó! Külföldön —itt a világ legjobbjait említette az ismert szakember — mérkő­zésenként 140—150-nél tarta­nak, ennyiszer fut egy mécs­esén egy-egy játékos. Több érdekes kérdés is el­hangzott és jegyzetelt is Pál­fai. Az utánpótlásról szólva elmondta az egyik felszólaló, hogy a baj ott kezdődik, hogy kezdik már el magasabb szintű — Furcsának tartjuk, hogy Básti aranyéremmel a zsebé­ben — a mexikóira gondo­lunk természetesen — a lelá­tóról nézte végig a küzdelme­ket. Nem kaphatott még tíz percet sem? — Nálam ez volt a sorrend: Szalai, Répás, Básti. Bástiról azt az információt kaptam, hogy csínján kell vele bánni, mert erején felül teljesít egy­két meccsen és aztán... Nincs meg nála a tűz, de két­ségtelen, hogy jobban tud fut­ballozni, mint egy-két ember, aki ott volt. Részben az ő, és részben a Tarján teljésítmé- nyének köszönhető, hogy Bás­ti, csakúgy mint Rapp, ott lehetett Münchenben. Lakat azt mondta nekem: nem kell sok játékost kivinni, mert az ülő játékosok zavart okoznak, ahogy Mexikóban is történt. Mégis kivittük Bástit és Rap- pot, mert velünk tréningez­tek három hétig. Biztonsági tartalékok voltak, és ugyan­akkor nagy élményben volt részük. Humánusnak tartom ezt. — Zsengellér itt játszott, aztán Űjpesthez került. Ko­csis is innen ment a Honvéd­— Mikor nálunk a munkál? — Húsz évé azt csináljuk! — Miért csak budapesti klubokból szerepelnek a váló- hez. Ahogy Pestre kerültek, gatottban, vidéken jó néhány- rögtön válogatottak lettek, nap bármely időszakában nincs az ifjúsági csapatoknál igénybe vehetik a gyerekek, rendszeresített edző. Ezért Még azzal sem törődnek, ha óriási a különbség ifi- és ifi- esetleg lába kél a labdának, csapat között, a sok gól pedig Jugoszláviában évenként két- csak az egyik együttesnél nö- három hetes táborozáson vesz- a sikerélményt. Jó lenne, nek részt azok az edzők, akik ha az ifiválogatottat is együtt a fiatalokkal foglalkoznak, tartanák és a jelenlegi orszá- Bulgáriában elérték azt, hogy ifjúsági tornához hasonló- áz első csapatokkal egyidő- an megrendeznék a jövőben ben az ifjúsági csapatok az utánpótláscsapatok tomá- utaznak és játszanak baj no- ját. ki mérkőzést. Telt az idö> de labdarúgás_ Az NDK példájánál minden- ró1 lévén szó, nem tágított a kinek leesett az álla. Három ne§yven érdeklődő, mert ha- évvel ezelőtt, 1969-ben tör- rnar®sal} lllovszky Rudolf tént, hogy levél érkezett az emelkedett szólásra és kérte MLSZ-hez, az NDK Labda- a hallgatóságot, legyen a hát­ráló Szövetségétől. A levélben ralevő ldő amolyan kerekasz- az állt, hogy szíveskedjenek a fal-beszélgetés, kérdezz—fe­magyarok kiküldeni a nyolc— Idők formájában. A kérés- kilenc évesek válogatottját, hez a legnagyobb örömmel, erőfelmérésre, válogatott mér­kőzésre a német srácok el­len. Az MLSZ-ben csak néz­tek, mert mi tagadás, nem­mindenki hozzájárult és már­is a magasban volt az első kéz, elhangzott az első kér­dés, amelyet még jó néhány cövetett. szór elhangzik: a Budapest- válogatott játszik. Csak a fő­városi klub jelenti az utat v a címeres mezhez? — Nem ismerek fővárost, vidéket, csak magyar váloga­tottat. Nem értek egyet a kér­dés ilyenfajta feltevésével. Kit tud megnevezni a vidé; kiek közül az aranycsapat­ból? Ugye csak Buzánszkit! Most Kovács játszik vidékről! Nem könnyű bekerülni a vá­logatottba, a beérés nagyon nehéz, göröngyös az út. Kérdez­zék meg Szálait, amikor Spa­nyolországban játszott, hogy remegett