Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

KÖZLEMÉNY

(Folytatás a 2. oldalról)

— Mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál javítani, szélesíteni és szigorítani kell az árellenőrzést. Ki kell terjeszteni az árváltoztatás bejelentési kötelezettségét, s a megalapozatlan áremeléseket nem lehet engedélyezni.

— A termelői áraknál a rögzített, a limitált és a szabad árak mellett széleskörűen be kell vezetni a megrendelőt és a szállítót egyaránt kötelező szerződéses árak rendszerét.

— A kötött építőipari árak arányát a jelenlegi 60 százalékról 90 százalékra kell növelni. Az építőipari költségeket kötelező normatívák alapján kell felszámolni és maximálni kell a haszonkulcsot.

— A Központi Bizottság, mérlegelve a helyzetet és megvizsgálva az illetékes állami gazdasági szervek ide vonatkozó javaslatait, elfogadta, hogy néhány fogyasztási cikknél — különböző okoknál fogva — most áremelést kell végrehajtani. Ezek a következők:

A ráfordítási költségek megközelítése és az állami ártámogatás csökkentése céljából a tej- és tejtermékek fogyasztói árát átlagosan 30 százalékkal kell felemelni. Az utalványra adott csecsemőtej ára nem emelhető. Az élelmezési normák felemelésével, a költségvetés terhére a gyermekgondozó intézmények. a kórházak és hasonló intézmények tejellátásának eddigi szintjét fenn kell tartani.

A tej- és tejtermékek fogyasztói ára emelkedésének részbeni ellensúlyozásául, az áremeléssel egyidejűleg a nyugdíjakat, a járadékokat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt és az ösztöndíjakat egységesen havi 50 Ft-tal fel kell emelni.

A költségvetési bevételek növelése céljából fel kell emelni az égetett szeszes italok és a cigaretta árát.

A költségvetés bevételeinek növelése céljából, valamint a gépjármű-közlekedés nagyarányú növekedése miatt szükséges járulékos beruházások (útépítés stb.) költségeinek részbeni fedezésére fel kell emelni a személyi tulajdonban levő gépkocsik adóját — a gépkocsik nagyságától függően differenciálva — átlag havi 100 Ft-tal, a motorkerékpárokét havi 20 Ft-tal.

A Központi Bizottság megvizsgálta a nagy állami hozzájárulást igénylő fogyasztói húsárakat is. Ügy foglalt állást, hogy a hús fogyasztói árának indokolt és szükséges felemelésére 1976-ban, a következő ötéves terv elején kerüljön sor. Akkor is úgy, hogy a hús árának felemelését ezzel egyidejűleg és annál nagyobb mértékben bér- és szociálpolitikai intézkedésekkel, valamint a textil-, ruházati és egyéb iparcikkek árának csökkentésével kell ellensúlyozni.

A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a most elhatározott áremelések után az alapvető élelmiszerek árait az ötéves terv hátralevő részében maximálisan stabilizálni kell. A IV. ötéves terv végéig az alapvető fogyasztási cikkek hatóságilag rögzített árai nem változhatnak. A szabadáras cikkek körét nem lehet bővíteni.

10. Országunk adottságai — különösen nyersanyagszegénységünk - következtében népgazdaságunk, s annak fejlődése nagymértékben függ a nemzetközi gazdasági tevékenységtől. Nemzeti jövedelmünk mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi forgalomban realizálódik, és ma már a nemzeti jövedelem egyszázalékos növelése a külkereskedelmi forgalom 2 százalékos növelését igényliMindennek következtében Magyarország azéles körű gazdasági kapcsolatokat épített ki, s azokat növelni kívánja a jövőben is, elsősorban a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal. Gazdasági kapcsolatainkat bővítjük a fejlődő országokkal és a fejlett kapitalista országokkal is.

Külkereskedelmünk az elmúlt négy év alatt is lendületesen fejlődött, 1968—69-ben a tervezett irányban, 1970—7Í-ben azonban nem a tervezettnek megfelelően, összességében az import négy év átlagában évi 15 százalékkal, az export csak évi 12 százalékkal növekedett. Mivel ez az arány tartósan egészségtelen, az illetékes párt- és állami szervek 1971. decemberében határozott intézkedéseket hoztak, és ennek eredményeként 1972. első 9 hónapja alatt az import 4 százalékkal csökkent, az export viszont 23 százalékkal növekedett. Ez azonban csak átmeneti és részeredmény. A népgazdaság megfelelő fejlődését, az ország nemzetközi fizetési mérlegének kívánatos alakulását az export és az import egészséges arányának tartós megteremtésével lehet csak biztosítani.

11- Nemzetközi gazdasági kapcsolataink különleges fontosságú eleme a KGST-orszá- gok közötti szakosítás és kooperáció gazdag lehetősége, amellyel ez ideig még csak kis mértékben tudtunk élni. Az együttműködés

IV. Életszínvonal,

Ä X. kongresszus újólag megerősítette pártunk politikájának azt az alaptételét, hogy a szocialista társadalom építésének menetében a dolgozók életszínvonalának rendszeresen emelkednie kell, és több döntést hozott az életszínvonal kérdésében.

A X- kongresszusnak az életszínvonalra vonatkozó alaptétele és határozatai a gyakorlatban megvalósulnak. A lakosság teljes foglalkoztatottsága lényegében megoldódott. MinA Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat salgótarjáni gyáregysége szinte még csak fel kapacitással dolgozik. Az új üzemcsarnok teljes elkészültéig is azonban már igazi gyárszerű termelés folyik, . egyedi termékeiket várják a megrendelők

új, magasabb formáját nyitja meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció közösen kidolgozott komplex programja, amelynek megvalósítását a Magyar Népköztársaság minden tőle telhető módon előmozdítja.

It. A X. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak végrehajtása folyamatban van, de ez még sokirányú és lendületes munkát kíván az illetéke® párt-, állami, gazdasági szervektől, társadalmi szervezetektől, a dol- gazó tömegektől egyaránt. E határozatok végrehajtásától függ népgazdaságunk erősödése, az életszínvonal további emelkedése, szocialista- társadalmunk fejlődése. A tennivalók gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése érdekében 1975-ig:

— A népgazdaság irányítóinak meg kell vizsgálnlok a gazdasági fejlődést eddig hatékonyan segítő, de a nagy állami vállalatok, műszaki, gazdasági fejlődését ma már inkább fékező eszközlekötési járulék csökkentésének, esetleg megszüntetésének lehetőségét.

— 1975-ig a közszolgáltató vállalatok gazdálkodási rendjét újból átfogóan felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni az V. ötéves terv feadatainak megfelelően.

13. A feladatok megoldása érdekében a gazdasági vezetőknek intenzíven kell dolgoz- niok a Központi Bizottság és a kormány üzem- és munkaszervezésről szóló határozatának végrehajtásáért- El kell érni, hogy valamennyi gazdasági egységben lényegesen korszerűsödjön a szervezettség. Ennek során gátat kell vetni az adminisztratív létszám egészségtelen felduzzadásának is. E folyamatot a párt- és szakszervezeti szervek fokozott mértékben ösztönözzék, segítsék és ellenőrizzék.

Az is jó, hogy az utóbbi időben a szocialista munkaverseny-mozgalomban egyre inkább a hatékonyságxnövelése, a minőség javítása, a hibátlanul végzett munka követelménye kerül előtérbe. Fontos politikai feladat, hogy ezek a célok és követelmények a munkaversenyben, a szocialista brigádok vállalásaiban még nagyobb súlyt kapjanak, és a mozgalom egészére kiterjedjenek.

— A munka hatékonyságának rendszeres emelése útján biztosítani kell, hogy a termelés szélesebb területein csökkenjen a termékek önköltsége, főként a korszerűség és a nagy sorozatokban való gyártás fokozásával. Intézkedni kell az irányítás és a végrehajtás minden szintjén a munka termelékenységének további javítására, a korszerű termelői kapacitások fokozottabb kihasználására, az előállított termékek minőségének javítására, valamint a termelés önköltségének, ,a rezsi- és az általános költségeknek a csökkentésére.

