Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-03 / 260. szám
Saját erő — hitel — állami dotáció Műszaki fejlesztés = nagyobb választék, jobb minőség A kötélpályán kővel telt csillék baladnak fennálló követelményekkel MAI KOMMENTÁRUNK Készüljünk a télre Az őszi mezőgazdasági munka — a vetés, betakarítás — köti le a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgozóinak figyelmét. Olykor-olykor az őszi napsugár sem fukarkodik, mégis visszavonhatatlanul elérkezett a télbe fordulás ideje. Szorgalmas munkával befejezéshez közeledik a vetés, a betakarítás. Több tsz-üzemben a földeken végzendő, utolsó munkafolyamat, az őszi szántás is befejezés előtt áll. Aki azt gondolja, hogy ezzel véget ér a mezőgazdaságban a megfeszített munka, az téved. A jó gazda most már minden figyelmét a télre való készülődésre fordíthatja, és ez gondos munkát igényel. A télre való készülődést eddig sem hanyagolták el. Erről tanúskodik, hogy elraktározták a termést vagy, ha eddig még nem tették, akkor a következő napokban megteszik. Kazalba rakták az állatállománynak télre való szálas takarmányát. Megyénkben országosan is elismerésre méltóan készítették el a gazdag tápanyagú silót. Folyt a télre való készülődés, miközben birkózott szövetkezeti parasztságunk a vetés és a kapásnövények betakarításával. Most már fokozatosan felszabadulnak a földeken eddig lekötött munkáskezek, oda kell erejüket összpontosítani, ahol erre legnagyobb szükség van. Ez pedig az állattenyésztés. Itt kell most — jobban mint bármikor — a télre készülni. Sok körülmény indokolja ezt. Először is nyugtalanító hírek érkeznek az ország délvidékéről a szarvasmarha-megbetegedésekről. Ma már az állatorvosi tudomány fejlett, a betegség elleni védekezést hatásossá képes tenni. Ennek egyik fontos feltétele a rend, a tisztaság a majorokban. Ma még nem, de lehet, hogy néhány napon, vagy héten belül az istállóba szorul a marha, hogy ott teleljen. Az épületeket kívülijeiül ki kell meszelni, fertőtleníteni. A levegőzőket rendbe kell tenni, a tönkrement ablakokat kijavítani. Megvizsgálni az istállók felszereléseit és azokon a szükséges karbantartást el kell végezni. Talán legfontosabb: a kerítések felülvizsgálása, a kapuk lezárása, mindenkinek, aki illetéktelen, az állattenyésztő telepről való kitiltása és ennek a következetes, szigorú ellenőrzése. Nem megengedhető, hogy idegenek kószáljanak az állattenyésztő telepeken. Azon olyan járművek, amelyek nem kapcsolatosak a tenyésztéssel és nem fertőtlenítettek, nem járhatnak kényükre-kedvükre. Részükre helyet biztosítottak a major valamelyik más helyén, ott forgolódjanak. Ennek a rendnek a megteremtése nagyon szigorú szervezést, még inkább következetes végrehajtást igényel. A télre való készülődésnek ez egy nagyon fontos része. Beszélni kell azonban arról is, hogy milyen lehetőséget biztosítanak a telepi dolgozók tisztálkodásához, átköltözködéséhez, egyáltalán a munkához, az előírásoknak megfelelő felkészülésükhöz. Az üzemek többségében a mosdó- és öltözőhelyiségek hasznavehetetlenek, mert megromlott a felszerelésük és egyéb tartozékuk. Sok a tennivaló a tél elején. Csak az a tsz-vezető nézhet nyugodtan a hideg hónapok elé, aki most, amikor figyelmét már erre is összpontosíthatja, gondosan szétnéz, milyen tennivalók várnak a tél fogadására. Jó lesz, ha az állattqpyész- tők élen járnak a téli hónapokra való készülődésben. A tagoknak, mint a közös gazdaságok első számú birtokosainak is nyitott szemmel kell jámiok és követelni, hogy végezzenek el minden munkát a tél fogadására. Hidegtől kemény, hosszú hónapokról van szó, amit a jószágoknak minden betegségtől mentesen, termelési veszteség nékül kell átvészelni. — B-r Befejezték a vetést a salgótarjáni járásban Sok a rossz út a megyében Ezt mondjak az ország egyéb területein is. Lesz-e hoz'.a ele gendő kő? A házgyárak ’S új anyagot kérnek. Kepes-e a megnóvekedett feladatok ellátására a Nógrádkövesdi Kőbánya Vállalat? — Igyekszünk a nálunk jelentkező igényeket a lehetőségeikhez képest kielégíteni. A beruházásoknál bevezetett szigorítások miatt valamelyest csökkentek az igények. Ez azonoan csak átmeneti állapot. Műszaki fejlesztési elképzelé- sein«et a jövő igényeinek je- gyeoen állítottuk össze — Kezdi a beszélgetést Szabó Mi. haiy műszaki igazgatóhelyettes. — Ahány beruházásunk van, mindegyiknek más és más a célja. Egy részük befejezés előtt áll, más résziük folyamatban, illetve előkészítés alatt van, de található köztük olyan is, ami színtartó, valamennyi pedig javítja a szociális és munkakörülményeket — folytatja a műszaki igazgatóhelyettes. Befejezés előtt a berceli bá- nyatelepítés. Ez 26 millió forintba kerül. Megvalósításával nem emelkedik a termelés mennyisége, csupán a folyamatos kőtermelést biztosítják. Amennyiben a kötélpálya befogadóképességét tovább tudják növelni, akkor újabb százezer tonnával növelhetik a termelést. A kötélpálya korszerűsítése mellett meg kellene oldani az iparvágány gondját is. Ugyanis, ha most esik az eső, akkor víz alá kerül a nógrádkövesdi vasútállomás egész vágányihálózata. Már Korábban szó volt arról, hogy 4a—50 centiméterrel megemelik az egész pályatestet. Sajnos, eddig a MÁV nem tudott pénzt biztosítani erre a munkára. A beruházás járulékos létesítményei, amelyek a dolgozók munka- és életkörülményeit javítják, december végéig elkészülnek. — Keszegen egy 36 millió forint értékű beruházásunk van, ami több ütemben bonyolódik. Az első szakaszban J,5 millió forintból, saját erőből elvégeztük az alapozási munkákat. A második szakasz programja 1973. december 31- en fejeződne be. Az ide szükséges pénz 50 százalékát hitel- oől, 50 százalékát állami dotációból biztosítjuk — mondja d műszaki igazgatóhelyettes. — És mit ad ennek ellenében az üzem a népgazdaságnak? — A házgyárak külső burkolásához szükséges mészkőőr- teményt. Ebben az évben már iO—30 ezer tonnát, 1974-ben pedig évente 120 000 tonnát. Ezt a mészkőőrleményt felhasználják még mozaiklap készítésére is. A mészkőőrle- vnény nullától hatos szemszerkezetiben készül. Jelenleg a- hármas feletti szemszerkezetű anyagot keresik. Ebből nagy az igény. Egyébként a megnövekedett kívánságokat a beruházás befejezése után ki tudjuk majd elégíteni — mondja Szabó Mihály. Szegváron hatmillió forintból valósítják meg a tervezett rekonstrukciót, az üzem megfiatalítását. Elsősorban gépeket vásárolnak. Ezek beállításával biztosítják a színes őrlemények — vörös, fekete, szürke, sárga — előállítását. — A minőség javítását teszi lehetővé a szobi üzemben levő rekonstrukció, ami 18 millió forintba kerül, s befejezését ez év végére tervezzük. Elkészülte után az egyszer és kétszer tört, zúzott kövek minősége tovább javul — hangsúlyozza a műszaki igazgató, majd így folytatja: — Nógrád- kövesden oldjuk meg a különleges minőségű zúzalék előállítását, amelyet a KPM útépítő vállalatai használnak majd fel. Ebből a termékből 200 000 tonnát termelünk. — Mibe kerül a nógrádkövesdi beruházás? — Huszonkétmillió forintba. A kivitelezéshez szükséges pénz, hitel és állami dotáció formájában megvan. Most tervezik a létesítményt, kivitelezését 1973. végére szeretnénk megoldani. Az ide szükséges magyar gépek beszerzése nem a okoz gondot, már gyártják a jászberényi aprítógépgyárban. Mindmáig megoldatlan azonban az importgépek beszerzése. — Talán, nincs rá valutakeret? / — De van! Ennek ellenére a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat azt írta levelében, hogy nem tudja behozná a megrendelt nyugatnémet gépeket, mert nincs rá behozatali engedélye. Ez ügyben eljártunk a minisztériumban, is. Eredményről még nem tudok nyilatkozni. Annyit azonban már most is mondhatok: ha a termelést szolgáló alapvető import kulcsgépek nem időben érkeznek be, akkor egy évet csúszik a beruházás. Ez pedig A SZÉCSÉNYI nagyközségi párt-végrehajtóbizotíság legutóbbi ülésén a helyi szolgáltató szövetkezet gazdasági helyzeiéről, munkájáról tárgyalt. Köztudott, hogy ez a szövetkezet tavaly mérleghiánnyal zárta az évet. Jelenleg is sok gónddal-bajjal küzd és kétséges, hogy év végére valamennyire is megszilárdíthatja gazdasági helyzetét. Mindezek ismeretében a végrehajtó bizottság joggal elvárta, hogy a szövetkezet vezetősége a beszámolójában minden részletre kiterjedően és őszintén tárja fel a hibák okait, és a jövőre vonatkozó elképzeléseit. Sajnos, a beszámoló csak kis mértékben felelt meg ezeknek az elképzeléseknek, amiért a végrehajtó bizottság elmarasztalta személy szerint Szmolnik Istvánt, a szövetkezet elnökét. Nem véletlen, hogy e napirend tárgyalása három és fél órát vett igénybe. Rengeteg kérdés hangzott el, hogy csak néhányat említsünk ezek közül : Egy évvel ezelőtt bizalmat szavaztak a vezetőségnek, de határozatot is hoztak. Mi van ennek végrehajtásával? Munellentétes — vélekedik a műszaki igazgatóhelyettes. A vállalat működési területe a megyén kívül kiterjed Szobra, Leányvárra, Sóskútra. Mindenütt csak azoíkról a beruházásokról írtunk, amelyekhez minden feltétel adott. Egyértelműen kitűnik, hogy a most folyó és a jövőben elkezdődő beruházások összhangban vannak a közlekedéspolitikai koncepcióval. Megvalósításuk során gyorsabb ütemben javulhatnak útjaink, a házgyárak is megkapjál-: a kért termékelvet, az itt dolgozóknak pedig nemcsak jobbak lesznek a munkakörülményeik, hanem hosszabb időre biztosított lesz a jövőjük is. V. K. 1 kaerőhiány, vagy csak szervezetlenség van a szövetkezetnél? Miért akkor mennek el egyik-másik munkahelyről a dolgozók, amikor akarnak? Milyen a munkafegyelem? Mit tesznek a megszilárdításáért? Látnak-e lehetőségeket a szolgáltatás javítására? Még lehetne sorolni tovább a kérdéseket. Hosszan tartó válasz következett, de az embernek valahogy mégis olyan érzése támadt, mintha fásult lenne a szövetkezet vezetősége. Az elnök mintha nem tudna előbbre jutni a munkafegyelem javításával. Elmondja, hogy bizony a jövő évre még alig van megrendelés. A főkönyvelő jogosan panaszkodik azért, mert az anyagvásárlás ötletszerű, Másfél millió forint kintlevőség van, ami túlzott egy viszonylag nem nagy gazdasági egységnél. A határidőkkel is baj van. Tavaly 50 ezer forint ráfizetés volt az autójavító részlegnél. Az órabér nem ösztönzött. Ma már a teljesítménybér nyomán van Az őszi vetést csütörtökön a salgótarjáni járás termelőszövetkezeteiben befejezték — jelentette Veres János, a járási hivatal élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztályvezetője. Elmondotta, hogy a 13 közös gazdaság zöme már október 25-re végzett az őszi kalászosok vetésével, míg Luciáivá, Mátramindszent és Kazár termelőszövetkezete jó hajrával lényegében csütörtökön végzett a munkálatokkal. Összesen 3348 hektáron került földbe a vetőmag. Ebből 3221 hektáron búzát, 65 hektáron rozsot, 62 hektáron őszi árpát vetettek. A tapasztalatok szerint elsősorban vetőmaghiány nehezítette a zökkenőmentes vetést. A vetőmag 95 százalékát központi készletekből kellett biztosítani. A közös gazdaságok zömében lelkiismeretes munkát végeztek, arra törekedtek, hogy minél jobb talajelőkészítéssel megalapozzák a jövő évi termést. Általában katasztrális holdanként 140 kiló műtrágyát szórtak el, sőt Mátramindszenten holdanként több mint 2 mázsát adagoltak a földeken. Átmeneti gáz- oiajhiány ebben a járásban is mutatkozott, a munkálatok nyereség, de mostohák a körülmények. Mede Szilárd, a KISZÖV közgadasági osztályának vezetője a kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy kétségtelen, van némi javulás a szövetkezet munkájában, hisz’ az elmúlt háromnegyed évet már nyereséggel zárták. Ez azonban még nem elegendő ahhoz, hogy anyagilag rendbe jöjjön a szövetkezet. Legalább félmilliós nyereség kellene, hogy a jövő évet valamennyire is tiszta lappal kezdjék. Ehhez intézkedési tervre és annak maradéktalan végrehajtására lenne szükség. Segítséget kapnak hozzá, de az önsegítség még fontosabb. A szövetkezetben meg is van ehhez az erő, csak a vezetésnek jobban észre kellene vennie. A vita bíráló volt, ugyanakkor érződött a segítő szándék. Érdemes lesz megszívlelni a tanácsokat. A szövetkezet vezetősége sürgősen tárgyalja meg a feladatokat, és a tagsággal a tennivalókat. Csak velük együtt lábalhatnak ki ütemét Kisterenyén, Nagybá- tonyban és Lucfalván nehezítette. Ennek ellenére csak néhány órás gépállások keletkeztek. Megállapítható, hogy a cukorrépa betakarításával végeztek. Jó a termés, a járási átlag 200 mázsa fölötti. A kukorica törésével 70 százalékban végeztek. Az 1428 hektárnyi területről teljes mértékben november 10—12. között fejezik be a kukorica gépi és kézi törését. Biztatóak a terméskilátások, májusi mor- zsoltban katasztrális holdanként 25—26 mázsás átlagtermés várható. • Az őszi mélyszántás előreláthatólag november végéig elhúzódik a járásban. A vetőszántás befejeztével a gépeket átállították a mélyszántás mielőbbi elvégzésére. Az összes talajból a megmunkálás eddig 30 százalékosnak mondható, ám Cereden a mélyszántás 60 százalékával, Somoskőújfaluban 45 százalékával végeztek. Elmaradás főleg Kazáron, Homoktere- nyén és Mátramindszenten tapasztalható, de a fenti közös gazdaságokban is mindent megtesznek az elmaradás behozása érdekében. — R — a kátyúból. Törekedniük kell a folyamatban levő munkák befejezésére, mert ez gazdaságilag a legfontosabb. Álljon a sarkára a vezetőség. Határozottsággal helyre lehet állítani a fegyelmet. Rendet teremteni, mert ez az alapfeltétel. EZEKRŐL szólt összefoglalójában Varga Ferenc, a párt- bizottság titkára is, aki elmondta, hogy a végrehajtó bizottság felelősséget érez a szövetkezetért. Annak vezetősége ne kívülről keresse a megoldást, hanem változtasson nézőpontján. A gazdaságszer- vező-irányító-ellenőrző munkán változtasson, mert az nem olyan, mint amilyent a jelenlegi szabályozók megkövetelnek. Végül, javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy az év befejezéséig á jövő év előkészítése érdekében szavazzon bizalmat a vezetőségnek, de térjen vissza februárban a szövetkezet munkájának értékelésére, és ha szükséges, akkor a személyi konzekvenciát is vonja le. Elfogadták a javaslatot. B. J. NDK-beli textilgépek Érdekes műszaki újdonsággal jelentkezett az idei lipcsei őszi vásáron a karl-marx- stadti VVT Testima-gyár: itt mutatták be először Li- ropol elnevezésű frottírhurkoló gépüket. A nagy érdeklődéssel kísért újdonság előnyei közé tartozik, hogy az anyag mindkét oldalán készíthetők hurkok különböző magasságban (0,5 és 1,5 milliméter). Ezenkívül a Liro-po- ton gyártott frottír használat közben megtartja eredeti formáját. Az Unitechna magyarországi képviselője Anders igazgató lapunk munkatársának elmondotta, hogy a Liropolnak jóval magasabb a teljesítménye, mint a világpiacon ismert hasonló gépeknek. A Szovjetunióban gyártott frottírszövő automatákénál mintegy tizenegyszer, a svájci Rüti frottírautama- tákénál pedig két és félszer nagyobb teljesítményt ér éL A gépen egyidejűleg több véget lehet készíteni. A Liro- pol sorozatgyártását 1973-ban kezdik meg, az export pedig előreláthatóan 1974. második felében indul. A gép hozzávetőleges ajánlati ára 60 ezer rubel. A várható magyar igények felől a TECHNOIMPEX textilipari gépimportosztályának vezetőjénél, Asbóth Tiborné- nál érdeklődtünk. Véleménye szerint a lőrinci vattagyárat és néhány szövetkezetei feltétlenül érdekelhet ennék az új gépnek a beszerzési lehetősége. Unitechnával ugyan még nem került sor tárgyalásra, de az új gyártmányok nem ismeretlenek Magyarországon. A műszála újdonságot jelentő frottírhurkoló géppel minden valószínűség szerint szívesen kiegészítenék gépparkjukat. A TANMMPEX Londonban A londoni cipőhéten, mintegy 400 külföldi kiállító vett részt. Magyarországot a TAN- NIMPEX képviselte. A bemutatott cipőfajták között sok volt az úgynevezett hagyományos angol cipő, de mellettük egyre inkább tért hódit a kontinens divatja. Ez azt mutatja, hogy az angol cipőipar felkészül az európai exportra. A TANNIMPEX a kiállításon hét londoni cégnek 100 ezer dollár értékben adott él magyar cipőt. NOGRÁD - 1972, november 3., péntek 3 Ismét bizalom, de meddig?