a lába, pedig jó já­tékos, nem tagadhatják. Nincs nemzetközi rutin vidéken! Ez nem irányítás, hanem meghí­vás kérdése. Elmondtam ma­gasabb fórumokon, javasol­tam, szerezzenek, szervezze­nek mind a tizenhat NB I-es csapatnak nemzetközi el­lenfelet. Elvetették 3 ja­vaslatomat. Jól játszik valaki, egyből betenni a vá­logatottba, aztán vagy bejön, vagy nem jön, én ilyet nem játszom! Hirdessen Ön is o NÓGRÁD­báni Műszaki Anyag* és Gépkereskedelmi Vállalat használtgépszaküzlete Budapest, V., Báthory u. 3. T.: 115-619. Telex: 22—5122. műszaki b< tart 1972. december 11-én Salgótarjánban. írásbeli bejelentéseket kérjük Magyar Hirdető címre beküldeni. Foglalkozunk használt gépek, műszerek, szerszámok vételével, eladásával es közvetítésével. — Az NSZK ellen a Nép­stadionban hatvan percig egyenlő ellenfél volt- váloga­tottunk. Hatvan perc után másodrendű szerepet játszott, miért? — Egyet le kell szögeznünk: az NSZK csapata jobb mint a miénk, Ezzel a hatvan perc­cel már akkor sem értettem pedig nem játszottak jobban fönt sem, mint vidéken. — Jobb játékosok közé ke­rültek. könnyebb a feladatuk. Mi lett volna Benével, ha Marcaliban marad ? Egyéb­ként azzal, hogy Kocsis Pes­ten sem játszik jobban mint Tarjánban, egyetértek. — Európában túrázik majd a brazil válogatott. Mi miért nem játszunk a brazilokkal? — Nem szívesen jönnek ide és figyeljék csak a mérkőzé­seiket, ők is megnézik, hogy hová mennek. Van egy-két jó csapat, akikkel játszanak, de vannak rosszak is. Egyéb­ként minket is hívnak az NSZK-ba 1974-re, de vissza már nem akarják adni a meccset. — ■ Egyetéri-e a játékosok osztályzásával? A sarga lap­ról mi a véleménye? — Az osztályzás az újság­írók dolga, a sárga lap nem az én asztalom. — Felfigyelt-e a zalaeger­szegi játékosokra? — Felfigyeltem, de egyet mondok: várjuk meg a végét: Tavaly harmadik volt a Sal­— Amikor annak idején felállították a válogatott kere­teket, az A és az olimpiai ke­retet, a szurkolók közül jó néhányon mosolyogtak, mond­ván: úgyis ugyanazok lesznek gótarján és most, látják, gyen- ott Münchenben, akik eddig gébben megy a csapatnak. is a válogatottban játszottak. Vajon mást akar az edző? Mást akarnak a játékosok? — Be fogom bizonyítani, Nem! Van olyan a labdarú- hogy nem így van! Amikor gásban, hogy rossz periódus Lakat doktorral együtt meg- következik, hullámvölgybe ke­egyet. Ha a nyolcvanadik perc- tárgyaltuk az olimpiai csapat rül egy csapat. Ilyen a labda­ben kaptuk a gólt, akkor nyolc- kérdését, az volt a legfonto- rúgás, van percig lettünk volna egyen­lő ellenfelek? Ha a kilencvene­dikben? És ha rúgunk egyet? Nem erőnléttel kaptunk ki, már a mérkőzés előtt jobb csapat volt az. NSZK! — Milyen elvek vezérlik a válogatott kialakításánál, Ko­vács miért nem játszott a he­lyén, hol vannak a magyar szélsők? — Mindig olyan csapatot Így ekszem kialakítani, amely a Elmúlt mór este nyolc óra, amikor lllovszky Rudolf sző"*, ségi kapitány és Pálfai János elbúcsúzott, és visszautazott Bu­dapestre. Beszélgetés közben valaki megjegyezte: - Jó diplo­mata a kapitány! lllovszky nevetett és korrigált, hogy ő úgy tudja, éppen fordítva mondják róla: ami a szivén, az a száján. Mindenesetre nem irigyeljük. Ahány város, annyi kérdés éí mindegyikre mindenkinek válaszolni kell. Labdarúgást szerető ország vagyunk. ( Szokács László I NÓGRÁD - 1972. novembei 25., szombat 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents