Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

ii ms ADAR Ä kőtelező gépjármű­felelősségi biztosításról A 42/1970. (X. 27.). Korm. szarná rendelet értelmében a Magyar Népköztársaság terü­letén minden belföldi és kül­földi rendszámú gépjármű üzemben tartója a gépjármű által belföldön okozott károk megtérítése céljából a rende­let erejénél fogva — az Álla­mi Biztosítónál — felelősség­biztosításban részesül. Az ÁB e felelősségbzitosítás alapján azokat a károkat té­ríti meg, amelyekért a gép­jármű üzemben tartója e mi­nőségében a magyar jog sze­rint felelősséggel tartozik. Az ÁB megtéríti a károko­zó felelősségéhez mérten a gépjárművel okozott kárt ab­ban az esetben is. ha azért nem az üzemben tartó, hanem a gépjárművet eltulajdonító, vagy jogtalanul használó sze­mély felel. Ilyen esetben azonban nem téríti meg az ÁB a biztosított üzemben tartó dologi kárát és a társadalom- biztosítási szerv megtérítési követelését. Az Állami Biztosító megté­ríti azt a kárt is, amelyért a biztosított mint munkáltató tartozik felelősséggel, ha az üzemi balesetet gépjármű okozta. A káresetben részes gépjár­mű üzemben tartója (vezetője) köteles a káreseményt legké­sőbb a következő munkana­pon az ÁB-nak írásban beje­lenteni. A biztosítottnak közölnie kell az ÁB-val a káresemény­nyel kapcsolatban a kárje­lentés után felmerülő tudo­mására jutott minden adatot, körülményt, ami a kárese­ménnyel kapcsolatos kár­megállapítással összefüggés­ben van. Az ÁB a kártérítési össze­get a károsultnak fizeti ki. Nem egyszer előfordul, hogy a gépjárműben ülők is bal­esetet szenvednek, s a gép­jármű vezetője, mint veszélyes üzemben tartó, anyagi felelős­séggel tartozik az általa oko­zott károkért. Milyen igényeket támaszt­hat ilyen esetben a károsult, melyet a gépjármű-tulajdo­nos kötelező gépjármű-felelős­ségi biztosítása alapján az AB térít meg? — Keresetveszteségének meg­térítését, — ruharongálódási kárának megtérítését, — kórházi ápolás miatt fel­merült különös költségének megtérítését. Általános alapelv, hogy a baleset bekövetkezése miatt anyagi hátránya nem lehet a sérültnek. Teljes munkakép­telenné válás esetén a TB1 által folyósított járadék ösz- szegét a gépjármű-felelősség­biztosítás alapján az ÁB ki­egészíti a havi átlagkereset mértékéig. Az átlagkereset a balesetet megelőző egy ev összkeresete alapján kerül megállapításra. Amennyiben a sérült mun­kaképessége csak részben csökkent a baleset következ­tében, úgy abban az esetben a munkaképesség-csökkenés százalékban kerül megállapí­tásra járadékigénye. (Természetesen a TBI által folyósított járadékösszeg is az ÁB-t terheli, melyet utólago­san számol el egymás között a TBI és az ÁB.) Felelősségbiztosítás alapján a kárt okozó gépjárművezető helyett fizetett kártérítés ösz- szegét csak abban az esetben követeli vissza az ÁB, ha a gépjárművezető ittas állapot­ban követte el a balesetet. Az autó egyre józanabb megítélése Az amerikaiak egyre na­gyobb többsége csak egy jól használható, biztonságos és megbízható szállítási eszközre tart igényt, amelyre alacsony biztosítási és javítási költség hárul. Szemmel láthatóan csök­ken az autó társadalmi hely­zetet jelképező szerepe, mint­hogy manapság bárki autótu­lajdonos lehet. Az 1950. évben a háztartások 60 százaléká­ban volt legalább egy autó; ma 80 százalékában, amely szint 1965. óta állandó értéken maradt. A fenti helyzetválto­zás az autóiparra is érezteti hatását, mindenekelőtt azért, mert az autó józanabb érté­kelése az ifjabb nemzedéken belül van túlsúlyban. Az elő­rejelzések arra utalnak, hogy a jövőben a rendelkezésre ál­ló éves személyi jövedelem 4,2—4,5 százalékát kell csu­pán autóra fordítani a máso­dik világháború óta kimuta­tott 5 százalék helyett. Szabványosított övék? Az előírás, hogy az összes gépkocsikban használt bizton­sági övnek azonos legyen a zárszerkezete. Az NSZK-ban a többi között szabadalomjogi okokból nem tartható be. Az övekre vonatkozó előírás ki­mondja, hogy a zár legyen egyszerű, könnyen kezelhető, olyan. hogy a legmagasabb igénybevétel után is bárki könnyen kinyithassa. Vannak akik azt szorgalmazzák, hogy a járművekben az övék zá­rait — miképp a légi közle­kedésnél — szabványosítani kell, hogy aki használja, vagy aki segít a baleseteknél, a mozdulataik mindig azonosak legyenek a biztonsági övék nyitásánál. bevessünk... Párizsban a csúcsforga­lom kellős közepén egy já­rókelő bekopog az egyik autó ablakán. Illedelmesen megkéri a volánnál ülőt: — Asszonyom, legyen szíves, nyissa ki a kocsi ajtaját. Szeretnék átmenni a túloldalra. — Én nem értelek! Tu­dod ki lopta el az autódat est mégsem mész a rendőr­ségre följelenteni! — Fő a hidegvér, öre­gem. Megvárom, amíg a tolvaj átlakkozza a kocsit. Sorokban Svédországban kampányt indítottak az autóvezetők fáj­dalomcsillapító- és nyugtató­szer-fogyasztása ellen. E gyógyszerek hatására több órára csökken a megfigyelés és a reagálás gyorsasága, és ez balesetveszéllyel jár. Még károsabbak e szerek, ha alko­hollal párosítják őket. *• Több éves felmérés ered­ményeképpen az Egyesült Ál­lamokban megállapították, hogy az erősen nagyothalló emberek rendkívül biztonsá­gosan vezetnek gépkocsit. Or­vosi vélemény szerint az ilyen embereknél valóságos „hete­dik érzék” alakul ki, amely biztosítja az éber figyelmet Az útszélesség ről A Svéd Nemzeti Közieké­it eskutató Intézet (National Swedish Road Research Ins­titute) balesetek számítógép- *1 történő értékelésével ki- i miatta, hogy a balesetek előfordulási gyakoriságát je­lentősen befolyásolja az utak szélességének mértéke, ötmé­teres útszélesség esetén a bal­eseti tényező értéke kb. 0,95 baleset 1 millió megtett jár­műkilométerenként; 7 méte­res útszélességnél a tényező értéke kb 0,5-re csökken. Hét métertől 13 méterig terjedő útszélesség mellett a baleseti tényező értéke lassú ütemben, 0,35 baleset megtett 1 mil­lió járműkilométer értékre csökken. NÓGRAD - 1972. november 16., csütörtök Monostori László 49 éves titkei gépkocsivezető 1955. 6ta dolgozik a Volán 2-es szá­mú Vállalatnál, vezeti az autóbuszt a Litke—Salgótar­ján vonalon. Nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, szereti munkáját. Munkatár­saival jó a kapcsolata és elöl­járói is megbecsülik. Monos­tori László munkája ellen eddig semmi kifogás nem me­rült fel. Kiváló Dolgozó okle­velet kapott 1964-ben, majd 1967-ben és 1971-ben a Kivá­ló Dolgozó jelvényt is meg­kapta. Büszke lehet arra is, hogy 1969-ben a balesetmen­tes közlekedésért emlékplaket­tet vehetett át, ugyanis 500 ezer kilométert vezetett bal­esetmentesen. Gyalogosok és járművek a zebrán AKI A KÖZÚTI forgalom­ban részt vesz. köteles a többi jármű vezetője és a gyalogo­sok iránt türelmes és előzé­keny magatartást tanúsítani — így írja elő a KRESZ. Miért igénylik ezt a türel­met és előzékeny magatartást a gyalogosok a járművek ve­zetőitől? Hiszen más közleke­dési szabályok világosan ki­mondják, hogy a kijelölt gya­logátkelőhelyen, a zebrán a gyalogosnak feltétlen elsőbb­sége van, és ha a járókelő a féktávolságon kívül lép le a járdáról az úttestre, a törvény alapján élhet áthaladási jogá­val. A gyakorlati forgalomban a zebra nem bizonyult biztonsá­gosnak az elmúlt év során. Statisztikai adatok szerint 1971-ben Salgótarján város belterületén 42 baleset történt kijelölt gyalogátkelőhelyen, vagy annak közelében.. De szomorú képet kapunk az 1972. év III. negyedév viszony­latában is, mivel az adatok alapján 35 baleset keletkezett ezeken a helyeken. Ez bizo­nyíték arra, hogy semmiféle jogi megfogalmazás nem ele­gendő, ha nem épül bele ma­radéktalanul az általános köz­lekedési morálba, ha a közle­kedés különféle résztvevőiben nem párosul a szabály türel­mes és előzékeny megvalósí­tásának szándékával. A kijelölt gyalogátkelőhely elsősorban a járművek veze­tőit kötelezi a megfelelő ma­gatartásra. A gépjárműveze­tők jelentős része intésével jelzi a gyalogosnak, hogy nyu­godtan indulhat. A zebra előtt határozottan lassító autó, vagy motorkerékpár, a vezető határozott intése, mely szinte „személyes” kapcsolatot te­remt az átkelésre várakozó gyalogossal, tiszta helyzetet te­remt. A gyalogos biztonságban érzi magát, egyenletes moz­gással indul ed. s ez a jár­művezetőt is segíti, hamarabb indulhat el ő is. mivél nem kell számítania a másik fél esetleges zavaró cselekvésére. A zebra környékén tehát semmiféle „harc” nem dúl ak­kor, ha a járművezetőik vona­kodás nélkül és tudatosan el­fogadják azt a tényt, hogy a kijelölt gyalogátkelőhely vol­taképpen a járda meghosszab­bításának tekinthető, s bár valóban megnehezíti a gépjár­művek folyamatos haladását,, szükség van rá, hiszen oly’ forgalmas úton, mint a Rá­kóczi út, valahol a gyalogos­nak is át kell jutni a túlol­dalra. Mi okozza mégis a gyakori konfliktusokat? Akik a zebrát szükséges rossznak tekintik, eleve akadályt látnak benne, melyen minél hamarább túl kell jutni? Sokan ezek közül még azzal is visszaélnek, hogy a gyalogos az úttesten feltétlenül gyengébb és vi­szonylag könnyen el lehet riasztani attól, hogy elsőbbsé­gével éljen. Ki nem találkozott még az­zal a másik gépjárművezető- típussal, aki megadja ugyan az elsőbbséget, megáll a gya­logátkelőhely előtt, de csak az utolsó pillanatban, fékcsi­korgással blokkol le!? És saj­nos, nem hiányzik a zebra tá­járól a harmadik elítélhető járművezetői magatartás sem; hiába áll meg, hiába adja meg az elsőbbséget a gyalogosnak az egyik, ha a másik őt kike­rülve ráhajt a gyalogátkelő­helyre — ez különösen durva szabályszegés, és veszélyes az emberiségre nézve. A GYALOGOSAN közlekedő ember pedig hamar általáno­sít, s érthetően a negatív ta­pasztalatai szerint tekint a ki­jelölt átkelőre és az oda köz­lekedő járműre is. Elveszti biztonságérzetét, tanácstalan iesz, késlekedik, elindul, majd visszalép, tehát a szabálysér­tő járművezetők magatartása miatt később a megfelelő for­galmi szituációban sem visel­kedik határozottan, ami vi­szont máskor ismét csak a járművezetők türelmetlenségét váltja ki. A kölcsönhatás így érvénye­sül: a kíméletlen járműveze­tés miatt a gyalogos elveszti bizalmát a zebra nyújtotta biztonságában, a bizonytalan gyalogos pedig mindenkor ne­hezebb forgalmi helyzet elé állítja a szabályosan közleke­dőket is. Akik viszont egy má­sik átkelőhelyen — isimét csak negatív tapasztalataik miatt — már esetleg erőszakosabban próbálnak a gyalogosok kö­zött átjutni... Egy bizonyos, ezt a köri végül is csak a járművezetők bonthatják meg, hiszen ők rendelkeznek a nagyobb sza­bályismerettel, bármely rosz- szul kiszámított vagy félreis­mert szándék esetén elsősor­ban ők képesek elhárítani a balesetet. Félreértés ne essék, senki nem állítja, hogy a gya­logosoknak nem kellene jobban Ismerniük a szabályt, hogy nem kellene jobban alkalmaz­kodniuk napjaink közúti for­galmához. Ismerjük azokat, akik minden körültekintés nélkül lépnek le a járdáról, akik körül sem néznek, akik visszaélnek erőszakosan az át­kelőhely előnyeivel, szinte próbára teszik a járművezető idegeit. A kijelölt gyalogátkelőhely előtt szabályosan megálló, jel­zést adó járművezető „nevel” is. Ráneveli a gyalogosokat ar­ra, hogy valóban mindig és mindenütt a kijelölt átkelőhe­lyeket válasszák. A nagy for­galomban is megerősödik így bennük a biztonságérzet, és szinte reflexként alakul ki közlekedésük során, hogy má­sutt nem vágnak neki az út­testnek. Türelemről és előzé­kenységről beszéltünk. Ennek gyakorlására mind a jármű­vezető, mind a gyalogos szá­mára legalkalmasabb hely a gyalogátkelő. A szakemberek azt tartják, hogy a közlekedésben szerzett jó és rossz benyomások. ta­pasztalatok rendkívül gyorsan megrögződnek az emberekben. A zebra ütközőpont lett! A zebrán kimondatlanul is járművek folyamatos haladás iránti igénye és a gyalogosok közlekedése keresztezi egy­mást ... és bizony keservesen kicsikart és megadott elsőbb­ség lett ebből. A mai növekvő forgalomban vissza kell állítani a gyalogát­kelőhely „modem” értelmét. A kijelölt gyalogátkelőhely (helyesen értelmezve a vele kapcsolatos törvényes előírást) a járművezetők és a gyalogo­sok számára is éppen a folya­matos haladásról való lemon­dás helye. A járművezető számára azért, hogy biztonságos átke­lést tegyen lehetővé a gyalo­gosnak, a gyalogosnak pedig azért, mert megszakítva a jár­dán való folyamatos haladá­sukat, „idegen” közúti szaka­szon kell útjukat folytatniuk. VOLTAKÉPPEN TEHÁT mindkét fél számára „expo­nált” hely a zebra, amely ele­ve arra hívja fel a rajta hala­dó vagy a feléje közelítő má­sik partner figyelmét, hogy itt az egyik félnek (a járműveze­tőnek) le kell mondania to­vábbhaladási szándékáról, s meg kell adni az elsőbbséget. De az előnyt élvező másik fél (a gyalogos) sem közlekedhet tovább a járdán tanúsított eddigi figyelmével (vagy ép­pen figyelmetlenségével), ha­nem fokozott óvatossággal. Szalvay Árpád rendőr hadnagy Mikor intézkednek? Salgótarján ban a Zagy ve rónára közleke­dő 1-es autó­busz két meg­állója nem a legszerencsé­sebb helyen van. Az első mindjárt a Ma- linovszkij úti iskola mögötti megálló, a má­sodik a Salgf kapunál levő Mind a kettő a Salgó utcának egy-egy jobbra kanyarulatában van. Az autó­buszok, ha megállnak, az utánuk jövő járművek vezetői nem látják be az úttestet. Ha nem akar­nak kellemetlen helyzetbe ke­rülni, addig rostokolnak a busz mögött, míg az „elinté­zi dolgát” a megállóban. El­lenkező esetben csak a vé­letlenen múlik, hogy baleset nélkül megelőzik, illetve ki­kerülik az autóbuszt. Jó