— Az ötéves terv végrehajtása megkívánja a fegyelmezett és intenzív munkát, a normáknak a bevezetett új technikával és technológiával lépést tartó folyamatos karbantartását ugyanúgy, mint a jobb munka megkülönböztetett díjazását, a szocialista bérezés elvének jobb érvényesítését.

szociális kérdések

den dolgozó osztály és számottevő réteg kereseti és lakásviszonyai, fogyasztása, egészségügyi, szociális, kulturális ellátottsága javul, életszínvonala rendszeresen emelkedik.

A kongresszus óta központi intézkedésekkel emeltük az építőipari, a közlekedési dolgozóknak, a fegyveres erők tagjainak, a pedagógusoknak, az egészségügyi, az igazságügyi és egyes kulturális intézmények dolgozóinak bérét. Emelkedett a családi pótlék, a

nyugdíj, több központi és helyi intézkedés vornan javult a nők, a fiatal dolgozók

elyzete.

Ez a kedvező összkép azonban nem homá- iyosíthatja el, hogy az elmúlt két évben a Kereseti viszonyok és az életszínvonal általános javulása mellett egyes dolgozó csalótok — különösképpen, amelyekben kevés a kereső, sok az eltartott, a gyermek — élet- színvonala alig, vagy nem emelkedett. Következetesen kell dolgozni azon kongresszusi cél érdekében, hogy a családi jövedelmek közelítsenek egymáshoz.

Külön probléma, hogy az alapvető dolgozó osztályok és rétegek közül általában a munkások, különösképpen az állami nagyüzemi munkások keresete viszonylag kisebb mértékben emelkedett. A nyereség iszesedés r'yenlőtlen. néha igazságtalan megoszlása is •endezést kíván. A fogyasztási cikkek egy eszének áremelkedése is érezhető teher a dolgozók számottevő részénél.

A kongresszus életszínvonalra vonatkozó határozatainak megfelelő végrehajtása érdekében az alábbi intézkedések szükségesek:

1. A népgazdasági tervnek megfelelően — az előző évek bérfejlesztéséhez hasonlóan — a bérből és fizetésből élő ^dolgozók keresete ’973-ban átlagosan 4—5 százalékkal emelkedjék.

2. Ezen túlmenően, }973. március 1-től külön központi bérintézkedéssel az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlagosan 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét pedig átlag 6 százalékkal fel kell emelni.

A béremelést vállalatok és foglalkozások szerint, a közelmúltban végrehajtott bérfejlesztéseket is szem előtt tartva, differenciáltan kell végrehajtani. Figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a teljesítményt, a nehéz fizikai munkát, és előnyben kell részesíteni a nagyobbrészt nőket foglalkoztató, több műszakban dolgozó üzemeket. E központi bérintézkedés az állami lakbérhozzájárulás mértekét nem csökkenti.

8. A tanácsi dolgozók jutalomkeretét a béralap 6 százalékával kell felemelni.

4. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a munka szerinti elosztás, az anyagi érdekeltség szocialista elve következetesebben megvalósulj on. A megfelelő kereseti arányok biztosítása érdekében a bértarifarendszer részeként ki kiedl dolgozni a szakmai bérek országos táblázatát. Ezúton fokozottabban érvényt kell szerezni annak, hogy az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú alapbért kapjanak az egész országban, függetlenül attól, melyik iparágban, nagy- vagy kisüzemben, az állami, a szövetkezeti, vagy a magánszektorban dolgoznak. A szakmai bértáblázatban is kifejezésre kell juttatni, hogy a magasabb képzettséget, a nagyobb erőkifejtést igénylő, illetve kedvezőtlen körülmények között végzett munkát az átlagosnál nagyobb alapbér illeti meg.

5. A dolgozók munkaidejének csökkentését előirányzó program szerint az iparban már megvalósult a 48 órás munkahétnek 44 órás munkahétre való csökkentése. További tennivalók:

— az iparon kívüli egyes területeken lehetséges munkaidőcsöikkentés keretében 1973. június l-én kerüljön sor a 44 órás munkahét bevezetésére — többletlétszám és bér igény- bevétele nélkül — az államigazgatás területén.

— A további munkaterületeken lehetséges munkaidő-csökkentésre, valamint ennek központi irányítására és ellenőrzési rendszerére

a kormány a miniszterekkel és szakszervezetekkel együttesen dolgoztasson ki programot.

6. A X kongresszus az életszínvonal, illetve a szociális ügyek központi kérdéseként foglalkozott a lakáshelyzettel, amelyben a kongresszusi határozatok végrehajtásával ugyancsak nem lebecsülendő javulást értünk el.

1971—1972-ben a tervezett 143 000 helyett, mintegy 155 000 lakás' épül. A lakásépítés struktúrája azonban eltér a tervezettől, mert 8 ezerrel kevesebb az állami építésű lakás és 20 ezerrel több a lakossági építésű lakás. A ÍV. ötéves tervben elhatározott 400 000 lakás felépítése összességében 1975. végére teljesíthető, ami a lakáshelyzet lényeges javítását eredményezi. Ezen belül azonban az állami segítséggel épülő magánlakás-építés jelentős túlteljesítése mellett az állatni lakásépítésben a IV. ötéves tervre előirányzott feladatok, anyagi okok következtében, mintegy féléves késéssel valósulnak meg. Biztosítani kell, hogy a lakásépítési terv keretében, a Budapestet és az öt kiemelt várost arányosan megillető lakások felépüljenek.

A lakáshelyzet további javítása érdekében:

— a folyó ötéves tervben évente növekvő számú, éspedig 1973-ban 33—34 ezer. 1974-ben 36—37 ezer. 1975-ben 40—41 ezer állami lakás építését kell előirányozni;

— lakótelepei; tervezésével, a beépítendő területek közművesítésével és más módon is fel kell készülni az V. ötéves terv mainál nagyobb állami lakásépítésére;

— a lakásépítő szövetkezeteknél a készpénz-előtörlesztés összegét lakásonként átlagosan 20 ezer forinttal csökkenteni kell, több- gyermekes munkáscsaládoknál egyedi elbírálás alapján az előtörlesztést teljesen el lehet engedni;

— ösztönözni kell a vállalatok munkásla- kás-építési akcióit. Arra kell törekedni, hogy a munkások tehervállalásának mértéke kisebb legyen, mint a lakásépítő szövetkezetekben.

A lakosság szükségleteit szolgáló építkezések és az életszínvonalat növelő más célok érdekében fel kell lépni a túlzott igényű, költséges, tisztán dekoratív célokat szolgáló városközpontok, valamint a luxusjellegű maigánvillák, s hasonlók építése ellen.

7. A Központi Bizottság a bérek, a szociális és lakáekérdések kapcsán felhívja az illetékeseket, hogy a tervezett intézkedésekhez szükséges pénzügyi, anyag- és árualapok fedezéséről gondoskodjanak. Ismét hangsúlyozza, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk és a kibocsátott pénznek megfelelő árufedezettel kell rendelkeznie.

8. A X. pártkongresszus kötelezte a végrehajtó szerveket: intézkedjenek a meg nem szolgált keresetek, az elharapózott üzérkedés és harácsolás lehetőségeinek felszámolására.

A Központi Bizottság megállapítja, hogy e határozatok végrehajtásaként számos célszerű intézkedés történt. A visszaéléseket gátló szigorításokra került sor a mellék- és másodállásoknál. Jogszabályokat alkottak a lakás- és teleküzérkedés felszámolására. Az árdrágítás, a spekuláció anyagi és büntetőjogi megtorlása erőteljesebb és hatékonyabb lett.

Az igazságos közteherviselés érvényesítése érdekében, további intézkedésként, meg kell vizsgálni a nem munkából eredő jövedelem (öröklés, ajándékozás stb.), az ingó- és ingatlan-tulajdonra vonatkozó megfelelő, átfogó adórendszer kidolgozásának és bevezetésének lehetőségeit.

(Folytatás a 4. oldalon)

Felsőpétíoyben pizsamakészítő üzem létesült. Nem kell már a helybeli lányoknak sok-sok kilométert utazniuk, hogy munkát találjanak. Ha utaznak is. leginkább a fővárosba — így mesélte egyikük — szép ruhát, cipőt vásárolni Pestre