len­ne. ha az illetékesek meg­vizsgálnák az említett helye­ket. A Sajgó kapunál levő meg­állón egyszerű áthelyezéssel lehetne segíteni (amely egyéb­ként a veszélyesebb — mini azt a képen látni lehet). Csak mintegy ötven méterrel kel­lene- lejjebb, az egyenesbe át­helyezni. Intézkedni kellene addig míg komoly baleset nem ki­vetkezik be. P. L. Itt az ősz, forr a bor! Hazánkban rangos eseménynek számít a szüret. A ne­héz munkát vidám mulatozások követik. Ez így van rend­jén. A szomorú csak az, hogy míg év közben minden hato­dik, hetedik közúti balesetet okozó alkoholosán befolyásolt, addig ősszel a több éves tapasztalatot figyelembe véve, min­den negyedik-ötödik. Legtöbbször az alkoholfogyasztás dur­va szabályszegésekkel párosul, melyek nem egyszer jóváte­hetetlen tragédiákat okoznak. Alkohol hatására a máskor biztonságosan vezető gépjárművezető könnyedén, felelősség- érzet nélkül nyomja a gázpedált, élesebben veszi a kanyart, vagy bizonytalan helyzetekben előz. A KRESZ kötelezően előírja, hogy tilos járművet ve­zetni annak: aki biztonságos vezetésre képtelen állapotban van, aki közvetlenül járművezetés előtt, valamint vezetés közben szeszes italt, vagy más hasonlóan ható szert fogyasz­tott, vagy azok valamelyikének hatása alatt levő állapotban van. Kis mennyiségű alkohol, például egy pohár sör, a gon­dolkodásmódra, cselekvésre semmiféle kihatással nincs, a közlekedésben azonban balesetet okozhat. Ennek káros ha­tása a reflexidö növekedésében nyilvánul meg. A veszély észlelési idejét általában közepesen, 1—1,5 másodpercben adják meg. Ha az alkoholos állapot következtében ez az idő két, vagy több másodpercre nő, akkor 72 kilométerlóra se­besség esetében a megnövekedett észlelési idő alatt 20 mé­ter helyett, minimum 40 métert tesz meg a gépkocsi. Különösen nagy veszélyt jelent az úgynevezett másna­posság, vagy poszt alkoholos állapot, amikor az egyén úgy érzi, már józanodik, vagy józan is, csak egy kicsit fáj a feje. Ha a gépjárművezető este 11 órakor 1 liter bort ivott, a véralkoholszintje 2 ezrelék (a szervezet óránként 7 gramm alkoholt dolgoz fel, ennyi ég el, vagy távozik el a szervezetből), és ha reggel 6 órakor indul vezetni, a véralko­holszintje még mindig 0,95 ezrelék, ami gyengébb alkohol­hatást jelent, de elegendő arra, hogy kritikus közlekedési helyzetekben elveszítse ítélőképességét és balesetet okoz­zon. Az eljárások során nagyon sokan hivatkoznak az előbb említett példára, hogy nem szegtek KRESZ-szabályt, mert előző nap ittak. Van aki esküszik, hogy a 8 óra, melyet a KRESZ előír, az is letelt. Hogy ez a 8 óra melyik KRESZ- ben van, azt már nem tudja, mert ilyen nincs is... Gyakori kifogás a motorosoktól és munkagépvezetöktől, hogy azért ittak, mert fáznak. Erre is tudunk az italfogyasz­tástól jobb tanácsot adni: a több rétegű öltözet, mely a moz­gásban kevésbé akadályozza őket és a célnak nagyon meg­felel. A közlekedési szabályokat tisztelő gépjárművezetők megelégedéssel fogadták a Btk módosítását, mely a jármű­vezetőkre is kiterjeszti hatályát. Tehát ugyanúgy bűncse­lekményt követ el az a kerékpáros, munkagépvezető, vagy lopasfogathajtó, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vesz részt a közúti forgalomban, mint a gépjármüveeztő. G. A Az oldalt összeállította: Szokács László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents